EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon"

Kornélia Gáspárné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, november 17.

2 Megújuló energiaforrások 1. Biomassza (biodízel, bioetanol, tűzifa, ) 2. Vízenergia (nagy és kis vízerőművek) 3. Szélenergia 4. Napenergia (napkollektor, napcella, naperőmű) 5. Geotermikus energia (sekély és mély) 6. Árapály, stb.

3 Geotermikus energia- hasznosítás Mélység/hőmérséklet szerinti csoportosítás: Mélygeotermikus energia hagyományos, nagyobb teljesítményű rendszerek (100 kw 100 MW): távfűtés, mezőgazdaság, fürdők, áramtermelés, ipar. Sekélygeotermikus energia tipikusan sok kis rendszer, 5 kw 500 kw: lakások, házak, társasházak fűtése és hűtése, HMV és medence fűtés alapvetően hőszivattyún keresztül. Hőtárolás is egyre gyakoribb. Hasznosítási mód szerinti csoportosítás: Közvetlen (direct use): épületfűtés/hűtés, meleg víz, üvegház, stb. Áramtermelés (célszerű összekapcsolni a közvetlen hasznosítással)

4 Lindal diagram Megj.: Kaszkád hasznosítással növelhető a hasznosított energia

5 Múlt és jelen - Világ

6 Jelen - Világ Forrás: Megújuló energia helyzetkép, DASzK, Kaposvár, 2014

7 Jelen - Izland

8 Jelen - Magyarország Forrás: Pátzay György: A hazai energiaellátás és Paks biztonsága, NKE Katasztrófavédelmi Intézet, Iparbiztonsági Tanszék, 2015.

9 Jelen és jövő Magyarország Csak a megújulók Megújuló energiaforrások Magyarországon - PJ Forrás: Dr. Hegedűs Miklós: Megújítható-e a megújuló energiapolitikánk?, Szeged, 2013.

10 Jövő - világ

11 Jelen és jövő: Pro és kontra tényezők Alacsony olajár Magas beruházási igény Bonyolultság (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás) Kivitelezési és termelési kockázatok (főleg mély rendszerek esetén) Klímaszkepticizmus Konkurrens technológiák fejlődése: levegős hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, napcella Környezetvédelmi és egyéb kockázatok (főleg mély rendszerek esetén: fúrási kockázatok, felszín alatt vizek keveredése, indukált szeizmicitás). Környezet- és energiatudatosság, klímaaggodalom, Párizsi klímaegyezmény Energia-függetlenség, energiabiztonság Technológiai fejlődés, növekvő tapasztalatok, csökkenő költségek (geológia/geofizika, fúrástechnológia, rétegserkentés, hőszivattyúk ) Tartósan alacsony kamatok miatt kedvezőbb beruházási/megtérülési lehetőségek, viszonylagos stabil pénzügyi állapot Alacsony olajár miatt felszabaduló olajipari kapacitások Állami támogatások, pályázati lehetőségek (EU) Kis területigény Magyarországon: építőipari beruházások, növekvő komfortigény (hűtés) Ábra alapötlet:

12 Üvegházhatású gázok fajlagos kibocsátása

13 Múlt jelen jövő Országok természeti adottságai közti jelentős különbségek, mély- és sekélygeotermia tekintetében egyaránt (Izland Olaszország - Magyarország Svédország, stb.) Országok pénzügyi helyzete közti jelentős különbségek (Európa/Afrika, Nyugat- és Kelet- Európa, stb.) Országok tapasztalata, szakértelme és hozzáállása közti jelentős különbségek (Németország, Izland, Magyarország)

14 Közvetlen hasznosítás - statisztika

15 Közvetlen hasznosítás - statisztika Világban közvetlen hasznosítás: 587,786 TJ/year: 55.3% - földhőszivattyús fűtés/hűtés 20.3% - balneológia 15.0% - épületfűtés (hősziv. nélkül) 4.5% - mezőgazdaság 4.9% - egyéb (haltenyésztés, ipar, hóolvasztás, szárítás,...)

16 Közvetlen hasznosítás - statisztika

17 Közvetlen hasznosítás - statisztika

18 Közvetlen hasznosítás - statisztika

19 Közvetlen hasznosítás - Izland példája Izlandon jelenleg az épületek 90%-át geotermikus energia fűti! Egy évszázad alatt gyakorlatilag a nulláról érték el ezt az arányt! 1908: első geotermikusan fűtött farm, 1930: Reykjavíkban első geotermikus távfűtő rendszer. A geotermikus távfűtési rendszerektől távol eső helyeken 1960-ra nagyrészt áttértek a szénről az olajra. Az as években azonban az olajáremelkedés súlyos gazdasági problémát okozott az országban intenzíven növelték tovább a geotermikus alapú fűtés. Azon kevés helyen, ahol a geotermikus energia nehezen elérhető, jelenleg elektromos fűtést használnak (potenciális lehetőség a hőszivattyúknak!). Az országban elektromos áram kb. 29%-át geotermikus erőművek (a maradékot pedig vízi erőművek) termelik! Szinte problémát jelent az, hogy a megtermelt áramot mind felhasználják. Pl. több alumíniumkohójuk is van, ahova a bauxitot hajón szállítják (állítólag Ausztráliából is).

20 Közvetlen hasznosítás - Izland példája Egy régi geotermikus kút Reykjavík mellet Régen a széntüzelés jelentős légszennyezést okozott Régi 18 km hosszú távhővezeték Mosfellssveit-ből Reykjavíkba A 23km-es Nesjavellir-Reykjavik távhővezeték (900 mm átmérő). Hőmérséklet-veszteség max. 3 C a teljes hosszon!

21 Villamos energia termelés Világ

22 Villamos energia termelés Világ

23 Villamos energia termelés Magyarország Jelenleg nincs geotermikus erőművünk Két tervezett erőmű: Jászberény, CHP, Cege Zrt: 2-5 MW e Battonya, EGS rendszer, EU-Fire Kft: 9-11 Mw e Későbbi lehetséges projekt: Tura, m, 2,7 MW e

24 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,