DEnzero 2013/9. Debrecen január december 31.
|
|
- Albert Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP A-11/1/KONV DEnzero 2013/9. Debrecen január december 31. A világ első passzív házainak egyike a németországi Darmstadtban A Magyarországon az első között épült passzív házak egyike (Tényő Győr-Moson-Sopron megye)
2 Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP A-11/1/KONV Társadalomföldrajzi munkacsoport A munkacsoport tagjai Dr. Kozma Gábor Dr. Csomós György Dr. Kulcsár Balázs Dr. Molnár Ernő Dr. Pénzes János Dr. Radics Zsolt Dr. Teperics Károly Szilágyiné dr. Czimre Klára Helyzetértékelés Napjainkban a megújuló energiaforrások fenntartható energetika szempontjából történő használatának nagyobb mértékű elterjedését gátló tényezők között igen fontos szerepet játszik a lakosság idegenkedése. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy a média ugyan igen nagy részletességgel foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, több esetben ugyanakkor hiányzik a szakszerű tájékoztatás, a költségek és a várható haszon pontos és részletes bemutatása. Emellett további problémát jelent, hogy a korábbiakban végzett kutatások elsősorban a lakosság adott technológiával kapcsolatban kialakított véleményét igyekeztek feltárni, és alig foglalkoztak azzal a kérdéskörrel, milyen pénzügyi feltételek mellett venné a lakosság komolyan figyelembe ezen eszközök nagyobb mértékű alkalmazását. Az elmúlt időszakban a helyi önkormányzatok energiaforrásokkal kapcsolatos tevékenysége elsősorban a panel-felújításokkal volt összefüggésben, és alapvető célja a felhasznált energiamennyiség csökkentése volt. Ez a munka ugyanakkor döntő mértékben egyedinek és pontszerűnek tekinthető, és elemei nem álltak össze egy településléptékű, a megújuló energiaforrások alkalmazását összefüggéseiben kezelő rendszerré. A megújuló energiaforrások fenntartható energetikai rendszerekkel kapcsolatos alkalmazásához szükséges berendezések gyártása az elkövetkező időszakban a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazatának fog számítani. Az elmúlt időszakban ugyanakkor alig készült olyan felmérés, amely a magyar gazdaságban vizsgálta volna ezen szektor súlyát, foglalkoztatási szerepét. További jelentős hiányosságnak tekinthető, hogy a magyar vállalkozások igen gyakran nincsenek tisztában az ágazat előtt álló lehetőségekkel, és azzal sem, milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy ők is sikeresen szerepeljenek ezen a fokozatosan növekvő piacon. A kutatás szükségessége Általános megközelítésben a társadalomföldrajzi kutatócsoport munkájának szükségességét alapvetően a kutatási terület komplexitása indokolja. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia hasznosítása, a témához való hozzáállás, az alternatív energiahordozók alkalmazásának feltételei szempontjából alapfeltétel a széleskörű rálátás, amely magában foglalja a települések, gazdasági szereplők, a lakosság, a technológiákat előállítani, fejleszteni képes hazai vállalkozások átfogó vizsgálatát. A munkacsoport tevékenységének szükségességét az egyes kutatási irányokkal összefüggésben az alábbiakkal lehet indokolni: 1. Az elméleti jellegű vizsgálatok keretében alapvetően a nyugat-európai tapasztalatok feltárására kerül sor, amelynek során többek között azt elemezzük, külföldön hol vannak passzívházak nagy tömegben, mennyibe kerül az előállításuk, kik végzik a felépítést, mennyire támaszkodnak helyi beszállítókra, mennyi embernek ad munkát, mekkora az állami dotáció mértéke, milyen feltételekkel, hogyan működik a zöldenergia átvétele 2. A társadalomtudományi kutatások keretében az Észak-alföldi régióban végzünk kérdőíves felmérést. Ennek keretében terveink szerint feltárjuk a lakosság adott technológiáról kialakított véleményét, a technológia bevezetésével kapcsolatos állásfoglalását,
3 DEnzero TÁMOP A-11/1/KONV amelynek során kiemelt figyelmet fordítunk annak megállapítására, milyen költségterhelés mellett hajlandó a lakosság fontolóra venni az új technológiák bevezetését. 3. Az önkormányzati kutatások három részből állnak. Egyrészt felmérjük az Észak-alföldi tervezési-statisztikai régió helyi önkormányzatainak energiastratégiával kapcsolatos dokumentumait, és elemezzük, milyen mértékben szerepel a fenntartható energiaforrások alkalmazásának a szándéka. Másrészt kérdőíves felmérés keretében elemezzük a helyi önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elképzeléseit. Harmadrészt támaszkodva a projekt eredményeire javaslatot teszünk az érintett helyi önkormányzatok energiastratégiával foglalkozó dokumentumainak az átdolgozására, valamint a kutatás eredményeire támaszkodva a települési energetikai önellátás irányába az első lépések megtételére. 4. A foglalkoztatási és gazdasági kutatások egyrészt az új rendszerek előállításával kapcsolatos munkaerőpiaci elemzésekre terjednek ki. Ennek során feltárjuk, mennyire import-igényes a rendszer kialakítása, illetve jelenleg milyen cégek foglalkoznak az érintett berendezések gyártásával. Emellett támaszkodva a KSH adatbázisára igyekszünk összeállítani azon cégek listáját, akik potenciálisan az érintett berendezések előállítói lehetnek, majd ezen javaslattal felkeressük őket. A kutatások másik jelentős irányát a fejlesztések (passzív házak kialakítása) hatásának költségvetési vonzatai képezik. Ennek keretében feltárásra kerül, mekkora adóbevételt és külkereskedelmi mérlegtöbbletet eredményezhet a berendezések Magyarországon történő előállítása, majd esetleges exportja, illetve milyen mértékű energia-import kiváltása válik lehetővé. Kitűzött célok A lakosság megújuló energiaforrások fenntartható energetikai hasznosításával kapcsolatos véleményének a feltárása, a széleskörű alkalmazás pénzügyi feltételeinek a megismerése, és ezen információkra támaszkodva a lakossági aktivitás növelését szolgáló lépések kidolgozása. A fenntartható energetika és a megújuló energiaforrások szerepének feltárása a helyi önkormányzati dokumentumokban és a helyi önkormányzati gondolkodásban, valamint a témával kapcsolatos önkormányzati dokumentumok színvonalának a javítása. A megújuló energiaforrások fenntartható energetikai hasznosításával kapcsolatos munkaerőpiaci helyzet feltárása, a gazdasági szereplők érdekeltté tétele, így további gazdasági szereplők bevonása a gyártásba, és ennek következtében a foglalkoztatási helyzet javítása. Az új rendszer kialakításával kapcsolatos pénzügyi hatások felmérése Eddigi eredmények 1. A passzív házak vonatkozásában megállapítható, hogy az objektumok számának (1. ábra) időbeli alakulását tekintve jól megfigyelhető, hogy a növekedés a XX. század utolsó éveiben kezdődött, és a XXI. század első évtizedében igen egyenletes mértékű volt. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására ugyanakkor lefékeződött a növekedés mértéke: 2009 után az előző évhez képest minden évben csökkent az átadott új passzív házak száma és nagysága. A visszaesés a passzív házak számát tekintve volt nagyobb mértékű (a 2012-ben felépült passzív házak száma a es értéknek mindössze 41,4%-a, míg a passzív házak alapterületét tekintve ez az érték 49,6%), ami arra utal, hogy ezekben az években inkább a nagyobb alapterületű beruházásokat részesítették előnyben. 1. ábra A passzív házak számának alakulása 1991 és 2012 között
4 Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP A-11/1/KONV A passzív házak földrajzi elterjedtségét vizsgálva jelentős térbeli koncentráció figyelhető meg: az összes épület több mint 85%-a Németországban és Ausztráliában épült (1. táblázat), amely alapvetően két tényezővel magyarázható. Egyrészt a passzív ház gondolata mint már korábban utaltam rá Németországban született, és ennek természetes következménye volt, hogy az ilyen jellegű épületek elsősorban itt jelentek meg. Másrészt a nyelvi azonosság és a térbeli közelség fontos szerepet játszott az ausztriai terjedésben. A harmadik helyet közel 6%-os értékkel Északnyugat-Európa foglalja el, míg a többi térség részesedése minimálisnak tekinthető. Az időbeli változásokat elemezve ugyanakkor több tendencia is jól megfigyelhető. Egyrészt az új évezred első évtizedének a közepéig az említett két ország részesedése még a 95%-ot is meghaladta, és rajtuk kívül egyedül csak Északnyugat-Európában épült számottevő mennyiségű passzív ház. Az objektumok sikere, valamint az alkalmazott technológia tökéletesebbé és olcsóbbá válása ugyanakkor más országok építőire is jelentős vonzást gyakorolt, és ennek következtében az évtized végére már 20% fölé emelkedett a Németországon és Ausztrián kívül épült passzív házak aránya. Az említett két ország közül az előbbi szerepe továbbra is igen fontosnak tekinthető, Ausztria esetében azonban a 2010-es évtized első két évében egy jelentős visszaesés figyelhető meg. 1. táblázat A passzív házak megoszlásának változása földrajzi régiók szerint 1997 és 2012 között (%) A Németország, B Ausztria, C Északnyugat-Európa (Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Svájc), D Közép-Kelet-Európa (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), E Skandinávia és a Baltikum (Dánia, Litvánia, Norvégia, Svédország), F Dél-Európa (Görögország, Olaszország, Spanyolország), G Amerika (Chile, Kanada, Amerikai Egyesült Államok), H Ázsia és Ausztrália/Óceánia (Kína, Dél-Korea, Japán, Új-Zéland) A passzív házak különböző funkciókat szolgálhatnak (2. táblázat). A legfontosabb szerepet a lakófunkció tölti be, a második helyet az oktatási, míg a harmadikat a közigazgatási funkció foglalja el. A funkciók időbeli változásait elemezve ugyanakkor egy igen jelentős hangsúlyeltolódás figyelhető meg. A kezdeti időszakban (1990-es évek második fele) az elkészült épületek több mint 90%- a a lakófunkció kategóriába tartozott, az ezredforduló után ugyanakkor fokozatosan nőtt a többi funkció jelentősége/fontossága. Ez a tény alapvetően arra vezethető vissza, hogy a technika tökéletesedésével és a pozitív tapasztalatok számának a növekedésével egyéb szereplők (elsősorban az állami szektor képviselői) körében is egyre népszerű lett a módszer. Az utolsó négy év adatainak segítségével indokolható a passzív házak számát és nagyságát tekintve a 2009 utáni időszakban megfigyelhető jelenség, vagyis az a tény a passzív házak száma 2009 után nagyobb mértékben csökkent, mint a passzív házak alapterülete. A válság hatására visszaesett a csökkent a lakosság jövedelme, és így visszaesett ilyen irányú tevékenysége, az állami szektor ugyanakkor továbbra is fontosnak tartotta ezen beruházásokat, és mivel az ő finanszírozásában nagyobb méretű házak épültek, az alapterületben megfigyelhető visszaesés kisebb nagyságú volt.
5 DEnzero TÁMOP A-11/1/KONV táblázat A passzív házak funkcióinak időbeli változása 1997 és 2012 között (%) A 1997/1998, B- 1999/2000, C 2001/2002, D 2003/2004, E 2005/2006, F 2007/2008, G 2009/2010, H 2011/2012 * - például ikerházak, sorházak, társasházak A passzív épületek különböző funkcióinak földrajzi elterjedtségét vizsgálva több esetben is jól megfigyelhető az átlagtól való jelentős eltérés (3. táblázat). A lakófunkció kiemelkedő szerepet játszik a középkelet-európai régióban, és ugyanez állapítható meg a közigazgatási funkcióról az amerikai kontinens, valamint Ázsia és Ausztrália/Óceánia, míg az oktatási funkcióról Skandinávia és a Baltikum, valamint az amerikai kontinens esetében. 3. táblázat A passzív házak funkciója földrajzi régiók szerint A Németország, B Ausztria, C Északnyugat-Európa (Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Svájc), D Közép-Kelet-Európa (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), E Skandinávia és a Baltikum (Dánia, Litvánia, Norvégia, Svédország), F Dél-Európa (Görögország, Olaszország, Spanyolország), G Amerika (Chile, Kanada, Amerikai Egyesült Államok), H Ázsia és Ausztrália/Óceánia (Kína, Dél-Korea, Japán, Új-Zéland)
6 Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP A-11/1/KONV A különböző funkciójú passzív házak természetesen eltérő alapterülettel épültek (2. ábra). A legnagyobb alapterülettel a szociális és egészségügyi épületek rendelkeznek, a második nagyobb csoportot az oktatási, közigazgatási, sport és vegyes hasznosítás jelenti. A piaci és a lakófunkció esetében az átlagos alapterület már m2-nél alacsonyabb, és természetesen sokkal kisebb a családi házak, mint a több lakás is magukban foglaló egyéb lakóépületek esetében. 2. ábra A különböző funkciójú passzív házak átlagos alapterülete (m2) 2. A zöldenergia átvételének hátterét elemezve megállapítható, hogy Magyarország, a megújuló forrásból származó energia termelést támogató eszközök közül közvetlenül a feed-in-tariff rendszert vagyis a Kötelező átvételt (KÁT) alkalmazza, különbséget téve az ipari termelők és a magánszemélyek által termelt megújuló energia átvétel szabályaiban. Emellett közvetlen beruházási támogatást, a kutatás-fejlesztés támogatását, és a felhasználás terjedését segítő oktatási, képzési és ismeretterjesztési programok támogatását alkalmazza. Célja a megújuló energia termelés hatékonyságának és hatásosságának növelése, a magyar megújuló energia célok elérése érdekében. Az eddigi tapasztalatok alapján, a KÁT rendszer felülvizsgálata megtörtént, azonban előremutató változtatást nem eszközöltek rajta, a KÁT-ot felváltó Megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer (Metár) bevezetése továbbra is késlekedik, ami megkérdőjelezi Magyarország 2020-ig vállalt megújuló céljainak teljesülését. A magyarországi KÁT-rendszer, a lakossági megújuló forrásból jellemzően napelemmel előállított villamosenergia termelés tekintetében nem ösztönzi az országos megújuló célok eléréséhez szükséges kapacitások kiépülését. A Metár január 1. óta húzódó bevezetése, az országkockázati felár további emelkedése, valamint elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő hitelkihelyezések erőteljes csökkenése tovább fokozza a szükséges beruházások elmaradását. A támogatási reform késlekedésének oka 2013-ig a súlyos forráshiány volt, majd ezt követően szak- illetve társadalompolitikai célok (rezsicsökkentés, parlamenti-, önkormányzati-, európai parlamenti választások ben) előtérbe helyezése. A KÁT tarifák januártól történő, 2012-es infláció alatti emelése, hatékonyság javítására ösztönöz ugyan, azonban az ennek hatására jelentkező megújuló arány nem éri el a kapacitások extenzív bővülésével járó eredményeket. Mindezen tényezők ellenére, egy év alatt a lakossági PV kapacitások megduplázódtak, pusztán az
7 DEnzero TÁMOP A-11/1/KONV energia-megtakarítási előnyei miatt. Ez alapján a Metár-rendszer bevezetése várhatóan jelentős lakossági kapacitás bővülést indukálna, mely széleskörű pozitív gazdasági hatásokkal járna. Hozzájárulna az építőipar mélyrepülésének megállításához, a lakásállomány korszerűsödéséhez, lokális és decentralizált jellege miatt a kis és középvállalkozások pozícióit erősítené, alternatív bevételi lehetőséget jelentene a helyi lakosságnak, munkahelyeket teremtene, bővítené a társadalom megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismereteit. A fentiek alapján a Magyarország által is alkalmazott garantált áras átvételi rendszert hatékonyan alkalmazó országok érték el a legnagyobb kapacitásbővülést, ami a szinte kockázatmentes megtérülési mutatóknak köszönhető. A kívánatos mértékű kapacitás kiépüléséhez kezdetben magas átvételi ár hosszú távú ( év) garantálása szükséges. Az így kialakuló magas megújuló energia arány növeli az energiaforrások diverzifikációját és csökkenti az energiaimport függőséget. A megújuló energia alapú termelési költségek leszorítása érdekében, a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az átvételi árakat fokozatosan csökkenteni kell, így a termelők elvégzik a technológiai korszerűsítéseket, ezáltal hatékonyabban termelnek, továbbá a túlzottan magas átvételi ár kockázatát a technológiánkénti differenciált átvételi ár alkalmazása hatékonyan csökkenti, mindezek hatására pedig csökken a fogyasztók energiaköltsége. Passzív ház technológiával épült irodaépület (Bécs Ausztria)
8 Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP A-11/1/KONV Passzív ház technológiával épült általános iskola (Aichtal Grötzingen Németország Passzív ház technológiával épült családi ház (Tourettes sur Loup Franciaország) Debreceni Egyetem és Széchenyi István Egyetem, Győr
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
Részletesebben1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.
2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első
RészletesebbenA fogyasztói árak alakulása 2011-ben
Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP. 2013. június 24.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2013. június 24. TÁRSADALOM-FÖLDRAJZI MUNKACSOPORT Kutatási jelentés Hazai és nemzetközi
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenDEnzero 2013/10. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/10. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. Fenntartható energetika
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenF ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai
A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenA települések infrastrukturális ellátottsága, 2010
2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenBaksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása
Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága
RészletesebbenTurizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu
Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:
Részletesebbena Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején
Központi Statisztikai Hivatal Műhelytanulmányok 8. A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején Dr. Kincses Áron Budapest, 2015 Központi Statisztikai
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenSpéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?
Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenMiskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia
Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenA 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
RészletesebbenAZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire
A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenZsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben
Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Vidékfejlesztési
RészletesebbenAz életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenNemzeti Épületenergetikai Stratégia. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap 2013.06.06.
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap 2013.06.06. NÉeS elkészítésének folyamata 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával
RészletesebbenKoroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1
Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 A magyar gazdaság sérülékenysége szempontjából fontos külső adósság- és tartozásmutatókat
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes
RészletesebbenAz ETC 2014/4. negyedéves jelentése
EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,
RészletesebbenA migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében
A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)
RészletesebbenCigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenA haldokló jóléti állam az 1990-es években
VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló
Részletesebben1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenVILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EURÓPÁBAN, VALAMINT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI EXPORT, IMPORT ALAKULÁSA 2009 ÉS 2013 KÖZÖTT
VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EURÓPÁBAN, VALAMINT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI EXPORT, IMPORT ALAKULÁSA 2009 ÉS 2013 KÖZÖTT SKODA Melinda Hallgató Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
Részletesebben2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése
2. 3. gyakorlat Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenSzakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenVédjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás
Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások
RészletesebbenA demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére
12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
Részletesebben2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenAkcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében
Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA megújuló energiák támogatása Finnországban
A megújuló energiák támogatása Finnországban A finn kormány éghajlat- és energiapolitikai miniszteri bizottsága 2010. április 20-án egyetértésre jutott azzal kapcsolatban, mit is kell tartalmaznia a megújuló
RészletesebbenA bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben
A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről
RészletesebbenDEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015
Párkapcsolatok Válás és szétköltözés Gyermekvállalás Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Halandóság Egészségi állapot Öregedés és nyugdíjba vonulás Generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás
RészletesebbenEurópai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai
Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart
Részletesebben