A biomassza rövid története:

Átírás

1 A biomassza

2 A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian az ipari forradalom és ezáltal váltottak a nagyobb energiasűrűségű energiahordozóra, kőszénre. Vagy pedig a technológia fejlődése vonta magával a váltást. A fa és egyéb biomassza hasznosítása fokozatosan háttérbe szorult és egyre több kőszenet, később pedig kőolajat kezdtek bányászni az energiaellátáshoz. A biomasszák nem kerültek előtérbe egészen az évszázad második felében bekövetkezett olajár robbanásig, amikor a hordónkénti kőolaj ár 4-5 év alatt a hatszorosára emelkedett.

3 Működése: A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. A pirolízis egy olyan termokémiai folyamatokra alapozott technológia, amelynél az alapanyaggal hőt közlünk, a hő hatására az alkotó vegyületek töredeznek, és kisebb molekulájú vegyületek jönnek létre. A folyamatban: A hőhatás létrejöttének sebességétől Mértékétől A levegővel való kapcsolatától Függően a keletkező pirotermékek (folyadék, gáz, szilárd) különböző arányai alakulnak ki.

4 Előnyei: csökken a kén-dioxid kibocsátás, kisebb importfüggőség és javuló ellátás biztonság, folyamatos energiatermelés és energiatárolás, szén-dioxid semleges, segíti az ásványkincsek megőrzését, nagyobb termőföld hasznosítás, vidékfejlesztés, megújuló.

5 Hátrányai: tárolási igény, drága szállítás, munkaigényes technológiák, egyelőre kevés támogatás, ismerethiány (sok területe jelenleg is kutatás tárgya)

6 Jelentősége: A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás fenntartható fejlődés. Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO 2 tartalmának növekedését üvegház-hatás, globális felmelegedés. A biomasszából nem csupán energia, de cseppfolyosítva üzemanyag is nyerhető.

7 Hasznosítása: A biomassza-tüzelés szilárd (ágyhamu, kamrahamu, pernye, finom szállópor) és gáznemű Emisszióit, és azokat a műszaki megoldásokat (hamukezelő, füstgáztisztító, mechanikus és elektromos porleválasztók) amelyek a biomassza-tüzelés károsanyag-kibocsátásának csökkentését vagy megszüntetését szolgálják. A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása.

8 Biomassza elkészítésének folyamata:

9 Statisztika: A ma rendelkezésre álló energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: az egyik a fosszilis (nem megújuló) energiahordozók, a másik a nem fosszilisak (megújuló energiahordozók). Nem megújulóak pl. az urán, a földgáz, a kőolaj, a kőszén és a barnaszén. Megújuló energiaforrások: a szél, a nap, a geotermikus energia, vízenergia, árapály energia, biomassza, biogázok energiája A megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, melyek egy jellemző időciklus alatt újratermelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók

10 Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon: 77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza 9,6 %-a geotermiális energia 8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék 3,0 %-a víz és szélenergia 1,5 %-a biogáz és szemétégetés 0,2 %-a napenergia

11 tűzifa-és egyéb biomassza 77,80% 8,10% 9,60% geotermális energia növényi és egyéb szilárd hulladék víz és szélenergia 0,20% 3,00% 1,50% biogáz és szemétégetés

12 Összehasonlításképpen Németországban az alternatív energiaforrások megoszlása 50,5 % száraz tüzelőanyag 17,5 % szélenergia 14,7 % vízenergia 7,7 % bioüzemanyag 6,3 % biogáz 1,8 % napenergia 1,1 % geoterminális energia

13 50,5 1,1 1,8 6,3 14,7 7,7 száraz tüzelőanyag szélenergia bioüzemanyag biogáz napenergia geotermális energia

14 Biomassza faaprítékkal fűt a Tatabányai Erőmű

15 Hivatkozások: ssza.html

16 Készítette: Erdős Dóra Vadász Gabriella P.Nagy Larissza Simon Gergő Projkó Angéla