A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től a KSH az évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron márc jan.-márc. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 9,9 8,1 1,9 6,9 Fafeldolgozás 2,0-2,4 27,1 23,4 Bútorgyártás 14,3 12,2 28,3 34,2 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése 3,8 2,7 0,9 2,2 Fafeldolgozás -8,0-7,2 34,5 23,3 Bútorgyártás 16,0 17,4 51,1 57,2 Ipar exp. értékesítése 14,4 16,2 3,4 9,8 Fafeldolgozás 11,4-1,3 16,1 18,7 Bútorgyártás 11,9 4,8 11,2 13,8 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -1,5-14,1-13,5-19,2 Ebből: Szerkezet-kész épületek építése -1,2-19,4-16,7-21,6 Épület gépészeti szerelés -0,2-1,6-10,4-16,6 Befejező építés -6,2-3,3-9,3-20,9 Új szerződések -2,1-9,9-10,2 4,4 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , ,2 millió EUR , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , ,6 millió EUR , , , ,2 Egyenleg milliárd Ft -522,4-77,5 42,3 66,4 millió EUR ,2-307,6 169,6 247,1 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 6,5 0,2 5,7 5,0 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 10,8 10,7 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 4,1 4,3 Export árak 5,2-4,8 2,0 0,8 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= 7,2 6,3 4, máj jan.-máj. 3,9 8,0 7,0 6,9 Forrás: KSH elenti 2006/12, 2007/12, 2008/3 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar, december, március, Építőipar, december, március Külkereskedelmi Termékforgalom január-december, március Fogyasztói árak december, május Ipari termelői árak december, március

2 2008. I. negyedévében a GDP növekedési üteme 1,7%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés húzóereje továbbra is az ipar, ezen belül a feldolgozóipar dinamikusan bővülő exportja. A termelő ágazatok közül az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő 6,9%-os, ezen belül a feldolgozóipar ugyancsak 6,9%-os növekedése adta a növekedés alapját. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi gyenge teljesítményt követően I. negyedévében 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az építőipar visszaesése tovább folytatódott, a termelés hozzáadott értéke 20,2%-kal csökkent. A termelés visszaesése az építőipar minden területén jellemző volt, a korábbi időszakokhoz hasonlóan. Legnagyobb mértékben az egyéb építmények (főleg az autópályák, autóutak) építése esett vissza a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések következtében. A növekedés húzóereje, és a változatlanul dinamikus exportbővülés forrása továbbra is az ipar hozzáadott érték növekedése volt. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,9%-kal emelkedett. Az átlagnál magasabb mértékben növekedett a szállítás, raktározás, posta és távközlés teljesítménye (3,6%), valamint a pénzügy, ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások hozzáadott értéke (2,1%). A GDP volumenindexei % (előző év azonos időszaka=) Év I. II. III. IV: I-IV ,2 104,3 104,6 104,4 104, ,3 104,3 104,4 104,6 104, ,6 105,1 104,9 104,6 104, ,0 104,5 104,2 104,7 104, ,5 103,5 103,9 103,7 103, ,7 101,2,9,8 101, ,7 A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,1%-kal visszaesett, elsősorban a természetbeni juttatások további mérséklődése miatt. A háztartások fogyasztási kiadásai a korábbi időszakok csökkenését követően 0,4%-kal bővült. A közösségi fogyasztás 5,2%-kal csökkent. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,6%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedév növekedését követően ismét visszaesést mutat, mértéke 5,4% volt. A korábbi beruházási teljesítmény főleg a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, -3-

3 kötelező társadalombiztosítás és oktatás területén maradt el a korábbiaktól Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve =, előző év=) negyedéves növ éves növekedés A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %) I. n.év A megtermelt GDP 104,4 104,2 104,8 104,1 103,9 101,3 101,7 Mezőgazdaság 90,2,0 153,4 98,6 93,0 86,0 106,3 Ipar összesen 101,8 105,8 103,8 103,6 105,9 106,3 106,9 Feldolgozóipar 103,8 107,2 104,1 105,4 106,7 106,6 106,9 Építőipar 112,9 96,4 103,3 103,3 99,9 88,4 79,8 Szolgáltatások 105,3 104,1 102,6 104,8 104,3 101,3,9 A felhasznált GDP 104,3 104,1 104,9 104,2 103,9 101,3 Háztartások fogyasztási kiadása 110,6 108,3 102,5 103,4 101,9 99,7,4 Közösségi fogyasztás 105,3 105,1 99,9 99,9 106,6 96,9 94,8 Végső fogyasztás 109,2 107,5 102,4 103,1 102,6 97,9 98,4 Bruttó állóeszköz 110,2 102,2 107,6 105,3 97,5,1 94,6 felhalmozás Export 103,9 106,2 115,6 111,5 118,9 114,2 113,9 Import 106,8 109,3 113,4 106,8 114,5 112,0 110,2 GDP összesen 104,4 104,2 104,8 104,1 103,9 101,3 101,7 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene első három hónapjában az előzetes számítások szerint 4,8%-kal csökkent azonos időszakához képest. Tapasztalatok szerint az I. negyedévben a beruházások kb. 1/8-a valósul meg. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 8,4%-kal emelkedett, -4-

4 míg az építési beruházásoké 15,5%-kal visszaesett. A beruházási adatok 2008 első negyedévi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: A feldolgozóipar beruházásai a beruházásokon belül ¼ súlyt képvisel 9,8%-kal mérséklődtek, a évi 23,9%-os növekedést követően. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 53,9%-kal bővültek, ebben a szállodák épületeinek felújítása, bővítése játszott közre. A kis súlyú bányászat beruházási teljesítménye 83%-kal maradt el, az egy évvel korábbi teljesítménytől. A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 16,8%-os visszaesés következett be. Ez az út- és autópálya-építések csökkenésére, illetve a múlt évi magas bázissal magyarázható. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 8%-kal növekedtek. A mezőgazdasági beruházások 43,7%-kal növekedtek a jelentős gépberuházásoknak és a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = I.n.év A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat 85,7 89,1 143,7 C Bányászat 85,8 124,8 17,1 D Feldolgozóipar 94,9 123,9 90,2 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 93,9 95,3 101,8 F Építőipar 96,0 89,7 104,5 G Kereskedelem, javítás 99,2 96,1 119,5 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 106,0 109,5 153,9 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 105,6 98,0 83,2 Pénzügyi tevékenység 103,8 93,5 111,9 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 95,9 99,5 108,0 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 110,3 68,8 75,5 M Oktatás 101,2 86,5 72,1 N Egészségügyi, szociális ellátás 106,0 87,7 114,1 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 98,7 89,4 80,6 Összesen 98,0,3 95,2 Ebből: Építés 98,1 93,2 84,5 Gép, berendezés 98,7 110,9 108,4 Forrás: KSH Az ipari termelés I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest -5-

5 6,9%-kal bővült, A termelésbővülés motorját változatlanul a beruházási javakat és a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, ezen belül is export orientált gépipari ágazatok jelentették. Ezen ágazatok növekedési üteme azonban kissé lassult, a évi 14%-kal szemben 11%volt a bővülés mértéke. Az ipari termelés bővülésének alacsony üteme hátterében az exportértékesítés növekedésének lefékeződése áll január-márciusban az ország hét régiójából ötben nőtt az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 25,2%-os növekedés a közép-magyarországi régióban volt. Átlag feletti bővülést mértek a Közép-Dunántúlon (8,6%), az Észak- Alföldön az átlaggal megegyező, a Nyugat-Dunántúlon (6,5%) az átlagnál kicsivel alacsonyabb volt a növekedés üteme. A Dél-Dunántúlon 4,4%-os volt az ipari termelés bővülése. Az észak-magyarországi régióban 0,5%-os, a Dél-Alföldön 3,1%-os termeléscsökkenést regisztráltak első negyedévében a legdinamikusabban a kisvállalkozások (5-49 fős) bővítették termelésüket (13%-kal), amit jelentős részben belföldi eladásaik alapozták meg (28%), exportértékesítésük 5,2%-kal növekedett. A közepes ( fős) vállalkozások termelése 5,1%-kal, hazai eladásuk 14%-kal exportjuk pedig 5%-kal növekedett. A nagyvállalkozások (250+ fős) termelése 6,8%-kal emelkedett, belföldi értékesítése 10%-kal visszaesett, exportja 11%-kal bővült. 130 Az ipari termelés indexei havi index havi indexs Havi index 12 havi index Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Országos szinten az ipar hazai eladásai 2,2%-kal bővültek január-márciusban Az ipar belföldi eladásának növekedéséhez elsősorban az energia szektor járult hozzá. A -6-

6 feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (0,9%) belföldi eladásai 23,3%-kal, a bútoriparé 57,2%-kal nőttek Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 2001-től év havi átlaga = ) Eredeti MjSz Mj Sz MjSz Mj Sz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz Mj Sz A 14 szakágazat közül kilencben növekedett az eladás a negyedév során, a legnagyobb ütemű növekedés a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása alágazatban következett be (38,1%). A 2008 márciusi adatok szerint az ipar belföldi értékesítése lényegében stagnált (0,9%), a feldolgozóiparé 2,7%-kal visszaesett, a fafeldolgozó-iparé 34,5%-kal, a bútoriparé 51,1%-kal bővült. Szezonálisan és munkanappal kiigazított 1999 Az ipari export 9,8%-kal bővült január-márciusban, azonos időszakához képest. A teljes ipari értékesítés 53,4%-a, a feldolgozóipari értékesítés 69,3%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 10,1%-kal volt magasabb, mint az előző évben márciusában megtorpant az export dinamikus növekedése. Az ipari export 3,4%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 3,5%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar kivitelbővülése 16,1%-os volt, összes értékesítésének 60%-a került exportra. A bútoripar kivitele 11,2%-kal haladta meg a márciusi szintet A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,7 98,2 117, ,4 97,6 95, ,8 109,3 123,

7 Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,0 95,7 118, ,4 93,4 118, ,8 110,0 99, ,4 103,5 106, ,6 94,1 96, ,0 92,0 111, ,6 98,7 92, M 93,8 92,5 94, M 123,4 123,3 118,7 Forrás: KSH A fafeldolgozó-ipar I. negyedévi termelése 23,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben az alacsony bázis is közrejátszott (2007. Első negyedévében a termelés 6,2%-kal csökkent) márciusában 27,1%-os bővülés következett be, az előző évi 12,4%-os visszaesés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 első három hónapjában 23,4%-kal bővült márciusában, mint azt korábban már említettem 34,5%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi 20%-os visszaesést követően. Az exportértékesítés 18,7%-kal emelkedett 2008 első negyedévében márciusában a szakágazat kivitele 16,1%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest márciusában a 12 havi index 6,6%-os csökkenést mutatott. A hazai bútoripar termelése 34,2%-kal nőtt ez év első három hónapjában, 2008 márciusában pedig 28,3%-kal. A belföldi értékesítés a január-márciusi időszakban 57,2%-kal emelkedett, 2008 márciusában 51,1%-kal bővült. A bútoripar kivitele I negyedévében a bővülés üteme megközelítette a 14%-ot márciusában a kivitel növekedése 11,2% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,9 116,8 117, ,7 92,0 99, ,6 120,9 127, ,7 113,0 126, ,6 143,8 95, ,2 68,4 90, ,0,0 121, ,3 102,4 107, ,3 116,0 111, ,2 117,4 104,8-8-

8 Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) M 104,3 99,7 109, M 134,2 157,2 113,9 Forrás: KSH I. negyedévében az ipar termelékenysége 7,2%-kal emelkedett, a létszám 0,2%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (7%) termelékenységi mutatója kissé elmarad az ipari átlagától, míg a fafeldolgozó-iparban (41,5%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest, mindez az alkalmazotti létszám emelkedése mellett ment végbe (a létszám-bővülés a kisvállalkozások körében ment végbe 50 fő alatti vállalkozások- az közepes és nagy vállalkozásokban visszaesés van). Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=) M Fafeldolgozás 109,7 101,9 110,7 108,1 104,5 106,2 141,5 Feldolgozóipar 105,2 110,6 112,0 111,2 112,4 108,8 107,0 Ipar 105,1 110,2 111,6 110,7 111,9 109,2 107,2 % Termelékenység a fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=) Fafeldolgozás Feldolgozóipar január-márciusában az építőipar termelése 19,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Márciusban az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 13,5%- kal, munkanaptényezővel kiigazítva 12,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. -9-

9 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= l 1997 l 1998 l 1999 l 2000 l 2001 l 2002 l 2003 l 2004 l 2005 l 2006 l 2007 l 2008 Az építőipari vállalkozások január-márciusban kötött új szerződések volumene 4,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 19%-kal visszaesett, az egyéb építményeké csaknem 46,8%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest, ebben a januárban kötött nagy értékű autópálya- építési szerződéseknek van szerepe. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1, előző év azonos időszaka= 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, I- IIII

10 Az ez év márciusában megkötött új szerződések állománya 11%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 15,7%-kal emelkedtek. Ez utóbbiban az alacsony bázis mellett az út-, vasút- és közműépítésekre kötött több, kisebb értékű szerződés játszott szerepet. Az építőipari vállalkozások március végi összes szerződésállományának volumene 23,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 7%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 34,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az előző évi 1,1%-os növekedést követően 14%-kal visszaesett azonos időszakához képest. Az egyéb építmények építése 26,3%-kal esett vissza az előző évi 7,5%-os stagnálást követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés ütemének mérséklődése volt márciusában az épületek építésének volumene 18,3%-kal, az egyéb építmények építéséé 6,9%-kal csökkent 2007 márciusához képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Szerkezetkész épület Ép. gépészeti sz. Befejező építés l 1999 l 2000 l 2001 l 2002 l 2003 l 2004 l 2005 l 2006 l 2007 l 2008 Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (65,2%-os súly) volumene 21,6%-kal, az épületgépészeti szerelésé (25,2%-os súly) 16,7%-kal, a befejező építésé (9,6%-os súly) 20,9%-kal mérséklődött első negyedévéhez képest márciusában a szerkezet-kész épületek építése 16,7%-kal, az -11-

11 épületgépészeti szerelés termelése 10,4%-kal, a befejező építésé 9,3%-kal mérséklődött 2007 márciusához viszonyítva első három hónapjában 5%-kal nőtt a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások száma elsősorban az 50 ezer főnél kisebb lakosú városokban (18,7%) és a községekben (11,9) emelkedett, a fővárosban 2,4%-kal, a megyei jogú városokban 5,4%-kal csökkent a befejezett lakások száma. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 14%-kal visszaesett az év első negyedévében. Budapesten 32%-kal, a megyei jogú városokban 6,4%-kal, a községekben pedig 15,8%- kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A kisvárosokban ugyanakkor 4,1%-kal több engedélyt adtak ki, mint 2007 azonos negyedévében. Az új lakások 41,8%-át építették gazdasági vállalkozások, 56,5%-át pedig a lakosság. Saját használatra a megépített lakások 54,3%-a, értékesítésre 44,3%-a készült. Házilagos kivitelezésben a lakások 23%-a készült, építőipari fővállalkozásban 70%-uk. 20%-kal emelkedett a családi-házas és több, mint 50%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 10,6%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások alapterülete 91,2m 2. Ez kb. 7 m 2 -rel nagyobb, mint az előző évben, a 60 m 2 -nél kisebb lakások aránya csökkent, a m 2 felettiek aránya pedig emelkedett. ezer db 60 Lakásépítés 50 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások I-III I-III I. negyedévében nagy különbség mutatkozik a régiós átlagokban a használatba vett lakások tekintetében. A legnagyobb arányú növekedést az Észak-Alföldön (35,8%) -12-

12 és Észak-Magyarországon (34,2%) mérték. A Dél-Dunántúlon több, mint felével (51,2%) a Közép-Dunántúlon közel harmadával (28,8%) kevesebb lakást vettek használatba. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt (41%), erős fővárosi túlsúllyal (25,8, illetve 15,3% Budapest és Pest megye részaránya). A 2008 első három hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már több, mint a fele (52,2%) ide fog koncentrálódni, de Budapest (25,3%) és Pest megye (29,9%) között arányosabb megoszlásban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban csa a Közép-Dunántúli és a Dél-Alföldi régióban emelkedett, a többi ötben 40 és 2% közötti a csökkenés mértéke. A kiadott építési engedélyek alapján I. negyedévéhez viszonyítva idén 7%-kal kisebb lakóterület, 850 ezer m 2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 63%- kal nagyobb, 1 millió m 2 alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület 2007 I. negyedév 2008 I. negyedév Ebből: Ipari épület 2007 I. negyedév 2008 I. negyedév Mezőgazdasági épület 2007 I. negyedév 2008 I. negyedév Kereskedelmi épület 2007 I. negyedév 2008 I. negyedév Épületek száma (db) 1.658, ,0 230,0 240,0 301,0 472,0 109,0 140,0 Épületek alapterülete (0 m 2 ) 617, ,4 240,9 269,4 72,1 309,3 77,3 206,9 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I. negyedévében a külkereskedelmi forgalomban az export növekedési üteme meghaladta az importét, mind forint, mind euró alapon számítva. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene euróban 12,8%-kal, a behozatalé 10,1%-kal bővült 2007 azonos negyedévéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 276 millió euró aktívumot mutatott az előző évi 152 millió euró passzívummal szemben. Ez 428 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 1, importban 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1%-kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest minimálisan gyengült, amelyen belül az euróhoz képest -13-

13 közel 3%-kal gyengült, a dollárhoz viszonyítva pedig 10%-os volt a felértékelődés. A külkereskedelmi forgalomalakulása, I. negyedév Az előző év azonos Érték Megnevezés időszaka= Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,5 112,8 110,1 Millió dollár , ,1 128,7 125,3 Milliárd forint 4.757, ,5 115,9 113,1 Forrás: KSH A 2008 január-márciusban a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (2004-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelemben az import 14%- os, az export 20%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 23,3%-kal, az import azonban az átlagnál lassabban, 9,4%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 2,8%-kal nőtt, az import pedig 3%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 7,5%-kal a behozatal 4,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 34%-kal, a behozatal 24,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Import Export Egyenleg A fa alapanyagok I. negyedévi forgalma negatív egyenleggel zárt akár csak a megelőző években, mértéke azonban 600 millió forinttal kevesebb az egy évvel -14-

14 korábbinál. A behozatal forintban 8,3%-kal, kivitelünk pedig 3,3%-kal visszaesett. A végbement egyenleg javulás tehát részben a csökkenő forgalomnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008 első három hónapjában 13,4%-kal emelkedett, míg behozatalunk 0,9%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import stagnálása következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint duplája az egy évvel korábbinak Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg I-III I-III Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru 2008 első negyedévében a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme az előző évihez hasonló mértékben 7,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban felgyorsult, 13,4%-kal volt magasabb, mint 2007 első három hónapjában. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közöljük. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-december Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, előző M Ft előző év= M Ft év= 24 Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, ,2-15-

15 Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, előző M Ft előző év= M Ft év= M ,7 134, ,4 121,8-725, M ,9 91, ,3 96,7-123,6 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , M ,8 136, ,1 121, , M ,5 99, ,5 113, ,0 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , M ,1 107, ,9 98, , M ,9 107, ,1 113, ,2 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2008 márciusában 10,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 5,7%-os volt. Az exportértékesítési árak 2%-kal csökkentek. A folyó év első negyedévében az ipari termelői ár 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 10,7%-kal voltak magasabbak, míg az exportértékesítés árai stagnáltak. A fafeldolgozó ipar termelői ára I. negyedévében 7,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 4,3%-kal az export értékesítés árai 10,1%-kal emelkedtek. az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 4,2%- kal volt magasabb ez év első három hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,8%-kal, az exporté 5,4% haladta meg a 2007 márciusi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, anuár-március TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 106,9 104,7 109, Falemezgyártás 112,9 105,1 116, Épületasztalos-ipari termék gyártása 105,3 103,4 106, Tároló fatermék gyártása 104,1 105,2 102, Fatömegcikk-gyártás 103,6 103,2 104,4-16-

16 TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 3611 Ülőbútor gyártása 104,7 102,7 105, Irodabútor gyártása 101,1,9 102, Konyhabútor gyártása 111,0 102,3 127, Egyéb bútor gyártása 103,7 103,5 103,8 120 Az ipar árindexei, % Termelői Belföldi Export l 1999 l 2000 l 2001 l 2002 l 2003 l 2004 l 2005 l 2006 l 2007 l 2008 Az építőipari tevékenység termelői árai az első negyedévben 4,9%-kal, ezen belül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,6%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 6,4%-kal, a befejező építés árai pedig 4,0%-kal emelkedtek 2007 első negyedévéhez képest. 115 % Építőipari árindex előző év azonos időszaka= Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés Építőipar I. n.év IV. n.év III. n.év II. n.év I. n.év IV. n.év III. n.év II. n.év I. n.év IV. n.év III. n.év II. n.év I.n.év -17-

17 Az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 5,7%-kal, a két és több lakásos épületek ára 5,6%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 5,7%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 6,3%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 6,6%- kal, az utak árai 4,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi árszintet. A fogyasztóiár-index 2008 I. negyedévében 6,7%-kal volt magasabb, mint 2007 január-márciusában. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében a negyedéves áremelkedés 1,6 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,3% volt az első negyedévben. 3,5 17,5 Változás az előző hónaphoz képest (%) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Fogyasztói árindex Hav i árindex 12 hav i árindex Maginfláció KSH Év es infl. 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az előző év azonos időszakához (%) 0,0 0,0-0, ,5-18-

18 A hazai lakásállomány alakulása A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest I-III. I-IIII Új lakóépületben Új családi házban I-III Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben I-III 140 Az épített lakások átlagos nagysága, m , I-III 69,2 86,8 87,8 97,1 113,0 96,9 114,9 94,9 91, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -19-