Speckoll_megújuló 2007

Átírás

1 Speckoll_megújuló 2007

2 Alapfogalmak 1. energia : munkavégző-képesség energia-termelés: ( folyamat!)az ember ÖNMAGA és a TERMÉSZET közé eszközöket illeszt ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzfor-málják a természeti adottságokat abba az új formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel! (eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Energiahordozó - energiaforrás: Olyan természetben előforduló anyag, (vagy jelenség), amelyből az ember képes a mindennapi élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás) Energiaforrások alaptípusai: 1. A természethez való viszonya, és az emberi közreműködés szerint (fogyó, megújuló) 2. A felhasználás módja, mikéntje szerint (elsődleges, másodlagos)

3 Alapfogalmak * Környezetvédelmi lexikon: megújuló energia: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik; VET : megújuló energia: a geotermikus, a nap-, szél-, a bio- és a vízenergia 2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) megújuló energiaforrások : geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

4 Természeti erőforrások osztályozása Fogyó erőforrások (stock jellegűek, mennyiségük véges) Megújuló erőforrások (flow jellegűek, term törvényei szerint regenerálódnak,ember által érzékelhető idő alatt) A felhasználással elfogyasztott Elméletileg (részben gyakorlatilag) újrahasznosíthatók A kritikus zóna kockázata nélkül A kritikus zóna kockázatán belüliek Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része Ércből kivont fémek Elemi és nemfémes ásványok NAPENERGIA Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél). Víz (vízi energia) Tengerjárás. Hullámzás. Tengeri áramlatok Biomassza Növényvilág. Erdő. Állatvilág. Vizek élővilága. A vízkészletek egy része. Talaj.

5

6

7

8

9

10 A PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA A VILÁGON

11 A bruttó energiafelhaszn. összetétele, primer energiaforrásonként, 2002-ben World Gas 21,2% Nuclear 6,8% Oil 34,9% Hydro 2,2% Biomass 10,9% Other 0,5% Solids 23,5%

12 A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA A VILÁGON 17,2% 1,6% 13,7% 4,4% 37,2% 38,8% 8,7% 16,8% 17,4% 8,1% 31,7% 4,2% összesen TWh 2,5%/a összesen TWh szén olaj gáz atom víz megújulók Forrás: IEA, World Power 2006, p.12, MAVIR ZRt.

13 A világ energiastruktúrájának változatai 2050-re Energiahor dozók 1990 Legvalószínűbb változat Környezet-barát változat Erős növekedés változat Szén 24,00% 21,00% 11,00% 32,00% Kőolaj 34,00% 20,00% 19,00% 19,00% Földgáz 19,00% 23,00% 27,00% 22,00% Nukleáris 5,00% 14,00% 4,00% 4,00% Megújuló 18,00% 22,00% 39,00% 23,00% Primer energia évi felhaszn. 9 Gtoe 20 Gtoe 14 Gtoe 25 Gtoe

14

15

16 Megújul juló energia-potenci potenciál

17 Fosszilis energia-potenciál

18 A Földre jellemző energiaértékek (Vajda György adataiból) A Földre jellemző energiák EJ = joule Az emberiség jelenlegi primer en.felhasználása egy év alatt 400 Az emberiség éves primer en.felhasznl egy évszázad múlva /62év Az emberiség kumulált primer en.felhasznál. napjainkig Σ A Földet érő napsugárzás egy év alatt 6 Feltételezhető ásványi tüzelőanyag-vagyon Σ 5 /875 évig - Hasadóanyag-vagyon mai technológiával 5 Jelenlegi technikával kiaknázható évenkénti megújuló energia 500 A biológiai élet évenkénti energiaigénye a Földön Az emberiség táplálékának energiatartalma egy év alatt 0,15 A Föld hőtartalma A Föld tömegének energia-egyenértéke A tengely körüli forgás kinetikus energiája A Nap körüli keringés kinetikus energiája 10 15

19 Miért használunk megújuló energiaforrásokat? A megújuló energiaforrásokra alapvetően az jellemző, hogy keletkezési helyükhöz közel fel lehet használni, így nem terheli a környezetet a szállítás okozta környezet szennyezés, nem terhelik extra szállítási költségek. Újra és újra igénybe vehető! többnyire egyenletesnek tekinthető a térbeli eloszlásuk,(van vmilyen!) de ugyanakkor, sajnos energiasűrűségük kicsi! Nem okozunk használatukkal a természet hasznos anyagainál visszafordíthatatlan átalakulást. Köztudott, hogy az ásványi eredetű fosszilis energiahordozó-készlet véges és alkalmazásuk fűtési célra ésszerűtlen, mivel így fontos ipari nyersanyagokból állítunk elő hő- és villamos energiát. Lévén, hogy az energia helyben állítódik elő és helyi tulajdonosaik vannak, a szolgáltatásból befolyó bevételek is a helyi közösségben maradnak. A megújuló energia felhasználására létesült energia építmények tulajdonosi jogait jelenleg egyének vagy helyi közösségek, önkormányzatok gyakorolják, amely az energia ellátás önállóságát teszi lehetővé, tehát nem okoz gazdasági kiszolgáltatottságot a multinacionális cégeknek. Helyi lakosok számára jelentenek foglalkoztatást (energia-forrás függvényében ez eléggé korlátozott lehet!) Helyi felelőss sség g a szennyezés.

20 Hogyan? Mi célból hasznosítva? Megújuló energiaforrások Villany Víz Szél (Árapály) Nap Hő Üzemanyag Talajhő (geotermális) Biomassza

21

22

23

24

25 INSTALLÁLT SZÉLENERGIA KAPACITÁS, Enlarge image d

26

27

28

29

30

31

32 A megújuló energiaforrásból származó villamos áram aránya 2002ben,terv 2010re az EU(25)ben 80 Share of electricity from renewable energy sources in total electricity consumption (%) Targets 2002 Total Shares EU25 target EU 25 EU 15 BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK 0

33 EU-tervek 2003/30/EK irányelv: Magyarországon : 2005-re 2 %-ra 2010-re 5,75 %-ra kell növelni a bio eredetű hajtóanyagok arányát a közlekedési ágazatokban SŐT! Azóta, még nagyobb arányok szorgalmazásáról hallani híreket

34

35 Az EU és Magyarország megújuló-energetikai vállalásai EU összes megújuló 6 % 12 % EU zöld áram 14 % 22 % EU zöld hajtóanyag 0,3 % 5,75 % Mo. összes megújuló 3,5 % 7 % Mo. zöld áram 0,8 % 3,6 % Mo. zöld hajtóanyag 0 % 2 %

36 HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665, ,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke PJ/év (a teljes potenciál %-a), a hazai energiaigény mintegy %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság,

37 Megújuló energiaforrások Magyarországon 2003 (PJ/év) (GKM adatok) Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított ,2 4 0,01 7,2 5 0,006 0,7 Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

38 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) GKM,2005 _Bohoczky Ferenc ,2 4 0, ,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia

39 felderített reménybeli Felmért Igazolt Jelzett Következtet ett Hipotetikus (Ismert körzetekben) Spekulatív (ismeretlen körzetekben) G a z d a s á g t a l a n Gazdaságos Paramarginá lis Szubmargin ális KÉSZLET (műre való vagyon) Ismeretességi fok növekedése Nö vek vő mé rté kű mű rev aló sá g

40 HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665, ,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke PJ/év (a teljes potenciál %-a), a hazai energiaigény mintegy %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság,

41 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) ,2 4 0, ,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia