Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Átírás

1 Makroökonómia 4. szeminárium 1

2 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet olvasni!!! Rengeteg gyakorló feladat megoldásokkal!!! 2

3 Modell egyenletei Magatartási egyenletek Y = ak α L 1 α L D = (1 α) Y w K D = α Y r K I = I 0 a r C = MPC Y S = 1 MPC Y L S, K S konstans (most még) Piaci egyensúlyi feltételek Y = C + I L S = L D K S = K D S = I 3

4 4

5 Fiskális politika Kormányzati kiadások is megjelennek: Y = C + I + G Kormányzati kiadások fedezése (egyösszegű) adóból fogyasztótól jövedelmet vonunk el változik a fogyasztási függvény C = MPC (Y T) Megtakarítás felbomlik magán és állami megtakarításra S m = MPS Y T és S á = T G Kölcsönözhető források piacán módosul az egyensúly: S m + S á = I 5

6 Állami fogyasztás növekedése gazdaság felpörgetése? Adja magát a kérdés: ha Y = C + I + G, akkor miért nem növeljük G- t, hogy nőjön a GDP? Válasz: A termelés K és L függvényében adott Ha nem változik a technológia, a munkakínálat és a tőkekínálat, akkor nem változik a kibocsátás sem Fogyasztás és magán magtakarítás csak MPC-től, Y-tól és T-től függenek G nem hat rájuk G S á S t r I Teljes kiszorítási hatás G = I 6

7 Egy példa a közelmúltból OBAMACARE (2013. ősz) Adósságplafon költségvetésre, államadósságra Demokraták növelni szerették volna a kormányzati kiadásokat, Republikánusok ellenezték REPUBLIKÁNUSOK Ha G nő, akkor S á csökkenni fog (=T-G) Ekkor S t csökken Csökken a hitelkínálat r nő, I csökken, vagyis jövőre nem lesz annyi K GDP kisebb lesz Kiszorító hatás következik be DEMOKRATÁK Cél: munkavállalók egészségesebbek legyenek, és dolgozzanak hatékonyabban Y nő, S m értéke is nőni fog, ami kompenzálja S á csökkenését Nem lesz hitelkínálat csökkenés, kamatnövekedés és beruházás csökkenés 7

8 1. feladat Gazdaságunk fogyasztói a rendelkezésre álló jövedelem 65%-át kívánják fogyasztási célokra fordítani. Munkakínálatuk 6 egységnyi szinten rögzített. A beruházásokra a következő egyenlet írható fel: I = 4, r. Ez a beruházás ahhoz elég, hogy a gazdaság tőketényezőit konstans K S = 23 egységnyi szinten tartsa. A gazdaság vállalati szektora az Y = 1,23K 0,28 L 0,72 termelési függvény segítségével transzformálja termelési tényezőit termékekké. A gazdaságban van állam, amely 2 egységnyi kiadást eszközöl és 1 egységnyi adót szed a gazdasági szereplőktől. 1) Adjuk meg a piaci egyensúlyt leíró összefüggés egyenletét az árupiacon, a munkapiacon, a tőkepiacon és a kölcsönözhető források piacán! 2) Számoljuk ki a gazdaság kibocsátásának, fogyasztásának és beruházásának nagyságát! 3) Mekkora reálbért fizet a vállalati szektor a munkavállalóknak? 4) Mekkora lesz a reálbérleti díj nagysága? 5) Határozzuk meg a magán megtakarítások és az állami megtakarítások értékét! 8

9 1. feladat 1.) Adja meg a piaci egyensúlyt leíró összefüggés egyenletét az alábbi piacokra vonatkozóan: a) Árupiac b) Munkapiac c) Tőkepiac d) Kölcsönözhető források piaca Y = C + I + G L D = L S K D = K S I = S t = S m + S á 9

10 1. feladat 2.) Számoljuk ki a kibocsátás, a fogyasztás és a beruházás értékét! Y = 1,23K 0,28 L 0,72 = 1, ,28 6 0,72 = 10, C = 0,65 Y T = 0,65 (10, ) = 6, I = Y C G = 10, , = 2, ) Mekkora reálbért fizet a vállalati szektor a munkavállalóknak? w = 1 α Y L = 0,72 10, = 1,

11 1. feladat 4.) Mekkora lesz a reálbérleti díj nagysága? r K = α Y K = 0,28 10, = 0, ) Határozzuk meg a magán megtakarítások és az állami megtakarítások értékét! S állami = T G = 1 2 = 1 S magán = MPS Y T = 0,35 10, = 3, S társadalmi = S állami + S magán = 1 + 3, = 2,

12 2. feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági szereplők magatartását az alábbi függvények jellemzik: C = 0,69 Y T T = 8456 G = 9243 I = 10133,68 62r A vállalati szektor adott tőke- és munkaerő-állomány mellett Y = egységnyi termék előállítására képes. 1) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a kamat egyensúlyi értéke? 2) Mekkora a magán megtakarítás nagysága? 3) Mekkora az állami megtakarítás nagysága? 4) Számoljuk ki a társadalmi megtakarítás jelenlegi szintjét! 5) Hány százalékos a költségvetés deficitje? Ez miért probléma? 12

13 2. feladat 1) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a kamat egyensúlyi értéke? C = 0,69 Y T = 0, = 24300,42 I = Y C G = , = 10130, ,58 = 10133,68 62r r = 0,05 2) Mekkora a magán megtakarítás nagysága? S m = MPS Y T = 0, = 10917,58 3) Mekkora az állami megtakarítás nagysága? S á = T G = =

14 2. feladat 4) Számoljuk ki a társadalmi megtakarítás jelenlegi szintjét! S t = S m + S á = 10917, = 10130,58 5) Hány százalékos a költségvetés deficitje? Ez miért probléma? Deficit = S á Y = = 0, , % A deficit finanszírozására az állam hitelt vesz fel a kölcsönözhető források piacáról, a magán megtakarítások egy része államkötvénybe vándorol, ezáltal elvonja a forrást a következő időszaki tőkepiaci beruházásoktól. 14

15 3. feladat Ábrázoljuk, mi történik, ha a fiskális politikai döntéshozó megnöveli az adó szintjét! 15

16 3. feladat T C (C + I + G) T S á S t r I r* r * Y adott K és L függvényében G adott a fiskális politikai döntéshozó részéről C csökkenését I ugyanolyan mértékű növekedése ellensúlyozza (C+I+G) visszatolódik eredeti helyzetébe 16

17 4. feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora 110 egységnyi termék előállítására képes. A fogyasztók a rendelkezésre álló jövedelem 70%-át kívánják fogyasztásra költeni. A beruházási függvény az I = r egyenletből adódik. Az adó nagysága 10, a kormányzati kiadások értéke 20. Y = 110 MPC = 0,7 I = r T = 10 G = 20 17

18 4. feladat 1. Mekkora a kamat és a fogyasztás az adott feltételek mellett? 2. Hány százalékos a költségvetési deficit? 0,7(Y T) = 0,7(110 10) = 70 I = Y C G = = = r r = 0,05 Deficit = S á Y = S á = T G = = 10 = 0, , % 18

19 4. feladat 3.) Tételezzük fel, hogy a fiskális politikai döntéshozó az EU követelményeinek megfelelően 3%-os szintre kívánja hozni a deficitet. Erre 3 lehetősége van: a) Csökkenti a kiadásokat b) Növeli az adókat c) Csökkenti a kiadásokat és növeli az adókat Ha a fogyasztó érdekei elsődleges szempontot élveznek, melyiket érdemes választani? a) Megoldást kell választania, ugyanis a G nem hat C értékére, így a fogyasztás változatlan marad. 4.) Milyen hatásai lesznek a kiválasztott módszernek az endogén változókra? G S á S t r I C + I + G marad 19

20 4. feladat r* r * 20

21 5. feladat Két gazdaságot vizsgálunk hosszú távon: A-t és B-t. A két gazdaság gazdasági szereplőit azonos magatartási egyenletek és egy kivételével azonos exogén változók jellemzik. Az egyetlen kivétel a kormányzati kiadások nagysága, amely az A gazdaságban nagyobb, mint a B gazdaság kormányzati kiadásainak nagysága. Az alábbi táblázatban jelöljük X-szel, hogy az adott sorban feltüntetett változó melyik gazdaságban lesz nagyobb. 21

22 5. feladat ENDOGÉN VÁLTOZÓ A GAZDASÁG B GAZDASÁG KIBOCSÁTÁS FOGYASZTÁS BERUHÁZÁS MEGTAKARÍTÁS MAGÁN MEGTAKARÍTÁS ÁLLAMI MEGTAKARÍTÁS REÁLKAMAT REÁLBÉR REÁLBÉRLETI DÍJ 22

23 5. feladat ENDOGÉN VÁLTOZÓ A GAZDASÁG B GAZDASÁG KIBOCSÁTÁS = = FOGYASZTÁS = = BERUHÁZÁS X MEGTAKARÍTÁS X MAGÁN MEGTAKARÍTÁS = = ÁLLAMI MEGTAKARÍTÁS X REÁLKAMAT X REÁLBÉR = = REÁLBÉRLETI DÍJ = = 23

24 6. feladat Az EU költségvetésének jelentős része fejlesztésekre megy el. Az alábbi ábrán mutassuk meg, miért éri meg az Uniónak egyre többet és többet fordítani fejlesztési kiadásokra! (Az ábra az egész Uniót, mint egy gazdaságot reprezentálja.) 24

25 6. feladat a Y Y S r I Y K D r K Y L D w 25

26 Eddig Modell Szereplők Fogyasztó Vállalatok Állam Piacok Árupiac Munkapiac Tőkepiac Kölcsönözhető források piaca Magatartási egyenletek Piaci egyensúlyi feltételek 26

27 és most Fiskális politika mellé új elem: monetáris politika (dióhéjban) Új piac: pénzpiac Pénzkínálat: exogén adottság, értékét a monetáris politikai döntéshozó módosíthatja, szabályozza pl. nyíltpiaci műveletek Pénzkereslet: gazdasági szereplők támasztják. Meghatározza a nominális GDP és a pénz forgási sebessége M S = M D = PY V r Mennyiségi egyenlet Y technológia és termelési tényezők határozzák meg, monetáris politika nem befolyásolja V ízlésvilág-változásra, banktechnológiára reagálhat, de a monetáris politika nem hat rá, konstans P ha megváltozik a pénzkínálat, csak az árszínvonal reagál, ráadásul arányosan 27

28 Mi a pénz? Tranzakciókhoz felhasznált eszközök állománya Árupénz és papíralapú pénzrendszer 3 funkció Vagyontartási: lehetővé teszi a jelenlegi vásárlóerő jövőbeni vásárlóerővé való átváltoztatását Értékmérő: árak és tartozások mérése Forgalmi: árukat és szolgáltatásokat tudunk vásárolni 28

29 Infláció Árak összességének emelkedése Inflációs ráta: árszínvonal százalékos változása, a pénzmennyiség növekedési üteme határozza meg, ΔM=ΔP Hiperinfláció Állam pénzkibocsátással finanszírozza a költségvetés hiányait 29

30 A pénz semlegessége Pénz semlegességének elve: Hosszú távon a monetáris politikai akció (nominális pénzkínálat módosítása) nem befolyásolja a reálváltozók (pl. kibocsátás, fogyasztás, beruházás, reálbér) értékét Befolyásolja viszont az árszínvonalat, mint nominális változót. Klasszikus dichotómia: hosszú távon a monetáris és a reál szektor elválasztható egymástól. M V = P Y 30

31 7. feladat Gazdaságunkban a termékeket és szolgáltatásokat az Y = 6,61K 0,39 L 0,61 formában jellemezhető termelési technológiával állítják elő. A rendelkezésre álló munkamennyiség 5481, tőkéből pedig 1241 egységet tud felhasználni a gazdaságunk. A gazdasági szereplők pénzkereslete a mennyiségi egyenlettel jellemezhető, amelyben a forgási sebesség értéke 54. A monetáris politikai döntéshozó a pénzmennyiséget 421 szinten rögzítette. 1. Mekkora lesz az árszínvonal? 2. Ha a monetáris döntéshozó a pénzmennyiséget 3,2%-kal növeli, milyen mértékben változik az árszínvonal? 31

32 7. feladat 1. Mekkora lesz az árszínvonal? Y = 6,61K 0,39 L 0,61 = 6, , ,61 = 20299,10703 MV = YP = 20299,10703P P = 1,12 2. Ha a monetáris döntéshozó a pénzmennyiséget 3,2%-kal növeli, milyen mértékben változik az árszínvonal? M = 434,472 M V = YP 434, = 20299,10703P P = 1,

33 Köszönöm a figyelmet! 33