VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

Átírás

1 Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley,

2 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem szerkezete Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei Németország és a szomszédos EU-s országok. A magyar importban kiemelkedő még Oroszország és Kína is. A magyar export (2013) értéke: 82 Mrd ; import: 75 Mrd (GDP 8%-a a többlet) A magyar GDP (2013) kb. 100 Mrd (folyóáron) Külkereskedelem megoszlása: 52% termékek, 43% szolgáltatások Fő export-termékeink: gépek és szállítóeszközök / 53% (főként közúti jármű: 10%!) feldolgozott vegyipari termékek / 32% (pl. illóolaj, illat- és tisztítószerek, gyógyszerek, stb.) A magyar export 77%-a az EU28-ba, 55%-a Ny-Európába megy; az import hasonló szerkezetű és arányú 10 legfontosabb export célországunk: Németo. (26%!), Románia, Ausztria, Szlovákia, Olaszo., Franciao., E.K., Lengyelo., Cseho., Oroszo. 10 legfontosabb importpartnerünk: Németo. (25%!), Oroszo., Ausztria, Szlovákia, Kína, Lengyelo., Olaszo., Cseho., Hollandia, Franciao. Legerősebb exporttermékünk: gépek és szállítóeszközök; leginkább importra szorulunk: energiahordozók tekintetében Az ipar területén a nagyvállalatok, a mezőgazdaságban a közepes méretű cégek kereskednek a legtöbbet A szolgáltatás külkereskedelemhez a turizmus (61%) és a szállítási szolgáltatások (37%) járulnak hozzá a leginkább hazánkban Forrás: Külkereskedelem 2013, Központi Statisztikai Hivatal 2-2

3 A méret számít: A gravitációs modell Tény, hogy egy gazdaság mérete közvetlen összefüggésben van az import és export mennyiségével A nagyobb gazdaságok több terméket és szolgáltatást termelnek, így többet tudnak értékesíteni az export piacon A nagyobb gazdaságok nagyobb bevételre tesznek szert az eladott termékekből és szolgáltatásokból, így több importot képesek vásárolni. 2-3

4 Gravitációs modell (folyt.) Alapformájában a gravitációs modell az alábbi módon feltételezi, hogy csak a méret és távolság fontos a kereskedelemben: ahol T ij = A x Y i x Y j /D ij T ij a kereskedelem értéke i és j ország között A egy konstans Y i i ország GDP-je Y j j ország GDP-je D ij távolság i és j ország között 2-4

5 Az európai gazdaságok mérete és az USA-val folytatott kereskedelmük értéke közötti kapcsolat USA kereskedelmének százalékos megoszlása az EU országaival Forrás: USA Kereskedelmi Minisztérium, Európai Bizottság Adott ország részesedése az EU GDP jéből (%) 2-5

6 A nemzetközi kereskedelmet befolyásoló tényezők 1. A piacok közötti távolság befolyásolja a szállítási költségeket, és így az import és export költségeit A távolság mint egy párkapcsolatban befolyásolja a bizalmat, a kommunikáció gyakoriságát és költségét, amely kihat a kereskedelemre is 2. Kulturális affinitás: ha két ország kulturális kötelékekkel rendelkezik, valószínű, hogy erős gazdasági kötelékeik is vannak (pl. USA és Írország). 3. Földrajz: a repterek, a kikötők, valamint a földrajzi akadályok (magas hegyek) hiánya egyszerűbbé teszi a szállítást és kereskedelmet. 4. Multinacionális cégek: országokon át terjesztik az importot és exportot, divízióik között. 5. Határok: a határátlépés formalitásokat foglal magában, amely időt vesz el és pénzügyi költségeket is jelenthet (pl. a vámok) Ezek a költségek csökkentik a kereskedelmet. A határok létezése talán különböző nyelveket és különböző pénznemeket is jelez, ezek közül bármelyik akadályozhatja a kereskedelmet. 6. A kereskedelmi egyezmények (pl. EU közös piaca) az országok között a formalitások és vámok csökkentésére, így a kereskedelem növelésére hivatottak 2-6

7 A világ kisebb lett? Becslések szerint a távolság 1%-os növekedése két ország között, 0,7-1%-os csökkenéssel társul a kereskedelem mennyiségében. A távolság negatív hatása a kereskedelemre a gravitációs modell szerint szignifikáns, de a modern szállítmányozásnak és kommunikációnak köszönhetően csökken. Technológiák, amelyek növelték a kereskedelmet: Kerék, vitorla, iránytű, vasút, távíró, gőzenergia, autó, telefon, repülő, számítógép, fax-gép, Internet, fiber-optika, GPS műhold 2-7

8 A világ kisebb lett?(folyt.) A politikai tényezők (pl. háború) jobban megváltoztathatják a kereskedelmi rendet, mint a szállítmányozás és kommunikáció innovációja A világkereskedelem gyorsan nőtt 1870-től 1913-ig. Ezt hirtelen csökkenés követte a két világháborúnak és a nagy gazdasági világválságnak köszönhetően. A világkereskedelem 1945 körül kezdett helyreállni, de teljesen csak kb re állt helyre óta a világkereskedelem példa nélküli magasságokat ért el a világ GDP-jéhez viszonyítva. A es pénzügyi válság idején ismét megtört: 2-8

9 A világexport a Föld GDP-jének százalékában 2-9

10 2-10

11 A kereskedelem struktúrájának változása Milyen termékekkel kereskednek manapság a nemzetek, és ez az összetétel hogyan viszonyul a múltbéli kereskedelem szerkezéhez képest? Manapság a kereskedelem javát (kb. 55%) az iparcikkek teszik ki, mint pl. autók, számítógépek, ruházat és gépek. A szolgáltatások, pl. szállítási, biztosítás, jogi és turisztikai kb. a kereskedelem 20%-át jegyzik. Az ásványi anyagok (pl. olaj, szén, réz) és mezőgazdasági termékek a kereskedelem relatíve kis részét teszik ki. 2-11

12 A világkereskedelem összetétele 2008-ban Forrás: WTO 2-12

13 A kereskedelem összetételének változása (folyt.) A kis és közepes GDP-vel rendelkező országok is megváltoztatták a kereskedelmük összetételét ban exportjuk 58%-ban mezőgazdasági termékekből állt, és csak 12%-ban iparcikkekből. Ezen országok exportja 2001-ben már 65%-ban állt gyártott termékekből, és csak 10%-ban a mezőgazdasági termékekből. 2-13

14 A fejlődő országok export-összetételének változása Export százaléka Forrás: Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Tanácsa 2-14

15 Szolgáltatás outsourcing Szolgáltatás outsourcing-ról (vagy offshoring-ról) akkor beszélünk, ha egy szolgáltató cég különböző tevékenységeit külföldre helyezi át. Csak azok a szolgáltatások helyezhetők ki, melyek elektronikusan végrehajthatóak és továbbíthatóak. Például egy cég áttelepítheti az ügyfélszolgálati központjait, hiszen a telefonhívások továbbíthatók elektronikusan egy idegen országba. 2-15

16 Szolgáltatás outsourcing (folyt.) A szolgáltatás outsourcing volumene jelenleg nem jelentős Egyes munkahelyek alkalmasak a kereskedelemre ( tradable ) így tehát az outsourcing-ra is: Pl. a gyártás, a tanácsadás, a mérnöki munka, a pénzügy, stb. Mások azonban nem hazai munkaerőt igényelnek, mert a fogyasztóhoz közel kell előállítani őket. Pl.: kormányzati, egészségügyi, turisztikai, oktatási, kiskereskedelemi és építkezési szolgáltatások 2-16

17 Összegzés 1. A gravitációs modell szerint két ország közötti kereskedelem mennyisége egyenesen arányos a kereskedő országok GDP-jének nagyságával, és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság növekedésével. 2. A méret és a távolság mellett a kultúra, a földrajz, a multinacionális vállalatok és az országhatárok megléte befolyásolja a kereskedelem volumenét. 3. A modern szállítmányozás és kommunikáció növelték a kereskedelmet, de a politikai tényezők a történelem során erősebben befolyásolták a kereskedelmet. 4. Manapság az iparcikkek, míg a történelem során a mezőgazdasági termékek és ásványi anyagok tették ki a kereskedelem legnagyobb részét. 2-17

18 Ellenőrző kérdések 1. Jellemezze a magyar külkereskedelem szerkezetét! 2. Mi a gravitációs modell lényege a nemzetközi kereskedelemben? 3. Milyen tényezők befolyásolják két ország közötti kereskedelem mértékét? 4. Hogyan változott a nemzetközi kereskedelem mértéke és szerkezete a világban az elmúlt évtizedekben, évszázadokban? 5. Mi a szolgáltatás outsourcing? Mondjon rá példákat! 2-18