Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Átírás

1 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, november 9.

2 Megújulók az energiaellátásban (1) A megújulók megítélése az energetikában pótcselekvés? egyedűl üdvözítő? reális része (~15%) az energiaellátásnak A jelenlegi energiastruktúra-váltás faluvillamosítás-szén atomenergia szénhidrogén (olaj, majd földgáz) gőzerőmű helyett gázerőmű megújuló energiák Az energetika három fő célkitüzése energiatakarékosság energiahatékonyság optimális energiastruktúra

3 Megújulók az energiaellátásban (2) Gazdasági, társadalmi hatások innováció, hazai gyártás munkahelyteremtés vidékfejlesztés Állami szerepvállalás Megújulók Cselekvési Terve Nemzeti Energiastratégia támogatás ellátásbiztonság Környezet- és klímavédelem energetika és a természet, mező- és erdő- és vízgazdaság energetikai célok és a környezet

4 Biomassza - rendelkezésre állás Három alapkérdés: Energetikai célokra mennyi és milyen formájú biomassza áll rendelkezésre? A rendelkezésre álló biomasszából milyen végenergiát és milyen technológiával (tüzelés/elgázosítás) állítsunk elő? A biomassza termelése, összegyűjtése, szállítása és előkészítése mekkora fosszilis eredetű és végenergia-felhasználást igényel?

5 Biomassza-hasznosítás: tüzelés Közvetlen villamosenergia-termelés rossz hatásfok miatt nem javasolt (fatüzelésű erőművek, szalmaerőművek stb.). Hőtermelés két lehetősége egyedi hőellátás (pellet-tüzelés): drága tüzelőanyag a piac szabályozza, távhőellátás: olcsóbb tüzelőanyag (apriték, szalma stb.) állami szerepvállalás szükséges, Távhő Cselekvési Terv készül. Kapcsolt villamosenergia-termelés a megvalósuló biomassza-távhőrendszer bázisán egyértelműen előnyös, a megoldást ki kell alakítani hazai gyártással, kicsi a kapcsolt energiaarány ~0,25 (földgáznál ~1).

6 Biomassza-hasznosítás: biogáz A biogáz-termelés alapanyagai mezőgazdaság és állattartás melléktermékei (trágya, lágyszárú növények), szennyvíz-iszap, települési hulladék, depónia. A biogáz hasznosítása biogáz közvetlen hasznosítása, gázmotoros kapcsolt energiatermelés, biogáz nemesítése, betáplálás a földgáz-hálózatba. A biogáz termelése és hasznosítása energetikailag egyértelműen hasznos!

7 Biomassza tüzelése/elgázosítása E = 2,4 GJ = 667 k Wh 1 t G = 15 GJ 0,8 Hõ Q = 12 GJ Q = 9,6 GJ Elgázosí tás Tüzelés E /Q = 0,25 1 t Biogáz G = 8 GJ 0,85 Hõ Q = 6,8 GJ E = 3,0 GJ = 833 k Wh Q = 3,8 3,8 GJ GJ G = 15 GJ m /t kj/m 3 E /Q = 0,79 trágya

8 Geotermális energia, földhő Geotermális villamosenergia-termelés jelenleg nem reális kutatási lehetőség és feladat. Geotermális közvetlen hőellátás a NCsT négyszeres növekedéssel számol gond a lehűtés és a visszasajtolás kaszkád hasznosítás. Földhő hőszivattyús hasznosítása talaj, levegő és felszini vizek hőszivattyúzása villamos tarifák hazai hőszivattyú-gyártás. Termálvíz közvetlen és hőszivattyús hasznosítása

9 Napenergia (termikus és villamos) Termikus hasznosítás passzív hasznosítás: hőigény csökkentése épitészeti eszközökkel, közel nulla energiaigényű épületek, napkollektorok: elsősorban HMV-ellátás, abszolút és relatív lemaradásunk felszámolása. Villamos hasznosítás (napelemek) tanulmányunkban: kutatási feladat, szigetüzem, távlati feladat, az elmúlt év után: jelentős előrelépés, hazai gyártás megjelent, konkrét helyhez és célhoz kapcsolódás a jellemző, általános hasznosítás és gazdasági vizsgálat szükséges.

10 Szélenergia A szélerőművek hazai fejlődése dinamikus növekedés, import alapján növekedett, hazai gyártás nélkül, jelentős támogatással. Felülvizsgálat, kérdések Kárpát-medence szélviszonyai, szélerőművek hektikus termelése az erőműrendszerben, támogatás indokoltsága.

11 Vízenergia A vízenergia nálunk tabutéma Bős-nagymaros kudarca miatt, a politika átszőtte: a szocialista internacionalizmus és a rendszerváltás szimboluma. A múltat szakmailag fel kell dolgozni tervezési és döntési hibák (oldalvíz-csatorna, csúcsüzem, kilépés), megkérdőjelezhetetlen szakértőkkel és az Országgyűlés felügyelete alatt. A vízenergiáról beszélni kell a megújuló energiák között, a fenntartható fejlődés két eleme: a víz és az energia miatt, a Csernobil és Fukusima atomtragédiák után. A vízenergia-hasznosítást vizsgálni kell csak a vizsgálat után lehet támogató vagy ellenző véleményt, javaslatot megfogalmazni a vízerőműről és a szivatyús tározós erőműröl.

12 Zárógondolat és feladat A megújulók Nemzeti Cselekvési Tervét és a Nemzeti Energiastratégia 2030-t lehet és kell bírálni, ám a megújuló energiák ~15%-os arányának elérését segítenünk kell - tudással, felelősséggel és összefogással!

13 Köszönöm a megtisztelő figyelműket! bukibt@t-online.hu