Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Átírás

1 Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

2 Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen és általános gazdasági) ellátásbiztonság (stabil energiarendszerek, forrásdiverzifikáció, tartalékok) A fenti célok természetszerűleg ütköznek egymással. A konzisztens energiapolitika célja, hogy irányokat jelöljön ki, amelyekhez a gazdaság és a társadalom szereplői tartósan alkalmazkodhatnak. Eszközök Vidékfejlesztés Oktatás és foglalkoztatás Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Környezet-és természetvédelem Társadalmi és szociális szempontok Forrás: NFM Energiastratégia 2030 Gazdaságélénkítés 2.

3 A NES 2030 legfontosabb célterületei A stratégia fő üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Eszközök: Energiatakarékosság Megújuló energia a lehető legmagasabb arányban Biztonságos atomenergia és erre épülő közlekedési elektrifikáció Multifunkcionális mezőgazdaság Európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás Legfontosabb beavatkozási területek: Energiatakarékosság / épületenergetika Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű-korszerűsítés A közösségi távfűtés és egyéni hőenergia előállítás korszerűsítése A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság Állami szerepvállalás erősítése 3.

4 Globális kihívások környezeti fenntarthatóság Milliárd tonna CO 2 Referencia szcenárió Csökkenés a referencia szcenárióval összehasonlítva CO ppm szcenárió Source: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p

5 Az üvegházhatású gázkibocsátás megoszlása szektoronként Az GHG kibocsátás főbb tényezői (IPCC 2007) A kibocsátás szektorok szerinti megoszlása Magyarországon 2007-ben A kibocsátás energiaszektoron belüli megoszlása Magyarországon 2007-ben Total: Mt CO2 eq. Total: Mt CO2 eq. Forrás: UNFCCC 5.

6 Kötelezettségek a megújuló energia részarányára 18,0% 20,5% 23,3% 28,5% 34,9% 39,8% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország 4,3% 5,2% 5,8% 6,1% 6,7% 6,9% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország 6. 7,2% 8,7% 9,4% 10,3% 15,0% 16,0% 17,0% 17,8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia ,0% 0,9% 1,3% 2,2% 2,4% 2,9% 3,1% 4,3% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország

7 Az energiamix dilemmái lehetséges erőműfejlesztési stratégiák a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST- ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya 7.

8 Árprognózisok és az erőműfejlesztés kapcsolata 12 Forgatókönyvek összefoglalása 2030-ra becsült áramár és CO 2 kibocsátás alapján Paks bőv. & új szén & NCST Nincs Paks bőv. & NCST CO2 kibocsátás [mt] Paks bőv. (+új atom) & NCST Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & új szén & NCST Paks bőv. (+új atom) & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Nincs Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & NCST Nagykereskedelmi áramár [ /MWh] Nyugat-európai spot árakhoz indexált gázár Hagyományos olajindexált gázár Forrás: REKK 8.

9 A tőkeigény és az erőműfejlesztés kapcsolata Forgatókönyvek összefoglalása 2030-ra befektetésigény és CO 2 kibocsátás alapján Nincs Paks bőv. & NCST Paks bőv. & új szén & NCST CO2 kibocsátás 2050-ben [mt] Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. +új atom & NCST Paks bőv. & NCST Paks bőv. & új szén & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. +új atom & NCST Paks bőv. & NCST Összes fejlesztési igény [ezer milliárd Ft] Forrás: REKK CCS nélkül CCS alkalmazásával 9.

10 A lehetőségek közötti választás nehézségei Klímavédelem földgázzal? Egy MOL-os elemzés tanulságai A tőkeköltség figyelembe vétele legalább annyira fontos, mint a folyó működés költségeié! 10.

11 A gázforrás-diverzifikáció lehetőségei 2/13/

12 Konklúzió helyett Jó energiapolitika nem létezik, a tényleges cselekvések az érdekeltek / érintettek várakozásai, elvárásai és konkrét cselekvései határozzák meg. De Az állam (mint az energiapolitika formálója) nem eszköz nélküli a szereplők szándékainak befolyásolásában. Lehetőségei: Ágazati szabályozási környezet változtatása (pl. KÁT, jövedéki adók) Fejlesztéspolitikai döntések (pl. ÚSZT) Közvetlen tulajdonosi akciók (pl. MVM stratégiai szerepvállalása) Szociálpolitika átalakítása (pl. távhőáfa, árkompenzáció) Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása Szemléletformálás, oktatás. A Nemzeti Energiastratégia 2030 elsődleges szerepe, hogy iránymutatást adjon az állami szerepek és szándékok várható alakulásáról, de nem pótolhatja a konkrét cselekvéseket. 12.