2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

Átírás

1 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az előző hez képest...4 Bevezető Magyarország bruttó hazai terméke 14 II. ében 3,9-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság teljesítménye bővült jelentősen. 14 II. ében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos éhez képest 3,7, az előző ihez képest,8-kal növekedett. Termelési oldal A II. ben az ipar hozzáadott értéke 7,, ezen belül a feldolgozóiparé 9,-kal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az építőipar teljesítménye 19,1-kal emelkedett, ezen belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése bővült. A mezőgazdaság teljesítménye a második ben 5,6-kal nőtt. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen,1-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke,7-kal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,5-kal nőtt, összhangban az ipar teljesítményével. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke,-kal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6-kal csökkent, mivel egyrészt a lakáshitelezés élénkülése és a Növekedési Hitelprogram hatása ellenére a hitelkereslet és az új hitelkihelyezés változatlanul alacsony szinten maradt, másrészt a biztosítók tartalékai tovább nőttek. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztra- 1. ábra A GDP volumenváltozása az előző év azonos éhez képest A GDP volumenváltozása az előző hez képest (szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint). ábra Kiigazítás nélküli, nyers index Szezonálisan és naptárhatással kiigazított index

2 Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Statisztikai tükör 14/9 A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei 1. tábla TEÁOR Nemzetgazdasági ág (előző év azonos időszaka = 1,) II. III. IV. I. R II. A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15,9 18,1 1,3 1,4 15,6 B-E Ipar 98,7 1,5 13,3 16,3 17, C Ebből: feldolgozóipar 99,1 11,8 15,1 19,7 19, F Építőipar 16, 17,6 11,4 14,4 119,1 G-T Szolgáltatások, ebből: 99,5 1,1 11, 11,5 1,1 G+I kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 97,4 1,6 1, 1,9 1,7 H Szállítás, raktározás 99,6 11, 14, 14, 14,5 J Információ, kommunikáció 1,8 11,3 11,7 1, 1, K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 99,1 97,8 98,3 97,9 98,4 L Ingatlanügyletek 96,3 94,4 97,4 97,5 99,7 M-N Szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 1,8 11,9 11,8 14,7 13,5 O-Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás 11, 1,6 11,4 11, 11,9 R-T Művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás 1,4 16, 14,1 1,1 13, GDP (piaci beszerzési áron) 1,5 11,9 1,7 13,7 13,9 R Revideált adatok: a 14 I. i GDP-adat revízióját elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének javulása okozta. tív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,5-kal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése volt jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,9-kal emelkedett. A bruttó hazai termék 14. II. i, 3,9-os bővüléséhez az ipar 1,6, az építőipar,6 és a szolgáltatások 1, százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság, százalékponttal növelte a GDP-t. Felhasználási oldal A háztartások tényleges fogyasztása 14 II. ében 1,6-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) Százalékpont, illetve 3. ábra I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II Mezőgazdaság és halászat Szolgáltatások Ipar Termékadók Építőipar A GDP változása, a) a) Az előző év azonos időszakához képest. között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása,4-kal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nőtt a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében stagnálást, az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke,4-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás,4-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal) Százalékpont, illetve 4. ábra I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Kiviteli (+), ill. behozatali ( ) többlet A GDP változása, a) a) Az előző év azonos időszakához képest.

3 Statisztikai tükör 14/9 Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés 3 A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei Felhasználási tételek. tábla (előző év azonos időszaka = 1,) II. III. IV. I. R II. Háztartások fogyasztási kiadása 1, 1,1 11, 11,7 1,4 Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól 99,8 98,8 97,5 1, 97,6 Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől 13,5 13,1 15,1 97,6 11,9 Háztartások tényleges fogyasztása 1, 1, 1,7 11,3 11,6 Közösségi fogyasztás 15,6 11,7 1,9 13,6 1,4 Végső fogyasztás 1,9 1, 11, 11,6 11,4 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,4 18,3 11,5 113,9 118,7 Készletváltozás a) x x x x x Bruttó felhalmozás 11,1 13,4 1, 114, 117,4 Belföldi felhasználás 1,5 1,9 11, 13,4 14,3 Export 13,6 16,4 18,9 17,7 16,7 Import 16, 15,8 17,6 17,8 17,3 Egyenleg a) x x x x x Bruttó hazai termék (GDP) 1,5 11,9 1,7 13,7 13,9 a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető. R Revideált adatok. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a korábbi ieknél gyorsabb ütemben, 18,7-kal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen emelkedett. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében a beruházási teljesítmény nőtt. A nagyobb súlyúak közül a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a mezőgazdaság területén jelentős bővülés történt. Az ingatlanügyletek beruházásai stagnáltak. A bruttó felhalmozás 17,4-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás a II. ben összességében 4,3-kal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 64 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 6,7, az import 7,3-kal emelkedett. Az áruforgalom kivitele 6,7, behozatala 8,3-kal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, az importja 1,6-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó hazai termék 14. II. i, 3,9-os bővüléséhez a végső fogyasztás 1,, a bruttó felhalmozás,9 százalékponttal járult hozzá. A kiviteli többlet ebben a ben nem volt hatással a GDP növekedésére A főbb felhasználási tételek volumenindexei (5 einek átlaga =1) 4. ábra Háztartások fogyasztási kiadása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export

4 4 Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Statisztikai tükör 14/9 A GDP változása az előző hez képest A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 1 szerint 14 II. ében a gazdaság teljesítménye,8-kal nőtt az előző ihez képest, ezen belül a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 4,7, az iparé,1, az építőiparé 1,7, a szolgáltatásoké,6-kal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadása,7-kal bővült, a kormányzattól származó természetbeni juttatások,7-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás alig változott. Mindezek együttes hatására a végső fogyasztás,-kal magasabb volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 4,5-kal emelkedett. Az export 1,, az import 1,9-kal nőtt. Az Európai Unió (EU-8) tagországainak együttes bruttó hazai terméke,-kal nőtt, míg Németország bruttó hazai terméke,-kal csökkent 14 II. ében az Eurostat gyorsjelentése szerint az előző hez viszonyítva A GDP változása (szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok az előző hez képest) 5. ábra Magyarország EU-8 Németország A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei 3. tábla Év, () Kiigazítás nélküli, nyers adatok Naptárhatás kiszűrésével Szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok előző év azonos időszaka=1, előző =1, 8. I. 1,1 11,7 11,8 11, II. 1,4 1,3 1,3 1,1 III. 11,7 11,6 11,3 99, IV. 97,7 97,6 97,6 97, Év 1,9 1,7 1,7 9. I. 9,8 93, 93, 96,5 II. 9, 9, 9,3 99, III. 9,4 9,4 9,4 99,4 IV. 95,6 95,6 95,5 1,3 Év 93, 93,3 93,3 1. I. 99,9 1, 99,7 1,8 II. 1,8 1,8 1,9 1,4 III. 11,6 11,6 11,8 1, IV. 11,7 11,7 11,8 1,3 Év 11,1 11, 11, 11. I. 1,5 1,5 1, 11, II. 11,3 11,3 11,5 99,7 III. 11,3 11, 11, 1, IV. 11,3 11,4 11,4 1,5 Év 11,6 11,6 11,6 1. I. 99,4 99, 98,8 98,6 II. 98,4 98,5 98,6 99,5 III. 98,3 98,5 98,4 99,8 IV. 97,3 97,4 97,5 99,6 Év 98,3 98,3 98,3 13. I. 99,1 99,7 99,7 1,8 II. 1,5 1,5 1,5 1,3 III. 11,9 11,8 11,8 11,1 IV. 1,7 1,7 1,9 1,7 Év 11,1 11, 11, 14. I. 13,7 13,6 13,3 11,1 II. 13,9 13,9 13,7 1,8 Év 13,8 13,8 13,5 1 Az előző vel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.

5 Statisztikai tükör 14/9 Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés 5 A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulása 4. tábla (százalékpont) Termelési oldal Felhasználási oldal Bruttó hazai termék (GDP) mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar szolgáltatások termékadók egyenlege belföldi felhasználás végső fogyasztás ebből: bruttó felhalmozás Év, külkereskedelmi egyenleg a) 8. I.,1,6,7,7 1,,6,9,9, 1, II.,4 1,7,1,3,5,5 4,3 1, 3,1 1,9 III. 1,7 3, 1,1,4,1,1 1,9 1,,8, IV.,3,1,7,1 1,5,1 4, 3,4,6 1,7 Év,9 1,8,8,4,,3,7,1,8, 9. I. 7,, 4,,1,,9 9,6 3,9 5,8,5 II. 8,,6 4,4,, 1, 13,6,9 1,7 5,5 III. 7,6,6 3,,,5 1,1 11,3 5, 6,1 3,7 IV. 4,4,4 1,1,3 1,8,8 7, 1,6 5,3,6 Év 6,8,5 3,1,,1,9 1,4 3,4 7, 3,6 1. I.,1,4 1,1,,4,,1,4,3,1 II.,8,6,6,7,4,,1 3, 3,1,8 III. 1,6,9,4,3,3, 1,3, 1,6, IV. 1,7,6,3,4,3,1 1,, 3,,6 Év 1,1,6,,4,,1, 1,9,1,9 11. I.,5,3,9, 1,,1 1,3,1 1,4 1, II. 1,3,3,,,9,1,4,,4 1,7 III. 1,3,5,4, 1,3, 1,,3 1,6,6 IV. 1,3,4,,4,7,1 1,4,6 1,9,6 Év 1,6,4,,1 1,,1,5,,7,1 1. I.,6,1,,,,,5,8 1,7 1,9 II. 1,6,6,1,4,,3 4,4,7 3,7,8 III. 1,7 1,3,3,,1, 4,,5 1,5,4 IV.,7,9,7,,7,1,1,4 1,7,6 Év 1,7,7,3,,3,1 3,3 1,1, 1,6 13. I.,9,,8,,1, 1,5, 1,5,6 II.,5,9,3,,3,,,7 1,5 1,8 III. 1,9 1,4,,3,,,8,1,7 1,1 IV.,7,8,7,4,7,1 1,,7,5 1,5 Év 1,1,9,,,1,1,7,4,3,4 14. I. 3,7,1 1,5,5,9,7 3,1 1,3 1,9,5 II. 3,9, 1,6,6 1,,4 4, 1,,9, Év 3,8, 1,6,6 1,,5 3,6 1,,4, a) A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás export- és importadatainak különbsége. További információk, adatok (linkek): Táblák (stadat) Módszertan Elérhetõségek: kommunikacio@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 14 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!