tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Átírás

1 Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor

2 Forrás: GKM

3 Alapkérdések a XXI. század elején: - egyre növekvő energiaigény kielégítése a világban - a növekvő energiafelhasználás okozta környezeti kibocsátásokat hogyan lehet csökkenteni A világ elsődleges energiafogyasztása , ,0 8000,0 Világ többi országa (mto e ) Japán (mto e ) Mtoe 6000,0 Kína (mto e ) USA (mtoe) 4000,0 2000,0 0, EU -25 (mto e ) Adatok forrása: BP

4 Forrás: GKM

5 Forrás: IEA

6 Diverzifikáció irányai lehetnek: - megújuló energiák jelentős növelése - nukleáris energia szerepének növelése - szénféleségek szerepének újbóli előtérbe helyezése párhuzamosan a hatékonyság növelésével a termelésben (hazai lignitkészletek) - takarékosság és hatékonyság-növelése a termelésben, a szállításban és a fogyasztásban (ipari technológiák energiahatékonyságának növelése, fűtési célú energiahatékonyság, szállítás energiaigényének csökkentése) - (új technológiák: pl: fúziós erőmű) Fő kihívások (az EU) és Magyarország energiapolitikájában - növekvő fogyasztói energiaigények -csökkenő, illetve csökkenő arányú belső energiahordozó kitermelés importfüggőség növekedése növekvő hagyományos energiaárak (pl.:olaj) - ellátásbiztonság garantálása több lábon állás, tartalékok - környezetvédelmi szempontok érvényesítése

7 Forrásból import: 67%!!! Forrás: MVM ZRt.

8 Energiafelhasználás Magyarországon Ipar Építőipar Mezőgazdaság, Szállítás, Lakosság Kommunális és Összesen Év vad-, erdő-, raktározás, és egyéb nem halgazdálkodás posta, anyagi ágak távközlés Százalékos megoszlás ,5 1,5 5,8 5,1 33,9 11,0 100, ,0 0,9 3,6 4,6 38,5 17,5 100, ,9 0,8 3,7 4,6 38,0 18,1 100, ,2 0,9 3,5 4,4 37,7 19,3 100,0 Petajoule ,5 9,6 38,0 48,2 410,3 209, ,1 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2004

9 Forrás: IEA A teljes energiafogyasztás szektoronként és energiahordozónként 1973, 2003

10 Az EU 15 majd 27 tagállamának villamos-energia-termelő kapacitása (1995, 2007) Új termelő kapacitás Forrás: EWEA

11 A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúrája 2004 Forrás: MVM Rt.

12 Forrás: IEA A megtermelt villamos-energia energiahordozónként Magyarországon

13 Primer energia felhasználás változása a villamos-energia termelésben hazánkban ill Forrás: MVM Zrt.

14 Hazai villamosenergiatermelés és fogyasztás 2007 Forrás: MVM Rt.

15 A magyar villamosenergia-rendszer főbb erőműveinek alapadatai 2007 Forrás: MVM Rt.

16 A magyar villamosenergiarendszer főbb erőműveinek alapadatai 2007 Forrás: MVM Rt.

17 Magyarországi erőművek villamos energia értékesítési átlagárai 2001

18 Forrás: MVM Rt.

19 Forrás: MVM Zrt.

20 Szén- vagy lignittüzelésű blokkok -jövőjükre nézve (leegyszerűsítve) következő alternatívákat lehet felvázolni: 1. a gazdaságtalan és/vagy környezetszennyező széntüzelésű blokkok bezárása illetve kiváltása anélkül, hogy az ország villamosenergiatermelő kapacitása csökkenne (Inota, Bánhida) 2. áttérés részben vagy egészében új, környezetbarát tüzelőanyagra (Ajka, Kazincbarcika, Pécs, Oroszlány) környezeti hatások 3. a szén alapú vagy lignit alapú tüzelés nem változik, de konkrét nagy értékű környezetvédelmi beruházások (füstgáz-kéntelenítő építése a mátrai és oroszlányi hőerőművekben) megvalósításával környezetvédelmi szempontból továbbéltethetők ezek az erőművek 4. Az utóbbi két lehetőség kombinálása (mátrai, oroszlányi) 5. Új, nagyobb hatékonyságú és teljesítményű blokkok üzembe helyezése (terv Mátrai új 400MW-os blokk) gazdaságosság, környezetvédelem?

21 Tiszapalkonya Kelenföld Lőrinci

22 Az oroszlányi hőerőmű kéntelenítő berendezése - magyar villamosenergia-termelés 6,5%-a (2002.) - kén-dioxid kibocsátás 38%-a (2002.) mg/m 3 határértékhez képest ezer mg/m 3 (2004-ig) SO 2 - az erőmű továbbéltethető a vezetőség értékelése szerint : Retrofit Program (részben felújítás, részben új beruházások) - része a Lurgi cég által épített füstgáz-kéntelenítő - nedves, meszes eljárás (110 kt/év mészpor valamint 80 t/óra víz felhasználva keletkezik 170 kt/év gipsz elhelyezés kérdéses) - a berendezés 2005 januárjában átadva hatékonysága a cég tájékoztatása szerint 97,2%-os - a cég továbbéltetése ettől kezdve már nem elsősorban környezetvédelmi kérdés Forrás:

23 A villamosenergia-rendszer terhelése nyáron és télen Forrás: MVM Zrt.

24 Napi terhelési csúcsok görbéi hazánkban Forrás: MVM Zrt.

25 Forrás: MVM Zrt.

26 Az Európai Villamosenergia -rendszer Egyesülések január Forrás: MVM ZRt.

27 Forrás: MVM ZRt.

28 Forrás: MVM ZRt.

29 Forrás: GKM

30 Forrás: MVM Rt.

31 Villamosenergia-export és import 2007-ben Forrás: MVM Rt.

32 A villamosenergia-szolgáltató cégek hazánkban + egy főre jutó villamos energia fogyasztása Forrás: MVM Rt.

33 Forrás: MVM Rt.

34 Összegzés a magyar villamosenergia-rendszer - az ellátásbiztonságot a jelenlegi fogyasztás mellett importenergia (elsődleges és másodlagos energiahordozók) bevonásával tudja garantálni - termelő berendezések (részben privatizáltak) egy része műszakilag elavult, alacsony hatékonyságú, viszont jelentős modernizáció és új, korszerű beruházások (Bp. Erőmű Rt egyes erőművei, Csepel, Debrecen stb.) -a folyamatirányítás, a szállítás, elosztás megbízhatóan működik (utóbbi, teljesen privatizált), de kevéssé rugalmas; hálózati veszteségek -jelentős változás az energiahordozó struktúrában (szén helyett előtérben az import földgáz, az atomenergia, a lignit, alárendelten biomassza tüzelés) -a jelentős környezetszennyezések (pl.: por, SO 2 ) vonatkozásában kiemelkedő eredmények, de más vonatkozások (NO X, CO 2 ) kisebb vagy jelentéktelen előrelépés; veszélyforrások a nem elégséges biztonságú pernye- és salakhányók, továbbá a nukleáris hulladékok (nagy, közepes, kis aktivitás) - közeljövő: Paks továbbélésével + a hazai, nagy mennyiségű lignitvagyon esetleges kiaknázásával az alternatív energiahordozók (főleg biomassza, geotermia, szélenergia) kisebb léptékű fejlesztése várható csak 2015-ig

35 Kitörési pontok egyike: a megújuló energiaforrások alkalmazása Forrás: GKM

36 Egy lehetséges irány: megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek (EU ún. energiacsomagok ) 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozók EU-beli 5,3%-os részarányát az összes fogyasztásban 2010-re 12%-ra, 2020-ra 20%- ra növelni 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 ben 2 %, 2010-ben 5,75 %, 2020-ban 10 % Elvárás Magyarország felé : - a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése 7 %-ra (hosszú távú energiatakarékossági program: 10%) 2010-ig - a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2010-ig

37 A megújuló energia használatának szükségességének szempontjai Forrás: GKM

38 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) Magyarország éves energiaigénye 1153 PJ (2006) Ennek 75%-a (873 PJ) import (2006) Forrás: Bohoczky F.: Energiapolitika, energiatakarékosság, megújuló energia

39

40 Forrás: MVM ZRt.

41 Forrás: GKM

42 Bruttó fogyasztás országosan: GWh (2006.) Közcélú erőművek nettó termelése: GWh (2006.) Forrás: GKM

43 Forrás: MVM ZRt.

44 Köszönöm a figyelmet!