Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Átírás

1 Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző hez képest,%-kal bővült. A 1-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,%-kal volt magasabb az előző évinél. 1-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 7 1 milliárd Ft, egy főre vetítve millió 71 ezer Ft volt. % A GDP volumenváltozása (előző év azonos éhez képest) Kiigazítás nélküli, nyers adat Naptári hatással kiigazított adat Szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt en át tartó csökkenése 1 első ében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, a IV. ben 1,9%-kal nőtt. Az utolsó i GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye. A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok IV. i teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-18,6%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (9,7%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 11,3%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a bőr-, fa- és papírtermék gyártása területén. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-7,%), minden építménycsoport termelése csökkent. Éves szinten 17 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami A bruttó hazai termék, 11. I. (előzetes) gyorstájékoztató megjelenése: 11. május 13.

2 az előző évinél közel kétötödével, a felépült lakások számánál (1 ezer) 17%-kal kevesebb. Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt húsz évben nem fordult elő, ami a lakásépítés további csökkenését vetíti előre. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1, százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 1, 9 1 Megnevezés IV. I. II. III. IV. Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás 87, 88,6 85,1 84,8 81,4 Ipar 95,9 13,6 111,4 11,8 19,7 Ebből: Feldolgozóipar 95,7 15, 113, 11,5 111,3 Építőipar 91,6 91,9 85,8 95,8 9,8 Szolgáltatások összesen, ebből: 96,1 99,5 99,5 1,4 1,9 Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9,4 96,7 96,5 11,9 1,7 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 96,8 1,1 13,6 1,3 1,8 Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek 98,1 1, 1, 99,7 1,4 Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás 98, 98,3 97,9 99,5 1,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 94,8 14,1 14, 1,7 11,6 GDP összesen (piaci beszerzési áron) 95,7 1,1 11, 11,7 11,9 A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke,9%-kal emelkedett, így,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző nél mérsékeltebb teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (,7%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérséklődésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke,8%-kal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke,3%-kal nőtt. Ezt elsősorban a költségvetésből finanszírozott egészségügyi ellátás teljesítményének növekedése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén enyhe,,4%-os bővülés mutatkozott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye kismértékben csökkent a biztosítóknál regisztrált szerződésszámok visszaesése miatt. %, illetve százalékpont A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) Mezőgazdaság és halászat Ipar összesen Építőipar Szolgáltatások összesen Termékadók GDP változása (%) -1 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV

3 A termékadók- és támogatások egyenlege, százalékponttal járult hozzá a GDP IV. i növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása a III. i növekedés után ismét csökkent,,8%-kal, ami,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén újra csökkent,,4%-kal. A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenést mértünk a legtöbb főcsoportnál, különösen a közlekedésre, az egészségügyi termékekre és az élelmiszerekre fordított kiadásoknál. Ellenben a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene enyhén emelkedett. Mindezek mellett a mérséklődésben az előző hez képest emelkedő bázis hatása is érvényesült. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke,%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás területén 7,6%-os csökkenés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így,9 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,9%-kal mérséklődött. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 1, 9 1 Felhasználási tételek IV. I. II. III. IV. Háztartások fogyasztási kiadása 9,9 96,3 95, 1,8 99,6 Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól 98,3 94,5 94,7 13, 97,8 Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől 1, 99, 99, 99,1 96,5 Háztartások tényleges fogyasztása 94,1 96, 95, 11, 99, Közösségi fogyasztás 111,7 13,6 11,4 11,7 9,4 Végső fogyasztás összesen 96,5 97, 95,9 11,3 98,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,5 95, 95,5 97,4 9,9 Készletváltozás a) x x x x x Statisztikai eltérés a) x x x x x Bruttó felhalmozás 79,8 89, 113,1 96,7 16,8 Belföldi felhasználás 9,1 95,5 98,9 1,3 1,3 Export 1,9 115,5 115,8 113,9 111,7 Import 98, 11,4 114,4 113, 11,3 Egyenleg a) x x x x x Bruttó hazai termék (GDP) összesen 95,7 1,1 11, 11,7 11,9 a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető. A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés jelentős mértékű, 9,1%, ami,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenés, néhol jelentős visszaesés volt. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágak beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a vegyianyag-gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatnál jelentkező jelentős növekedését főként a pécsi kulturális fejlesztések és az európai soros elnökséggel kapcsolatos beruházások okozták. 3

4 A készletek állománya a IV. ben a korábbi ekhez képest kisebb mértékben, folyó áron milliárd Ft-tal csökkent. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában jelentkező készletcsökkenést csak részben ellensúlyozta a kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari készletek növekedése. A termelési és felhasználási oldal különbségéből számított statisztikai eltérés folyó áron 119 milliárd Ft volt, szemben az előző év azonos időszakának 9 milliárd Ft-os értékével. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 4,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A belföldi felhasználás a IV. ben összességében,3%-kal növekedett. % 5 A bruttó hazai termék felhasználási oldala főbb összetevőinek alakulása, volumenindex, átlag=1, Háztartások fogyasztási kiadása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 481 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott (11,7%, ill. 1,3%). A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 13,8%, importja 1,9%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 1,5%-kal nőtt, míg importja,1%-kal csökkent. 4

5 %, illetve százalékpont 1 A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal) I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Kiviteli (+), ill. behozatali (-) többlet Bruttó felhalmozás Végs ő fogyasztás GDP változása (%) A 1-es év egészében a bruttó hazai termék 1,%-kal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,1%-kal, a szolgáltatásoké pedig enyhén,,1%-kal bővült. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,15, a szolgáltatások pedig,4 százalékponttal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A végső fogyasztás,%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása,%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás 1,1%-kal esett vissza, így 1,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az export 14,1%-os, míg az import 1,%-os növekedést mutatott éves szinten,, százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A szezonálisan kiigazított adatok 1 szerint 1 IV. ében a gazdaság teljesítménye,%- kal nőtt az előző hez képest. A mezőgazdaság 5,8%-os, az ipar 1,1%-os, az építőipar pedig,5%-os mérséklődést, míg a szolgáltatások összességében,3%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása,5%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,7%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 1,1%-os, a végső fogyasztás 1,4%-os csökkenést mutatott. Az export,%-kal, míg az import 1,3%-kal emelkedett. A GDP változása (szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, előző hez képest) % EU7 Németország Magyarország I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV Az előző vel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik. 5

6 Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 1 IV. ében,%-kal bővült az előző hez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint a tagországok többségében Magyarországhoz hasonlóan, az EU átlagának megfelelő vagy afölötti növekedés volt tapasztalható. Négy tagországban, köztük Dániában, az Egyesült Királyságban csökkent a bruttó hazai termék az előző hez viszonyítva. A bruttó hazai termék volumene a IV. ben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A es idősorok 1995-ig visszamenőleg továbbra is megtalálhatók a stadat-táblázatokban További információ: Anwar Klára, klara.anwar@ksh.hu, tel.: Szőkéné Boros Zsuzsanna, zsuzsanna.boros@ksh.hu, tel.: A módszertani megjegyzések a: oldalon találhatóak. 6

7 A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban* Ország Előző év azonos időszakához képest Előző hez képest 1 1 I. II. III. IV. I. II. III. IV. EU7,6,,,1,4 1,,5, Ausztria,,,5,7, 1,,9,6 Belgium 1,7,7, 1,8,1 1,1,4,3 Bulgária -,8 -,3,5,1 -,5,5,7 1,7 Ciprus -1,,5 1,8,,6,6,8,3 Csehország 1,,3,8,9,7,8,9,5 Dánia -,8,9 3,6,7,9 1,3,9 -,4 Észtország** -,6 3,1 5, 6,6 1, 1,9,7,3 Finnország,1 4,1 3, 5,,,7,4 1,7 Franciaország 1, 1,6 1,7 1,5,3,6,3,3 Görögország -,7-5,1-5,7-6,6-1,9-1,8-1,7-1,4 Hollandia**,5, 1,8,4,4 1,,1,6 Írország -1,1-1,8 -,7 :,1-1,,5 : Lengyelország 3,1 3,7 4,6 3,9,6 1,1 1,,8 Lettország -5,1 -,6,5 3,7 1, 1,,9 1,1 Litvánia -1,9 1, 1,6 4,6 1,4 1,,3 1,8 Luxemburg 1,4 5,5 3,6 : -,1,9 1,5 : Magyarország -,6,8,,3 1,4,1,5, Málta 3,9 4,1 3,7 : 1,4,1,5 : Egyesült Királyság -,3 1,5,5 1,5,3 1,,7 -,6 Németország,1 3,9 3,9 4,,6,,7,4 Olaszország,5 1,3 1, 1,3,4,5,3,1 Portugália 1,7 1,4 1,3 1, 1,1,, -,3 Románia -,1 -,5 -,1 -,6 -,, -,7,1 Spanyolország -1,4,,,6,1,3,, Svédország,6 4,4 6,8 7, 1,6,1,1 1, Szlovákia 4,5 4, 4, 3,4,7,9,9,9 Szlovénia -, 1,5 1,3 1,9 -,1 1,1,3,6 (%) : Az adat nem ismeretes. * Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Bulgária, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia. ** Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok nem szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak. 7