Nagy Rózsa - Fazekas Tamás: Makroökonómia feladatok

Átírás

1 Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - énzügyi Tanszék Nagy Rózsa - Fazekas Tamás: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára MEGOLDÁSOK

2 Tartalomjegyzék 1. A makroökonómia tudománya 3 2. A makroökonómia mutatói 4 3. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás 6 4. énzpiac: énzkínálat - pénzkereslet, ináció 9 5. Munkapiac és munkanélküliség Gazdasági növekedés: Solow modell Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe Aggregált kereslet I Aggregált kereslet II. 21 2

3 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Táblán 2. Egyensúly: D = S, azaz 700 2p = 2p 100, azaz p = 200 és Q = p = 210, ekkor D = 280 és S = 320, itt S > D túlkínálat( = 110), ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. p = 190, ekkor D = 320 és S = 280, itt S < D túlkereslet ( = 40), ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni kezd az ár. 4. Endogén változók: a pizza ára, a pizza elfogyasztott mennyisége, illetve exogén változók: a sajt ára, a pizzasüt k termelékenysége, a liszt ára, a pizza - szeret lakosság jövedelme 5. éldául a sajt ára emelkedik, vagy a pizzasüt k termelékenysége emelkedik - ezek a kínálati görbét mozgatják, vagy például a pizza - szeret lakosság jövedelme csökken - ez pedig a keresleti görbét mozgatja 2. feladat. 1. Táblán 2. Egyensúly: D = S, azaz 300 5p = 10p 150, azaz p = 30 és Q = p = 35, ekkor D = 125 és S = 200, itt S > D túlkínálat( = 75), ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. p = 25, ekkor D = 175 és S = 100, itt S < D túlkereslet ( = 75), ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni fog az ár. 4. Új egyensúlyban: D = S, azaz 400 5p = 10p 150, amib l p = 36, 7 és Q = feladat. 1. Stock változók (id pontra vonatkoznak, illetve mennyiségek): 2., 4., 6., 12., 13., 14. Flow változók (id szakra vonatkoznak, mennyiség/id ): 1., 3., 5., 7., 8., 9., 11. 3

4 2. A makroökonómia mutatói 1. feladat. 1. Hozzáadott értékek az egyes szerepl knél = összes kibocsátás anyagfelhasználás Tejtermel : = 1000 (nincs anyagfelhasználás) Cukrász: = 200 (fagylat készítésb l származó) és = 100 (jégkrém készítéb l származó), így összesen: = 300 Jégkrémárus: = 200 (felhasznál 600 pénzegységet, amikor beszerzi a jégrémet) Összes hozzáadott érték = az egyes szerepl knél ralizált hozzáadott értékek összege = GD = = 1500 pénzegység 2. feladat. 1. Hozzáadott értékek az egyes szerepl knél = összes kibocsátás anyagfelhasználás Farmer: = 100 pénzegység (nem használ fel anyagot a liszttermelés során) Molnár: = 200 pénzegység (felhasználja a 100 pénzegységnyi búzát) ék: = 300 pénzegység (felhasználja a 300 pénzegységnyi lisztet) Összes hozzáadott érték = az egyes szerepl knél ralizált hozzáadott értékek összege = GD = = 600 pénzegység 3. feladat. 1. GD = = 2900 GN = = GNDI = = 2980 Am. = = ND = = feladat. 1. GD = = Amortizáció = = GN = = NN = = GNDI = = NNDI = = feladat. 1. Nominális GD 2005-ben: 420* * *75 = MFt 2. Nominális GD 2006-ban: 445* * *85 = MFt 3. Reál GD 2006-ban = 445* * *75 = MFt 4. Nominális GD növekedési üteme = = 113, 5% 4

5 5. Reál GD növekedési üteme = = 102, 9% 6. GD-deátor = = 110, 3% 7. CI = = = 110,9% 8. A CI felülbecsli, míg a GD-deátor alulbecsli a megélhetési költségeket, azaz CI > GDdeátor. Ennek hátterében az alábbi tényez k húzódnak meg: termékek (üzletek) közötti helyettesítés, min ségjavulás, új jószágok megjelenése stb. 5

6 3. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás 1. feladat. 1. A Cobb - Douglas féle termelési függvény mindig állandó mérethozadékú, els fokon homogén. Ha a t ke és a munka mennyiségét egyaránt növeljük, például 10%-kal, akkor a kibocsátás is pontosan 10%kal n. 2. Munkakeresleti függvény: L D = 4K ( W ) 2 3. T kekeresleti függvény: K D = 4L ( R ) 2 4. Egyensúlyi reálbér: ( ) W E = 4 Egyensúlyi reál bérleti díj: ( ) R E = 1 5. otenciális kibocsátás: Y pot = Munkavállalók összes jövedelme = L (W/ ) = 25 4 = T ketulajdonosok összes jövedeleme = K (R/ ) = 25 4 = Munkajövedelem részaránya = = 50% T kejövedelem részaránya = = 50% 9. Euler - tétel: Y = K M K + L M L Y = K (R/ ) + L (W/ ) Y = = Ekkor = 60, amib l az új egyensúlyi reálbér ( ) W ( W ) 2 = 2, 6 E 11. A munkakeresleti görbe lefele fog eltolódni, és adott munkakínálat mellett az egyensúlyi reálbér csökken. 2. feladat. 1. Szóban 2. Y DI = = 1100 C = , = S = Y T C = = 150 S G = T G = = 50 (decit) 4. S = S + S G = ( 50) = 100 vagy S = Y C G = = r = Táblán 3. feladat. 1. Fiskális politika (G hatása): 6

7 (a) Kiadásait azonos mérték, egyösszeg adó kivetéséb l fedezi: Kiszorítási hatás: G = T = 50 T = 150, G = 200 Y = 1200 Y = 0 Y DI = = 1050 Y DI = 50 C = , = 912, 5 C = 37, 5 S = , 5 = 137, 5 S = 12, 5 S G = = 50 S G = 0 S = 137, 5 + ( 50) = 87, 5 S = 12, 5 r = 11, 25 r = +1, 25 I = S = 87, 5 I = 12, 5 C = 37, 5 I = 12, 5 = 50 = G = T (b) Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekb l nanszírozza: Kiszorítási hatás: G = +50 G = 200 T = 0 T = 100 Y = 1200 Y = 0 Y DI = = 1100 Y DI = 0 C = , = 950 C = 0 S = 150 S = 0 S G = = 100 S G = +50 S = ( 100) = 50 S = 50 r = 15 r = +5 I = S = 50 I = 50 C = 0 I = 50 = 50 = G 2. Fiskális politika (T hatása): G = 0 G = 150 T = 50 T = 50 Y = 1200 Y = 0 Y DI = = 1150 Y DI = +50 C = , = 987, 5 C = +37, 5 S = 162, 5 S = +12, 5 S G = 100 S G = +50 S = 162, 5 + ( 100) = 62, 5 S = 37, 5 r = 13, 75 r = +3, 75 I = S = 62, 5 I = 37, 5 7

8 Kiszorítási hatás: I = 37, 5 3. Technológiai sokk hatás: I = r I = S, amib l r = 20 r = +10 I = 100 I = 0 C = 950 C = 0 4. Táblán 4. feladat. 1. Y = 2400, C = 1610, illetve S = Y C G = 440 Egyensúlyban: S = I B + I F, azaz 440 = r r, így 440 = r, amib l r = 5, az I B = 300 és I F = Egyensúlyban: 440 = r r, amib l r = 7, 38, az I B = 228, 6 és I F = 211, 4 8

9 4. énzpiac: énzkínálat - pénzkereslet, ináció 1. feladat. Központi bank Eszközök Források Renanszírozási hitelek Jegybanki tartalék szla Egyéb eszközök Ker. banknál lév kp Forgalomban lév kp Eszközök összesen Források összesen Eszközök Kereskedelmi bankok Források Jegybanki tartalélok Betétek Hitelelek Renanszírozási hitelek Ker. banknál lév kp Egyéb tartozások Eszközök összesen Források összesen B = ( ) = }{{} R= M = = rr = = 0, 12 = 12% cr = = 0, 2 = 20, 0% , 2 m = = 3, 75 0, 2 + 0, 12 m = = 3, (a) B = (b) M = , 75 = }{{} B m (c) M = C + D 0, 2 D = C = 0, 2 D + D D = , 2 =

10 (d) C = = 9375 (e) R = = feladat. 1. V = 1, = 2 3. feladat. 1. M = m B, ahol m = (1+0,2) (0,2+0,04) = 5, így M = = 25000, illetve V = = V = 125, illetve cr = 0, 16. Ekkor M = 29000, illetve = 1, 45, azaz 45%-kal emelkedett. 3. Tehát = 1, illetve V = 12, 5 és a cr = 0, 16, így B = ,8 = 3448, feladat. 1. %-os változása = 14 5 = 9 % azaz ennyi az inációs ráta, így r = 11 9 = 2% 5. feladat. 1. V = = 2, 5 2. = , = 1, 5, illetve W = 2 1, 5 = 3 6. feladat r = 200 r = 4. A pénzkínálat állandó ütem ( dm M eredményez, amelyb l a Fisher-hatás szerint i = = 10% = 6%) b vülése 6%-os inációt 2. M = L, azaz M 10 = M = V = , illetve a k = 1 2 = 0, 5 (azaz 50%) 7. feladat Y = , ,5 = 1600 Y DI = = 1100 ( ) 0,5 R 100 = 4 0, 5 = 0, ( ) 0,5 W 1600 = 4 0, 5 =

11 5. C = , = S = = 290 S G = = 100 S = ( 100) = I = S = 190 r = 5, M = ( ) 1 + 0, = , 2 + 0, 05 = = 6 R = 0, 5 6 = W = 8 6 = 48 Y nom = = 9600 i = 5, = 9, 4 Milyen irányban változnak (n, csökken, változatlan marad) a fentiekben kiszámított kategóriák, ha ceteris paribus 1. a kormányzat gazdaságélénkít programja keretében (skális expanzió) növeli kiadásait, melyet adóemelésb l kíván nanszírozni? Adóból nanszírozott kormányzati kiadás - növelés az egyensúlyi jövedelemre nem hat, de csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, így a fogyasztás nagyságát. A magánmegtakartás visszaesik, a kormányzati megtakarítás változatlan marad, a társadalmi megtakarítás csökkeni fog. Ennek következtében a reálkamatláb n, a beruházás csökken. (Kiszorítási hatás!) A nominális változók nagyságát ez a bevatkozás változatlanul hagyja. 2. a Központi Bank Monetáris Tanácsa, gyelembe véve a kedvez világgazdasági folymatokat, valamint a javuló inációs kilátásokat, csökkenti az alapkamat mértékét? Nagyobb lesz a monetáris bázis (mert olcsóbb lesz a Jegybanktól, a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitel), s így a nominális pénzkínálat (és vele együtt az árszínvonal is) emelkedik (a multiplikátor és az azt meghatározó tényez k stabil változók). Végeredmény, hogy a modell nominális változói emelkednek, de a reálváltozók értéke ugyanakkora marad az intézkedés hatására. (énzsemlegesség és klasszikus dichotómia!) 11

12 5. Munkapiac és munkanélküliség 1. feladat. 1. Munkanélküliségi ráta = U (E+U) = = 6, 4% 2. Munkanélküliség természetes rátája = s (s+f) = 0,006 0,136 = 4, 4%. Nincs stacioner egyensúly, mert a munkanélküliségi ráta és a természetes ráta nem egyenl. 2. feladat. 1. Els lépésben meg kell határozni ez egyensúlyi reálbér nagyságát: L D = L S. A munkakeresleti görbe egyenlete a szokásos W = M L = Y egyenletb l adódik, behelyettesítve a t keállomány értékét: L D = ( 625 W ) 2 Az egyensúlyi bér: 0,79. Tudjuk, hogy az aktuális ennél 25% - kal nagyobb, azaz 0,9875. Ezen bér mellett a munkakereslet 640,9, míg a munkakínálat adott Eredmény U = 359, 1, azaz 3,6%. 3. feladat. 1. Ha a munkapiac kompetitív, akkor a foglalkoztatás: L D = L S = L = 1000 A kibocsátás (amely ekkor a potenciális kibocsátás): Y = 1000 Optimumban W = M L, ahol L = 1000-nél: Munkapiaci egyensúlyban: = 1000 amib l ( W ( W ) 3 illetve a munkások összes keresete: 2/ = 667 W = 2 3 K 1 3 L 1 3, ebb l L D = 8 27 K. ( W ) 3 ) = 2/3, ennyi az egy f re es reálbér 2. A szakszervezetek által kialkudott, egyensúlyinál magasabb reálbér biztosan munkanélküliséghez, méghozzá várakozási munkanélküliséghez vezet. Ebben a helyzetben (rövidebb oldal elve miatt) a foglalkoztatás értékét, a munkakeresleti függvény (a vállalat) határozza meg. Ebben a helyzetben a kínálat továbbra is 1000, a kereslet nagysága pedig a munkakeresleti függvényb l kiszámolható: L D = (1) egyenletb l kifejezhet : L D = 296, azaz a tényleges 3 foglalkoztatás csökkent. Az összes reálbér: ( W ) L = 296 A munkanélküliség: U = = 704 A munkanélküliségi ráta: u = = 70, 4% Kibocsátás: Y = 444 E 12

13 6. Gazdasági növekedés: Solow modell 1. feladat. 1. Stacionárius (hosszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat ,2 0,8 0,8 0,8 2. változat ,2 1,8 1,8 1,8 3. változat 4 2 1,6 0,4 0,4 0,4 2. Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat változat változat ,5 2,5 2,5 2,5 2. feladat. 1. Stacionárius (hossszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat 8,2 2,9 2,3 0,6 0,6 0,41 2. változat 6,25 2,5 2 0,5 0,5 0, Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: 0 3. A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat 51 7,1 3,6 3,6 3,6 2,55 2. változat 39 6,2 3,1 3,1 3,1 1,95 3. feladat. 1. Stacionárius (hossszú távú egyensúlyi vagy steady - state) állapot: k y c i s am 1. változat 6,5 2,5 2 0,5 0,5 0, változat 4 2 1,6 0,4 0,4 0,2 2. Az egy f re jutó t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: g = 0, 01 1% - kal növekszik 13

14 3. A t keállomány, kibocsátás, megtakarítás, beruházás és fogyasztás növekedési üteme stacionárius állapotban: g + n = 0, 03 3% - kal növekszik 4. Aranyszabály: k gold y gold c gold i gold s gold am gold 1. változat 39,1 6,3 3,15 3,15 3,15 1, változat ,5 2,5 2,5 1,25 4. feladat. 1. Egy f re jutó termelési függvény: y = f(k) = Y L = K0,5 L 0,5 L = k 0,5 2. Hosszú távú egyensúly: A országban: k = ( ) 1 0, 1 1 0,5 = 4 0, 05 y = 2 c = 1, 8 i = s = 0, 2 B országban: k = ( ) 1 0, 2 1 0,5 = 16 0, 05 y = 4 c = 3, 2 i = s = 7, 2 3. Abban az országban, ahol magasabb a megtakarítási ráta ott magasabb az egy f re jutó t keállomány, s így az egy f re jutó kibocsátás nagysága is. 14

15 7. Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe 1. feladat. 1. AD : Y = = Az MV = Y mennyiségi egyenletb l kiindulva: = = 1 3. AD : Y = = 3000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont n : = = 1, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális fölé emelkedik: Y = = AD : Y = = 4000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont n : = = 2 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális fölé emelkedik: Y = = AD : Y = = 1000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont csökken: = = 0, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális alá esik vissza: Y = = AD : Y = = 1000 Hosszú távon a kibocsátás nem változik, az árszínvonal viszont csökken: = = 0, 5 Rövid távon az árszínvonal nem változik, a kibocsátás a potenciális alá esik vissza: Y = = Táblán 2. feladat. 1. A kiszámolható endogén változók egyensúlyi értékei: Y = = 2000 Y DI = = 1900 ( ) 0,5 R 1000 = 2 0, 5 = ( ) 0,5 W 1000 = 2 0, 5 = C = , = 1525 S = = 375 S = = 375 S G = 0 r = 12, 5 15

16 2. LRAS : Y = AD : Y = Y = 200 és = 2 5. SRAS : = 2 6. SRAS = = 2, 5 7. A kedvez tlen kínálati sokkhatás miatt emlekednek az árak (beépítik a magasabb költségeket a vállalatok a termékeik árába). Ekkor a gazdaság az A-ból a B pontba kerül (növekv árak és csökken kibocsátás = stagáció). Alkalmazkodás: 1. Ha nem történik semmiféle beavatkozás, csupán szinten tartják a keresletet, akkor az árak id vel csökkeni fognak és helyreáll a hosszú távú egyensúly, de ez fájdalmasrecesszióval jár együtt. Végül a B-b l az A pontba kerül vissza a gazdaság. 16

17 2. Jegybanki stabilizáció (például monetáris expanzióval növeli az aggregált keresletet) a költségsokkal párhuzamosan: a gazdaság közvetlenül az A-ból a B pontba mozdul el. Ennek ára van: tartósan magasabb árszínvonal. 17

18 8. Aggregált kereslet I. 1. feladat. 1. M C = 0, 75, amely kifejezi, hogy egységnyi jövedelemnövekmény hány százalékát fordítják a fogyasztási kiadások növelésre. A fogyasztási függvény meredekségét fejezi ki, azaz M C = dy dc. A fogyasztási függvény függ leges tengelymetszete = autonóm fogyasztás = 125. Az I és a G ábrázolva vízszintes az Y tengellyel, mert azok függetlenek t le. 2. E = C +I +G (lényegében egy árupiaci keresleti függvény), E = 125+0, 75(Y 100) , azaz E = , 75Y, melynek meredeksége = M C = 0, 75, illetve a függ leges tengellyel való metszéspontja 300. Egyensúlyban E = Y, azaz , 75Y = Y, amib l Y 0 = Ha Y > Y E, akkor készletek halmozódnak fel a vállalatnál (ún. nem szándékolt készletfelhalmozódás, amely Y E = , = +100), ekkor munkásokat bocsát el, s csökkenti az el állított termékek mennyiségét, egészen az egyensúlyi jövedelemszint értékéig. Itt a nem szándékolt készlet-felhalmozódás értéke 0 lesz. Ha Y < Y E, akkor a fenti folyamat ellentéte játszódik le ,75 = 1 0,25 = 4, ha G = 10, akkor Y = 4 10 = 40, s így Y 1 = ,75 1 0,75 = 0,75 0,25 = 3, ha T = 5, akkor Y = 3 5 = +15, s így Y 2 = G = T = +10, akkor Y = +10 (Haavelmo - tétele) 2. feladat. 1. E = , 75(Y 500) = , 75Y 2. E = Y Y = , 75Y, amib l Y = A rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = = C = S G = = 100 (decites) 6. Kormányzati kiadások multiplikátora = 1 1 0,75 = 1 0,25 = 4 Adómultiplikátor = 0,75 1 0,75 = 0,75 0,25 = 3 7. Ha T = +50, akkor Y = = 150 Y = 5500 C = 3912, 5, amib l C = 187, 5 S G = = 100 (50 -el kisebb a decit) 3. feladat. 1. E = , 8(Y ) = , 8Y 2. E = Y Y = , 8Y, amib l Y = A rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = = C = S G = (decites) 6. Kormányzati kiadások multiplikátora = 1 1 0,8 = 1 0,2 = 5 Adómultiplikátor = 0,8 1 0,8 = 0,8 0,2 = 4 18

19 7. A feladat feltételei szerint, nulla decithez szükséges autonóm adó: 0 = T , amib l T = 500, azaz T = +100, akkor Y = = 400 Y = 4400 C = 3600, amib l C = feladat. 1. IS 0 : Y = , 75(Y 100) r Y = r (meredeksége: - 40) 2. r = 10, akkor Y = G = 160, akkor a meredeksége továbbra is 40, párhuzamosan tolódik el felfele jobbra. 1 Mértéke: 1 0,75 40 = 40 IS 1 : Y = r, ha r = 10, akkor Y = 840 Másképpen: IS 1 : Y = , 75(Y 100) r + 160, amib l Y = r 4. T = 95, ekkor az IS meredeksége továbbra is 40 (mert nincs jövedelemt l függ adó a modellben), párhuzamosan tolódik el felfele jobbra (csökkent az autonóm adó). Mértéke: 0,75 1 0,75 5 = 15 IS 2 : Y = r, ha r = 10, akkor Y = 815 Másképpen: IS 2 : Y = , 75(Y 95) r + 150, amib l Y = r 5. feladat. 1. LM : = 0, 8Y 16r r = Y = 1200 esetén r = 10 0,8Y r = 0, 05Y 50(meredeksége +0,005), illetve 2. LM : 640 0,8Y = 0, 8Y 16r r = 16 r = 0, 05Y 40 (az LM görbe párhuzamosan az eredetivel felfele, balra tolódik, meredeksége nem változik), illetve Y = 1200 esetén r = 20 lesz. 6. feladat. 1. IS : Y = , 75(Y 200) r Y = r LM : ,8Y = 0, 8Y 16r r = 16 r = 0, 05Y 93, Y = 2050 r = 8, 75 C = 1587, 5 I = 212, 5 S = 262, 5 3. S G = = 50 (decites) 7. feladat. 1. IS : Y = , 6(Y 0, 5 0, 5Y ) r , 55Y = r LM : ,3Y = 0, 3Y 10r r = 10 r = 0, 03Y 50 19

20 2. Y = 2000 r = 10 C = 1450 I = 150 S = S G = , = 100 (szucit) 20

21 9. Aggregált kereslet II. 1. feladat. 1. IS : Y = r 2. LM : r = 0, 001Y 8, 6 3. Y = r = 6, 2 C = 8876 I = 1880 S G = 210(decit) 4. S = S S G = 1880 ( 210) = L = 10892, 88 f, illetve U = , 88 = 607, 12 f és u = 5, 3% 6. G = 4206, 4 és G = 206, 4 (ahol Y = és r = 6, 6) 7. Kiszortítási hatás: I = 44 (ahol I = 1840) 2. feladat. 1. IS : Y = , 5r és LM : r = 0, 01Y 8 2. Y = 2400 r = C = 1840 I = 200 S = S G = 360 (szucit) 5. Y = 3000, r = 22, és IS-b l G = 690, azaz G = I(16) = 200 és I(22) = 110, így I = IS-b l az r = 0, illetve LM-b l (280 + M)/1 = , , amib l M = Nincs kiszorítás, mert a kamatláb csökkent, így I = feladat. 1. IS : Y = r 2. LM : r = 0, 03Y Y = 1200 r = 3 4. (a) C = 810 (b) I = 240 (c) S = 140 (d) S G =

22 (e) S = 240 (f) L = 576 (g) L S = 900 (h) u = 36% 5. T R = 525 és T R = 375 (ahol Y = 1500 és r = 12) 4. feladat. 1. IS 1 : Y = r LM 1 : r = 5 + 0, 03Y 38 AD 1 : Y = Y = 1500, r = 12, C = 990, I = Y = 1215, r = 17, 7, C = 819, I = (a) IS 2 : Y = r és LM változatlan, tehát 5. feladat. AD 2 : Y = (b) IS 3 : 0, 36Y = r és LM változatlan, tehát AD 3 : Y = 770, ,67 (c) Az IS nem változik (lásd az 1. pontban) és az LM 2 : r = 5 + 0, 03Y 40,4255, tehát AD 4 : Y = ,51 (d) IS 4 : Y = r és LM változatlan, tehát AD 5 : Y = 397, ,9 (e) IS 5 : Y = r és LM változatlan, tehát AD 6 : Y = 486, SRAS = AD, azaz IS = LM metszéspontot kell meghatározni = 1 mellett: IS : Y = r LM : r = 0, 04Y 100 Y = 2800 és r = Y = LRAS = 3300, ekkor -t az AD = LRAS összefüggésb l kapjuk: AD egyenlete: Y = Ekkor: 3300 = = 0, 8, illetve az LM-b l = 0, 8 mellett r = 7 3. Rövid távon: I = 260 és a C = 1940 Hosszú távon: I = 380 és a C =