Hazai és Európai Uniós energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

Átírás

1 Hazai és Európai Uniós energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TAKARÉKOSKODJ A FÖLD ENERGIÁJÁVAL KAMPÁNY A MEH KEZDEMÉNYEZÉSÉRE SAJTÓTÁJÁKOZTATÓ ÉS KONFERENCIA április 26., BUDAPEST 1

2 Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network

3 Fosszilis energiahordozók: még nem kell aggódnunk A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj között szén év múlva földgáz év múlva 235 urán év múlva 238 urán év múlva de a nem konvencionális, a mélytengeri és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet Szibéria) tartalékai átírhatják a vész forgatókönyveket.. 3

4 Kína és India energiaéhsége azonban ár felhajtó hatású Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook

5 Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050 ig Globális primerenergia felhasználás 2050 ig (SHELL) Globális primerenergia felhasználás 2030 ig (IEA) Forrás: Shell energy scenarios to 2050 Forrás: IEA 5

6 A fosszilis energiahordozók az EU energiamix struktúrájában is meg fogják őrizni a dominanciájukat 2030 ig EU bruttó belső fogyasztás 2008 EU bruttó belső fogyasztás 2030 in % (1799 Mtoe; 2008) in % (1807 Mtoe; 2030 «business as usual») Forrás: Eustat 2010, PRIMES

7 A fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken 7

8 Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62% át.ezen belül a földgáz szükségletünk 82% a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3 án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia dokumentumot melynek mottója: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 8

9 A hazai energiahordozó import függőség a földgáz szektorban a legkritikusabb Földgáz ármozgások

10 Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése Az osztrák magyar és a szlovák magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Orosz import Bereg: 20 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai) 10

11 Földgázkiváltás I: energiatakarékosság, energiahatékonyság Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Primerenergia megtakarítás, PJ Épületenergetika i program 111 PJ Alacsony hatás fokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú meg újulók kivál tása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 11

12 Földgázkiváltás II: hazai megújuló energia A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése 12

13 A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható A megújuló energia szerepe a hőtermelésben Hő energia termelés, PJ % 12% 4% 72% 24% 10% 4% 62% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz 32% 10% 3% 55% Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból

14 Földgázkiváltás III: biztonságos atomenergia Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.? 14

15 Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport 10 milliárd m 3 ről 18 milliárd m 3 re nőhet Forrás: REKK 15

16 Földgázkiváltás IV: a hazai szén és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék fenntartható, környezetbarát felhasználása Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása); 16

17 Az EU CO 2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből A három legnagyobb kibocsátó (Németország, Lengyelország és Nagy Britannia) a teljes kibocsátás 57% át adja. Magyarország kibocsátása 11,6 millió tonna = 1% 1,18 milliárd tonna CO 2 Forrás: IEA

18 A Nemzeti Energiastratégia eszközei közül több is szolgál klímapolitikai célokat Eszközök: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; - kevesebb elhasznált fosszilis energia, kevesebb kibocsátott ÜHG hazai megújuló energia; - a megújuló energia ÜHG semleges, részesedésének növelése csökkenti az ÜHG kibocsátást biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; - az atomenergia életciklusra vetítetten is a legklímabarátabb energiaforma, kombinálva a közlekedési elektrifikációval lényegesen elősegítheti a klímapolitikai célok elérését a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása; - tiszta szén- és a szénleválasztási és újrahasznosítási technológiák segítségével mind a szén-, mind a födgáz hasznosítás klímabaráttá tehető 18

19 Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Erőműfejlesztési Cselekvési Terv Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 19

20 A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. 20

21 Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált atom-szén-zöld forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is. Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre 21

22 Az Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célrendszere Az ásványi nyersanyag kitermelést megalapozó kutatásokban vállalt állami szerep jogi, intézményi és költségvetési feltételeinek biztosítása, a szakmakultúra megőrzése. A magyarországi ásványvagyon mennyiségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani dokumentációk megőrzése, digitalizálása, szeizmikus 3D technika alkalmazásával való frissítése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a kitermelési tevékenység költséghatékony újraindításának feltételeiről. Magyarország helyzetelőnyének megőrzése a geotermikus potenciál és a CCS szempontjából. Tekintettel a nukleáris energiatermelés jelen arányára - aminek legalább ilyen szintű fenntartása a magyar energiapolitika célja - a hasadóanyagok (urán és tórium) bányászatával összefüggő ismeretek újraértékelése és bővítése. 22

23 Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu 23