MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A"

Liliána Bakosné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék november 4. készült a OTKA T kutatási projekt keretében ELŐAD ADÁSOM TÉMAKT MAKÖREI A MEGÚJUL JULÓKRÓL ÁLTALÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAHELYZETE MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK K AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN TÁMOGATÁSI FORMÁK MAGYARORSZÁG ÉS S A MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK

készült a OTKA T046224 kutatási projekt keretében ELŐAD ADÁSOM TÉMAKT MAKÖREI A MEGÚJUL JULÓKRÓL

2 napenergia szélenergia biomassza MELYEK A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFAJTÁK? a tűzifa, t az energetikai céllal c termesztett növények, n nyek, a mező és erdőgazdas gazdasági gi mellékterm ktermékek, kek, hulladékok, a létrejl trejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel zel, bioetanol), illetve a biogáz geotermikus energia vízenergia hulladékh khő AZ EU25 ENERGIAMÉRLEGE RLEGE 1400 energiamennyiség (Mtoe) primer energiatermelés import

a létrejl trejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl.

3 MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK K MEGJELENÉSE AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN ELSŐ ENERGIAPOLITIKA 1994 ZÖLD Z KÖNYVK 1995 FEHÉR R KÖNYVK FEHÉR R KÖNYV K A MEGÚJUL JULÓ ENEGIAFORRÁSOKR SOKRÓL a megújul juló energiaforrások arány nyát t növelni n kell átlagosan 12%ra Kulcsfontosságú technológi giák k népszern pszerűsítésese MÁSODIK ENERGIAPOLITIKA 2000 ZÖLDG Z KÖNYVK A KYOTÓI I HATÁS A Kyotói Konferencián n az Európai Unió vállalta a CO 2 emisszió csökkent kkentését t az 1990es szinthez képest k 8%kal A világ g CO2szennyez szennyezésének nek kb. 14%át az Európai Unió energiafelhaszn felhasználói termelik: a villamos energiatermel termelés és s a közlekedés s 3030 %, az ipar és s a háztartások 1515% 15%

KÖNYVK A KYOTÓI I HATÁS A Kyotói Konferencián n az Európai Unió vállalta a CO 2 emisszió csökkent kkentését t az 1990es szinthez képest k 8%kal A világ g CO2szennyez

4 A KYOTÓI I NORMÁK 115% 110% 105% 100% 95% 90% EU25 Kyoto 2001/77/EC IRÁNYELV ELŐÍRJA: 2010re a jelenlegi 13,9%os EU átlag helyett, összesen 22,1%os részesedr szesedése se legyen a megújul juló energiaforrásb sból l termelt villamos energiának. nak. AJÁNLATK NLATKÉNT NT MEGFOGALMAZZA: 1997es Fehér r Könyvben K közzk zzétett 12%os összes megújul juló energiaforrás s részarr szarányra vonatkozó elvárást

se legyen a megújul juló energiaforrásb sból l termelt villamos energiának. nak.

5 2003/30/EC IRÁNYELV CÉL: előmozd mozdítani a közlekedk zlekedésre szánt bioüzemanyagok használat latát. t. KIADOTT KVÓTÁK: K: 2005től l az eladott üzemanyag mennyiség 2%át t adják 2010ig ezt az arányt évi 0,75%kal növeljn veljék. Az elérend rendő részarány 2010 végére v 5,75% az EU átlagában DIREKTÍVAJAVASLAT A 92/81/EGK DIREKTÍVA MÓDOSM DOSÍTÁSÁRA MA: a tagállamok mentességet kaphatnak a 92/81/EGK irányelv alól, l, illetve csökkenthetik az üzemanyagok fogyasztási si adójának mértékét.. t.. MÓDOSÍTÁS a tagállamok az üzemanyagok fogyasztási si adójának mértm rtékét t a bekevert bioüzemanyag arány nyában csökkenthetik, ám m ez nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási si adójának 50%ánál.

Az elérend rendő részarány 2010 végére v 5,75% az EU átlagában DIREKTÍVAJAVASLAT A 92/81/EGK DIREKTÍVA MÓDOSM DOSÍTÁSÁRA MA: a tagállamok mentességet kaphatnak a 92/81/EGK

6 AZ EU25 ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK NAK STRUKTÚRÁJA % 20% 40% 60% 80% 100% szén kőolaj földgáz nukleáris energia megújuló energiaforrások A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFELHASZN FELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA SA ENERGIATÍPUSONK PUSONKÉNTNT energiamennyiség (Mtoe) vízienergia biomassza szélenergia geotermális energia nap és egyéb energia hulladékhő hasznosítás

MEGOSZLÁSA SA ENERGIATÍPUSONK PUSONKÉNTNT 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0 20 40 60 80 100 120 140 160

7 MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFELHASZN FELHASZNÁLÁS S A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSBEN Ausztria Ciprus Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Málta NagyBritannia Olaszország Portugália Svédország Szlovákia Szlovénia % 0,05% 3,8% 8,7% 24,7% 15% 8,6% 3,5% 0,7% 0% 1,7% 16% 38,5% 49,1% 17,9% 29,9% % 6% 8% 29% 31,5% 21% 20,1% 9% 3,6% 5% 10% 25% 39% 60% 31% 33,6% TÁMOGATÁSOK AZ UNIÓBAN Intelligens Energia Európáé áért A megújul juló energiák k felhasználásának nak fejlesztését támogató fő program az ALTENER SAVE program energiahatékonys konyság g növeln velésre, STEER program célja c a közlekedk zlekedés energiahatékonys konyságának nak a növeln velése COOPER program az Unión n kívüli k országok energiahatékonys konyság g növeln velési tevékenys kenységét t segíti. Strukturális és s Kohézi ziós s Alapok

TÁMOGATÁSOK AZ UNIÓBAN Intelligens Energia Európáé áért A megújul juló energiák k felhasználásának nak fejlesztését támogató fő program az ALTENER SAVE program energiahatékonys konyság g növeln

8 MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOK MAGYARORSZÁG A Kyotói Konferencián n a magyar állam olyan nemzetközi zi kötelezettsk telezettséget vállalt, v amely a CO2 kibocsátás s 6%os mérsm rséklését t irányozza elő A megújul juló energiaforrásokhoz kapcsolódó uniós irányelvek szerinti kvóták k elérése a felhasználási si részarányban. A megújul juló energiahordozó felhasználás s révén r csökkenthet kkenthető a hagyományos energiafelhasználás mérsékelhető az importfügg ggőség javíthat tható a környezet k állapota munkahelyek teremtődhetnek mezőgazdas gazdasági gi adottságaink kedvező módon hasznosíthat thatóakak A PRIMER ENERGIA FELHASZNÁLÁS STRUKTÚRÁJA MAGYARORSZÁGON GON 100% 80% 60% 40% 20% 0% szén kőolaj földgáz nukleáris energia megújuló energiaforrások

A megújul juló energiahordozó felhasználás s révén r csökkenthet kkenthető a hagyományos energiafelhasználás mérsékelhető az importfügg ggőség javíthat tható a környezet k állapota munkahelyek

9 A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA SA MAGYARORSZÁGON GON I. Megújuló energiafajta Vízenergia Szélenergia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Szeméttelepi biogáz Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék Szemétégetés Összesen Villamosenergiatermelés GWh TJ/év ,12 11,2 0,06 0, , , ,8 Hőhasznosítás TJ/év Napkollektor 0% A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA SA MAGYARORSZÁGON GON II. Tűzifa 63% Fotovillamos 0% Szélenergia 0% Geotermia 9% Vízenergia 5% Szeméttelepi biogáz 0% Egyéb szilárd hulladék 8% Települési szennyvíz gáz 1% 4% Egyéb növényi Hőszivattyú hulladék 0% 10% Szemétégetés

hulladék Szemétégetés Összesen Villamosenergiatermelés GWh TJ/év 192 1 920 1,12 11,2 0,06 0,6 2 20 11,2 112 112 1 120 318,38 3 183,8 Hőhasznosítás TJ/év 3 600 60 24 000 3 000 12 120 40

10 MAGYAR TÁMOGATT MOGATÁSI RENDSZEREK Környezetvédelmi és s Infrastrukturális Operatív v Program (KIOP) A Nemzeti Fejlesztési si Terv részekr szeként Energiagazdálkodás s környezetbark rnyezetbarát t fejlesztése se pályázati program céljai: c a megújul juló energiaforrások felhasználásának nak növeln velése, a széndioxid csökkent kkentés, ezáltal a vidéki régir giók k gazdasági gi fejlődésének előmozd mozdítása tudatos, és ésszerű energiafelhasználás s előseg segítése, se, az energiahatékonys konyság g növeln velése Nemzeti Energiatakarékoss kossági Program (NEP) Az 1107/1999. (X.8.) Korm.. határozattal megindított hosszú távú, 2010ig tartó energiatakarékoss kossági program, pályp lyázati rendszerrel. Nemzeti Energiatakarékoss kossági Program keretében pályp lyázható 2004ben a már m r májusban m elfogyott a pénzkeret p (4779 pályp lyázó,, 2514 MFt) KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!

előmozd mozdítása tudatos, és ésszerű energiafelhasználás s előseg segítése, se, az energiahatékonys konyság g növeln velése Nemzeti Energiatakarékoss kossági Program (NEP) Az 1107/1999. (X.8.) Korm.

Hasonló dokumentumok

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető