Rövid távú modell:aggregált kínálat

Átírás

1 Rövid távú modell: Aggregált kínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia

2 Rövid távú ingadozások elmélete

3 Mit tudunk már és mi kell még a modellhez? A keynesi kereszt segítségével levezettük az IS görbét (árupiac) A likviditás preferencia elméletb l levezettük az LM görbét (pénzpiac) Összeraktuk az IS-LM modellt, amib l levezettük az AD görbét Már csak az aggregált kínálat hiányzik a modellb l

4 Eddig az aggregált kínálat... Rövid távon az árak ragadósak SRAS vízszintes Hosszú távon rugalmasak LRAS függ leges

5 Eddig az aggregált kínálat...

6 Probléma Ragadós bérek modellje Rövid távon nem minden ár változatlan, így SRAS nem lehet vízszintes Vizsgáljuk meg jobban a rövid távú aggregált kínálati görbét!

7 Aggregált kínálat levezetése Több magyarázata is van a görbe meredekségének, de mind ugyanarra a következtetésre jut a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekség

8 Aggregált kínálat levezetése Ragadós bérek modellje

9 Ragadós bérek modellje A nominálbéreket hosszú távú szerz désekben rögzítik nem képesek gyorsan követni a gazdasági feltételek változásait, lassan alkalmazkodnak

10 Ragadós bérek modellje Mikor megkötik a szerz dést, nem tudják el re, mekkora lesz az árszínvonal Így a nominálbér, amiben megállapodnak W = ωp e ahol ω a tervezett reálbér, P e pedig a várt árszínvonal

11 Ragadós bérek modellje A vállalatok tájékozódnak a tényleges árszínvonalról ( P), és a reálbér a következ képpen alakul w = W P = ωpe P = ω Pe P vagyis a reálbér akkor különbözik a tervezett l, ha a tényleges árszínvonal eltér a várttól (P P e ) Ha P > P e, akkor a reálbér alacsonyabb a tervezett szintjénél Ha P < P e, akkor a reálbér magasabb a tervezett szintjénél

12 Ragadós bérek modellje A modell másik feltevése, hogy a munkakereslet határozza meg a foglalkoztatást A munkások annyi munkát kínálnak, amennyit a vállalat hajlandó felhasználni az el re kikötött bér mellett L S = L D

13 Ragadós bérek modellje A vállalat munkakereslete a reálbért l függ (minél alacsonyabb a reálbér, annál több munkást foglalkoztat): w = W P LD

14 Ragadós bérek modellje Több munka felhasználásával nagyobb kibocsátásra képes a vállalat. Y = ak α L 1 α

15 Ragadós bérek modellje

16 Ragadós bérek modellje - Aggregált kínálat levezetése 1 Tegyük fel, hogy n nek az árak (P 1 -r l P 2 -re) 2 Mivel a nominálbér le van rögzítve a szerz désben, W nem változik 3 Ha P n és W nem változik, akkor a reálbér ( W P ) csökken 4 Alacsonyabb reálbér mellett azonban a vállalatok több munkást képesek alkalmazni (L 1 helyett L 2 -t) 5 Több munkással többet képesek termelni (Y 1 helyett Y 2 -t)

17 Ragadós bérek modellje Az árszínvonal és a kibocsátás között tehát pozitív irányú kapcsolat van (pozitív meredekség az aggregált kínálati görbe) A várt árszínvonal és a kibocsátás között pedig negatív irányú a kapcsolat (ha P e n, magasabb nominálbérben állapodnak meg, így adott tényleges árszínvonal mellett magasabb a reálbér is, ami alacsonyabb foglalkoztatáshoz és kibocsátáshoz vezet)

18 Aggregált kínálat levezetése

19 Levy, Bergen, Dutta, Venable: The Magnitude of Menu Costs: Direct Evidence from Large U.S. Supermarket Chains (1997) Az étlapköltség átlagosan $ évente Ez a bevétel 0,7 %-a és a nettó prot 35%-a

20 Alan S. Blinder: On Sticky Prices: Academic Theories Meet the Real World (1994) A vállalatok 10,2%-a egy évnél ritkábban változat árakat 39,3% évente egyszer 15,6% egy év alatt maximum kétszer 1,6% több mint 365 alkalommal

21 Sok vállalat bizonyos ideig nem változtat árat (magas étlapköltség, vev k megtartása miatt).

22 Tegyük fel, hogy kétféle vállalat létezik: Rugalmas áras: képesek bármikor árat változtatni Ragadós áras: a várható gazdasági feltételek alapján el re bejelentik az árakat

23 A vállalatok által tervezett ár két változótól függ: Árszínvonal (P): magasabb árszínvonal esetén magasabbak a vállalat költségei, így többet szeretne kapni a termékéért Aggregált jövedelem (Y ): a magasabb jövedelem növeli a vállalat terméke iránti keresletet, a magasabb kereslet pedig a vállalat által tervezett árat

24 A rugalmas áras vállalatok az alábbi szabály alapján határozzák meg áraikat: P rugalmas = P + a(y Y n ) ahol a > 0, Y n a természetes (potenciális) kibocsátás.

25 A ragadós áras vállalatok el re rögzítik az áraikat a várakozásaiknak megfelel en: P ragadós = P e + a(y e Y n ) ahol a > 0, P e és Y e a várt árszínvonal és várt kibocsátás. Az egyszer ség kedvéért tegyül fel, hogy tényleges kibocsátásként a természetes szintet várják (Y e = Y n ), így P ragadós = P e

26 Legyen a vállalatok s hányada ragadós áras, 1 s hányada rugalmas. Ha az árszínvonal a kétféle vállalat által megállapított ár súlyozott átlaga, akkor ( ) P = sp e + (1 s) P + a(y Y n ) P-re rendezve: P = P e + (1 s) a (Y Y n ) s

27 Ha a ragadós áras vállalatok magas árszínvonalat várnak, akkor magas költségekre számítanak, így magas árakat határoznak meg A magas árak arra késztetik a rugalmas áras vállalatokat, hogy k is magas árak mellett döntsenek A magas várt árszínvonal tehát magas jelenlegi árszínvonalat eredményez

28 Ha nagy a termék iránti kereslet, a rugalmas áras vállalatok magas árakat állapítanak meg, ami magas árszínvonalhoz vezet A kibocsátás árszínvonalra gyakorolt hatása a rugalmas áras vállalatok számarányától függ (minél nagyobb az arányuk, annál jobban változik az árszínvonal, ha kereslet változik)

29 Rövid távú aggregált kínálati görbe Mindkét modell szerint pozitív meredekség : P = P e + (1 s) a (Y Y n ) s Ha az árszínvonal magasabb a várt szintjénél, akkor a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátást Ha az árszínvonal alacsonyabb a várt szintjénél, akkor a kibocsátás a potenciális szint alá süllyed

30 Aggregált kínálati görbe

31 Rövid távú aggregált kínálati görbe Felfelé tolódik, ha N a várt árszínvonal Pozitív az output gap (a kibocsátás meghaladja a természetes szintjét)

32 Pozitív output gap Ragadós bérek modellje 1 Ha pozitív lesz az output gap (1-es pontból a 2-esre kerül a gazdaság), akkor n az árszínvonal 2 A magasabb árakat érzékel gazdasági szerepl k magasabb árakat várnak a kés bbiekben is (P e n ) 3 Ha n a várt árszínvonal, SRAS felfelé tolódik (3-as pont) 4 Az SRAS addig tolódik tovább felfelé, míg a kibocsátás vissza nem áll a természetes szintjére (4-es pont)

34 Aggregált kínálat - aggegált kereslet Rakjuk össze az AS-AD modellt!

36 Aggregált kínálat - aggegált kereslet Mi történik, ha n az aggregált kereslet?

37 Az aggregált kereslet elmozdulása

38 Az aggregált kereselet el re nem látott növekedése AD jobbra tolódik, A pontból B-be kerül a gazdaság (P és Y rövid távon n ) Az árszínvonal emelkedése miat n a várt árszínvonal, ami felfelé mozdítja az SRAS görbét Végül hosszú távon B pontból C-be kerül a gazdaság (visszatérünk a természetes kibocsátás szintjére, de magasabb árszínvonal mellett)

39 A gazdaságpolitikusok célja az alacsony ináció és az alacsony munkanélküliség. Alakítsuk át az aggregált kínálati görbét úgy, hogy az megmutassa a kett közti összefüggést!

40 Alakítsuk át az SRAS görbét! Az SRAS görbe egyenlete: P t = P e t + α(y t Y n ) ahol α az output gap el tti konstans szorzószám (pl. (1 s) a s ) Ha az SRAS egyenletében szerepl változók a megfelel változók logaritmusait jelölik, akkor az ináció π t = P t P t 1

41 Alakítsuk át az AS görbét! Vonjuk ki az egyenlet mindkét oldalából az el z év árszínvonalát! P t P t 1 = α(y t Y n ) + P e t P t 1

42 Alakítsuk át az AS görbét! Így megkaptuk az inációt és annak várt értékét. π t = α(y t Y n ) + π e t

43 Okun törvénye Ragadós bérek modellje

44 Alakítsuk át az AS görbét! Okun törvénye szerint a kibocsátás potenciális szintjét l való eltérése és a munkanélküliség természetes rátájától való eltérése között negatív irányú kapcsolat van Írjuk be ezt az összefüggést az egyenletünkbe!

45 Ragadós bérek modellje Az ináció és a munkanélküliség között negatív irányú kapcsolatot kaptunk () π t = π e t β(u t u n ) ahol u t u n a ciklikus munkanélküliség (munkanélküliség eltérése a természetes rátától).

47 Ragadós bérek modellje Az '50-es 60'-as években negatív irányú kapcsolat látható a munkanélküliségi ráta és az ináció között, viszont a '70-es évek után ez elt nt. Miért?

48 Ragadós bérek modellje Sokkhatások is érhetik a gazdaságot (pl. olajársokk), ezt is bele kéne tenni a modellbe.

49 Ragadós bérek modellje Tegyünk bele egy olyan változót, amivel az exogén hatásokat (pl. olajársokk, minimálbér változása) ki tudjuk fejezni! π t = π e t β(u t u n ) + ɛ ahol ɛ a kínálati sokk. Ha nem éri ilyen sokkhatás a gazdaságot ɛ = 0.

51 Mi határozza meg a várt inációt? A várt ináció a gazdasági szerepl k várakozásaitól függ.

52 Adaptív várakozások Ragadós bérek modellje A korábban tapasztalt inációra alapozzák várakozásaikat (π e t = π t 1 ) A eszerint: π t = π t 1 β(u t u n ) + ɛ Ha nincs váratlan sokk (ɛ = 0) és a munkanélküliség a természetes ráta szerinti (u t = u n ), akkor az ináció ugyanakkora marad, mint az el z periódusban volt (ináció tehetetlensége).

53 Adaptív várakozások Ragadós bérek modellje Ha a munkanélküliség kisebb, mint a természetes ráta szerinti (u t < u n ), akkor az ináció növekszik, akkor is, ha nincs váratlan sokk π t π t 1 = β(u t u n ) > 0 Akkor nem n tovább az ináció, ha a munkanélküliség eléri a természetes szintjét (másnéven NAIRU: non-accelerating ination rate of unemployment).

54 Racionális várakozások A szerepl k várakozásaik kialakításánál minden rendelkezésre álló információt felhasználnak Így csökkenthet az inációs ráta, ha a gazdaságpolitika el re bejelenti az ináció csökkentésének tervét a gazdaság szerepl i el is hiszik a bejelentést, és ennek megfelel en csökkentik várakozásukat is

55 Ináció okai a szerint Keresletináció: a magas aggregált kereslet okozta negatív ciklikus munaknélküliség növeli, az alacsony aggregált kereslet okozta pozitív ciklikus munkanélküliség csökkenti az inációs rátát. Költségináció: a kedvez tlen kínálati sokkok megemelik a termelés költségét, és növelik az inációs rátát, a kedvez kínálati sokkok pedig csökkentik

56 Rövid távú vs. hosszú távú Rövid távon pozitív meredekség Hosszú távon érvényes a klasszikus dichotómia, így a munkanélküliség a természetes szintjére áll, és nincs kapcsolat az ináció és a munkanélküliség között függ leges egyenes

57 Rövid távú

58 Áldozati ráta Ragadós bérek modellje A alapján (kínálati sokk hiányában) az ináció csökkentésének magas munkanélküliség és alacsonyabb kibocsátás az ára Áldozati ráta: az éves reál GDP azon hányada, amely az ináció 1 százalékponttal való csökkentésekor elvész.

59 Paul Volcker Ragadós bérek modellje 1979-ben a Federal Reserve elnöke lett Ekkor az ináció meghaladta a 10%-ot 1981-ben 20% fölé emelte az alapkamatot

60 Federal Funds Rate Ragadós bérek modellje

61 Munkanélküliségi ráta, ináció (Forrás: Economic Report of the President

62 Paul Volcker Ragadós bérek modellje Sikerült lecsökkenteni az inációt 1,9%-ra Ára: 9,7%-os munkanélküliség, recesszió

63 AS-AD modellel Ragadós bérek modellje

64 Paul Volcker AS-AD 1 A monetáris politikai lépés (kamatemelés) csökkentette az aggregált keresletet (1-es pontból 2-esbe került) 2 Az ár csökkent, de a kibocsátás visszaesett, így n tt a munkanélküliség 3 Mivel a kibocsátás így a természetes szint alá esett, SRAS lefelé tolódott 4 Végül a kibocsátás és a munkanélküliség visszatért a természetes szintjére (3-as pont), az ár pedig tovább csökkent

65 Hol tartunk? Ragadós bérek modellje Felépítettük a rövid távú modellt! Tankönyv 12. fejezete