NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Átírás

1 NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék

2 Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!

3 Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!

4 Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor

5 moodle.uni-corvinus.hu

6 RS-RD változása Mutassuk be ábrán, hogy mi történik a relatív kereslettel illetve a relatív kínálattal, amennyiben a belföldi nagy nyitott gazdaság a világpiaci kereskedelemben x terméket exportálja, és exportirányú vagy importirányú növekedés megy végbe!

7 Kereskedelempolitika

8 Kereskedelempolitikai eszközök Vámok (specifikus, ad valorem) Kvóták Export korlátozás Egyéb: pl. egészségügyi előírások

9 Kereslet, kínálat és kereskedelem egyetlen iparágban Két ország (Belföld, Külföld), mindkettő ugyanazt termeli, tökéletes verseny, export kínálati görbe (Külföld), import keresleti görbe (Belföld) Akkor lesz kereskedelem, ha az autark árak különbözőek Egyensúly: export kínálat = import kereslet - ekkor az összes kereslet megegyezik az összes kínálattal

10 Import kereslet

11 Export kínálat

12 Egyensúly

13 A vám hatásai Ha nagysága t, akkor az árkülönbség is t lesz egyensúlyban Külföld: kisebb ár, kisebb kínálat, nagyobb kereslet, kisebb exportkínálat (ha belföld nagy gazdaság) Kis gazdaság importvámja a külföldi/világpiaci árszínvonalat nem befolyásolja Cél: import csökkentése, hazai termelõk védelme (magasabb ár)

14 Vám nagy gazdaságoknál

15 Vám kis gazdaságoknál

16 A vám jóléti hatásai Fogyasztói többlet (rezervációs ár és ár különbsége) - Belföldön negatív, nőtt az ár Termelői többlet (profit) - Belföldön pozitív Kormányzati bevétel: nő Összességében akár pozitív is lehet Kis gazdaság esetében mindig negatív!

17 Jóléti hatások

18 További kereskedelempolitikai eszközök Exporttámogatás - hatása az importvám hatásának ellentéte Importkvóta - áremelkedést eredményez belföldön, ahova nem lehet annyit importálni, általában nem jár bevétellel, kivéve ha a kvóta megszerzõje fizet a kvótáért VER: voluntary export restriction: a kvótához hasonló, de az exportáló ország vezeti be - importáló országnak rossz, nem jut bevételhez Helyi beszállítói feltételek: belföldrõl kell származni a felhasznált termékek bizonyos hányadának Exporthitel-támogatások Állami megrendelések Bürokratikus korlátozások

19 Szabadkereskedelem melletti és elleni érvek Érvek mellette: hatékonyság, növekvõ mérethozadék, innovációra ösztönzés Érvek ellene: cserearány javulhat kis vám esetén, optimális vám (exporttámogatás nem lehet optimális, mindig csökkenti a jólétet!), munkanélküliség De: társadalom jóléte és egyes csoportok jóléte nem esik egybe Prohibitív vám: az a legkisebb vám, amely mellett megszûnik a kereskedelem

20 Importhelyettesítõ iparosítás Fejlõdõ országokban a belsõ ipar fejlõdése érdekében akadályozták az iparcikkek importját Kiskorú iparág: potenciális komparatív elõny, de a kifejlõdõést támogatni kell Okai: tõkepiaci tökéletlenségek, piacra lépés költségei Probléma: nem mutatták a felzárkózás jeleit e politika hatására - ok: szakképzett munkaerõ hiánya

21 Exportorientált iparosítás Ázsiai országokban -pl. Japán, Dél-Korea, Szingapúr - gyors fejlõdés Export/GDP nagy - ok vagy okozat? Támogatások szerepe vitatott

22 1. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált világban két nemzetgazdaság létezik: A és B. A keresleti függvények a következõk: Q A = 40 p, Q B = 26 2p, a kínálati függvények pedig: Q A = , 5p, illetve Q B = , 5p. a) Mennyi lesz autark állapotban az egyes országokban a termék ára? Melyik ország importál, és melyik exportál kereskedelem esetén? b) Határozzuk meg az importkeresleti és exportkínálati függvényeket! c) Mekkora lesz szabad kereskedelem esetén a világpiaci ár? Mennyit importál az importáló ország? d) Az importáló országban t=4 nagyságú vámot vetnek ki. Hogyan alakul az árszínvonal az egyes országokban? Hogyan változtatja az intézkedés a jólétet?

23 2. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált világban két nemzetgazdaság létezik: A és B. A keresleti függvények a következõk: Q A = 45 4p, Q B = 52 2p, a kínálati függvények pedig: Q A = , 5p, illetve Q B = 10 + p. a) Mennyi lesz autark állapotban az egyes országokban a termék ára? Melyik ország importál, és melyik exportál kereskedelem esetén? b) Határozzuk meg az aggregált keresleti és kínálati függvényeket! c) Mekkora lesz szabad kereskedelem esetén a világpiaci ár? Mennyit importál az importáló ország? d) Az importáló országban kvótát vezetnek be az importra, melynek nagysága 3. Mekkora lesz az árszínvonal az egyes országokban? e) Mekkora vámmal érhették volna el ugyanezt a hatást?

24 3. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált A országban az importkeresleti függvény IMD A = p A, a B országban pedig az exportkeresleti függvény EXS B = p B. a) Mekkora lesz az árszínvonal szabad kereskedelem esetén? Mennyit importál ekkor az A ország? b) Tegyük fel, hogy 10 százalékos értékvámot vetnek ki az importra. Hogyan alakul ekkor az árszínvonal az egyes országokban? Mennyivel változik az importált mennyiség?

25 4. Feladat Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált A és B nemzetgazdaságban az x terméket vállalat állítja elõ, a piacokon tökéletes verseny mûködik. A keresleti függvény az A országban D A = 50 p, a B országban D B = 20 p. A vállalatok költségfüggvénye: c = x + x 2. a) Mekkora lesz az egyensúlyi piaci ár az egyes országokban autarkia esetén? b) Mekkora lesz az egyensúlyi piaci ár szabad kereskedelem esetén? c) Melyik ország exportál és mennyit? d) Mekkora a jólétmaximalizáló vám nagysága? e) Mekkora a prohibitív vám nagysága?

26 5. Feladat Egy kis ország importkeresleti függvényét a MD = 300 p egyenlet írja le. A termék világpiaci ára P w = 10. a) Hány százalékos vámot kell kivetnie a kormánynak, hogy vámbevétele éppen 100 legyen? b) Mekkora lesz a vámbevétele az elsõ pontban kiszámított vámtarifával, ha ceteris paribus P w = 9-re csökken a termék világpiaci ára?

27 6. Feladat Egy kis ország egy termék iránti hazai keresleti görbéjét a D=100-P egyenlet, a hazai termelõk kínálati görbéjét az S=P egyenlet írja le. A termék világpiaci ára P w = 20. a) Mennyi lesz szabad kereskedelem esetén a termék hazai fogyasztása, hazai termelése és az import? b) Mekkora lesz a termék hazai ára, termelése és fogyasztása, ha a kormány k=40 importkvótát vet ki a termékre? c) Mekkora lesz a kvóta jóléti hatása? d) Mekkora kvótajáradékra tesz szert egy kereskedõ, akinek sikerül megszereznie egy 5 egységnyi termék behozatalára szóló importengedélyt?