A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. a) Termelés márc J-M Ipari termelés 10,6 5,6-1,7-2,9-3,1 Fafeldolgozás 18,1-11,6 2,4-26,7-19,9 Bútorgyártás -9,9-1,0 1,1-2,2 2,4 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0-5,1-3,9-2,7-4,7 Fafeldolgozás 2,7-19,5 3,1-10,7-7,9 Bútorgyártás -13,8-7,5-3,5 5,5 1,7 Ipar export értékesítése 16,9 7,6-0,7-1,7-0,5 Fafeldolgozás 32,3-5,3 0,8-32,0-23,9 Bútorgyártás 16,4 2,5 3,0-4,2 3,5 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4-7,9-5,9 9,9 4,8 Ebből: Épületek építése -8,6-15,0-12,5 10,7-1,1 Egyéb építmények építése -22,4-0,1-1,2 25,4 12,7 Speciális szaképítés -3,1-8,2-5,1 0,7 4,2 Új szerződések -13,0-16,2 14,7 25,3 11,2 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,7 millió EUR , , , , ,2 Kivitel milliárd Ft , , , , ,2 millió EUR , , , , ,8 Egyenleg milliárd Ft 1.515, , ,4 240,8 524,5 millió EUR 5.515, , ,3 784, ,6 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 4,5 4,2 4,3 2,2 0,7 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 5,3 0,7 0,4 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 2,4 3,8 2,7 Export árak 1,9 2,8 3,6 3,2 0,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 1,9-1,4 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= márc J-M 4,9 3,9 5,7 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/3 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, március Építőipar: december, december, december, március Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-márc. Fogyasztói árak: dec., dec., dec., március Ipari termelői árak: dec., dec., dec., márc. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,2%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény) első két hónapjában is kedvezően alakultak a globális pénz- és tőkepiacok. Ezt a helyzetet zavarta meg a márciusban kirobbant ciprusi bankrendszer válsága, mely újabb mentőcsomag kidolgozását tette szükségessé. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatok ellenére a globális gazdaság teljesítményének kismértékű gyorsulását várja ez évre (3,3%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 0,8%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 I. negyedévében 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 2,0%-kal bővültek. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 2013 január-márciusában 0,9%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,1%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciájú, 2013 első negyedévében 7,7% volt. A fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 1,7%-kal emelkedtek, ami a FED 2,0%-os inflációs célján belül van. -3-

3 A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben ben 7,8%-kal, 2013 január-márciusban 7,7%-kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 9,5%-kal emelkedett, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív, az export 18, az import 8,4%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak bőven a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (2,4%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll I. negyedévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP lénygében stagnált, a belföldi felhasználás 0,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,2, a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,6%-kal bővült. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 0,2%-kal nőtt, míg a kivitel 3,7%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései ellenére az első három hónapban a fogyasztói árak 0,6%-kal csökkentek. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással volt az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést első három hónapjában a 27 tagállam teljesítmény 0,7%-kal csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke 0,3%-kal visszaesett. A többi meghatározó gazdaság közül az Egyesült Királyság teljesítménye 0,6%-kal emelkedett, Franciaország GDP-je 0,4, Olaszországé 2,3, Spanyolországé 2,0%-kal csökkent. A 21 adatszolgáltató állam közül mindössze hétben volt teljesítménynövekedés. A negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a -4-

4 balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (0,9%), Lengyelországban (0,4%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,9%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7,8,0 Bulgária 106,2 106,0 95,0,2 101,7,8,4 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 98,7 98,1 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,2.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 101,9,4 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,7 104,1 Magyarország 101,1,6 93,7 101,2 101,6 98,2 99,7 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0,7 99,7 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5,4 97,6 97,7 Portugália a 101,9,0 97,4 101,4 98,3 96,8 96,1 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,0,9 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4,6 97,7.. EU-27 a 102,9,8 95,8 101,9 101,5 99,7 99,3 USA a 102,0,4 97,4 103,0 101,8 102,2 101,8 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,0,0 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012-ben az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés I. negyedévében 1,6%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett idén Szlovákia, Litvánia, Észtország, Bulgária és Románia. A többi tagországban mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása 5,9%-kal csökkent. Az USA-ban növekedett az ipar teljesítménye, bár az adatok lassulást mutatnak. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7,3.. Bulgária 109,1,6 81,8 102,2 105,8 99,8 102,3 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 99,3 97,3 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6,2 105,0 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 101,7 99,1 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 103,6 106,2 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,3 99,1 Németország 106,1,0 83,7 110,9 107,6 99,7 97,9 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4,1 93,5 95,8 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 95,1 99,5 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 102,8 105,5 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 108,1 102,0-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,3 99,1 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,0 98,4 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 103,6 102,7 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 99,7 94,1 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 102,2 103,2,4 101,7 103,6 102,6 102,6 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 102,4 102,1 Csehország 103,0 106,3,6 101,2 102,1 103,5 101,7 Észtország 106,7 110,6,2 102,7 105,1 104,2 103,8 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 103,7 101,3 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,2 102,2 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,7 102,7 Németország 102,3 102,8,2 101,2 102,5 102,1 101,8 Olaszország 102,0 103,5,8 101,6 102,9 103,3 102,1 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 102,8,4 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 103,4 104,8 Szlovákia 101,9 103,9,9,7 104,1 103,7 102,2 Szlovénia 103,8 105,5,9 102,1 102,1 102,8 102,6 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,6 102,0 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,1 101,7 Japán,1 101,4 98,6 99,3 99,7,0 99,4 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,3 12,6 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,2 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,2 10,9 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 10,6 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,3 13,1 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,5 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,9 17,5 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 6,7 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 14,0 14,5 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 9,8 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,5 10,9 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,1 7,7 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,3.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT -6-

6 Hazai folyamatok 2013 I. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az I. negyedévben 0,3%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=) Év I. II. III. IV: I-IV ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3,8,5,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6, ,8 91,9 92,4 95,6 93,2 2010,2 101,1 101,8 102,0 101, ,6 101,3 101,4 101,3 101, ,4 98,3 98,3 97,3 98, ,1 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 I. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely 3,8%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 I negyedévi 6,9%-os visszaeséshez képest első negyedévében 12,3%-kal emelkedett (alacsony bázis). negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve =, előző év=) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés -7-

7 Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-2,5%) teljesítményének visszaesése következtében 3,2%-kal csökkent. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év első negyedévében 4,2%-os volt a teljesítmény bővülése első negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye esett vissza 4,0%- kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). Mérséklődött a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye is 1,1%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett, ami mögött elsősorban a bázishatás áll. Növekedett az ingatlanügyletek (0,9%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (0,6%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 I negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,6%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 3,6%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,8%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 2,6%-kal mérséklődött, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás ez év első negyedévében tovább zsugorodott, üteme gyorsult, mértéke 5,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 8,7%-kal estek I. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 19,2%-kal esett vissza, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 0,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest I. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott 1,3% és 0,9%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 1,3%-kal, az import 1,1%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 1,3, az import 0,8%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 562 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet január-márciusában a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A beruházások az előző negyedévhez -8-

8 képest szezonálisan kiigazított indexek alapján 3,8%-kal maradtak el. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,4%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások jelentősen, 19,2%-kal esetek vissza 2012 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 13,2%-kal visszaestek az előző évi magas bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 34,7%-os (árvízvédelmi beruházások és katasztrófavédelmi fejlesztések), a víz- és hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 38,7%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 81,2%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 20,2%-os visszaesés volt. Az energiaipar 30,5%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban is 14,8%- os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-M A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 74,5 106,8 98,1 87,4 B Bányászat, kőfejtés 52,4 126,0 76,1 181,2 C Feldolgozóipar 109,4 124,2 104,9 86,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 102,8 91,9 61,4 69,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 106,4 87,0 89,4 138,7 F Építőipar 93,8 79,0 90,7 105,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 93,9 95,9 97,5 89,6 H Szállítás, raktározás 87,5 76,7 97,6 95,3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,0 88,6 93,6 78,7 J Információ, kommunikáció 95,4 85,7 110,9 95,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 104,4 81,6 62,7,3 L Ingatlanügyletek 82,9 79,6 94,9 80,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 102,0 107,4 91,1 113,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 95,9 102,1 99,3 111,5 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,9,1 113,0 134,7 P Oktatás 155,2 80,2 62,1 85,2 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 101,0 142,2 60,0 79,8 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 122,1 94,8 76,0 65,6 S Egyéb szolgáltatás 98,3 93,8 60,2 77,9 Összesen 94,5 95,5 94,8 91,3 Ebből: Építés 91,7 86,1 89,4 80,8 Gép, berendezés 98,6 108,8 101,8,4 Forrás: KSH -9-

9 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest. Az ipar kivitele 0,7%.kal csökkent a múlt évi 7,9%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 3,9%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison (-5,2%) I. negyedévében az ipari termelés volumene 3,1, a belföldi értékesítés 4,7, az export pedig 0,5%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adatok sem mutatnak a javulás irányába, a termelés 2,9, a hazai értékesítés 2,7, a kivitel 1,7%-kal esett vissza. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index A feldolgozóipar termelése 2013 első negyedévében 2,8%-kal, belföldi értékesítése 6,9%-kal elmaradt, míg kivitele 0,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál márciusában 3,9%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 9,1%-kal, kivitele 2,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül mindössze négyben volt termelésbővülés, kilencben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit. Márciusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 6%-os volt a bővülés, a kivitel 8,5%-os bővülése és a hazai eladások 10%-os csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,2%-os csökkenést mértek a kivitel 17,4%- os, és a hazai értékesítés 37,7%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 2,3%-os volt a visszaesés mértéke márciusban, elsősorban a -10-

10 hazai értékesítés 5%-os csökkenése következtében, a kivitel 0,3%-os növekedése mellett. A 2013 I. negyedévében az ország egy régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 27,2%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 7,4%-os és az Észak- Alföldön egyaránt 5,5%-os volt a visszaesés. Észak-Magyarországon lényegében stagnált az ipari termelés Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 2001-től év havi átlaga = 2008-tól év havi átlaga= 2012-tól év havi átlaga=) Eredeti A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől ben a megváltozott bázis alapján az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,9%) márciusában a termelés, szezonálisan és munkanap tényezővel korrigálva, 3,8, a kivitel 8,9%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 10%-kal maradt el attól. Szezonálisan és munkanappal kiigazított 2013 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 24,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új -11-

11 exportrendelések 26%-kal, az új belföldi rendelések 7,9%-kal maradtak el a 2012 márciusitól. Az összes rendelésállomány 10,7%-kal volt magasabb 2013 március végén - a korábbi nagyobb megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-márciusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 3,2%-kal, a kisvállalkozásoké 12,3%- kal mérséklődött, a közepeseké 1,0%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 1,2%-kal mérséklődött, a kisvállalkozásoké 5,1, a közepeseké 2,0%-kal emelkedett. Vállalkozások Belföldi Exportértékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka= Kisvállalkozás (5-49 fő) 87,7 82,0 105,1 Közepes vállalkozás ( fő) 101,0 114,9 102,0 Nagyvállalkozás (250+fő) 96,8 91,7 98,8 A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I. negyedévében 19,9%-kal csökkent az egy évvel korábbi 9,9%-os növekedéshez képest márciusában 26,7%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 9,5%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első negyedévében 7,9%-kal, márciusban pedig 10,7%-kal visszaesett. A 2013 január-márciusi exportértékesítés 23,9%-kal csökkent a múlt évi 18,6%-os bővülés bázisán, márciusban pedig a szakágazat kivitele 32%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 23,0%-os növekedés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,1 79,8 94, ,4 103,1, J-M 109,9 99,9 118, J-M 80,1 92,1 76,1 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az -12-

12 ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (- 3,5%) a múlt évi 8,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól I. negyedévében az ágazat termelése 2,4, belföldi értékesítése 1,7, kivitele pedig 3,5%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év márciusában ugyanakkor a termelés 2,2, a kivitel 4,2%-kal mérséklődött, a hazai eladások 5,5%-os növekedése mellett. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,8 91,8 102, ,1 96,5 103, J-M 103,0 94,1 107, J-M 102,4 101,7 103,5 Forrás: KSH 2013 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 3,4%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 3,1%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül kilencben csökkent, a többiben 1,6-10,6% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2013 I. negyedévében 5,2%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 5,0%-kal, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza. -13-

13 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= 60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J márciusában az építőipar teljesítménye 7,2%-kal csökkent, az épületek építése 6,8%-kal, az egyéb építményeké 8,0%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 első negyedévében az építőipari termelés Lettországban (9,8%), Magyarországon (4,8%) és Spanyolországban (2,8%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-24,2%), Csehországban(-11%), Portugáliában (-20,8%), Litvánia (- 14,9%), Lengyelországban (-15,9%) és Szlovákiában (-10,9%) következett be. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1, előző év azonos időszaka= 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, J-M 2013 I. negyedévében a hazai építőipar termelése 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év márciusában a termelés 9,9%-kal volt magasabb, mint 2012 márciusában. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és J-M 0

14 vasútépítési munkák eredménye. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 50 0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Az épületek építése főcsoport termelése 4,0%-kal, míg az egyéb építmények építése 5,4%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében 2012 azonos időszakához képest márciusában az épületépítés volumene 8,2%-kal, az egyéb építmények építése 11,9%- kal emelkedett 2012 márciusához képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2013 márciusában kötött új szerződések volumene 25,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 18,8%-kal, az egyéb építményeké pedig 30,%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 11,2%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 0,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építésére 20,9%-kal több új szerződést kötöttek első negyedévében az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 1,1%-kal csökkent, a speciális szaképítésé 4,2%-kal, az egyéb építmények építése pedig 12,7%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest márciusában az épületek építése 10,7%-kal, az egyéb építmények építése 25,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 0,7%-kal nőtt 2012 márciusához viszonyítva I. negyedévében 54,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 78,1%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 143,4%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-74,3%; 2012: J-M 6,7%) és Dél-Dunántúlon (-63,0%; 2012: J-M -23,7%). Budapesten 47,0%-kal kevesebb lakás épült az első negyedévben, míg a -15-