A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megújuló energiaforrások környezeti hatásai"

Lili Nemes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, május 10..

2 Az energiapolitikai alappillérek Ellátás biztonság A hazai szükségletek kielégítése Az import függőség csökkentése Klímaváltozás és környezetvédelem ÜHG kibocsátás csökkentése (energia szektor az egyik legnagyobb ÜHG kibocsátó) Az energiahatékonyság növelése Versenyképesség Az energia árak racionalizálása Az energia intenzitás csökkentése (felhasznált energia a GDP-hez viszonyítva)

szektor az egyik legnagyobb ÜHG kibocsátó) Az energiahatékonyság növelése Versenyképesség Az

3 Megoldási irányok A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energia hatékonysági és takarékossági beruházások A megtermelt energiában növelni kell a megújulók részarányát Ezeket a megoldásokat a fosszilis energia növekvő ára, a növekvő karbonár teszi gazdaságossá a jövőben

energiában növelni kell a megújulók részarányát Ezeket a megoldásokat

4 A megújuló energiaforrások szerepe a zöldgazdaságban A zöldgazdaság fejlesztése kiemelt kormányzati cél A megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfőbb eleme Előnyei: Klímavédelmi célok teljesítése Munkahely teremtés Az import függőség csökkenése A hazai össztermék növelése K+F tevékenységek fejlesztése

az egyik legfőbb eleme Előnyei: Klímavédelmi célok teljesítése Munkahely

5 Az EU megújuló energia politikája Az EU klímapolitika célkitűzése 20% megújuló 2020-ig Kiterjed minden energiafelhasználásra (villamos, fűtés-hűtés, közlekedés) Tagállamok adottságai szerint megosztott teherviselés (hazánknak 13%) A zöldenergia kereskedelem lehetősége 10%-os részarány a közlekedésben 2020-ig Cselekvési tervek minden tagállamban A megvalósulás folyamatos nyomon követése

megosztott teherviselés (hazánknak 13%) A zöldenergia kereskedelem lehetősége 10%-os részarány a

6 A megújuló energia hazai helyzete Jelenleg ~ 7,3% a megújuló energia részaránya az összenergia felhasználásban Fűtés hűtés: 8,8% Villamos energia: 6,5% Közlekedés: 4,6% 2020-as cél 14,65% Döntően biomassza alapú a jelenlegi termelés (~90%) Forráshiány, amit orvosolni kell

Villamos energia: 6,5% Közlekedés: 4,6% 2020-as cél 14,65% Döntően

7 A megújuló energia felhasználás tervezett változása (ktoe) Forrás: Green-X

8 A megújulók hazai helyzetének javítási lehetőségei Törvény a fenntartható energiagazdálkodásról (megújuló törvény) Az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítése A jelenlegi támogatási programok egyszerűsítése és a hatékonyság növelése Önálló energetikai támogatási program indítása A KÁT rendszer átalakítása Zöldhő támogatás bevezetése Térségi és kistérségi energia koncepciók kialakítása Villamos energia elosztási hálózat fejlesztése Agrárenergetikai program kidolgozása Hazai gyártó kapacitások támogatása K+F és oktatási tevékenység fejlesztése Tudatformálás és tájékoztatási programok indítása

rendszer átalakítása Zöldhő támogatás bevezetése Térségi és kistérségi energia koncepciók kialakítása Villamos energia elosztási hálózat fejlesztése

9 Biomassza hasznosítás A legjelentősebb megújuló energia forrás hazánkban Magyarország adottságai igen kedvezőek biomassza hasznosításhoz A felhasználás során elsődleges szempont kell legyen a környezeti és társadalmi fenntarthatóság! Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, a megfelelő tüzelőanyaggal szabad felhasználni Biztosítani kell az összhangot a mg.-i melléktermékek, az energetikai növ.termesztés és a fűtőanyag igény között

10 Biomassza hasznosítás Decentralizált és kapcsoltan működő energiatermelés megvalósítása a cél Előtérbe kell helyezni a mg-i melléktermékek felhasználását A tűzifa alapú energiatermelés visszaszorítása szükséges A felhasználás ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerellátás biztonságot Csak ÜHG emisszió szempontjából kedvező felhasználás támogatható

visszaszorítása szükséges A felhasználás ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne

11 Biogáz hasznosítás Energetikai, környezeti és vidékfejlesztési szempontból egyaránt előnyös Kiemelt szerepet kell szánni a biogáznak a hazai stratégiákban A decentralizált energia termelés alap pillére lehet (mg.-i hulladék, szennyvíziszap, trágya, stb.) A tisztított biogáz felhasználható a közlekedésben is A biometán kis közösségekben a vezetékes gázt is helyettesítheti a jövőben (jól kiépített gáz infrastruktúra)

lehet (mg.-i hulladék, szennyvíziszap, trágya, stb.

12 Bioüzemanyagok Világszerte a legvitatottabb megújuló energia forma Nagyon fontos a fenntarthatósági kritériumok betartása! Élelmiszer ellátás biztonság hazánkban és nemzetközi szinten nagyon fontos szempont A másod és harmad generációs bioüzemanyagok jelenthetnek áttörést Hazánk jelentős termelési kapacitással bír, elvileg hazai kapacitásokból fedezhető a 10%-os részarány 2020-ig Kötelező bekeverési szabályok a kereskedelmi üzemanyagokba (5,4tf%)

Élelmiszer ellátás biztonság hazánkban és nemzetközi szinten nagyon fontos szempont A másod és harmad generációs

13 Szélenergia hasznosítás Az EU-ban a legtöbb új villamosenergia kapacitást a szélerőművek adják Hátránya az ingadozó energia termelés (időjárás) Hazánkban a villamosenergia hálózat szab határt a szélenergia felhasználásnak (rdsz. irányítás) Az energia tárolás megoldást jelenthet hosszú távon (pl.:tározós erőművek) Nagyon fontos a telepítésnél a természet és tájvédelmi szempontok figyelembe vétele! Sajnos nincs hazai gyártó kapacitás (nagy gépek)

felhasználásnak (rdsz. irányítás) Az energia tárolás megoldást jelenthet hosszú távon (pl.

14 Geotermikus energia hasznosítás Európában az egyik legkedvezőbb adottságok, kitörési pont lehet a megújuló felhasználásban Az energetikai felhasználás esetén a visszasajtolási kötelezettségek szükségesek a fenntarthatósághoz! Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén meddő mélyfúrások hasznosításában Az épületenergetikában jelentős szerep vár a hőszivattyús energetikai rendszerekre

15 Napenergia hasznosítás A legkézenfekvőbb és legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrás, a termelés teljesen tiszta Passzív felhasználás a legegyszerűbb (épületek tervezése, tájolása) Az aktív felhasználások közül a kollektoros hőtermelő rendszerek terjednek főleg, a HMV akár 70%-a előállítható vele A napelemes áram termelés jelenleg még nem versenyképes Jelentős szerepe lehet a jövőben az energia ellátásban (tükrös erőművek, É-Afrikai telepek)

kollektoros hőtermelő rendszerek terjednek főleg, a HMV akár 70%-a előállítható vele A napelemes áram termelés

16 Vízenergia hasznosítás Hazánk geológiai adottságai nem kedveznek ezen energiaforma jelentős elterjedésének A meglévő erőművek energiahatékonyságának növelése jelenthet növekedést Kis vízierőművek telepítése, a régebbi erőművek felújítása és újraindítása Vízgazdálkodási szempontból hasznosak lehetnek Tározós erőmű telepítése az ingadozó termelésű megújulók kiegyensúlyozására

vízierőművek telepítése, a régebbi erőművek felújítása és újraindítása Vízgazdálkodási

17 Konklúzió Hazánkban a biomassza a legjelentősebb megújuló energia forrás és ez a jövőben sem változik, de nagyobb szerep jut a többi megújulónak is A szélesebb körű elterjedéshez a legfontosabb feladatok a kiszámítható szabályozás, és a megfelelő támogatási programok kialakítása Alapvető cél a decentralizált, a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően kialakított megújuló energia ellátási rendszerek kialakítása Minden beruházás esetében maximálisan figyelembe kell venni a természeti, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, mert egy hibásan kialakított rendszer több kárt okozhat mint hasznot!

decentralizált, a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően kialakított megújuló energia ellátási rendszerek kialakítása Minden beruházás esetében

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló