Magyarország fenntartható fejlődése

Átírás

1 Magyarország fenntartható fejlődése A magyar kormány fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseinek bemutatása Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár

2 Az előadás tartalma I. A világ energiapolitikai jellemzői II. A klímaváltozás problémája III. Nemzetközi Stratégiai keretek IV. Hazai intézkedések I. Klíma II. Energia III.Energiahatékonyság IV.Vízstratégia V. Támogatási rendszerek VI.Konklúzió 2

3 I. A világ energiapolitikai jellemzői Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network

4 I. A világ energiapolitikai jellemzői Energiafogyasztás (Exajoule/év) A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén Év 4

5 I. A világ energiapolitikai jellemzői A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA New Policies Scenario -ja alapján A kitermelési hozamcsúcsok várható ideje olaj között szén év múlva földgáz -200 év múlva 235 urán év múlva 238 urán év múlva 5

6 II. A klímaváltozás problémája A klímaváltozás következménye extrém hőség 6

7 II. A klímaváltozás problémája Légköri üvegházhatású gáz koncentráció alakulása 7

8 II. A klímaváltozás problémája ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Jelentése Fő megállapítások Klímaváltozás mérésekkel igazolható Emberi tevékenység áll a klímaváltozás hátterében Klímaváltozás folytatódik Számos természeti jelenség a klímaváltozásra vezethető vissza 8

9 II. A klímaváltozás problémája A klímaváltozás következménye aszály 9

10 II. A klímaváltozás problémája A klímaváltozás következménye árvíz, belvíz 10

11 II. A klímaváltozás problémája Ivóvíz hiány Világszerte az ivóvíz hiány nagy problémát jelent. ENSZ: tisztavíz-ellátás és a szennyvízkezelés problematikája a XXI. század legfontosabb feladatainak egyike. Hazai vízkészlet, ivóvízigény Közműolló 11

12 II. A klímaváltozás problémája ÜHG kibocsátás csökkentés Energia szektor a legnagyobb kibocsátó 12

13 III. Nemzetközi Stratégiai keretek COP 19 - Varsó Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek konferenciája november Fő célkitűzések: a 2020 előtti globális kibocsátáscsökkentési vállalások 2014-ben esedékes felülvizsgálata 2015-ben induló és 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás jogi kereteinek előkészítése, a fejlődő országokat hosszútávon segítő támogatási rendszer kidolgozása. 13

14 III. Nemzetközi Stratégiai keretek 2015-ben induló és 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése Magyar álláspont A kibocsátás-csökkentés csak globális szinten lehet eredményes. Cél: ambiciózus, ösztönző, jogilag kötelező erejű, dinamikusan változó rezsim kialakítása Lépcsőzetes megközelítés a 2020 utáni célkitűzés kijelölésére 14

15 III. Nemzetközi Stratégiai keretek EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Az Európai Unió szintjén: - Megújuló energia részaránya 2020-ra eléri a 20 %-ot - 20%-os teljes energiamegtakarítás 2020-ra - Üvegházhatású gázok kibocsátásnak 20%-kal való csökkentése 2020-ig (1990-es szinthez viszonyítva) 15

16 III. Nemzetközi Stratégiai keretek EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 16

17 IV. Hazai intézkedések Magyarország nemzeti vállalása az EU2020 klímaenergia célok megvalósítása érdekében az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005- ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos csökkentése A megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelése 2020-ra 10 százalékos teljes energiamegtakarítás 17

18 IV. Hazai intézkedések - Klíma Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Lezajlott a NÉS-2 közigazgatási és társadalmi egyeztetése Fő üzenetek: Klímaváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyenrangú célok A klímaváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás nem eredményezhet aránytalanul nagy társadalmi-gazdasági terhet Magyarország számára Szemléletformálás alapvető jelentőséggel bír 18

19 IV. Hazai intézkedések - Klíma Tartalom Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Helyzetelemzés: Magyarországi éghajlat megfigyelt változásai, várható éghajlatváltozás Magyarországon Üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú alakulása Első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekabonizációs Útiterv: maximum és minimum kibocsátási lehetőségek 2050-ig, kötelező célszám nincs, cselekvési irányok Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia: az éghajlatváltozás várható hatásai, sérülékenység vizsgálat, célok, cselekvési irányok Partnerség az Éghajlatért Szemléletformálási Terv 19

20 IV. Hazai intézkedések - Klíma Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Hazai Dekarbonizációs Útiterv HDÚ kidolgozásának folyamata Ágazati dialógus munkacsoportok : - Energiagazdálkodás - Épületenergetika - Ipar-hulladékgazdálkodás - Mezőgazdaság - Közlekedés Tagok: - Minisztériumok - Szakmai érdekérvényesítő szervezetek - Egyetemek - Civil szervezetek A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése (2010=100%) 20

21 IV. Hazai intézkedések - Klíma Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Cselekvési irányok A Stratégia három időszakra vonatkozóan határoz meg cselekvési irányokat: rövidtáv: a konkrét feladatok Éghajlatváltozási Cselekvési Terv középtáv: stratégiai szintű cselekvési irányok hosszútáv: évet követő, 2050-ig kitekintő időszak beavatkozási lehetőségei A Stratégia nyolc szakterületre vonatkozóan határoz meg cselekvési irányokat: Emberi egészség Vízgazdálkodás Mezőgazdaság, vidékfejlesztés Természetvédelem, erdészet Épített környezet, településfejlesztés, települési infrastruktúra Energetikai infrastruktúra Turizmus Katasztrófavédelem 21

22 IV. Hazai intézkedések - Klíma sarki és magashegységi jég és hó megolvadása évszakok összemosódása átlaghőmérséklet emelkedése fajok kihalása szegények korlátozottabb alkalmazkodó képessége Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Szemléletformálási Cselekvési Terv Fő cselekvési területek Államigazgatás Média Oktatás-nevelés Klímatudatossági kampányok Hálózatépítés 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Reprezentatív felmérés: Milyen hatásait ismeri a klímaváltozásnak? 26% 23% 23% 6% 4% 22

23 IV. Hazai intézkedések - Energia Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere Energiahatékonyság és takarékosság 30%-os hatékonyság javulás a lakosság vonatkozásában %-os energiahatékonyság szükséges a termelésben és elosztásban a jelenlegi 33 % helyett Alacsony karbon technológiák kutatása, fejlesztése és elterjesztése Megújuló energiaforrások A megújuló energiafogyasztás teljes fogyasztáson belüli részarányának növelése Decentralizált, biztos hőpiaccal rendelkező, kapcsoltan termelő biogáz és biomassza alapú energiatermelés elősegítése Távhőszolgáltatás megújuló alapra átállítása 23

24 IV. Hazai intézkedések - Energia % 14 % 12 % 10 % 8 % 6 % 4 % 2 % 0 % Hazai megújuló energia helyzetkép Megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban NCsT Terv Tény 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést 24

25 IV. Hazai intézkedések - Energia PJ RES termelés növekedése 92,5 80,5 56,98 62, Zöldáram aránya a teljes RES-en belül között 20,00% 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 17,44% 12,06% 10,30% 85,00% 80,00% 75,00% 70,00% 65,00% Zöldhő aránya a teljes RES-en belül között 83,47% 79,04% 70,76% 4,00% 2,00% 0,00% RES termelés folyamatosan növekszik Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 60,00%

26 IV. Hazai intézkedések - Energia A 1491/2012. (XI. 13.) Korm. határozat értelmében a 2010-ben készült NCsT felülvizsgálatra kerül Sikeresek a támogatási rendszerek!? Nem feltétlenül: Iparági buborékok Túltámogatás Nem fenntartható a rendszer A felülvizsgálat indokai: Nemzetközi környezet változása A támogatási rendszerek válsága Technológiai fejlődés A gazdasági környezet változik NCsT energiamix nem reális A megújuló alapú energiatermelés nemzetközi szinten folyamatosan növekedett 26

27 IV. Hazai intézkedések - Energia A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: A technológiai fejlődést; A fogyasztók teherbíró képességét; A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex hatásait; Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét. új irányvonal A megújuló energia szektorok részesedése a teljes energiafogyasztáson belül 2012-ben 1. Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben Biomassza potenciál Geotermikus potenciál 2. Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor napelemek telepítése 0,96% 0,58% hő villamos közlekedés 7,74% 27

28 IV. Hazai intézkedések - Energia Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 28

29 IV. Hazai intézkedések - Energia Az idei évben várható pályázat: EGT Alap Megújuló Energia Programterület Meglévő távfűtő rendszerek geotermikus fejlesztése (~1,89 mrd. Ft) Tudatformálás és képzés (~505 millió Ft) Program megállapodás Programvégrehajtási megállapodás április 30. támogatási döntések meghozása április 30. pályázatok megvalósítása április 30. záró program jelentés Forrás: NKEK 29

30 IV. Hazai intézkedések - Energiahatékonyság Az új Energiahatékonysági Irányelv átültetése Új jogszabályi keretrendszer készül Megújuló Energiáról és Energiahatékonyságról szóló törvény (MET) Megújuló energia szabályozás Egységes törvényi struktúra Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók 30

31 IV. Hazai intézkedések - Energiahatékonyság kwh/m 2 év Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban 0 Magyar ország EU-27 Passzív ház A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva,

32 IV. Hazai intézkedések - Vízstratégia Nemzetközi Vízstratégia Budapest Water Summit (2013. október 11.) Öt fontos témát tárgyalt meg: - SMART[ER] célok létrehozása az egészséges ivóvízhez és a biztonságos szanitációs és higiénés szolgáltatásokhoz való fenntartható és egyetemes hozzáférés érdekében. - A víz integrált kezelése a vízgazdálkodásban és az alapvető szolgáltató ágazatokban. - A jó vízpolitikai irányítás elősegítése. - A víz szerepe a gazdasági növekedés és a zöld gazdaság előmozdításában. - Új mikró és makroszintű, magán és közfinanszírozási módszerek. Budapesti Víz Világtalálkozó Zárónyilatkozata 32

33 IV. Hazai intézkedések - Vízstratégia Nemzeti Vízstratégia A víz nemzeti vagyon, annak mennyiségi és minőségi megőrzése megköveteli a vízzel, a vízkészlettel való megfelelő gazdálkodást. Úgy kell eleget tenni a társadalom igényeinek, hogy közben az elkövetkező nemzedék érdekeit is szolgáljuk. A Nemzeti Vízstratégia megalkotásának célja a vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (ivóvízellátás, ipari és öntözési célú vízkivételek, ökológiai vízigények, stb.) szükségleteinek, a vizek többletéből, vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában. 33

34 V. Támogatási rendszerek Komplex kihívások komplex támogatási rendszer Energia fogyasztó Termelő (erőmű) Tüzelőanyag termelő Megújuló energia helyben történő előállításának, fogyasztásának ösztönzése Energia termelését segítő intézkedések Vidékfejlesztési támogatások Legfontosabb követelmények 1. Célhoz kötöttség, 2. Költséghatékonyság 3. Egyenletes jövedelemeloszlás 4. Nemzetgazdasági szempontok érvényesítése 5. Fenntarthatóság 6. Decentralizált, kistérségi rendszerek preferálása 7. EU konform 34

35 V. Támogatási rendszerek Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP 2011: 33 Mrd Ft, : 94 Mrd Ft Lakosság (ZBR) 18 milliárd Ft kifizetés NER Mrd Ft 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Két év alatt több mint 150 Mrd Ft támogatás! Termelési támogatások működik, stabil KÁT emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére kwp összteljesítmény H, Geo - tarifa A megújuló energiaforrásokból történő hőenergia előállítás 2011-ről 2012-re közel 20%-kal növekedett 35

36 V. Támogatási rendszerek A as időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források tervezése (MFF) A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó operatív programok tématerületei: Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) a lakosság, a központi költségvetések szervek és a non-profit szektor energiahatékonysági fejlesztései, megújuló energiaforrások alkalmazása, távhőrendszerek korszerűsítése Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a vállalkozások energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései, energetikai K+F+I Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) önkormányzatok energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései 36

37 VI. Konklúzió Összefoglalás Zöldgazdaság fejlesztés a fenntarthatóság jegyében: - Klímaváltozás elleni harc - Fenntartható energiafogyasztási növekedési pálya - A megújuló energiafogyasztás fokozatos növelése - Fenntartható, elviselhető energetikai terhek a fogyasztók számára 37