A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN"

Kornélia Budai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012

2 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére kivetnek. Pl.: 3 euró az olaj hordónkénti vámja. Három hordó olaj esetén 9 euró. Az értékalapú vagy ad valorem vám az importált termék értékével arányos. Pl.: az importált autó értékének 5%-a.

: 3 euró az olaj hordónkénti vámja. Három hordó olaj esetén 9 euró.

3 Az importvám gazdasági hatásai Nézzük meg, hogyan befolyásolja a vám egy konkrét termék piacát, pl. a búzáét. Tegyük fel, hogy kereskedelem hiányában a búza ára magasabb Belföldön, mint Külföldön. A kereskedelem során addig szállítanák a búzát Külföldről Belföldre, amíg az árak ki nem egyenlítődnek a két országban.

Tegyük fel, hogy kereskedelem hiányában a búza ára magasabb Belföldön, mint

4 Az importvám gazdasági hatásai Az import keresleti görbe a belföldi keresleti mennyiség és a belföldi kínálat különbsége minden egyes ár mellett. A belföldi importkereslet tehát: MD = D S Az ár tengelyt a P A nál metszi és lejt: Ha az ár nő, a túlkereslet csökken és az importkereslet is csökken.

5 Belföld importkereslet függvénye

6 Az importvám gazdasági hatásai Az export kínálati görbe a külföldi kínálati mennyiség és a külföldi keresleti mennyiség különbsége, minden egyes ár mellett. Az exportkínálati görbe képlete: XS * = S * D * az ár tengelyt P A * -nál metszi és emelkedő az alakja: Ha az ár nő, az exportkínálat mennyisége is nő.

7 Külföld exportkínálat görbéje

8 Az importvám gazdasági hatásai Egyensúlyi helyzet esetén: import kereslet = export kínálat belföldi kereslet belföldi kínálat = külföldi kínálat külföldi kereslet belföldi kereslet + külföldi kereslet = belföldi kínálat + külföldi kínálat világkereslet = világkínálat.

külföldi kínálat külföldi kereslet belföldi kereslet + külföldi

9 Világgazdasági egyensúly

10 A vám hatása A vám olyan mint a szállítási költség. A külföldiek csak akkor szállítanak belföldre árut, ha a belföldi ár legalább a vám mértékével meghaladja a külföldi árat: P T t = P * T A vám belföldön növeli az árat, külföldön pedig csökkenti azt (lásd következő ábra).

legalább a vám mértékével meghaladja a külföldi árat: P T t = P * T

11 A vám hatása: a vám beékelődik a belföldi és a külföldi ár közé (1-2-3 háromszög)

12 A vám hatása (folyt.) Mivel az ár belföldön nő (P W ről P T re) a vám hatására, A belföldi termelők többet visznek a piacra, míg a belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből, tehát az import mennyisége csökken Q W ról (szabadkereskedelem) Q T re (protekcionizmus).

13 A vám hatása (folyt.) Mivel a vám hatására külföldön csökken az ár P W ről (szabadkereskedelem) P T* -re (protekcionizus), A külföldi termelők kevesebbet visznek piacra, míg a külföldi fogyasztók többet akarnak vásárolni a termékből, így az export mennyisége esik, méghozzá Q W ről Q T re.

14 A vám hatása kis országban Ha egy ország kicsi, akkor nincs hatása a világpiaci árra, mert kereslete a világkereslet inszignifikáns része. A külföldi ár ekkor nem csökken, hanem P w szinten marad. Belföldön az ár pedig a vám teljes mértékével nő: P T = P w + t.

15 A vám hatása kis országban

16 A vám költsége és haszna A vám növeli az árat az importáló országban, ezért kedvezőtlen a fogyasztóknak és kedvező a termelőknek, miközben a kormány vámbevételre tesz szert. Hogyan mérjük ezeket a költségeket és hasznokat? Ehhez a fogyasztói többlet és termelői többlet fogalmakat kell alkalmaznunk.

17 Fogyasztói többlet A fogyasztói többlet a fogyasztók hasznát jelzi, azaz a termékért fizetett ár és azon ár különbsége, amelyet maximálisan fizettek volna érte. Ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken és a fogyasztói többlet is.

különbsége, amelyet maximálisan fizettek volna érte.

18 A fogyasztói többlet geometriája

19 Termelői többlet A termelői többlet az eladó hasznát méri, hiszen megmutatja, hogy mennyivel magasabb a termékért kapott összeg, mint az, amennyit minimálisan kért volna érte. Ha az ár nő, a kínálati mennyiség is nő, csakúgy mint a termelői többlet.

összeg, mint az, amennyit minimálisan kért volna érte.

20 A termelői többlet geometriája

21 A vám költsége és haszna A vám növeli az árat az importáló országban: A fogyasztói többlet csökken A termelői többlet nő A kormány vámbevételre tesz szert, amelynek mértéke a vám és az importált mennyiség szorzata: t Q T = (P T P T * ) (D 2 S 2 ) A nemzeti jólétben bekövetkezett változás: e (b + d).

22 Cserearány mutató (terms of trade): Pl. Áru-cserearány (Commodity terms of trade) C = Px / Pm A számlálóban az export árindex szerepel, ami az ország által exportált termékek átlagos árváltozását adja meg. A nevezőben lévő import árindex hasonlóan értelmezhető. Ha a C mutató értéke 1-nél nagyobb, akkor az ország cserearányai javultak, tehát egységnyi importtermékért cserébe átlagosan kevesebb exportterméket kell adnia. Azt fejezi ki, hány %-kal több vagy kevesebb importterméket tud az ország vásárolni egységnyi exporttermékért, mint korábban.

23 A vám költsége és haszna az importáló országban A kormányzati bevétel egy része (e négyszög) cserearány nyereséget jelent, másik része (c négyszög) a fogyasztói többlet elvesztésének egy részét fedi le. A kormány nyer a fogyasztók és a külföldiek kárára. Ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonyságbeli veszteséget, akkor a nemzeti jólét nőni fog a vám hatására, a külföldi országok kárára. Azonban a külföldi országok gyakran bosszút állnak.

24 A vám nettó jóléti hatása Nagy ország esetén (pl. Kína, USA), amelynek importja és exportja befolyásolja a világpiacot, a vám jóléti hatása kétes. A b és d háromszögek hatékonyságbeli veszteséget jelentenek: A vám torzítja a termelési és fogyasztási döntéseket: a termelők túl sokat gyártanak, a fogyasztók túl keveset fogyasztanak. Az e négyzet a cserearány nyereséget jelenti: A vám ugyanis csökkenti az árat külföldön, amely által belföld olcsóbban juthat az importtermékekhez.

25 További protekcionista eszközök hatása

26 A kereskedelem-politikai eszközök hatása - összegzés Minden protekcionista eszköz hatására nő a belföldi ár: A belföldi termelők többet termelnek és növekednek, mert drágábban tudnak értékesíteni. A belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből és veszítenek, mert magasabb árakat fizetnek. A világpiaci ár csökken, ha a belföld nagy ország, amely képes befolyásolni a világpiaci árakat. A vám a kormánynak bevételt hoz; az exporttámogatások elnyelik azt; az importkvóta pedig nem befolyásolja a kormány bevételeit. A kereskedelempolitikai eszközök termelési és fogyasztási torzulásokat okoznak.

27 Ellenőrző kérdések 1. Mi a vám? Mi a specifikus és az értékalapú vám közötti különbség? 2. Értelmezze a belföldi importkeresletet és szerkessze meg az importkeresleti görbét! 3. Értelmezze a külföldi exportkínálatot és szerkessze meg az exportkínálati görbét! 4. Vezesse le és ábrázolja a világgazdasági egyensúlyi helyzetet az árupiacon! 5. Általában a vám milyen hatással van a termék árára és keresletére belföldön; illetve milyen hatással van a termék árára és kínálatára külföldön? 6. Magyarázza meg és szemléltesse függvények segítségével a vám ékverő hatását a világpiacon! 7. Mit fejez ki a cserearány mutató? Mikor keletkezik cserearány-nyeresége egy országnak a vám bevezetését követően? 8. Mutassa be a vám költségeit és hasznát az importáló országban függvények segítségével! 9. Magyarázza meg és szemléltesse (függvények segítségével) a vám nettó jóléti hatását egy adott országra nézve! 10. Milyen protekcionista eszközöket ismer a vámon kívül? Milyen hatással vannak ezek az ország jólétére és miért? 9-27

28 Házi feladat (1) Belföld búzakeresleti függvénye: D = P. Kínálati függvénye: S = P. Számítsa ki és rajzolja fel belföld importkeresleti függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában?

29 Házi feladat (2) Külföld búzakeresleti függvénye: D* = 80-20P. Kínálati függvénye: S* = P. Számítsa ki és rajzolja fel külföld export-kínálati függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában? Most tegyük fel, hogy belföld és külföld kereskedik egymással, zéró szállítási költség mellett. Mennyi az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség a világ búzapiacán?

30 Házi feladat (3) Tegyük fel, hogy belföld specifikus vámot vet ki a búzaimportra, amelynek értéke 0,5. Hogyan befolyásolja a vám a búza árát a két országban? a búza keresleti és kínálati mennyiségét a két országban? a kereskedelem mennyiségét? Hogyan hat a vám a belföldi termelőkre, a fogyasztókra, a kormány bevételeire és az egész ország jólétére?

Hasonló dokumentumok

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére