Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben

Átírás

1 Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök MSc szak 2 PE Georgikon Kar, egyetemi docens 3 PE Georgikon Kar, egyetemi adjunktus Energiaigény és energiaellátás helyzete a világon A világ energiaigénye folyamatosan növekszik és 2000 között a világ összes energia felhasználása 308 EJ-ról 417 EJ-ra emelkedett, ami 35%-os emelkedés, vagyis 1,7% évente. 1 EJ = J, ami 23,9 Mtoe-nek felel meg ben, a világ energiafelhasználásának 34%-a Ázsiában történt (141 EJ), míg Észak Amerika további 27%-ot használt fel ( 113 EJ). Európa a teljes energiaszükséglet 19%-áért felelős ( 78 EJ) (Dr. Farkas, 2005). A teljes energiaigényt a közötti EJ/év értekből kiindulva ban EJ/év-nek, 2050-ben EJ/év-nek, 2100-ban EJ/év becsülik ( ben a világ energiaszükségletének legnagyobb részét kőolaj fedezte (32,4%), amelyet a kőszén (27,3%), földgáz (21,4%) és éghető megújuló- vagy hulladék-anyagok (10%) követtek. Nukleáris energia 5,7%-al, vízenergia 2,3%-al és egyéb 0,9%-al járult hozzá a világ primerenergia-termelésének alakulásához (Key World Energy Statistics, 2012) (1.ábra). Az elektromos energia fogyasztása az 1971-es évhez képest 2008-ban több mint háromszorosára, 5850 TWh-ról TWh-ra nőtt (Key World Energy Statistics, 2012). 598

2 1. ábra: A világ primér energiaszükséglete (2010) A hazai energiaellátás jellemzői Magyarország energiafelhasználása 2011-ben 1162,4 PJ volt, melynek 39,17%-a hazai termelés és 60,83%-a import. Az energiafelhasználás volumene a rendszerváltozást követő néhány évben csökkent, majd ezt követően, az elmúlt 10 évben, alig változott (Magyar Villamosenergia-rendszer (VER) éves statisztikai adatai, 2011). Hazánkban a kőolaj és földgáz felhasználás teszi ki az összfelhasználás majdnem 65%- át. A földgáz felhasználás közel 32%, és az elmúlt évtizedben évről évre emelkedett, de az elmúlt 2 évben csökkent a részaránya. Jelentős az atom energiafelhasználás, amely a Paksi Atomerőmű energetikai hasznosítását jelenti. A szén felhasználás enyhén csökkenő tendenciájú (VER, 2011) (2. ábra). A megújuló energiaforrások részaránya 2011-ben meghaladta a 7,85%-ot, az európai célokkal és nemzeti érdekekkel összhangban (2. ábra). Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve célkitűzésként a kötelező minimum célszámot meghaladó, 14,65 százalékos cél elérését tűzte ki 2020-ra. A megújuló energiákra épülő zöldipar egyik alappillére a napenergia. Magyarországon a századforduló óta végeznek rendszeres megfigyeléseket a napsugárzásra és a napsütés időtartamának regisztrálására. Magyarország szélességén a légkör külső határán 9542 MJ/m 2 -nyi energia érkezik, melynek 45-50%-a éri el a felszínt. Ez az érték ~ MJ/m 2, ami ~ kwh/m 2 -t jelent (Hidvégi, 2010). 599

3 2. ábra: Magyarország energia fogyasztásának összetétele 2011-ben A fotoelektromos hasznosítás eszközei A fotovillamos napenergia-hasznosítás legalapvetőbb eszköze a napelem, amely a napsugárzás energiáját alakítja át közvetlenül villamos energiává. A napelemek készítésének alapanyaga megfelelő vastagságú p-n átmenettel (lyuk-elektron párt szétválasztó réteggel) rendelkező félvezető. Ebben zajlik le az energiaátalakítás folyamata. A jó hatásfokú energia átalakító eszköz készítéséhez általában egykristályos vagy polikristályos szilíciumot használnak (Dr. Farkas, 2003, fft.szie.hu, (3. ábra). 3. ábra: Az egykristályos és polikristályos szilícium napelem elvi felépítése, valamint egy polikristályos napelem cella A kereskedelmi forgalomban kapható napelem modulok mérete és teljesítménye tág határok között változik. A felső mérethatár néhány négyzetméter, a névleges teljesítmény pedig néhány 600

4 száz Watt nagyságrendben van. A napelemek általában műanyagba vannak beágyazva, a modulokat pedig alumínium keretszerkezet határolja, ami lehetővé teszi a tartószerkezethez való rögzítést (Dr. Farkas, 2003). Egykristályos szilíciumból készült napelemek A legelterjedtebb napelem alapanyag az egykristályos szilícium (4. ábra). A homokból szénnel történt kémiai reakciója útján, majd különböző kémiai és termokémiai eljárások alkalmazásával nyert tisztított szilícium alapanyagot egykristállyá húzzák, majd ezt követően szeletelik. Az egykristályhúzási technológia korlátozza a méreteket, de egyre nagyobb átmérőjű egykristályokat állítanak elő. Jelenleg 6 -os, ~150 mm átmérőjű egykristályt gyártanak ipari méretekben. Diffúziós félvezető technológiai eljárásokkal alakítják ki a töltésszétválasztó p-n átmenetet és vákuum, illetőleg szitanyomásos eljárással hozzák létre az áramelvezető kontaktusokat. A kedvezőbb hatásfokot optikailag illesztett reflexiócsökkentő bevonat és/vagy többszöri reflexió kialakításával érik el. Az így kialakított napelemek energiaátalakítási hatásfoka napjainkban már 15-17%-ot is eléri. Laboratóriumi körülmények között azonban már 23,5% hatásfokú szilícium napelemek is készültek, sőt többrétegű napelemekkel 30% fölötti hatásfokot is mértek (Dr. Farkas, 2003). 4. ábra: Egykristályos napelemek kiépített állapotban Polikristályos szilíciumból készült napelemek A polikristályos anyagszerkezet tulajdonképpen oszlopos egykristályszemcsék együttesét jelenti, tehát nem homogén egykristály. Az öntési eljárás jelentős energia megtakarítást jelent az egykristályhúzáshoz képest, ugyanakkor nagy, 500 mm-nél nagyobb él hosszúságú hasáb alakú polikristálytömbök gyártását teszi lehetővé. A polikristálytömb szeletelése után az egykristályos szilícium napelem technológiai lépéseit alkalmazzák azzal a 601

5 különbséggel, hogy egy további speciális általában ún. hidrogénezési lépés alkalmazása szükséges_az_egykristály_szemcsék_határátmenetének inaktivizilására. Az így kialakított napelemek energiaátalakítási hatásfoka 13-15%. Laboratóriumi körülmények között azonban már 18% hatásfokú szilícium napelemek is készülnek (Dr. Farkas, 2003). A kristályos napelemes rendszerek degradációjának vizsgálata Degradációnak vagy öregedésnek nevezzük a szolárcella teljesítményének egy idő utáni csökkenését. A poli- és a monokristályos szilícium napelem celláknál ez az effektus állandó jellegű és az egész üzemidő alatt mérhető. A vizsgáló laboratóriumokban ezt az öregedési jelenséget előkényszerítik. Így a gyártók ezen adatok ismeretében valós adatokat kapnak a várható degradáció nagyságáról és a végfogyasztóknak pedig erre alapozott garanciát adhatnak ki, amely 90 %-os cellateljesítményt jelent 10 évre és 80 %-osat évre. A poli- /mono kristályos szolárcelláknál, a kezdeti 1-2 %-os degradációs érték után, relatíve állandó a degradáció az egész üzemidő alatt, ami 0,1-1 % évente ( A kristályos napelemeknek az öregedése a kutatásban évente 1%-os teljesítmény csökkenéssel lett figyelembe véve, ami jó közelítés a gyártók által közölt adatokhoz, amely az 5. ábrán látható. Jól kivehető, hogy a napelemek öregedése elvileg 50 év alatt a névleges teljesítményük felére csökken. % 5. ábra: Kristályos pv modulok átlagos degradációja az évek során A kristályos háztartási méretű napelemes rendszerek kiépítésének költségei Magyarországon 2013-ban Ma Magyarországon egy háztartási méretű napelemes rendszert nem olcsó kiépíteni, annak ellenére, hogy az utóbbi pár évben az árak drasztikusan csökkentek, a pozitív irányú változás hazánkban lassan érzékelhető. 9 db különböző teljesítményű, hálózatra termelő, ferde tetőre szerelhető, kész, kristályos napelemes rendszereknek az árait hasonlítottuk össze a Watt/ár függvényében (6.ábra). A napelemek fajtája LG, az inverterek 4,6 kwp-ig EHE, a felett pedig Fronuis típusúak. Észrevehető, hogy a kész rendszerek árának csökkenése a beépített Évek 602

6 teljesítmény nagyságával nincs teljesen összhangban. 3,3 kwp-ig csökkenés tapasztalható, ami azért örvendetes, mivel egyfázisú termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kva-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kva közötti névleges teljesítőképességű berendezés felszerelése már engedélyköteles. 3,3 kwp felett kisebb áremelkedés, majd csökkenés tapasztalható. A legolcsóbb rendszer a Watt/ár függvényében a 12 kw-os háromfázisú, egy invertert tartalmazó rendszer ( 6. ábra: Kész napelemes rendszerek bruttó ára 2013-ban a beépített teljesítmény függvényében (Ft/Watt) A háztartási méretű kristályos napelemes rendszerek elméleti megtérülési idejének vizsgálata A vizsgált napelemes rendszerek megtérülési idejét statikus és dinamikus mutatókkal vizsgáltuk. A tervezést segítették a SolarGIS adatai, mely nagy felbontású éghajlati adatokhoz, térképekhez, szoftverekhez és szolgáltatásokhoz biztosít online hozzáférést a napenergiával kapcsolatban. Magyarországon éves szinten egy négyzetméterre 1200 kwh/m kwh/m 2 közötti napenergia érkezik. Ez azt jelenti, hogy 1kW-os háztartási méretű napelemes rendszer déli tájolás esetében elméletileg ezt az energia mennyiséget 0 és 15 fokos dőlésszög esetében képes hasznosítani. Az ideális fokos szög esetében már 20 25%-al több energia érkezik a rendszerre. Az ideális szögben beérkező energiamennyiséget a szennyeződések, a hőmérséklet, az árnyékolás okozta veszteségek és az inverter átalakítási veszteségei miatt körülbelül 70-90%-ban képesek a fixen kitelepített rendszerek hasznosítani. 1kWh-nyi megtermelt energia többlettermelés alatt az A1 - I. tömb alapján bruttó 42,16 Ft/kWh-nyi megtakarítást jelent 2013-ban ben ez az összeg 46,89 Ft/kWh-volt, ami a megtérülési időt növeli. A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mérőberendezéssel történik. Többlettermelés esetén az energiát nettó 18,06 Ft/kWh-ért lehetséges értékesíteni egy ilyen rendszer esetében a szolgáltatónak számla ellenében. Tehát a jelenlegi helyzetben érdemes a napelemes erőműveket úgy tervezni, hogy éves szinten ne termeljünk többet, mint amit elhasználunk. A 7. ábra és az 1. táblázat segítségével szemléltetjük, hogy ez mit jelent éves szinten 1 kw-os rendszernél 2013-ban. 603

7 Az elemzett rendszerek 1,5 kwp, 3,3 kwp és 12 kwp teljesítményűek voltak, 100%-os önerőt feltételezve. Ezekhez a kiserőművekhez 1db inverter tartozik. A napelemes rendszerek jellemzője, hogy elméletileg karbantartást évig nem igényelnek szakszerű kivitelezés esetén. Az egy év alatt előállítható energiamennyiséget az 1kWp-nyi névleges teljesítményű napelemes rendszer esetében a két érték (1200 kwh kwh) átlagával számolva vettük figyelembe, mely 1280kWh. Az éves amortizációt 1%/év-vel vettük figyelembe. A megtérülést 15 és 30 évre vizsgáltuk, mivel az invertereket 5 év garanciával kínálják a gyártók, melyek várható élettartama év. Az inverter cseréjét 15 évnek feltételeztük, ekkor működési, üzemeltetési, karbantartási és pótlási költséget számoltunk fel.. A villamos energia árát évi 3%- os áremelkedéssel vettük figyelembe a 2013-ban érvényes 42,16 Ft/kWh-ból kiindulva, 100%- os energia felhasználást feltételezve. Semmiféle természeti kárt nem vettünk számításba (villámcsapás, jégeső). A pénzügyi diszkont rátát 8%-al vettük figyelembe az EU által kiadott költség-haszon elemzési útmutató javaslata alapján. 7. ábra : 1kW-os napelemes erőmű kihasználtsága évi 1280kWh előállított energia esetében, 2013-ban 604

8 1. táblázat: 1 év alatt megtakarított összeg 1 kw-os napelemes rendszer esetében Magyarországon, 2013-ban Megtermelt energia 1kW-os napelemes rendszer esetében, min/max (kwh) 1280 Áramszolgáltató lakossági villamos energia eladási ára 2013-ban (Ft/kWh) 42,16 Többletkapacitás felvásárlási ára 2013-ban (Ft/kWh) 18,06 Megtakarított összeg 100% kihasználás esetén (Ft) Megtakarított összeg 80% kihasználás esetén (Ft) Megtakarított összeg 60% kihasználás esetén (Ft) Megtakarított összeg 0% kihasználás esetén (Ft) Statikus beruházás-hatékonysági mutatók: A klasszikus (statikus) beruházás-gazdaságossági elemző módszerek körébe olyan számítási eljárások tartoznak, amelyek nem számolnak az időtényezővel, azaz a különböző időpontokban jelentkező pénzáramokat azonosaknak tekintik ( A leggyakrabban használt statikus beruházás-hatékonysági mutatók a következők: A beruházás átlagos jövedelmezősége: A legegyszerűbb formában fejezi ki a beruházás hatékonyságát, a ráfordítás és eredmény viszonyát. Megmutatja, hogy az éves nyereség tömege hány százalékát teszi ki a beruházási költségeknek (2. táblázat) ( Br =E /B*100 ahol Br = a beruházás jövedelmezősége (%) E = a beruházás évi átlagos hozama (Ft) B = a beruházás egyszeri ráfordítás (Ft) 605

9 2. táblázat: A beruházás jövedelmezőségének vizsgálata Évek A rendszer nagysága kwp 1,5 3,3 12 E (Ft) B (Ft) Br=E/B*100 (%) 7,6 7,2 9,6 9,77 9,79 9,88 Az adatokból jól kivehető, hogy az 1,5 kwp-s rendszer jövedelmezősége az első 15 évben évi 7,6%, míg a 12 kwp-s naperőműé 9,79%, majd 7,2% és 9,88%. Látható, hogy a legkisebb rendszer jövedelmezősége a legnagyobbhoz képest évi 2,19%-al alacsonyabb 15 év távlatában, 30 évre nézve ez az érték 2,68%-ra emelkedik. Megtérülési idő: Kifejezi, hogy az adott beruházás az átlagos eredménytöbbletből hány év alatt térül meg (3. táblázat) ( A beruházás megtérülési idejét az alábbi összefüggés adja: Bm = B/E ahol Bm = a beruházás megtérülési ideje (év) E = a beruházás évi átlagos hozama (Ft) B = a beruházás egyszeri ráfordítása (Ft) 606

10 3. táblázat: A beruházás megtérülési ideje Évek A rendszer nagysága (kwp) 1,5 3,3 12 E (Ft) B (Ft) Bm=B/E (Év) 13,15 13,96 10,38 10,23 10,21 10,12 A használt modell alapján a naperőművek beruházásának megtérülési ideje 10 és 14 év közé tehető. Ez az időintervallum hosszúnak tekinthető ilyen rendszerek esetében. Dinamikus mutatók: A dinamikus számítási módszerek figyelembe veszik az időtényezőt. A jövő gazdasági körülményeit becslés alapján határozzák meg. A becslés hibákat, illetve kockázatot tartalmaz ( Nettó jelenérték módszer: Megmutatja, hogy a jövőbeni értékek (jövedelmek) jelenbeni értéke mekkora. Számítása a diszkontált bevételek, valamint a diszkontált ráfordítások különbségéből történik. A beruházás akkor kedvező, ha NPV>0, azaz a bevételek jelenértéke nagyobb, mint a beruházás létrehozása és működtetésre tervezett összes ráfordításoké (Nábrándi-Pupos-Takácsné,2008). NPV = ahol n Ri Ii i = 1 ( 1 + i r) NPV = nettó jelenérték (Ft) n = használati idő (év) Ri = bevételek i-dik évben (Ft) Ci Ii = beruházások költsége i-dik évben (Ft) Ci (működési költségek i-dik évben (Ft) 607

11 r = diszkont kamatláb (%/100) Belső megtérülési ráta: Megmutatja azt a kamatlábat, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből a működés élettartama alatt éppen egyszer térülnek meg. Ha IRR > r h -> elfogadható a beruházási javaslat (Nábrándi-Pupos- Takácsné, 2008). ahol rh = elvárt hozam rátája BCR1 mutató: Megmutatja, hogy a beruházás élettartama alatt keletkező bevételek diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek diszkontált összege hányszor térül meg. A beruházás életképes, ha BCR 1 >1 (Nábrándi-Pupos- Takácsné, 2008). PV ( R) BCR 1 = PV ( I) + PV ( C) BCR 2 mutató: Megmutatja, hogy a beruházás élettartama alatt képződő tiszta nyereség diszkontált összegéből a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált összege hányszor térül meg. A beruházás életképes, ha BCR 2 >1 (Nábrándi-Pupos- Takácsné,2008). BCR 2 = ahol PV ( R) PV ( I) PV ( C) PV (R) = R = hozam jelenértéke (Ft) PV (I) = I = beruházás jelenértéke (Ft) PV (C) = C = költségek jelenértéke (Ft) 608

12 Jövedelmezőségi index: A jövedelmezőségi index (PI) kifejezi a beruházás hozamainak a beruházás tőkeigényéhez viszonyított arányát ( PI = PV(R)/PV(C) Amennyiben: PI> 0 -> elfogadható, érdemes megvalósítani a beruházást - PI = 1 -> 1x térül meg a beruházás hozamaiból a ráfordítás - PI <0 -> nem szabad megvalósítani a beruházást Diszkontált megtérülési idő: Megmutatja, hogy a beruházás pénzáramainak jelenérték összege mennyi idő múlva éri el a beruházás pénzkiadását, vagyis hogy hány év diszkontált jövedelméből térül meg a kezdeti beruházás összege ( Az eredményeket a 4. és 5. táblázat tartalmazza. 4.táblázat: Napelemes rendszerek dinamikus beruházás-hatékonysági mutatóinak vizsgálata Évek 15 Rendszer nagysága (kwp) 1,5 3,3 12 Beruházási költség (Ft) Fenntartási költség (Ft) 0 Áramdíj megtakarítás, változatlan áron (Ft) r = kamat (%) 8 Megtakarítás jelenértéke (Ft) NPV (Ft) IRR (%) 1,62 4,69 4,99 BCR1 0,63 0,75 0,82 BCR2 0,63 0,75 0,82 PI 0,63 0,79 0,81 Diszkontált megt. idő (Év)

13 NPV: A vizsgált erőműveket nem ajánlatos megvalósítani 15 év távlatában. IRR: A belső kamatláb jóval alatta van r h-nak így a beruházási javaslatok nem fogadhatóak el. BCR1: 15 év alatt a beruházás egyszeri és a működés folyamköltségeinek diszkontált összege egyik rendszer esetében sem térül meg. BCR2: a beruházás élettartama alatt képződő tiszta nyereség diszkontált összegéből a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált összege nem térül meg az említett időintervallumban. PI: A vizsgált rendszereket nem ajánlatos megvalósítani_15_év_távlatában 4. táblázat: Napelemes rendszerek dinamikus beruházás-hatékonysági mutatóinak vizsgálata Évek 30 Rendszer nagysága (kwp) 1,5 3,3 12 Beruházási költség (Ft) Fenntartási költség (Ft) Áramdíj megtakarítás, változatlan áron (Ft) Megtakarítás jelenértéke (Ft) r = kamat (%) 8 NPV (Ft) IRR (%) 6,72 9,15 9,33 BCR1 0,84 1,03 1,11 BCR2 0,83 1,03 1,11 PI 0,89 1,13 1,15 Dinamikus megt. idő (Év) - 26,37 26,01 NPV: A vizsgált rendszereket az 1,5 kwp-s rendszer kivételével ajánlatos megvalósítani. IRR: A belső kamatláb 30 év alatt is túl alacsony az 1,5 kwp-s rendszernél, de a többi erőműnél IRR > r h, így elfogadható a beruházási javaslat. BCR1: 30 év alatt a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek diszkontált összege az 1,5 kwp-s rendszernél nem, míg a többinél megtérül. BCR2: a beruházás élettartama alatt képződő tiszta nyereség diszkontált összegéből a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált összege nem térül meg az 1,5 kwp-s naperőműnél, a többi rendszernél megtérül az említett időintervallumban. 610

14 PI: A vizsgált rendszereket az 1,5 kwp-s erőmű kivételével ajánlatos megvalósítani. Ma Magyarországon egy átlagos magyar család villamos energia igénye kwh/év között ingadozik. Ezt az igényt a vizsgálatban is szereplő 3,3 kwp-s napelemes rendszerrel lenne lehetséges kiváltani. Azért is előnyös az említett 3,3 kwp-s rendszer, mivel a 12 kwp-s rendszertől Watt/ár tekintetében és megtérülési időben is alig tér el, illetve jóval olcsóbb egy 3,3 kwp-s rendszer karbantartási, pótlási költsége. Az 1,5 kwp-s erőmű beruházási költsége Watt/ár vonatkozásában és megtérülési időben a legrosszabb volt. Ilyen teljesítményű rendszer esetében jelentős az inverter költsége, szintén Watt/ár vonatkozásában. Az engedélyeztetés, tervezés, kivitelezés költsége sem elhanyagolható, ami egy kis kapacitású rendszernél az összköltséghez viszonyítva szintén drágább. A vizsgált modellek természetesen hordoznak magukban bizonytalanságot, hisz a jövőt nehéz előre modellezni. Váratlan tényezőnek felfogható például a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés ben 1kWh-nyi villamos energia ára bruttó 46,89 Ft-ba került, majd ez az összeg 2013-ban 42,16 Ft-ra csökkent. Ez az ár alacsonyabb, mint 2009-ben, ami 42,40 Ft-volt. Közgazdasági értelemben Magyarországon egy napelemes erőmű az alkalmazott modellek alapján, 100% önerő mellett hosszú idő alatt térül meg. Indokolt lenne nem csak a vállalkozásokat támogatni egy ilyen projekt tekintetében, hanem a magánszemélyeket is. Fontos lenne a többletenergia átvételi árának ésszerűsítése, hisz háztartási méretben ez az összeg nettó 18,04 Ft, míg a 20 MW vagy annál kisebb nem háztartási méretű naperőmű által termelt energia átvételi ára 2013-ban nettó 32,18_Ft. Irodalomjegyzék Dr. Farkas István (2003): Napenergia a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Dr. Farkas István (2005): Fotovillamos_napenergiahasznosítás_szemináriumok._Gödölló Nábrándi András, Pupos Tibor, Tanácsné György Katalin (2008): Üzemtan I. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE _Pdf, oldal, ia_magyarorsz%c3%a1g%20meg%c3%bajul%c3%b3%20energia%20hasznos%c3 %ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1n y.pdf, június 18. Key World Energy Statistics, 2013, Pdf, 8-26.oldal június 18. A M A G Y A R V I L L A M O S E N E R G I A - R E N D S Z E R ( V E R ) É V I S T A T I S Z T I K A I A D A T A I d89fa84bcb19&groupid=10258, június

15 A Shell felmérése, előrejelzése: a világ energiafelhasználása 2060-ig június 17. Hidvégi Henrik, Napenergia hasznosításának lehetőségei Szeged és vonzáskörzetében konferencia: június 30, 6-8 oldal. df, július 11. G03 előadás, A fotovillamos napenergia-hasznosítás alapjai asznositas%20alapjai.pdf,13. oldal G04 előadás, A Napelem technológiák és jellemzőik iak%20es%20jellemzoik.pdf,1. oldal PV-modulok degradációja június 17. Európa éves horizontális besugárzása egy négyzetméterre június 11. A statikus és dinamikus mutatók definiálása, Diszkontált megtérülési idő június 17. Kész napelemes rendszerek árai 612