Integráció és szövetkezés

Átírás

1 Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest április 30.

2 A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési szint biztosítja Nyugat Európa Termelők által létrehozott együttműködések Szerves fejlődés az elmúlt 150 évben, magas részesedés a hazai piacból Élelmiszerláncba visszaforgatott tőke, gyarapodás Kultúra, tudás, tapasztalat, magas bizalmi szint Terjeszkedés Kelet Európa felé befektetői attitűd, új profitcentrumok Kelet Európa Felülről létrehozott, kényszer együttműködések Alacsony bizalmi szint, a termelői szinten nem alakult ki az együttműködés kultúrája, tudása A rendszerváltást követően ágazaton kívüli tőke megjelenése az integrációkban, a tőke utáni nyereség kivitele az élelmiszerláncból Együttműködés helyett tőke alapú verseny kialakulása Az ágazat folyamatos piacvesztése az egyes szereplők magas profitrátája mellett

3 Integráció és Szövetkezés A magyar mezőgazdaságot (illetve részint feldolgozóipart) érintő decentralizációs folyamatok, valamint a kereskedelmet az utóbbi években jellemző koncentrációs folyamatok megváltoztatták a mezőgazdaság piaci érdekérvényesítő erejét, képességét A termelők alkuereje lényegesen csökkent A kutatói számítások és a statisztikai adatok azt jelzik, hogy az élelmiszerláncon belül a legkevesebb jövedelem a termelői szinten képződik, míg a jövedelem szempontjából a kereskedők helyzete a legkedvezőbb Az erőfölény megszüntetésének (illetve mérséklésének) lehetősége a különböző integrációs formák létrehozásában rejlik

4 Sajátos magyar gyakorlat az integráció alábbi felfogása A felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló általában közép-, vagy hosszú távú szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik szerződő fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerződő félnek (az integráltnak), valamint különböző szolgáltatásokkal és/vagy finanszírozással segíti a mezőgazdasági tevékenységet végző magántermelőt, vagy gazdálkodó szervezetet. Az integráció lehet horizontális (azonos termelőtevékenységet végző integráltak összefogása), vagy vertikális (egy adott termékpályán az egymásra épülő tevékenységek összefogása), vagy ezek kombinációi. Az integráció résztvevői egy bizonyos mértékben közös kockázatot is vállalnak. (FVM rendelete)

5 A sajátosan magyar gazdaságszervezési megoldás, az EU-ban ismeretlen, így nem kerülhetett be az uniós támogatások körébe A megmaradt vagy újonnan alakult magyar integrációs szervezetek azonban ma is a legfontosabb szereplők, elsősorban az inputanyagpiacon és a finanszírozásban, tehát a termelés input oldalán: A kis és közepes integrátorok számát több százra becsülhetjük; Az általuk végzett agrárfinanszírozás: becslés szerint milliárd forint; A mezőgazdasági üzemek (magán és társas) 46 %-a vett részt valamilyen integrációban (AKI felmérés 2006.); Szerepük sajnos, az output, a terményfelvásárlási és értékesítési oldalon, már nem ennyire egyértelmű. Ezt a szerepkört nagymértékben igen tőkeerős, és jellemzően multinacionális tulajdonú szervezetek töltik be. Az integrációs tevékenység uniós támogatására csak egy kivétel van: a gazda vagy Raiffeisen szövetkezetek támogatása. Az európai szövetkezetelméletben kikristályosodott elveket találunk. Az alábbiakban európai egyetemek összefogásában 2012 novemberében elkészített szövetkezeti tanulmányok eredményeiből ismertetünk.

6 Gazdák motivációja az együttműködésre, kooperációra Motiváció Gazdasági erőfölény kiegyenlítése Skálahozadák Kockázat megosztás Tranzakciós költségek csökkentése Erőforráshoz jutás Piacrajutás Termék innováció / minőség ellenőrzés Alku-szövetkezet Esetek Feldolgozó (beleértve a másodlagosakat is) szövetkezetek Közös értékesítő és beszerző szövetkezetek Szövetkezeti árverések Hitelszövetkezetek Értékesítő és beszerző szövetkezetek (másodlagosak is) "Piaci-rés" szövetkezetek

7 Szövetkezetek súlya, szerepe az EU tagállamaiban nem releváns nincs adat Zéró 0-25 % % Több mint 50 %

8 Szövetkezeti tagság intenzitás az EU-ban Tagság intenzitása

9 Gabona szövetkezetek piaci részesedése, tagállamonként, nem releváns nincs adat 1-25 % % % >75%

10 A szövetkezetek tagállamonkénti piaci súlya a gabona szektorban, % Franciaország Ausztria Németország Hollandia na 55 Finnország Szlovénia na 42 Lettország Spanyolország Olaszország Szlovákia 3 16 Magyarország Észtország 7,7 10 Lengyelország na 7 Belgium na 5 Görögország 49 na Csehország na marginális Egyesült Királys. na 2

11 Sertésszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % nem releváns nincs adat zéró 1-25 % % % >75 %

12 Sertésszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % Ország Tagok száma Piaci részesedés Piaci részesedés Tagok száma % % Dánia 86 Finnország Észtország Belgium 21 Ausztria Csehország Franciaország Németország Magyarország Málta Hollandia Lengyelország Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország 51 Egyesült Királys

13 Tejszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése %, nem releváns nincs adat zéró 0-25 % % % >75 %

14 Tejszövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése %, Ország Tagok száma Piaci részesedés % Tagok száma Piaci részesedés % Dánia na na na 94 Finnország Észtország Litvánia na na na 25 Belgium na na na 12 Ausztria Csehország na na na 66 Franciaország Németország Magyarország Írország Olaszország Málta Hollandia Lengyelország 74 Portugália na 65 na 70 Szlovákia

15 Zöldség- gyümölcs szövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % nem releváns nincs adat zéró 1-25 % % % >75 %

16 Zöldség- gyümölcs szövetkezetek tagállamonkénti piaci részesedése 2010-ben, % Ország Tagok száma Piaci részesedés % Tagok száma Piaci részesedés % Dánia >50 Finnország Belgium Ausztria 6000 >50 Csehország Franciaország Németország Görögország Magyarország Olaszország Málta >21 Hollandia Lengyelország Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királys. 35

17 Szövetkezetek súlya, szerepe az EU tagállamaiban nem releváns nincs adat Zéró 0-25 % % Több mint 50 %

18 A szövetkezetek piaci részesedése tagállamonként ágazatok átlagában (2010) Gabona Sertés Tej Zöldség-Gyümölcs Ausztria Belgium > Csehország Dánia >50 Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország 35 Magyarország Írország 99 Olaszország Lettország Litvánia 25 Málta Hollandia Lengyelország Portugália Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királys EU ÖSSZES

19 Szövetkezetek piaci súlya %-ban ágazatonként 2010., EU átlag gabona sertés tej Zölds-gyüm juh bor oliva cukor 4

20 Szövetkezetek országonkénti részesedése az agrárszektorban, 2010

21 Az idő sodrában hazánkban 2011-ben 246 TCS működött, többségükben a gabona és olajos növény ágazatban árbevételük cc milliárd forint kiosztott támogatás 1,7 milliárd forint KICSIK!! Nem tőkeerősek! Az egyes régi tagállamokban működő szövetkezetek transznacionális tevékenységbe kezdtek Pld. Franciaországban 3-5 millió tonna gabonát felvásárló szövetkezet, dán, német, osztrák szövetkezetek működnek 5-10 milliárd eurós árbevétellel

22 Nemzetközi szövetkezetek szektoronként és anya országokként gabona tej zöldség-gyümölcs egyéb

23 Tejgazdaság nemzetközi tejszövetkezetek Forgalom millió euro

24 Tagság intenzitás A bizalom és a szövetkezeti teljesítmény közötti kapcsolat Általános bizalom

25 24. órában vagyunk Cselekvési programra van szükség az integrációs folyamat gyorsításához, a szövetkezetek felemeléséhez Késlekedés okozta veszteségek felmérése Oktatás, tanácsadás Hitelezés Támogatások növelése vidékfejlesztésben kiemelt ügy! Németországban minden gazda átlagosan 2 szövetkezetnek tagja! (a gazdaságok száma cc ) Nálunk integrációval együtt a részvétel alacsony (AKI):

26 Köszönöm a figyelmet!