A geotermia szerepe a Kormány energia stratégiájában. Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár június 16.

Átírás

1 A geotermia szerepe a Kormány energia stratégiájában Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár június 16.

2 Alapvetések Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. A rendszer belső elemei egymásra is hatnak, erősítik és gyengítik egymást. A rendszer fenntartható, ha anyagforgalma megújuló erőforrásokra épül, és az erőforrások felhasználása lassabb, mint azok újratermelődése. Ha egy rendszer hosszabb ideig a fenntartható mértékűnél többet fogyaszt, akkor az erőforrások kritikus hiányával kerül szembe.

3 Alapvetések Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,4 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010

4 Az Energiastratégia koncepciója Helyzetértékelés Peremfeltételek Eszközök Globális trendek Globális klímapolitika Energiahatékonyság Európai Uniós keretek Fosszilis készletek Megújuló energia Regionális kitekintés EU-s kötelezettségek Atomenergia Hazai helyzetkép Technológiai fejlődés Regionális infrastruktúra Gazdasági növekedés Demográfiai helyzet Kormányzati eszköz- és intézményrendszer A biztonságos, fenntartható és megfizethető energia ellátás keretrendszerének felállítására kerül sor, mely egyben a hazai gazdaság élénkítését is szolgálni hivatott.

5 1. sz. peremfeltétel: A fosszilis energiahordozók kitermelése eléri a hozamcsúcsot A globális olajtermelés alakulása az IEA New Policies Scenario -ja alapján Hozamcsúcsok várható bekövetkezése: olaj 2030-ig szén év múlva földgáz -100 éven belül 235 urán év múlva 238 urán év múlva

6 1. sz. peremfeltétel: A fosszilis energiahordozók kitermelése eléri a hozamcsúcsot amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030

7 2. sz. peremfeltétel: a fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsuló ütemű globális szintű klímaváltozást eredményez Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termelésbiztonság csökken A évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a Müncheni Viszontbiztosító közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzéséből. Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI

8 3. sz. peremfeltétel: hazánk energetikai szempontból egyelőre sebezhető Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk

9 Nemzeti Energiastratégia Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Ezt a szerepet kívánja betölteni a: Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) dokumentum Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei egyben a fenntarthatóság felé tett fontos lépések is: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac, multifunkcionális mezőgazdaság Nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szénés lignit vagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja

10 Nemzeti Energiastratégia véglegesítése Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját és menetrendjét. Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítését, majd a szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárását követően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot. Június 13-án lezárult a Stratégia és a kapcsolódó vizsgálati dokumentumok társadalmi egyeztetése, jelenleg a beérkezett vélemények feldolgozása folyik. A közigazgatási egyeztetés június 17-én zárul. Főbb irányok, célok a fenntarthatóság jegyében: - Energiatakarékosság és hatékonyság növelése - A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése - Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása - Az atomenergia szerepének megőrzése - A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése - Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten - Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet - Az állam árszabályozó szerepének erősítése

11 Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság A Nemzeti Energiastratégia pillérei Eszközök Vidékfejlesztés Környezet- és természetvédelem Oktatás és foglalkoztatás Társadalmi és szociális szempontok Gazdaságélénkítés

12 Primer energia felhasználás, PJ Az Energiastratégia eszközei I. Energiahatékonyság és -takarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia: az el nem használt energia Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ becsült hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1140 PJ értéket % megtakarítás % megtakarítás Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz

13 Primerenergia megtakarítás, PJ Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei 23% hőenergia megtakarítás! A teljes ellátási láncot figyelembe vevő szemléletformálásra, műszaki megoldásokra, gazdasági ösztönzőkre van szükség. Legnagyobb potenciál az épületek felújításában, a fűtési-hűtési rendszerek modernizációjában van. Jelentős tartalék mutatkozik a villamosenergia termelés hatékonyságának javításában is.

14 Az Energiastratégia eszközei II. A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése Megújuló energiák elterjedésének elősegítése elsődlegesen a hasznos hő előállításában és közösségi célú felhasználásban A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése Decentralizált energiatermelés előmozdítása okos hálózat és mérés feltételeinek megvizsgálása Mérnök- és szakmunkásképzés feltételeinek javítása Hazai innováció mintaprojektek A hagyományokkal rendelkező energetikai gépgyártás újraélesztése

15 Az Energiastratégia eszközei III. Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt. A 2037 utáni időszak villamos energiaigényének függvényében több más megoldás mellett az egyik opció lehet az újabb nukleáris kapacitások megépítése, amely döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni.

16 Az Energiastratégia eszközei IV. Regionális infrastruktúra platform Energetikai vonatkozásában magába foglalja a földgáz, kőolaj és villamos energia rendszerek régiós integrációját, valamint értelmezése kiterjeszthető a vasúti és közúti közlekedésre is. Árstabilitás a jelenlegi nemzeti piacméretek és termelési struktúrák korlátozzák a tényleges forrásoldali, nagykereskedelmi verseny kialakulását Forrás diverzifikáció - a földgáz beszerzés diverzifikációja céljából tervezett beruházások végrehajtása Hálózati puffer kapacitás növelése - a régióban az atomenergia és megújuló energiaforrások részaránya valószínűleg növekedni fog Rugalmasabb rendszer - A szorosabb integráció a régió megújuló energiaforrásainak (illetve szivattyús vízerőműveinek) fokozottabb kihasználását tenné lehetővé

17 Magyarország Geotermikus potenciálja, 2000 méter mélységben - a geotermikus gradiens kiemelkedően magas - korlátozó tényező a finanszírozás - a beruházások során törekedni kell a komplex hőhasznosításra

18 Hő ellátás százaléka Hazai energetikai helyzetkép 100% - hőenergia felhasználás - 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Villamos energia Tűzifa Távhő Szén Olaj Földgáz 10% 0%

19 Hő energia termelés, PJ A megújuló energia leggazdaságosabban a hőtermelésben hasznosítható A megújuló energia szerepe a lakossági hőtermelésben % % % 72% 24% 10% 4% 32% 10% 3% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz 50 62% 55%

20 Megújuló energia célszámok a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása Geotermikus energia + hőszivattyú 8% - 4,48 PJ Geotermikus energia + hőszivattyú 19% - 22,42 PJ

21 Fűtés-hűtés (ktoe) Villamos energia (MW) Hőszivattyú és geotermikus energia célkitűzések 2020-ig Hőszivattyú Geotermikus energia

22 Geotermikus Geotermális Energia Hasznosítási irányok Mezőgazdaság - Kertészet Vidékfejlesztés Gyógyturizmus, Egészségturizmus Zöldenergia Lakosság, Közintézmény, Önkormányzat, KKV Ivóvíz

23 Geotermikus energia - célkitűzések A következő időszak kiemelt céljai: közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása; meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználása; ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok: új kutak létesítése; fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési program.

24 Szabályozási környezet A Bányatörvény pontja értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A zárt területen a kidolgozás alatt álló kormányrendelet által szabályozott komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása, valamint a szükséges hatósági engedélyek kiadása, és a koncessziós szerződés megkötése után kezdhető el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása.

25 Koncessziós pályázat előfeltétele A miniszter a vizsgálatok lefolytatását követően csak azokat a zárt területeket hirdeti meg, amelyekre vonatkozóan az elvégzett érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok alapján, a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.

26 Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását vizsgálat előzi meg, amely kiterjed: környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra.

27 Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi, amelynek eredményéről összefoglaló földtani jelentést készít. A jelentés meghatározza azokat a területeket, ahol bányászati tevékenység nem folytatható, illetve meghatározza a bányászati tevékenység folytatásának követelményeit; azokat a technológiákat, amelyek a bányászati tevékenység folytatása során nem alkalmazhatóak; a koncesszióra kijelölhető terület megjelölését és a területre vonatkozó korlátozásokat és követelményeket; a koncesszióra kijelölhető területre vonatkozó, a bányászati tevékenységet elősegítő földtani, geofizikai adatokat, térképeket, valamint ezek értékelését, és a vizsgálati eredmények bemutatásához szükséges egyéb térképet és adatot.

28 A kötelező visszatáplálással kapcsolatos problémák Az alapkőzet (mészkő igen, homokkő korlátozott mértékben) nem mindenütt alkalmas (technológiai szempontok) a visszasajtolásra; A visszasajtolás költségvonzata jelentős; Jelenleg nem áll rendelkezésre támogatási forrás a visszasajtolás megoldására: a visszasajtolandó víz tisztítása, visszasajtoló kutak építése (több M Ft); A jó minőségű magyar élelmiszerek jelentős részét (főleg Csongrád megyében) termálvízzel fűtött üvegházakban termesztik, ami a visszatáplálási kötelezettséggel jelentősen megdrágulna; A termelők nem tudnák megfizetni a visszatáplálás költségeit, így több tízezer ember veszítené el a munkahelyét; A visszasajtolás energiaigénye jelentős mértékben meghaladja a kinyert energia mennyiségét.

29 A felmerült problémák megoldása a szabályozási környezet átalakításával Eltérő szabályok a kitermelésre már vízjogi engedéllyel rendelkezőkre és a jövőben engedélyt szerezni kívánókra. Ahol földtani okokból lehetetlen vagy jelentős energia befektetéssel jár ott csak különleges (vízgazdálkodási, környezetvédelmi) indokok esetén kötelező a visszatáplálás. A fentiek megvalósítása az alábbiak figyelembevételével történhet meg: Visszatáplálás nélküli vízkitermelésre engedélyt adni csak akkor lehet, ha az nem jár káros hatással a víztest egészének mennyiségi és minőségi állapotára. A víztest egészére vonatkozóan a Víz Keretirányelv előírásait kell alkalmazni, tehát a tervezett vízkivételek ne okozzanak tartós vízszintsüllyedést, ne károsítsák a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákat, ne indítsák be kedvezőtlen összetételű vizek térnyerését.

30 A három ágazat együttműködésére van szükség Elsődlegesen vízgazdálkodási kérdésről van szó Ugyanakkor jelentős energetikai vonatkozása is van Foglalkoztatás növelésére az agrárium területén csak a munka intenzív kertészetek esetében van reális lehetőség A három ágazat egyeztetésére van szükség A kezdeményezés megtörtént!

31 A jelenlegi szabályozás problémái A megújuló energiát érintő szabályok több (123 db), különböző típusú jogszabályban elszórva találhatók; A rendszer nem átlátható; Mind a megújuló energia termelők számára, mind a hatóságok számára nehézséget jelent a jogszabályok áttekintése és azok alkalmazása; A szabályozás bonyolultsága versenyhátrányt jelent a környező, a beruházásokért versengő országokhoz viszonyítva.

32 Megoldási javaslat A megújuló energiát érintő rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása egy megújuló energiáról szóló törvény formájában A törvény megalkotása II. félévében veszi kezdetét A szabályozás egyszerűsítése javítja versenyképességünket a környező, a beruházásokért versengő országokhoz viszonyítva.

33 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételére vonatkozó támogatási rendszer átalakítása A megújuló energiatermelésben technológia típusonként, méretkategóriánként differenciált átvételi ár kerül bevezetésre; A technológia fejlődésével a támogatás mértéke időnként felülvizsgálatra, és az új belépők esetén megváltoztatásra kerül; A támogatás futamideje technológiától függetlenül 15 év; A társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására kerülhet sor; A kötelező átvétel lejártát követően, ahol a további üzemeltetés támogatás nélkül nem lehetséges, de jelentős társadalmi hasznot hajt, barnatarifa alkalmazására kerülhet sor; A túlzott támogatás elkerülésére, valamint a fogyasztói érdekekre való tekintettel éves támogatási korlát meghatározására kerül sor, mely az új belépőkre vonatkozik.

34 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételére vonatkozó támogatási rendszer átalakítása Régi (KÁT) rendszer problémái Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot, erdők eltüzelésre ösztönzött Fenntarthatósági problémák a túlzott méretű biomassza erőművek miatt Egységes ár minden termelőre, nem volt alkalmas a differenciálásra, pazarló A támogatás mértéke és feltételrendszere nincs összhangban a nemzetgazdasági célokkal Azonos áron, eltérő futamideig nyújtott támogatás Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30% Új (METÁR) rendszer alapelemei Kombinált hő- és villamos energia támogatás - a hasznos hőtermelés támogatása Szigorú fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára Energiaforrás típusonként felső mérethatár (biomassza 10 MWe, távhő esetén 20 MWe) Technológiánként, mérethatáronként megkülönböztetett átvételi ár Nemzetgazdasági szempontok alapján kiegészítő bónuszok alkalmazása (LHH, ) Differenciált, egységes (15 év) futamidőre nyújtott támogatás Hatékonysági minimum követelmények felállítása Geotermikus energiából történő villamos energia termelés támogatása az új METÁR rendszerben is tervezett

35 Pályázati lehetőségek Egészségturizmus Mezőgazdaság Kertészet korszerűsítése ÚMVP - 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet alapján támogatási kérelmet november 15. és december 15. között lehet benyújtani Hasznosítás Energia- (önkormányzatok, közületek, lakosság) Helyi hő-, hűtési és villamos energia igény kielégítése (KEOP-4.2) Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítése és projektfejlesztése (KEOP-4.7) kizárólag 2. körös pályázatok

36 Legjobb gyakorlatok

37 VÁROSI GEOTERMÁLIS FŰTŐMŰ Hódmezővásárhely Cél: a földgáz kiváltása a használati meleg víz (HMV) és hőenergia előállításban. HMV rendszer: 2 db m mély kút, C-os ivóvíz minőségű hévíz, 4200 m vezeték, 2800 távfűtött lakás, 10 közintézmény, városi sportuszoda Jelentős költségmegtakarítás: HMV előállítás költsége %; A fűtési hőenergia előállítás költsége visszasajtolással együtt 30-35%-a a földgáz alapúnak. 4-4,5 millió m 3 földgázt vált ki és 7600 t/év CO 2 kibocsátást takarít meg!

38 GEOTERMÁLIS TÁVFŰTÉS Kistelek A geotermális közműrendszer 8 közintézmény hőigényét biztosítja, több közülük kistérségi területet lát el. A rendszerhez tartozik négy oktatási és egy egészségügyi intézmény, az idősek otthona, egy hotel a hozzá tartozó szolgáltatásokkal. Beruházási költség: Ft Támogatás: Ft A geotermális energia használata évi GJ energia biztosításához szükséges földgázmennyiséget vált ki. A fosszilis energiahordozók alkalmazásának nagymértékű csökkentésének köszönhetően lényegesen visszaesett a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége: évi 1,38 kt CO 2 -t, sikerült kiváltani.

39 GEOTERMÁLIS KASZKÁDRENDSZER I. Mórahalom Miért érdemes fejlesztéseket alapozni a termálvízre? = Kettős hasznosítás Turisztikai célú hasznosítás Egészségturizmus az ágazat vezető terméke gyógyászati célok /ivókúra, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek, reumás, ízületi fájdalmak kezelésére gyógyfürdők üzemeltetése sportcélokra, pl. úszómedencék vízhőmérsékletének beállítására Energetikai célú hasznosítás használati melegvíz előállítása, stb. épületek fűtése növénytermesztés állattartás

40 GEOTERMÁLIS KASZKÁDRENDSZER II. Mórahalom Móra ÁMK Iskola Kollégium Óvoda és Bölcsőde Colosseum Körszálló Új Polgármesteri Hivatal Aranyszem Rendezvényház Tóth Menyhért Könyvtár Gyógyfürdő A projekt CO 2 csökkentése 866,45 t/év A kiváltásra kerülő földgáz mennyisége: m3/év Földgázból származó megtakarított energia: GJ

41 GEOTERMIKUS ENERGIA HŐSZIVATTYÚS BERUHÁZÁS Mohács Beruházás célja: A Mohácsi Történelmi Emlékhely új Fogadóépületének használati melegvíz, fűtés- és hűtésigény kielégítésére szolgáló hőszivattyús rendszerének kialakítása Fogadóépület fűtési és hűtési hőigényét, illetve HMV igényét egy monovalens (kisegítő fűtés nélküli), zárt szondás, vertikális geotermikus hőszivattyús rendszer szolgálja ki. CO 2 kibocsátás csökkenés: 33,8 t/év Földgázból származó megtakarított energia: 946 GJ/év Energia költség megtakarítás: Ft/év

42 HŐSZIVATTYÚK ALKALMAZÁSA Miskolc Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium energetikai rekonstrukciója megújuló energiaforrások felhasználásával A talaj hősszivattyús energetikai rendszer három önálló szondarendszer, ún. zárt rendszerű duplahurkos talajszonda. CO 2 kibocsátás csökkenés: 18 t/év Földgázból származó megtakarított energia: 3451 GJ/év Energia költség megtakarítás: Ft/év

43 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ: