Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Átírás

1 Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, március 26. Előadó: Alföldy-Boruss Márk Megújuló Energia Osztály osztályvezető

2 Az előadás tartalma I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer II. Energiahatékonyság III. Megújuló energia IV. Stratégiai terület V. Eredmények jövőkép 2

3 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 3

4 kwh/m 2 év I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban Magyar ország EU-27 Passzív ház A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva,

5 Primerenergia felhasználás, PJ II. Energiahatékonyság Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei 5

6 II. Energiahatékonyság II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra Az energiahatékonyság a nemzeti energiapolitika kiemelt ügye (Energiahatékonysági irányelv átültetése) : 9% energia-megtakarítás Lakossági programok Energiafelhasználás csökkenés célértéke Épületenergetikai Stratégia kidolgozása (NÉES) Energiahatékonyság hazai végrehajtása A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben 6

7 II. Energiahatékonyság Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai széndioxid kibocsátók Első lépés: Panel III 7

8 III. Megújuló energia A 1491/2012. (XI. 13.) Korm. határozat értelmében az NCsT felülvizsgálatra kerül A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: A technológiai fejlődést; A fogyasztók teherbíró képességét; A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex hatásait; Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét. új irányvonal 1. Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben (TÁVHŐ) Biomassza potenciál Geotermikus potenciál 1. Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor - napelemek telepítése 8

9 III. Megújuló energia Növekvő fűtési dominancia Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 9

10 III. Megújuló energia Hazai primer megújuló energia mix, PJ-ban Bio üzemanyagok Biogáz Napenergia (napkollektor+fotovillamos) Egyéb szilárd hulladék (egyéb biomassza + megújuló kommunális hulladék) Tüzifa Geotermikus energia 10

11 III. Megújuló energia 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Hazai megújuló energia helyzetkép Összesen terv Összesen tény 9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 11

12 MW/GWh III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé 250 Biogáz Tény és Terv adatok MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh biogáz TÉNY biogáz TERV Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 12

13 kw III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Háztartási méretű kiserőművek kapacitása, Egyéb Földgáz Biogáz Vízenergia Szélenergia Napenergia Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 13

14 ktoe III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé RES Távfűtés Ebből távfűtés/távhűtés[1] TÉNY Ebből távfűtés/távhűtés[1] TERV Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 14

15 CEP-REC: Regionális energiakoncepciók bevezetése - 3sCE417P3 CEP-REC: Regionális energia koncepciók bevezetése Közép-európai Transznacionális Területi Együttműködési Program keretében megvalósuló projekt végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett 16 tagú, nemzetközi projektkonzorcium felel. A projekt időtartama: 2012 május szeptember 30. A projekt teljes forrása EUR, melyből EUR az NFM saját költségvetése. A projekt fő célkitűzése 8 ország 9, NUTS 3 szintű régiója energiakeresletének és kínálatának felmérése, majd a felmérésre alapozva egy olyan általánosan használható eszközrendszer kialakítása, melyet felhasználva bármely NUTS3 szintű régió képessé válhat saját energiastratégiájának kialakítására. A magyarországi tevékenységek fő célja Borsod-Abaúj-Zemplén megye energia kínálatának és keresletének felmérése, majd a kereslet-kínálati potenciál meghatározásával összefoglaló regionális energia koncepció kialakítása. 15

16 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya Svájc 3,50% Németország 14% Magyarország 15% Ausztria 21% Csehország 49% Dánia 50% Lengyelország 52% Izland 95% Dánia 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolaj vagy gáz fűtés 80,5 % kogenerációból származik 20 % hulladékból származik Koppenhága a lakások 90 %-a távhő ellátású Ausztria 1950-es évek óta folyamatosan növekszik a távhő részaránya % kapcsolt energiatermelés Bécs: a világ legnagyobb távhőrendszere 22 % hulladékból származik Izland A világon legnagyobb távfűtés részaránya Legnagyobb része geotermiából származik 16

17 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás hazai jelentősége Összes lakásszám Magyarországon: Távfűtött lakások száma: Távfűtött lakások részaránya: 15 % Összes távfűtött lakásszám Budapesten: Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: 24 PJ primerenergia megtakarítás évente 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 17

18 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Távfűtés fő tüzelőanyaga földgáz Versenyképes távfűtés Megújuló energiahasznosítás Geotermia Biomassza Hulladék Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradék hő; 6% Földgáz; 81% - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 18

19 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 19

20 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Eszközök: Út a hatékonyabb távhőrendeszerek felé Horizontális intézkedéscsomag: EED Megújuló és energiahatékonysági törvény Távhőfejlesztési CsT. Energiahatékonysági CsT. Lakossági energiahatékonysági programok Vállalkozásfejlesztési programok Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradékhő; 6% Földgáz; 81% E N E R G I A H A T É K O N Y S Á G Földgáz alapú, rossz hatékonyságú B i o m a s s z a G e o t e r m i a H u l l a d é k Z Ö L D Versenyképes távfűtés Í T É S 20

21 V. Eredmények - jövőkép Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP 2011: 33 Mrd Ft, : 103 Mrd Ft NER 300: 11 Mrd Ft 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása zöldgazdaság-fejlesztésre! Termelési támogatások működik, stabil KÁT emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére kwp összteljesítmény H, Geo - tarifa 21

22 V. Eredmények - jövőkép A KEHOP ( ) tartalma energetika téren Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására; Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 22

23 V. Eredmények - jövőkép KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 23

24 Köszönöm a figyelmet! Alföldy-Boruss Márk Megújuló Energia Osztály osztályvezető zoldgazdasag@nfm.gov.hu 24