HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?"

Flóra Lukács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus energia hasznosításának lehetőségei. Szakmai fórumokon, eladásokon többször elhangzottak azok a megállapítások, hogy Európában Magyarország geotermikus adottságai az átlagosnál jobbak és számos lehetőség adott a hasznosítására, viszont ezek megvalósítása a vártnál lassúbb ütem halad. A következőkben ennek okára szeretnék rávilágítani. Ha kiindulási alapnak elfogadjuk azt, hogy Magyarországon a geotermikus energia hasznosításának a lehetőségei adottak és a potenciál az átlagosnál jobb, akkor a megvalósítást az alábbi szempontok biztosan befolyásolják: A Kormányzati iránymutatás és támogatási rendszer A piacgazdasági tényezők A jogszabályi környezet Az Európai Uniós csatlakozásunkat követően ránk is érvényessé vált az a direktíva, hogy a primer energiatermelésben a megújuló energia részarányát 2020-ra 13% értékre kell emelni. Ennek érdekében az Országgyűlés elfogadta a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló határozatot, valamint módosultak egyes jogszabályok, többek között a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény. A jogszabály módosulást követően ben a bányakapitányságokhoz 102 db geotermikus energia kutatási engedélykérelem érkezett be, jellemzően méteres mélységekre. A jogszabályi környezet hiányossága miatt ezek a kérelmek többnyire felfüggesztésre kerültek, bízva a pozitív változásokban. A jogszabályi változás meg is történt február 23-án a bányatörvény módosítása szerint: A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. Zárt területen geotermikus energiát kinyerni koncessziós szerződés alapján, kijelölt geotermikus védőidomból szabad. Koncessziós pályázat kiírására, legkorábban január 1-jét követően kerülhet sor. Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően, mely alapján csak koncesszió keretében lehet 2500 m alatti térrészből geotermikus energiát kinyerni, a kutatási engedélykérelmek elutasításra kerültek. A potenciális beruházók pedig várták a beígért 2011-es évet, a koncessziós pályázatok megjelenésére. Azonban a június 25-én hatályba lépett bányatörvény változás, valamint a június 29-én megjelent, az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi 1

Szakmai fórumokon, eladásokon többször elhangzottak azok a megállapítások, hogy Európában Magyarország geotermikus adottságai az átlagosnál jobbak és számos lehetőség adott a hasznosítására, viszont

2 terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI. 29.) Kormány rendelet előírásai alapján, tovább csúszik 2012-re a koncessziós pályázatok kiírása. A nemzetközi energia piaci hatások alapján 2011-ben Magyarország energia politikáját is újra kellett értékelni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által az Országgyűléshez 2011 augusztusában beadásra került a Nemzeti Energiastratégia 2030 (Energiastratégia). Célja az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az elfogadható energiaigény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az energiapiaci szereplők bevonásával. Az Energiastratégia elfogadását követőn hatályát veszti a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat. Megelőzően már, 2010 év végén elfogadásra került a Kormány által, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (Nemzeti Cselekvési Terv, NCST), amely figyelembe veszi a megújuló energiaforrások komparatív előnyeit és felhasználási területeit és meghatározza a fejlesztési irányokat a következő tíz évre. Az NCST alapján a megújuló energia termelési mennyiségeinek várható növekedése 2020-ra: Az NCST alapján a villamos energia és a hűtés-fűtés szektorokban várható megújuló energiahordozók megoszlása 2020-ban: 2

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által az Országgyűléshez 2011 augusztusában beadásra került a Nemzeti Energiastratégia 2030 (Energiastratégia).

3 A nemzetközi kutatás szerint a megújuló energiatermelés várható beruházási költségeinek alakulása az alábbi diagram szerint várható: 3

4 A fenti diagramokból megállapítható, hogy a tervezett geotermikus energiatermelés mennyisége 2020-ra megháromszorozódhat és aránya a megújulók között meghaladhatja a 16%-ot. Az NCST szerint a várható geotermikus energia beépített kapacitása és a bruttó villamos termelés 2020-ig: MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh A tervezett geotermikus villamos energiatermelést megelőzően az alkalmas kinyerési helyek meghatározására, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak még el kell végeznie a 103/2011. Kormány rendelet szerinti komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat, melyet követően kiírhatók a koncessziós pályázatok, a geotermikus energia hasznosítás megvalósítására. A geotermikus energia másik jelentős hasznosítása a közvetlen hőhasznosítás. Ebben az esetben a hévíz kutakból kitermelt víz hőjének hasznosítására kerül sor. Magyarországon, de főleg a Dél-alföldön több hévíz kút létesült mezőgazdasági és hőellátási (épületfűtés, használati melegvíz-szolgáltatás ) célból. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény változása miatt, az ilyen hőellátási célból tervezett kutak fúrásainak száma is lecsökkent, mert a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet 2010-től kiadott engedélyek alapján vissza kell sajtolni. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt vizekre vonatkozó jogszabályi változások sora azonban ezzel nem ért véget, mert a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormány rendelet a már üzemelő kutakra is az alábbiak szerint, visszasajtolási kötelezettséget ír elő: A termálvíznek nem minősülő felszín alatti vizek energetikai célú hasznosítása esetében december 22. napjáig kell teljesíteni. A kizárólag energia hasznosítás céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb december 22. napjáig, b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb december 22. napjáig mentesül. A jogszabályi változások alapján kötelező víz visszasajtolás miatt jelentős többlet költségek jelentkeznek mind a létesítendő geotermikus hőellátó rendszerek esetében, mind a már meglévőek esetében, még akkor is, ha ezt időben nem azonnal kell végrehajtani. Jelentős hatással van a visszasajtolási költségekre az is, hogy milyen földtani rétegekbe kell visszasajtolni a kitermelt termálvizet. A homokkőbe történő víz visszasajtolás költsége sokkal magasabb, mint a repedezett rétegekbe történő visszasajtolásé. Ezen költségbeli eltérések megoldására tartalmaz javaslatot az Országgyűlés elé benyújtott Nemzeti Energiastratégia, mely szerint a helyi adottságok figyelembe vétele mellett meg kell határozni a rendelkezésre álló, valamint a károsodás nélkül kitermelhető termálvíz-készlet mennyiségét. Ehhez szükséges a projektek egyedi elbírálása, a vízkészlet mennyiségi állapotának állandó rögzítése és a jogszabályi környezet megteremtése. 4

GWh 4 29 4 29 4 29 8 57 8 57 57 410 57 410 57 410 A tervezett geotermikus villamos energiatermelést megelőzően az alkalmas kinyerési helyek meghatározására, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak

5 A geotermikus energia hőszivattyúval történő hasznosítása Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló energiaforrás típus. Egyrészről univerzálisan hasznosítható fűtésre- és hűtésre, másrészről beépített, urbanizált területeken is jól alkalmazható. Az évenként beépített hőszivattyúk száma jelenleg egy lassú növekedési jelleget mutat, de ez is, mint más energia hasznosítási beruházás fejlődése, nagyban függ gazdasági szempontoktól, az energiahordozók árváltozásától, valamint a kormányzati támogatásoktól. Az elmúlt években a hőszivattyúval történő geotermikus energia hasznosítására kiadott hatósági engedélyek száma, az alábbiak szerint alakult: Engedélyek év év 2011 I. félév Létesítési Használatbavételi

Az évenként beépített hőszivattyúk száma jelenleg egy lassú növekedési jelleget mutat, de ez is, mint más energia hasznosítási beruházás fejlődése, nagyban függ gazdasági szempontoktól, az

Hasonló dokumentumok

Hogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?

Hogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát? ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi