Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Átírás

1 Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4.

2 A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz. (Albert Schweitzer)

3 Üzenetek: A jövő sikeres magyar élelmiszergazdasága gazdasági érdek és morális kötelesség! Lehetőségei alatt teljesít az agrárgazdaság Ugyanakkor még mindig történelmi esély adódik az ágazat fejlesztésére! 3

4 Üzenetek: A jövő sikeres magyar élelmiszergazdasága gazdasági érdek és morális kötelesség! 4

5 Morális kötelesség 1 8 Demográfia alakulása (mrd fő) 7,6 9,7 16 főre jutó mezőgazdasági területnagyság alakulása , el azonos területnagy ságot feltételezve Termőterület nagysága (ezer ha) Forrás: FAO statisztikák

6 A világ élelmiszer igénye az elkövetkező 3 évben a jelenlegit több mint a felével is meghaladhatja Az életszínvonal emelkedése miatt az egy főre jutó kalória bevitel is nőni fog a jelenlegi szint hozzávetőleg ötödével. Míg az egy főre jutó GDP 2 dollár alatt van, addig az állati termékek aránya az összes energia bevitelben csak 3-5 százalék, 11 ezer dollár felett azonban már 3-35 százalékos. A mennyiség-előállíthatóság fizikai korlátainak legyőzése mellett környezetvédelmi és fenntarthatósági problémákra is megoldást kellene találni. Mindezt úgy, hogy az ehhez szükséges beruházások ne tegyék tömegek számára elérhetetlenül drágává a megtermelt élelmiszert. A világ élelmiszertermelése egyelőre követi, olykor kismértékben meg is haladja a kereslet évi 1,2-1,4 százalékos emelkedését.

7 = % Gazdasági lehetőség A globális élelmiszer árindex az elmúlt egy évtizedben a kereslet növekedése, a spekulatív tőke árupiaci hatása és az élelmiszerkínálatot szűkítő alternatív üzemanyagok térnyerése miatt erősen volatilisen ugyan, de markánsan emelkedett. Forrás: AKI A prognózisok szerint az élelmiszerek ára a világpiacon egy relatíve magas szinten stabilizálódik, mivel a jövőben (is) keresleti piac jellemzi majd az élelmiszerek világkereskedelmét

8 Üzenetek: Lehetőségei alatt teljesít az agrárgazdaság 8

9 A lehetőségei alapján Magyarország a mostani termelés dupláját is előállíthatná % A világ és Magyarország agrártermelésének alakulása ( átlaga = %) Forrás: AKI Magyarország Világ Az agrárgazdaságunk az elmúlt két és fél évtizedben drasztikus pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszertermelésében, részesedésünk felére csökkent. A világ mezőgazdasági termelése évek átlagához képest 213-ra 73 százalékkal bővült, Magyarországé 27 százalékkal visszaesett. Hústermelésünk a világénak ma már alig több mint,3 százalékát adja, miközben a kilencvenes évtized elején 1 százalék körül volt a részesedésünk.

10 A mg-i kibocsátás alakulása Országok (millió euro) (millió euro) (millió euro) / (%) EU ,1 Ausztria ,9 Belgium ,8 Bulgária ,6 Ciprus ,4 Csehország ,6 Horvátország ,8 Dánia ,3 Észtország ,4 Finnország ,3 Franciaország ,9 Németország ,7 Görögország ,5 Magyarország ,6 Írország ,3 Olaszország ,8 Lettország ,1 Litvánia ,3 Luxemburg ,8 Málta ,1 Hollandia ,5 Lengyelország ,3 Forrás: EUROSTAT Portugália ,2 Románia ,6 Szlovénia ,8 Szlovákia ,2 Spanyolország ,1 Svédország ,3 Egyesült Királyság ,8 Forrás: EUROSTAT, FAO

11 55 százalékkal bővült a magyar mezőgazdaság kibocsátása 21 és 216 között Forrás: Kormányportál, FM Sajtóiroda 217. január 26.

12 A mezőgazdasági kibocsátás indexének változása (21 =,) ,4 145,7 147,5 128,4 128,6 137, Forrás: KSH

13 A mezőgazdasági kibocsátás indexének és volumenindexének változása (21 =,) ,4 145,7 147,5 137,5 128,4 128,6 128,4 122, ,6 18,3 93, Forrás: KSH

14 A mezőgazdasági kibocsátás indexének változása (28 =,) ,8 19,9 117,5 124,5 126,1 132, , Forrás: KSH

15 A mezőgazdasági kibocsátás indexének és volumenindexének változása (28 =,) ,8 19,9 117,5 124,5 126,1 132,8 91,2 85,5 89,3 89,7 11, , ,7 77, Forrás: KSH

16 A mezőgazdasági kibocsátás indexének változása (28-21 =,) ,2 6 4 Az éves átlagos növekedés 1.6% Forrás: KSH

17 A mezőgazdaság kibocsátása tehát az elmúlt években csak enyhén emelkedett. A pénzügyi teljesítménye viszont erőteljesebben növekedett.

18 milliárd Ft A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye* ,7 154,2 137,9 138,2 13,5** 112,5 76,5 75,2 87,8 49,4 36,7 5 21,4-3, * Az adóbevallást készítő gazdaságok adatai alapján ** Számítás MSZR adatok alapján Forrás: NAV adatbázis

19 milliárd Ft A mezőgazdasági jövedelemtámogatások és a jövedelem alakulása (24-215) Forrás: FADN, NAV AKI számítás Társas bérszínvonallal korrigált adózás előtti eredmény Jövedelemtámogatás

20 Az élelmiszeripari termelés volumenindexének változása (22 =,) ,8 94,8 89,8 9,9 87,4 81,5 79,9 79,3 81,8 85,5 85,7 88,4 92,2 93,2 % Forrás: KSH

21 milliárd Ft Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása ,9 159,1* 12 96, ,8 35,4 38,3 46 2,1-8,8 52,8 59,2 28,9 47,1 71, * AKI becslés Forrás: NAV adatbázis

22 Üzenetek: Ugyanakkor még mindig történelmi esély adódik az ágazat fejlesztésére! 22

23 Nemzetközi összehasonlító elemzések azt bizonyítják, hogy csak azok az országokban fejlődött az agrárgazdaság az elmúlt fél évszázadban, ahol élénk volt az innováció, ahol rendelkezésre álltak a források (köztük a K + F)!

24 Az innovációhoz ötletek és szakmai tudás kell. A források lehetnek: saját forrás; hitel; támogatás.

25 milliárd Ft A mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások betétállományának* alakulása , , Társas vállalkozások Egyéni gazdaságok * A társas vállalkozások évi adatai a Pénztár, csekkek állományának értékét is tartalmazzák. Forrás: NAV és FADN adatok

26 milliárd Ft Élelmiszeripari társas vállalkozások betétállományának* alakulása ,1, 93,1 84, 88,7 89,3 84, 79,1 7,3 72,6 74,4 116, 129,1 134, * A évi adatok a Pénztár, csekkek állományának értékét is tartalmazzák. Forrás: NAV adatbázis

27 Milliárd Ft A mezőgazdasági társas vállalkozások teljes hitelállományának alakulása Forinthitelek Devizahitelek Forrás: MNB

28 Milliárd Ft Az élelmiszeripari társas vállalkozások teljes hitelállományának alakulása , ,9 17,5 211,2 215, ,3 164,5 18,9 117,6 154,9 142,5 125, , ,1 237,4 251,4 217,9 219,7 22,5 213,6 236,6 219,5 233, , Forrás: MNB Forint hitelek Deviza hitelek

29 Jegybanki alapkamat alakulása 3,% ,% 2,% 15,% 1,% ,% 211,% Forrás: MNB

30 Kifizetett agrártámogatások megoszlása ,5 62,1 586, ,2 517,2 557, , ,1 248, ,2 353,6 3 1,1 2 22, ,5 181,4 19,7 167,2 172,1 133,1 135,9 17,7 118,8 132,7 128,2 127,1 127, Nemzeti forrásból finansízrozott támogatások EU forrásból finanszírozott támogatások Forrás: VM + MVH adatok alapján AKI számítás

31 Konklúzió a jövőt a jelenben alapozzuk meg A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban mint az elmúlt években, de ennek további erősödése nem várható. Az élelmiszeriparban 21-es évek elején következett be pozitív fordulat, de az iparág helyzete még mindig kritikus. Az agrárgazdaságban felhalmozott forrásokat a jövő érdekében egy jól tervezett, hosszú távú stabilitást ígérő, fejlesztésorientált gazdaságpolitikával célszerű mobilizálni az elkövetkező években. Ennek megvalósítása történelmi lehetőség és történelmi felelősség. A hazai termelőknek fel kell készülniük arra is, hogy csökkenő támogatások mellett is talpon tudjanak maradni! Ennek pedig csak egy módja van: a hatékonyság javítása, a versenyképesség erősítése! Mit tegyenek ennek érdekében? Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlesztések, korszerűsítések, az innováció területén rendelkezésre állnak! Mi a kormányzat feladata? Hosszú távra stabilnak remélt agrárpolitikai környezet biztosítása, ellentmondásos, kockázati elemeket is tartalmazó kormányzati döntések mellőzése.

32 Köszönöm a megtisztelő figyelmet.