Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Átírás

1 Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép 7. Zöld Energia Országos Konferencia március 7. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár

2 Az előadás tartalma I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer II. Energiahatékonyság III. Megújuló energia IV. Stratégiai terület V. Eredmények jövőkép 2

3 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Légköri üvegházhatású gáz koncentráció alakulása 3

4 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék A klímaváltozás következménye extrém hőség 4

5 I. A világ klíma és energetikai jellemzői A VILÁG ENERGIAFO GYASZTÁSA 2060-IG Energiafogyasztás (Exajoule/év) egy éb ár-ap ály energia nap energia új biomassz a sz élenergia víz energia hagy omány os biomassz a atomenergia földgáz kőolaj sz én Év 5

6 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék CÉLOK Klíma és energiacsomag (2008) célok ESZKÖZÖK Éghajlatváltozás elleni ETS módosítása küzdelem ESD bevezetés EU energiabiztonság növelés Megújuló energia Versenyképesség CCS Nagy energiahatékonyság Közlekedési CO 2 Alacsony CO 2 kibocsátás VÁLLALÁSOK Energiafogyasztás 20% ÜHG kibocsátás Megújuló energia 6

7 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 7

8 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék A klímaváltozás következménye I. fokú hőségriadós napok (T közép > 25 C) múltbeli alakulása a) évi átlagos száma (nap/év) az évek közötti időszakban b) idősora az évek között Tg25GT Illesztett lineáris trend: y = 0.09x Napok száma évente Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék 8

9 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Üvegházhatású gáz kibocsátás alakulása Forrás: Eurostat 2000 óta 15 %-kal csökkent a hazai ÜHG kibocsátás A 2005-ös szinthez képest 16 %-os csökkenést értünk el 9

10 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Energiafelhasználás alakulása Forrás: Eurostat A 2000-es szinten van jelenleg az energiafogyasztás A 2005-ös csúcshoz képest 10 %-os csökkenés 10

11 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Üvegházhatású gáz kibocsátás Energia szektor a legnagyobb kibocsátó 11

12 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban kwh/m 2 év A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva,

13 I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Tartalomjegyzék Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 13

14 II. Energiahatékonyság Tartalomjegyzék Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Primerenergia felhasználás, PJ 14

15 II. Energiahatékonyság Tartalomjegyzék II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra Az energiahatékonyság a nemzeti energiapolitika kiemelt ügye (Energiahatékonysági irányelv átültetése) : 9% energia-megtakarítás Lakossági programok Energiafelhasználás csökkenés célértéke Épületenergetikai Stratégia kidolgozása (NÉES) Energiahatékonyság hazai végrehajtása A főbb szektorok aránya az épületek primerenergiafelhasználásán belül 2011-ben 15

16 II. Energiahatékonyság Tartalomjegyzék Az új Energiahatékonysági Irányelv átültetése Új jogszabályi keretrendszer készül Megújuló Energiáról és Energiahatékonyságról szóló törvény (MET) Megújuló energia szabályozás Egységes törvényi struktúra Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók 16

17 III. Megújuló energia Tartalomjegyzék Az 1969/2013. (XII.18) Korm. határozat értelmében az NCsT felülvizsgálatra kerül A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: A technológiai fejlődést; Az energiafogyasztók teherbíró képességét; A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatásait; A magyar és az európai uniós szabályozási környezetet érintő változásokat; Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét. új irányvonal 1. Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben (TÁVHŐ) Biomassza potenciál Geotermikus potenciál 1. Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor - napelemek telepítése 17

18 III. Megújuló energia Tartalomjegyzék Tovább nő a biomassza súlya Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 18

19 III. Megújuló energia Tartalomjegyzék Hazai megújuló energia helyzetkép 9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 19

20 III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 20

21 III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 21

22 III. Megújuló energia úton a decentralizáció felé Tartalomjegyzék Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 22

23 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával A megújuló energia szerepe a hőtermelésben részesedése 12%-ról 32%-ra nő Geotermikus energia felhasználás (ktoe) Hő energia termelés, PJ % 12% 4% 72% 24% 10% 4% 62% 32% 10% 3% 55% Forrás: MEKH, 2014 Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz Forrás: MEKH, 2014 Megújuló alapú távfűtés (ktoe) Forrás: MEKH,

24 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya Svájc 3,50% Németország 14% Magyarország 15% Ausztria 21% Csehország 49% Dánia 50% Lengyelország 52% Izland 95% Dánia 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolaj vagy gáz fűtés 80,5 % kogenerációból származik 20 % hulladékból származik Koppenhága a lakások 90 %-a távhő ellátású Ausztria 1950-es évek óta folyamatosan növekszik a távhő részaránya % kapcsolt energiatermelés Bécs: a világ legnagyobb távhőrendszere 22 % hulladékból származik Izland A világon legnagyobb távfűtés részaránya Legnagyobb része geotermiából származik 24

25 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék A távhőszolgáltatás hazai jelentősége Összes lakásszám Magyarországon: Távfűtött lakások száma: Távfűtött lakások részaránya: 15 % Összes távfűtött lakásszám Budapesten: Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: 24 PJ primerenergia megtakarítás évente 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 25

26 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Távfűtés fő tüzelőanyaga földgáz Versenyképes távfűtés Megújuló energiahasznosítás Geotermia Biomassza Hulladék - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 26

27 IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Tartalomjegyzék Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 27

28 V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP 2011: 33 Mrd Ft, : 103 Mrd Ft NER 300: 11 Mrd Ft 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása zöldgazdaság-fejlesztésre! Termelési támogatások működik, stabil KÁT emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére kwp összteljesítmény H - tarifa 28

29 V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék A KEHOP átfogó célja A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. 29

30 V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék A KEHOP ( ) tartalma energetika téren Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására; Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 30

31 V. Eredmények - jövőkép Tartalomjegyzék KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 31

32 Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár sajto@nfm.gov.hu 32