MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13 A város várható fejlődése és ennek energetikai vonzatai...14 A településszerkezeti terv energetikai vonatkozásai...17 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok...18 Az önkormányzat szerepe az energiahatékonyság javításában...22 Az önkormányzat mint energiafogyasztó...23 Az önkormányzat mint energiatermelő és -elosztó...24 Az energiagazdálkodás intézményi háttere...26 Vezetékes energiaellátás...26 Villamosenergia-ellátás...26 A főelosztóhálózat és az országos hálózattal való kapcsolatának rövid ismertetése...26 Teljesítményigények és fogyasztási adatok...28 Ellátásbiztonsági kérdések...29 Szolgáltatói jövőkép...31 Földgázellátás...32 Az ellátás forrásai, hálózata...32 Teljesítményigény adatok, fogyasztások Ellátásbiztonsági kérdések...37 Szolgáltatói jövőkép...39 Távhőszolgáltatás...39 Távfűtés vagy más fűtés?...40 A távhő helyzete Miskolcon...42 Miskolc MJV távhőstratégiájának elhatározott és még nem elhatározott elemei...51 Összefoglalás, javaslatok...70 Egyéb tüzelőanyagok (folyékony, szilárd, PB gáz)...72 Megújuló energiaforrások...73 Vízellátás...77 Az ellátás forrásai...77 Teljesítményigény adatok, fogyasztások...78 Ellátásbiztonsági kérdések, a vízszolgáltatás és szennyvízkezelés problémái...79 A szabályozási környezet változásai...82 A jövő feladatai...84 Az önkormányzati intézmények energiagazdálkodása...86 A jelenlegi energiagazdálkodási gyakorlat...87 Mi jellemzi Miskolc MJV közintézményeinek energiafogyasztását?

3 Javaslat az intézményi energiagazdálkodási rendszerre...94 Környezeti hatások...98 Felhasznált források Ábrajegyzék 1. ábra A Miskolcon felhasznált energiafajták megoszlása ábra Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása ábra A gazdaság fejlődése a megyében ábra Villamos teljesítményigények ábra Villamosenergia fogyasztás éves lefutása ábra A gázhálózat kiépítettségének változása ábra Gázfogyasztási adatok változása ábra: Miskolc gázellátó rendszerének sémája ábra Távhő-leválások mutatói ábra Leválások hatása a távhő-költségekre ábra Miskolc távhő rendszerei ábra Miskolci távhő-költségek más városokkal összehasonlítva ábra Szekunder oldali korszerűsítések Debrecenben ábra Szekunder oldali korszerűsítések forrásai Debrecenben ábra Szabálytalan füstgázelvezetések távhőről levált létesítményeknél ábra Vízfogyasztás változása ábra Vízellátás meghibásodási mutatói ábra Közintézmények energiafogyasztása és -költségei ábra Közintézmények fajlagos energiaköltség adatai ábra Közintézmények fajlagos villamosenergia fogyasztásai ábra Közintézmények fajlagos hőenergia fogyasztásai ábra Példa a mérőleovasási adatlapra

4 Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány feladata Miskolc energiaellátása jelen állapotának áttekintése, a várható jövőkép felvázolása volt, illetve javaslatokat kellet megfogalmaznia a hatékonyság javításával, jobb energiagazdálkodással, a kritikus területek kezelésével és a követendő energiapolitikával kapcsolatosan. Miskolc éves energiafelhasználása meghaladja a TJ-t (ez az országos energiafelhasználás kb. 1,3%-a.) Ennek jelentős része közvetlenül földgáz, de ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgáz alapon állítják elő, azt mondhatjuk, hogy az energiaigények kielégítése több mint 80%-ban földgázzal történik. Az elfogadott jövőképek szerint Miskolc lakossága középtávon ezerre csökken. A gazdasági élet átalakulása a rendszerváltás előtti, nehézipar által dominált szerkezetből a feldolgozóipar, kereskedelem, szolgáltatások irányába várhatóan tovább folytatódik és az 1990-es évek elejének jelentős visszaesése után megindult lassú növekedés is tovább tart. Ezt jól mutatja, hogy : a működő társas vállalkozások közel egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 31%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedik. A növekedés hátterének biztosítására a betelepülő ipari és gazdasági vállalkozások kiszolgálására a Város több ipari parkot, kereskedelmi -gazdasági területet kíván kialakítani, részben zöldmezős beruházások részére korábbi mezőgazdasági területeken, részben meglévő ipartelepek rekonstrukciójával, átalakításával., összesen kb. 400 hektáron. A gazdasági szerkezet átalakulása, a lassú növekedés következtében azt prognosztizálják, hogy megjelenik a magasabb minőségű lakások iránti igény: az előrejelzés szerint ilyen lakásra lehet szükség. E célból a városfejlesztési elképzelések szerint mintegy 300 ha-on kívánnak családi házas, kertvárosi területeket kialakítani, nagyobbrészt a Város északi, dombos területén. Ezeken a területeken kb lakás számára jut hely. Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, az kb. 70 MW villamos teljesítmény és m³/h földgáz teljesítmény igény növekedést jelent. Ezt a Város jelenlegi elosztóhálózat részben kapacitások hiánya miatt, részben mivel az igények korábban nem közművesített területeken jelentkeznek, nem képes jelenlegi állapotában kielégíteni. A villamos igények kielégítésére új alállomásokat kell majd építeni (Bodótető, Szirma melletti terület) és bővíteni szükséges ÉMÁSZ keleti alállomását, míg a jelentkező új gázigények a középnyomású hálózat bővítését teszik szükségessé. 4

5 Az önkormányzatnak számos közvetlen, energetikával kapcsolatos feladata van, mint pl. közvilágítás, távfűtés, intézmények energiaellátása (működtetése), vízellátás és szennyvízkezelés, közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésében, stb. Ezen kívül, a feladatokat tágabban értelmezve közéjük tartozik még pl. a települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása, a lakossági energiatakarékosság támogatása, a fogyasztói érdekvédelem, az energiafelhasználás környezeti hatásainak figyelése. A fenti feladatok közül e helyt a közvilágítást emeljük ki, mert a többi legfontosabb elemmel (távhő, intézményi energiagazdálkodás, vízellátás) a tanulmány külön fejezetben foglalkozik, melyeket itt is külön foglalunk össze. A közvilágítás éves energiafogyasztása meghaladja a 10 millió kwh-át, a fényforrás beépített teljesítménye több mint 3 MW. Ez a feladat az Önkormányzaton belül a Városüzemeltetési Osztályhoz tartozik, ahol megfelelő szakértelem áll rendelkezésre. Ennek megfelelően a közvilágítási hálózat meglehetősen korszerű (illetve további korszerűsítése jelenleg van folyamatban), több úttörő megoldást alkalmaz. Így pl. Magyarországon nem jellemző módon évek óta mérés szerint számolják el a közvilágításra használt villamos energiát, és kísérleteznek a feszültségszabályozással történő fogyasztáscsökkentéssel is. Úgy érezzük a közvilágtás üzemeltetés jó, fejlesztése megfelelő irányba halad, ezért részletesebben nem tárgyaljuk. A villamosenergia-ellátás ellátása biztonságos, a felsőzsolcai alállomás üzemzavara esetén lehetőség van a sajószögedi ill. a sajóivánkai allállomáson keresztül történő ellátásra. A város összes feszültségszinten jelentkező összes csúcsigénye 256 MW, de ennek jelentős részét a három nagy iparvállalat igénye adja. A lakossági és közületi igények enyhe de szinte állandó évi 4-5% emelkedést mutatnak. Miskolc várost ellátó hálózat műszaki paraméterei, kora és állaga megegyezik a Magyarországon található többi hálózat jellemző értékeivel. Bár a hálózat korát tekintve nem a legfiatalabb, de üzemzavari statisztikákat tekintve átlagos illetve jó állapotúnak tekinthető. A szolgáltató hosszútávú tervei között szerepel a 35 kv-os hálózat 20 kv-ra, valamint a 10 kv-os kábelhálózat 20 kv-ra történő áttérítése. Az elosztóhálózat ellátását biztosító táppontok rekonstrukcióját is folyamatosan végzik: középtávon tervezik a Miskolc-Nyugat 120/35/10 kv-os, valamint a Miskolc-Központi és Keleti 35/10 kv-os alállomások rekonstrukcióját. A földgázellátás Miskolcon meglehetősen speciális: nem csak a három legnagyobb ipari fogyasztó, hanem a távhőrendszer legnagyobb hőforrása is közvetlenül MOL-tól 5

6 vásárolja a földgázt. (Ez utóbbi azért fontos, mert így a gázszolgáltató kétszeresen érdekelt a távhő fogyasztók "elhódításában": nem csak fogyasztóinak számát növelheti, hanem gázértékesítését is.) A MOL-tól vásárol földgáz mennyiségéről nincs friss információnk, de korábbi adatok alapján megállapítható, hogy meghaladja az összes többi fogyasztó számára TIGÁZ által értékesített mennyiséget. Források oldaláról a földgázellátás is biztonságosnak mondható: a városi rendszer két ponton van megtáplálva. Az elmúlt években jelentősen és folyamatosan bővült a gázhálózat: 2001-re a hálózat hossza meghaladta a 470 km-t, a lakossági telítettség pedig a 86%-ot, ami országos átlagban is magas érték. A háztartási fogyasztók létszámának növekedésével egyidejűleg ebben a fogyasztói csoportban nőtt az értékesített mennyiség, ugyanakkor az ipari felhasználók fogyasztásai nem emelkedtek jelentősen. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy az elosztóházatban a korszerű műanyag vezetékek aránya év végén elérte a 77 %-ot. Ez a folyamatos rekonstrukciónak illetve az új fejlesztéseknek köszönhető. Ennek megfelelően az egy km-re vetített meghibásodások száma ami 2001-re 0,2 db/km-re csökkent a korábbi 0,4-s átlagról. A szolgáltató célja az, hogy a meglévő, üzemelő gázhálózat mentén is lehetőség szerint minél többen kapcsolódjanak be a szolgáltatásba, és szívesen elégíti ki a Város fejlődésével jelentkező többlet gázigényeket is. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a még ellátatlan területeken (pl. Bükkszentlászló és vagy esetleg Ómassa) településrészen is megkezdődjön a földgázelosztó hálózat kiépítése. A távhőszolgáltatás Misokolc esetében talán a legkritikusabb terület a Város energetikájában, azon túlmutató szociális, politikai vonatkozásokkal terhelve. Nem csupán a jelen anyag, hanem többek között az elfogadás alatt lévő Településszerkezeti Terv is megállapítja, hogy Miskolcon a távfűtés nem számolható fel, nincs reális alternatívája. Miskolcon - a távfűtött települések döntő többségéhez hasonlóan- a rendszerváltozás utáni önkormányzatok is a távhőszolgáltatás fenntartása mellett foglaltak állást. Ebben az esetben viszont a Város és az Önkormányzat elemi érdeke, hogy a távhőszolgáltatást "jó gazda módjára" minél hatékonyabban, eredményesebben, a fogyasztók megelégedésére működtesse. Ezzel szemben egyre több (utóbbi 12 évben 17,4 MW hőigényű) fogyasztó vált, válik le a miskolci távhőrendszerről és a közelmúltban nagyságrendileg 22 MW új, a távhővezeték közvetlen közelében elhelyezkedő fogyasztó nem kötött rá a rendszerre. Ez a jelenség a magyar távhő szektorban példa nélkül áll. Kimutatható az is, hogy a leválásokkal párhuzamosan - logikusan - növekedett az alapdíj, azaz az 6

7 állandó költségek a megmaradó fogyasztókat terhelik. A leválások és a rá nem kötött fogyasztók miatti elmaradt bevétel nagyságrendje M Ft-ra tehető. A piacvesztés tehát alapvetően veszélyezteti. Igen súlyos helyzetet okoz a távhővállalat nagy adósságállománya és a kintlévőségek jelentős (az éves forgalom 40%-a!) mértéke is. Ami a műszaki helyzetet illeti, bár történtek és történnek korszerűsítések, ezek főként a hőforrásokat érintik, a rendszer többi részénél pedig a minél kisebb költséggel megvalósítható, feltétlenül szükséges beruházásokra korlátozódnak. Elsősorban az elosztóhálózat rossz állapota kapcsán elmondható, hogy MIHŐ Kft. jelenleg vagyonát éli fel, pedig meg kellene kezdje az elöregedett infrastruktúra időszerűvé vált rekonstrukcióját. Miskolcnak együtt kell élnie a távfűtéssel, és törekednie kell arra, hogy a távfűtés előnyei minél jobban érvényre juthassanak. Világosan látni kell, hogy a távhőszolgáltatás létjogosultságának folyamatos megkérdőjelezése, valamint az egyedi gázfűtés távfűtés rovására történő támogatása árt a távfűtési fogyasztóknak (mert számukra drágább lesz a távfűtés) és közvetve a Város egész közösségének (mert a távhőszolgáltatás problémáinak kezeléséhez költségvetési pénzt kell áldozni). A kedvezőtlen helyzet kezelésére Miskolcon rövidebb és hosszabb távú távhő stratégiát kell alkalmazni. A rövidtávú cél a túlélés, a hőszolgáltató működőképességének fenntartása és a piac védelme kell legyen. Hosszabb távon a távhő körüli feszültségek mérséklését, az Önkormányzat anyagi támogatásának beszüntetését, a környezetvédelmi és energiagazdálkodási előnyök érvényre juttatását kell elérni. A távhő piac védelme érdekében az Önkormányzat ki kell használja a rendelkezésére álló adminisztratív és politikai eszközöket - erre több példát is mutatunk az anyagban. Fel kell számolja azt a helyzetet, hogy folytatódjon az alternatív fűtési mód távhő rovására történő terjesztése lakáskorszerűsítés címszó alatt. Természetesen a távhő piac védelmére szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan folytatni kell az erőfeszítéseket MIHŐ Kft. gazdálkodásának javítására. A közelmúltban meghozott döntések, pl. a gázmotoros tender, illetve a közelmúltban kijelölt fejlesztési irányok, pl. a hőközpontok korszerűsítése helyesnek ítélhetők. A jelentős beruházási igény, kedvezőtlen gazdálkodási helyzet miatt is elkerülhetetlen a távhő díjak olyan mértékre történő emelése, mely fedezi a működési és felújítási költségeket. (Az általános vélekedéssel ellentétben Miskolcon nem kirívóan magasak a lakossági távhő árak, amint ezt bemutatjuk, inkább az átlagos érték körül mozognak.) Csak ismételni tudjuk a miskolci távhőszolgáltatást korábban vizsgáló pénzügyi szakértők véleményét: bármilyen nehéz, a szociális kérdéseket külön kell kezelni. Itt is megerősítjük: a távhő problémák kezelése az 7

8 egész önkormányzat és város ügye, tehát minden érintett osztálynak, a többi önkormányzati vállalatnak is együtt kellene működnie a problémák kezelésében. Az azonnali feladatok között említjük végül a távhőről kialakult kép javítását. Miskolc Városban szemléletváltásra van szükség a távhőszolgáltatás megítélésében. Itt egyrészt a távhő szerepének, stratégiai jelentőségének Önkormányzat általi világos kinyilvánítását tartjuk szükségesnek. Másrészt javasoljuk, hogy MIHŐ Kft. indítson tudatos PR programot, kommunikációjában a jelenlegi kényszerű defenzívából lépjen előre offenzívába. Az anyagban e feladatok megoldási módjára, eszközeire konkrét javaslatot teszünk. A műszaki fejlesztési stratégia célkitűzéseivel egyetértünk, de úgy véljük nem hagyható ki ebből a fogyasztó oldali korszerűsítés: ez nem csak műszaki ekőnyöket kínál, hanem jelentősen hozzájárulhat a távhő megítélésének javításához. A rövidtávú stratégia sikeres megvalósítása után lesz majd az Önkormányzat és MIHŐ Kft. abban a helyzetben, hogy döntsön a hosszabb távú távhő stratégiáról. Noha hagyományos értelemben a víz nem tartozik az energiahordozók közé, hiszen nem az energiatartalmát hasznosítjuk, egyre értékesebb természeti erőforrás, a vele való gazdálkodás módja és az ellátás egyes problémái is hasonlóak az energiahordozókéhoz. Ennélfogva, és azért is mert ez a másik legnagyobb önkormányzati közmű, a városi energiastratégia részének tekintjük. A vízellátó hálózat forrásainak kapacitása messze meghaladja az igényeket. Ez részben a Város 1970-es években tervezett növekedésének elmaradása, részben pedig a vízdíj bevezetésével és növekedésével párhozamosan bekövetkezett jelentős (kb. 60%-os) fogyasztás-csökkenésnek tudható be. Ebből származik az elosztó hálózat hibának egy része is: a túlméretezett berendezések hatékonysága alacsony hálózatban kialakuló sebességek jóval az optimális érték alatt vannak, ami hálózaton vízminőségi problémákat okozhat. Nagyobb baj azonban a vezetékrendszer rossz műszaki állapota. Hálózati hibák elsősorban az azbesztcement csöveknél jelentkeznek, de az acélcsöveknél is komoly korróziós problémák jelentkeznek. Az összes hibabejelentés száma az országos átlagot meghaladja és ez az érték növekvő tendenciájú. Mindent egybevéve azonban jelenleg még - ha az országos átlaghoz képest nagyobb karbantartási költséggel is - a szolgáltató az intenzív hibaelhárítással és részleges rekonstrukciókkal más vízművekhez hasonló üzembiztonságot biztosít. A szennyvízkezelés területén is problémákat és nagyobb költségeket okoz rendszer túlépítettsége, de jelenleg az üzemi paraméterek jók. Ugyanakkor, mivel a szennyvízkezelő telepet eredetileg más iszapkezelő technológiára tervezték, az 8

9 indokoltnál több iszap keletkezik. Jelenleg az iszap nagy részét talajjavításra használják, de a befogadó terület egyre csökken, így a jövőben a már megépült földgáztüzelésű szárítóban szárítani, majd hulladékként deponálni fogják, illetve a távolabbi jövőben megépülő égetőben kívánják ártalmatlanítani. Ez technikailag jó, de üzemköltségét tekintve igen drága megoldás. További problémát jelent a szennyvízkezelés területén, hogy jelentősen szigorodtak a hatósági előírások (az anyagban a változásokat részletesen ismertetjük). Ezek betartása komoly beruházásokat kíván meg a szennyvíztelepen. A fentiek alapján a vízellátást és szennyvízkezelést érintő főbb javaslataink a következők: - Fel kell készülni az elosztóvezeték rendszer cseréjére: fel kell mérni a rendszerelemek állapotát, ki kell dolgozni a beavatkozások műszaki tartalmát és beruházási költségeit: az előkészített projekt előnyt jelent kedvezményes források (pl. EU-alapok) felhasználáshoz. - Meg kell találni annak a módját, hogy a rekonstrukció céljára elkülönített alapot hozzanak létre. (Még kedvezményes források igénybe vételénél is szükség van a saját hozzájárulásra.) - Vizsgálni kell a szennyvíztelepen keletkező iszap mennyiségének csökkentési lehetőségeit. Erre több technológia is rendelkezésre áll (levegőztetés oxigéndúsítása, bioreaktor). Ez nagyban csökkentheti az iszapkezelés és -elhelyezés üzemköltségeit. - A jelentősen szigoródó hatósági előírások következtében szükségessé válik az elfolyó víz minőségének javítása. Ennek feltételeit biztosítani kell, újabb technológiai egységek megvalósításával. Az intézményi energiagazdálkodás igen fontos energetikai feladat: a miskolci közintézmények éves energiafelhasználása 356 TJ volt 2000-ben, közvetlen energiaköltsége pedig, akkori árszinten, meghaladta a 700 M Ft-ot. Ugyanakkor az Önkormányzaton belül nincs kimondottan az energiagazdálkodási feladatokkal foglalkozó szervezeti egység, vagy akár energetikus. Az intézmények éves költségvetési keretét - melynek része az energiaköltség is - maguk az intézmények tervezik, a benyújtott tervet pedig a Pénzügyi Osztály hagyja jóvá. A költségvetés tervezésének alapja általában az előző évben felmerült költség. Az intézmények energiafogyasztási adatait a számlákon kívül más módon nem tartják nyilván. Minden intézmény évente egyszer energiafelhasználási jelentést készít, általában a számlaadatokra alapozva. Ezek a beszámolók a Városüzemeltetési Osztályhoz érkeznek be, amely elvégzi a kötelező adatszolgáltatást az Energiainformációs Ügynökség felé. Ezen túlmenően a szolgáltatott adatok nem kerülnek feldolgozásra. Ez energiagazdálkodási eljárás nem alkalmas arra, hogy az intézmények energetikájával kapcsolatban komolyabb következtetéseket le lehessen vonni, 9

10 időben be lehessen avatkozni, ha az energiafelhasználásban indokolatlan változás állna be, vagy hogy meg lehessen állapítani, hol érdemes és lehetséges költség- és fogyasztáscsökkentő beavatkozásokat megvalósítani. A szolgáltatói számlák különösen azóta, hogy a legtöbb szolgáltató áttért a ritkább leolvasásokon és a leolvasások közötti időszakban becsült fogyasztási adatokon alapuló számlázásra nem szolgálnak megbízható információval az intézmények energiafogyasztásáról és különösen nem annak időbeli alakulásáról. Ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgázzal állítják elő, akkor megállapítható, hogy a közintézmények energiaellátása szinte kizárólag (98%-ban) földgázon alapul. Ez a tény meglehetősen sebezhetővé teszi az intézményi költségvetést egy esetleges (és szakemberek szerint régóta jósolt) gázár-emelkedéssel szemben. Az 2000.évi energiabeszámolók adatainak egyszerű feldolgozása alapján a következő megállapításokat tettük: - A fajlagos költségadatok meglehetősen nagy szórást mutatnak, különösen a távhős intézményeknél, ami arra utal, hogy az intézmények 10-30%-ánál vélhetőleg szerződésmódosítással, lekötés csökkentéssel csökkenthető lenne az energiaköltség. Célszerű lenne erre nézve részletes vizsgálaot végezni. - A fajlagos villanyfogyasztás általában megfelelt az elvárt 1 értékeknek: 9 intézménynél azonban az eltérés meghaladta a 40%-ot. A hőfelhasználás vizsgálata során rosszabb értékeket kaptunk, itt 15 intézménynél volt 40%- nál nagyobb az eltérés, hatnál pedig a 100%-ot is meghaladta. Az eredmények alapján tehát megállapítható, hogy számos beavatkozási lehetőség valószínűsíthető az intézményekben, amelyek segítségével - nem is feltétlenül nagy ráfordítások árán - energia és költség lenne megtakarítható. Ennek érdekében érdemes lenne e területre több figyelmet fordítani, megfelelő adatgyűjtést és - kiértékelést lehetővé tévő energiagazdálkodási rendszert működtetni. Ennek részleteire pontos javaslatot tettünk az anyagban. 1 Az összehasonlítást egy közép-európai intézményeket vizsgáló EU-program alapján végeztük 10

11 Bevezetés A rendszerváltozás kapcsán új helyzet alakult ki a települési energiagazdálkodás területén. A frissen megalakult önkormányzatok tulajdonába kerültek a távfűtő rendszerek, és megörökölték a korábbi tanácsok feladatait a közvilágítás és a helyi intézmények energiaellátása területén. Általánossá vált az igény, hogy az önkormányzatok minden területen, így az energetika területén is jobban képviseljék a helyi lakosság érdekeit. Az önkormányzatok megalakulásával egy időben szabadultak el a korábban dotált energiaárak, és kezdődött meg az energetikai infrastruktúra tulajdoni reformja. Az önkormányzatok furcsa helyzetbe kerültek. A helyi elvárások fokozódtak, ugyanakkor az önkormányzatok játéktere meglehetősen szűk maradt. Nem sikerült a tulajdonviszonyokat az EU-ban szokásos módon alakítani. Ismeretes, hogy a legtöbb európai országban a helyi villamos és gázelosztó rendszerek a helyi hatóságok tulajdonában vannak, akik így viszonylag széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek. A rendszerváltást közvetlenül követő évek bizonytalansága után mind több önkormányzat felismerte, hogy érdemes kihasználni a szűk játéktér adta lehetőségeket is, mivel helyes energiagazdálkodással egyrészt jelentős (felesleges) kiadásoktól tudják megóvni magukat, másrészt jobban eleget tudnak tenni érdekvédelmi feladatuknak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy esetleges energiahatékonysági beruházások munkahelyet teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik az Önkormányzat lehetőségeit. Miskolc MJV önkormányzata is hasonló következtetésre jutott. Az önkormányzat felismerte, hogy az inflációt meghaladó mértékű energiaár-emelkedések miatt a város polgárai és intézményei egyre többet kénytelenek energiára költeni. Az energetikai kiadások adott esetben más fontos területekről vonják el a pénzt. További fontos szempont, hogy az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat okozhatnak, melyek pénzben kifejezhető hatása nagyságrenddel nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások. Az infrastruktúra tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel. Miskolc különleges helyzetben van amiatt is, mert igen magas a távfűtött lakások részaránya, így a távhő - amely az egyetlen önkormányzati kézben lévő energetikai rendszer - a szokásosnál is fontosabb politikai tényező. 11

12 A Város fontos érdeke, hogy a biztonságos energiaellátás összes költsége a lehető legkevesebb legyen. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény is, hogy az energetika környezeti hatásai mérséklődjenek. Ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez tudatos energiagazdálkodásra van szükség. A piacgazdaság körülményei között az energiagazdálkodással kapcsolatos döntések zömét egyrészt az energiafogyasztók, másrészt az energiaszolgáltatók hozzák. Ennek ellenére célszerű az energiagazdálkodás fő kérdéseit városi szinten áttekinteni. Ennek a munkának a kezdeményezője és irányítója csakis az önkormányzat lehet, hiszen az önkormányzat hivatott minden területen az egységes városi érdekeket képviselni. Mindezek alapján fogalmazódott meg az igény, hogy a korábbi hasonló célú tanulmányok frissítéseképpen, a Széchenyi-terv lehetőségeit kihasználva egy olyan dokumentum szülessen, amely - tényszerűen rögzíti a városi energiarendszerek jelen állapotát, - felméri, hogy a város belátható fejlődésének milyen energetikai következményei lesznek, - tekintse át a kritikus területeket, végül - javaslatokat fogalmaz meg a követendő energiapolitikát illetően. Néhány szó a városról Miskolc az Északi középhegység meghatározó helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is: a város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. A város területe kerekítve hektár, lakosainak száma január 1.-én volt. Miskolc MJV meghatározó szerepet tölt be Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből - az előző évi 33%-kal szemben - 36%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 62%-a (136,5 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének 28%-át tette ki hoz képest a város részesedése legjobban a szállítás, raktározás, posta, távközlés (10%- kal) és a gépipar (9%-kal) gazdasági ágakban növekedett, a fémalapanyag, 12

13 fémfeldolgozási termékek gyártása ágban viszont 9%-kal, az építőiparban 7%-kal mérséklődött. A város energetikája számokban: energiamérleg A későbbi fejezetekben részletezett szolgáltatói adatszolgáltatások és statisztikai adatfeldolgozások alapján a város jelenleg jellemző energiamérlegét a lakossági és nem lakossági szektor (ipari, kommunális stb.) szerinti felosztásban mutatjuk be a következőkben. Elöljáróban azonban megjegyezzük, hogy Miskolc némileg speciális helyzetben van: a három legnagyobb ipari fogyasztó (DAM, Digép, HCM) a földgázt - a távfűtés Tatár utcai fűtőművéhez hasonlóan - közvetlenül MOL-tól vásárolja. Emiatt a Tatár u. kivételével, (ahol a távhőszolgáltatótól kaptunk adatszolgáltatást) nem állt rendelkezésre adat ezeknek az iparvállalatoknak a fogyasztásáról, pedig, korábbi évek adatai alapján az jelentős, meghaladja a város többi részének a fogyasztását. Ugyanakkor a villamos fogyasztási adatokban e vállalatok fogyasztása elkülöníthetetlenül szerepel, tehát az energiamérleg készítése során az adatok egyszerű összevetése torz eredményt adna. Emiatt, a helyesebb kép érdekében kénytelenek voltunk becslést tenni az ipavállaltok földgázfogyasztására. A becslés során abból indultunk ki, hogy a szóban forgó fogyasztók közvetlenül 120kV-ról vételezik a villamos energiát, és a 120 kv-os csúcsigényekre vonatkozóan friss adatokkal rendelkezünk. (Lásd a "Villamosenergia-ellátás" c. fejezet megfelelő diagramját). Ennek alapján arra következtethetünk, hogy a nagy fogyasztók aktivitása nem csökken számottevően, sőt, némi visszaesést követően az utóbbi két évben kb. az 1997-es év szintjén állt be. Így, bár belátva a következtetés merészségét, úgy feltételezzük, hogy a gázfogyasztás is az 1997-es év nagyságrendjébe esett. Ezek alapján Miskolc MJV energiamérlege a következők szerint alakult 2001-ben: Energiahordozó Fogyasztás összesen Részarány Villamos energia TJ ,2% Földgáz (távhőtermelés ,4% nélkül) TJ Távhő TJ ,9% Egyéb (tüzifa, szén, PB) TJ 200 1,5% Összesen TJ ,0% 1. táblázat A város energiamérlege 13

14 13,9% Villamos energia 1,5% Földgáz (távhő felhasználása nélkül) Távhő Egyéb (tüzifa, szén, PB) 17,2% 67,4% 1. ábra A Miskolcon felhasznált energiafajták megoszlása Az energiafelhasználás trendjeit az egyes energiafajták ellátását tárgyaló fejezetek mutatják be részletesen. A város várható fejlődése és ennek energetikai vonzatai A város rövid- és középtávú fejlődésének távlatait a jelenleg elfogadás alatt álló, VÁTI és Műépítész Kft. által készített településszerkezeti terv alapján tekinthetjük át. A városfejlesztés stratégiai célja, hogy Miskolc harmonikus polgárvárossá alakuljon át. E cél elérése érdekében biztosítani kell, hogy a város vonzereje növekedjen, a város működése, annak gazdaságossága javuljon, a lakosság komfortérzete növekedjen, javuljon a városkép és jelentősen jobb környezeti állapotot lehessen biztosítani. Ahhoz, hogy a tervezett átalakulás e feltételei megvalósuljanak, a városrendezési tevékenységnek biztosítania kell a gazdaság fejlesztéséhez szükséges területeket, javítani kell a város megközelíthetőségét, rehabilitálni kell a használaton kívüli ipartelepeket és ki kell elégíteni az igényesebb, kertvárosi jellegű lakások iránti keresletet, ill. ehhez területet kell biztosítani. A fenti megállapítások képezik a településszerkezeti terv alapelveit. Míg az 1970-es években az ezredfordulóra kb re prognosztizálták Miskolc lakosságát, a mai jövőképek szerint a jelenlegi, nyi lakosságszám lassan kb re csökken. Ugyanakkor ez a lakosságcsökkenés nem feltétlenül jelenti jár együtt az energiaigények is csökkésével. 14

15 A településszerkezeti terv célkitűzéseinek megvalósulásával párhuzamosan ugyanis részben átalakul a lakásszerkezet, részben pedig a gazdasági élet szerkezetváltásával is számolni lehet. A lakossági energiafogyasztás szempontjából fontos az előrejelzés, mely szerint előtérbe kerülnek a magasabb komfortfokozatú minőségi lakások, melyek elsősorban családiházas övezetekben, kertvárosi területeken létesülnek. A településszerkezeti terv megállapítása szerint már jelenleg is hiány van ilyen minőségi lakásokban és középtávon ilyen lakásra lesz szükség. Ami az ipart illeti igaz ugyan, hogy várható az energiaigények talán nem érik el a 80- as évek energiaintenzív ipari üzemeinek működésével jellemezhető időszakának értékeit, de a jelenlegi helyzethez képest az új kereskedelmi, gazdasági területek, ipari parkok fejlesztésével, ill. a régi ipartelepek rekonstrukciójával újabb ipari és kereskedelmi tevékenységek települése várható, amely a jelenlegi helyzethez képest energiaigény növekedést okoz. Az ipar szerkezetének változását jól jelzi a városban működő vállalkozások, gazdasági szervezetek gazdasági ágak szerinti megoszlása, melyet a következő diagram szemléltet: a működő társas vállalkozások közel egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 31%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedik. Forrás:[1] 2. ábra Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása A gazdasági tevékenységek fejlődésének tendenciáira - tekintettel arra, hogy a megyében működő vállalkozások többsége Miskolcon működik - jó jelzést a beruházások alakulásának BAZ megyei adatsora. 15

16 Beruházások alakulása BAZ megyében M Ft Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szolgáltatás Egyéb (közig.,pénzügy, oktatás stb.) Forrás:[2] 3. ábra A gazdaság fejlődése a megyében A lakossági energiaigények növekedését leginkább befolyásoló kertvárosi területfejlesztések részben jelenlegi mezőgazdasági területeken, vagy kiskertes területeken valósulnak meg, részben pedig már jelenleg is kertvárosi jellegű területeket fejlesztenek tovább. A tervek szerint kb. 300 hektáron valósulna meg ilyen fejlesztés, azaz várhatóan kb magasabb komfortfokozatú lakás építésére lehet számítani. Az ilyen jellegű fejlesztések nagy része, elsősorban az északi, dombos városrészen várható. Ezek közül is kiemelkedő az Őzugró-Bodóoldal, ill. Bodótető területek, ahol kb lakás számára biztosítanak területet. Átlagos lakás energiaigényekkel számítva figyelembe véve azt is, hogy ezek magasabb komfortfokozatú lakások lesznek ha minden ilyen fejlesztés megvalósul az kb. 8,7 MW többlet villamosenergia-igényt jelent. Nem kevésbé ambiciózus a településszerkezeti terv a kereskedelmi, gazdasági tevékenységre kijelölt területek tekintetében sem. Összesen kb. 400 hektáron kívánnak ilyen tevékenységre lehetőséget biztosítani. E területek nagy része ún. zöldmezős beruházások megvalósítására biztosít lehetőséget, de van köztük korábban is ipari tevékenységre használt, rekonstruált terület, ill. olyan is, amely jelenleg ipar jellegű, de amelyre az átalakítás után inkább kereskedelmi tevékenységet prognosztizálnak (ilyen pl. a DIGÉP keleti és nyugati területe). A gazdasági és kereskedelmi tevékenységek energiaigénye nehezebben határozható meg, hiszen nem lehet előre látni, hogy milyen ipar települ a kialakított ipari parkokba. Mégis, hasonló ipari parkok tapasztalata alapján, ill. működő ipartelepek adatai szerint a tervezett fejlesztések kb. 40 MW többlet villamosenergia-igényt 16

17 jelentenek. Hasonló bizonytalansággal becsülhető a kereskedelmi tevékenység energiaigénye, hiszen a tevékenység fajtájától függően jelentősen szórhatnak ezek az értékek. Raktárépületek és bevásárlóközpontok energiaigényének átlagával számolva azonban az ilyen jellegű tevékenységek villamosenergia-igénye kb. további 22 MW lehet. Így együttesen a gazdasági tevékenységek energiaigénye tehát kb. 62 MW-ra tehető. Földgázigények tekintetében a kertvárosi telepítés kb m 3 /h gázteljesítményt igényel, míg az új gazdasági övezeteknek kerekítve kb m 3 /h többlet gázteljesítményre lesz szükségük. A gáz- és villamosenergia-igények összevetéséből az is látszik, hogy a tervek szerint kevéssé energiaintenzív iparok és gazdasági tevékenységek települését várják. Természetesen a fenti energiaigények nem jelentkeznek abszolút igénytöbbletként, hiszen a fejlesztésekkel párhuzamosan a város más területein az igények várhatóan csökkennek (lakosságszám az előrejelzés szerint csökken). Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ezeket a fejlesztéseket a jelenlegi vezetékes energiaellátó hálózat nem tudja változatás nélkül kiszolgálni. A családiházas övezetek fejlesztéséhez kijelölt területek közül több helyen is meg kell építeni a közműveket, de még fontosabb, hogy valahol északi, dombos területen, várhatóan Bodótetőn egy újabb villamos alállomás létesítése lesz szükséges. Az új ipari zónák energiaellátásához is fejlesztések szükségesek. Várhatóan a legnagyobb ilyen ipartelepi rész ellátásához is (a Szirma melletti, ill. a Martintelepi ipari parkok), azok közelében a 120 kv-os távvezetékről újabb alállomást kell létesíteni. Bővíteni kell majd ÉMÁSZ keleti alállomását is. Várhatóan nagyobb beruházást tesz majd szükségessé a földgázellátás biztosítása, hiszen az újabb igények kielégítéséhez (elsősorban az ipari területek esetén) át kell alakítani, bővíteni kell a meglévő középnyomású hálózatot. A településszerkezeti terv energetikai vonatkozásai Mint láttuk, a településszerkezeti terv részletesen tárgyalja a város fejlődésének középtávú kérdéseit, stratégiai céljait és a célok eléréshez szükséges eszközrendszert. Ugyanakkor azonban az energetikai kérdéseket csak olyan mélységben tekinti át, amennyire azok a kijelölt fejlesztési célokkal kapcsolatban jelentkező többlet-energiaigények kielégítését érintik. Nem foglalkozik a településszerkezeti terv az energiahatékonyság javításával, energiaköltségek csökkentésével, megelégszik a biztonságos ellátás szempontjainak tárgyalásával. Ennek kapcsán mind a villamosenergia-ellátással, mind a földgázellátással kapcsolatban megállapítja, hogy az e két vezetékes energiahordozóval való 17

18 ellátottság megoldott, villamosellátás területén nincs be nem kapcsolt terület, s csupán azt vizsgálja minden többlet teljesítményigények jelentkezhetnek, ill. azok kielégítésének milyen műszaki feltételei vannak. Más a helyzet azonban a távhőellátással. Ezzel kapcsolatban a településszerkezeti terv is néhány stratégiai célt állapít meg, ill. néhány olyan következtetést von le, melyek településpolitikai szempontból fontosak. Kiinduló álláspontként a településszerkezeti terv is megállapítja, hogy Miskolcon a távhőrendszer felszámolhatatlan, ennél fogva annak minél hatékonyabb üzemeltetése alapvető városi érdek. A hatékony üzemeltetéssel kapcsolatban a következő javaslatokat teszi: a hőbázist fűtőerőművé kell alakítani, meg kell teremteni az érdekeltséget a távhőben maradásra, ill. a távhő igénybevételére, ennek alapvető szempontja pedig a környezet védelmének biztosítása, az érdekeltség megteremtésén belül akadályozni kell az egyedi hőtermelést azokon a területeken, ahol a távhőre való rákötés lehetséges, ill. be kell vonni az építési, engedélyezési eljárásba a távhőre való rákötés lehetőségének vizsgálatát, végül erőteljesen fejleszteni kell a távhőt, annak visszafejlesztését meg kell akadályozni. A településszerkezeti terv fenti megállapításai jól alátámasztják jelen tanulmány távhővel foglalkozó fejezetének legfontosabb következtetéseit és javaslatait. Érdekes ugyanakkor, hogy a településfejlesztési terv a fenti megállapításokkal ellentétben, környezetvédelmi fejezetében nem tér ki a távhő preferálásának környezetvédelmi előnyeire. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok A Magyarországon kialakult közigazgatási rendszerben a települési önkormányzatoknak vannak kötelező energetikai feladataik, illetve a képviseleti funkció helyes értelmezése esetén további, vállalható feladatokat vehetnek magukra. Salgótarjánban a kötelező energetikai feladatok közé tartozik (a sorrend nem tükröz prioritást!): a közvilágítás működtetése és fejlesztése; a távfűtés felügyelete, a tulajdonosi jogok gyakorlása, illetve a fogyasztói érdekvédelem; 18

19 az önkormányzati intézmények energiaellátásának finanszírozása és az intézményi energiagazdálkodás felügyelete; az intézmények energetikai létesítményeinek fenntartása, korszerűsítése; vízellátás és szennyvízkezelés felügyelete, a tulajdonosi jogok gyakorlása, illetve a fogyasztói érdekvédelem 2 ; közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében a rendezési tervek készítése, illetve a fejlesztések engedélyeztetése kapcsán; az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése. Egy jól működő önkormányzatnak azonban felelősséget kell éreznie a város egészéért, a polgárokért, a városban működő nem önkormányzati intézményekért és vállalatokért is, tehát el kell látnia a következő feladatokat is: települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása, az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolattartás városi ügyekben, a helyi energiák hasznosításának elősegítése, a lakossági energiatakarékosság támogatása, az országos energetikai kezdeményezések (pl. támogatási programok) városi hasznosításával kapcsolatos szervezési feladatok, az energiafelhasználás helyi környezeti hatásainak figyelemmel kísérése. A következőkben áttekintjük, hogy hogyan történik a fenti feladatok végrehajtása Miskolcon. A közvilágítás Miskolci Önkormányzat közvetlen energetikai költségei között igen jelentős szerepet játszik a közvilágítás. A csaknem miskolci fényforrás működtetése komoly feladat, éves költsége meghaladja a nettó 300 millió forintot. A fényforrások beépített összteljesítménye több mint 3 MW, éves villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 10 millió kwh-át. A közvilágítási energiafogyasztás alakulását jól mutatja a villamosenergia-ellátással foglalkozó fejezetben található diagram. A közvilágítással kapcsolatos feladatok a Városüzemeltetési Osztály hatáskörébe tartoznak. Itt rendelkezésre állnak az e feladathoz szükséges kapacitások és a megfelelő szakértelem. Ennek hatása jól érzékelhető a miskolci közvilágítás 2 A hagyományos értelmezés szerint a víz nem tartozna az energiahordozók közé, hiszen nem az energiatartalmát hasznosítja a végfelhasználó. Ugyanakkor a felhasználás jellegét, a vízzel való gazdálkodás módját, az ellátás problémát tekintve nagyon hasonlít a vezetékes energiaellátáshoz. A víz emellett, ha nem is energiahordozó, de igen értékes (sőt egyre értékesebb), a ez energiahordozókhoz fogható fontosságú erőforrás, így egyre gyakrabban, int jelen tanulmányban is, az energiaellátással közösen tárgyalják. 19

20 szakszerű működtetésében: nem csupán a korábbi és a jelenleg folyó korszerűsítési munkákra gondolunk, hanem arra is, hogy a műszaki megoldások tekintetében is úttörő megoldásokat választanak. Erre jó példa az, hogy a közvilágítási hálózat egyik trafóállomásán, kísérleti jelleggel bevezették a feszültségszabályozással történő teljesítménygazdálkodást. Hasonló berendezésből csak tízegynéhány darab üzemel az országban, elsősorban Budapesten. A kísérlet végleges eredményei még nem ismertek. Bár természetesen jelentkezett a teljesítményszabályozásból adódó megtakarítás, az csak hosszú idő után dönthető el, hogy ez a műszaki megoldás milyen hatással van a lámpák élettartamára és a közvilágítás egyéb költségeikre. Azt is meg kell említeni, hogy Miskolcon előremutató módon óta mérés szerint számolják el a közvilágítási villamosenergia-fogyasztást. A korábbi sikeres világításkorszerűsítési projektek eredményeképpen, az anyagi lehetőségek függvényében további ilyen beavatkozásokat valósítanak meg. A tanulmány készítése idején volt folyamatban a legutóbbi világításkorszerűsítési projekt, mely több mint 4400 világítótest cseréjét foglalta magában. Az ebből várható teljesítményigény csökkenés meghaladja a 320 kw-ot, ami több mint a jelenleg beépített világítási teljesítmény 10%-a. Ebből származó megtakarítás mind a lekötött teljesítménydíjban, mint pedig a villamos energia áramdíjban jelentkezik, tehát a pénzben kifejezett megtakarítás mértéke is nagyságrendileg tíz egynéhány százalékot tesz ki, azaz több mint 30 M Ft lehet évente. A távfűtés fölött az önkormányzat napi operatív szakmai felügyeletet nem gyakorol. A fogyasztói panaszokat ugyancsak a hőszolgáltató kezeli. Ugyanakkor a távhőszolgáltatás környezetében bekövetkező minden lényeges változásra reagál az Önkormányzat: MIHŐ javaslatait a képviselő testület megvitatja, minden lényeges stratégiai kérdésben, nagyobb beruházások kapcsán, az ármegállapítással és a távhőszolgáltatás szabályozásával kapcsolatosan a Tulajdonosi Bizottság, a képviselő testület hozza meg a döntéseket. A távhőszolgáltatás helyzete Miskolcon meglehetősen problematikus, talán az országos átlagnál több nehézség terheli, ezért ezzel a kérdéssel, mint a városi energiastratégia kiemelt fontosságú területével külön fejezetben részletesen foglalkozunk. Az intézmények energiagazdálkodására és energetikai berendezéseinek üzemeltetésére az önkormányzatnak nincs közvetlen befolyása. A karbantartás és üzemeltetés jellegű feladatokat az egyes intézmények önállóan oldják meg vagy saját munkaerővel, vagy pedig külső szakcégek bevonásával. Ugyanakkor természetesen az éves költségvetést, beleértve az energiaköltségeket is az önkormányzat biztosítja az intézmények számára. Ezt azonban nem támogatja hatékony energiagazdálkodási rendszer, amint arról az intézményi energiagazdálkodásról szóló fejezetben részletesen is szólunk. 20

21 Az intézményi energetikai felülvizsgálatra történtek kezdeményezések, de átfogó, valamennyi intézményt magába foglaló veszteségfeltáró vizsgálat nem történt. Az intézmények energetikai létesítményeinek korszerűsítésével kapcsolatos szakértői hátteret a Városüzemeltetési és Beruházási Osztály biztosítja, amelynek emellett számos egyéb feladatot is el kell látnia. Az intézmények energiaköltségeinek finanszírozása a költségvetésből történik. Az éves költségeket maguk az intézmények tervezik, ezt a tervet hagyja jóvá a Pénzügyi Osztály. A tervezés alapjául az előző évi energiaköltségek inflációval növelt értéke szolgál. Az energiafogyasztási adatok kizárólag a költségvetés tervezését szolgálják. Energiagazdálkodási célokra (statisztikák, fajlagos értékek képzése, az egyes intézmények energiahatékonyságának mérése stb.) az adatokat nem használják fel. A vízellátás és szennyvízkezelés területén a távhőszolgáltatás esetéhez hasonlóan az Önkormányzat szintén nem gyakorol napi operatív felügyeletet, de mint MIVÍZ Rt. tulajdonosa és helyi hatóság minden lényeges stratégiai döntésben, a vízellátás szabályozói környezetének alakításában meghatározó módon részt vesz. Bár megítélésünk szerint a vízellátás és szennyvízkezelés helyzete kevésbé problematikus mint a távhő, korántsem mentes bizonyos nehézségektől, melyeket jelen tanulmány megfelelő fejezetében vizsgálunk. A települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása területén a Város a következő eredményeket mondhatja magáénak: Jelenleg van elfogadás alatt az új Településszerkezeti Terv, amely részletesen foglalkozik a Város energiaellátásával, elsősorban a Város fejlődésével jelentkező többlet-energiaigények kielégítése szempontjából, de néhány általános energiastratégiai tételt is megfogalmaz. Kidolgozta a "Miskolc Megyei Jogú Város Fejlesztési programja "c. anyagot, amely érintőlegesen szintén foglalkozik a fejlődéssel összefüggésben energetikai kérdésekkel. Elkészítette a Város környezetvédelmi állapotjelentését, amelyben szintén van egy rövid energiagazdálkodási fejezet, illetve a környezeti állapot vizsgálata során kitér az energiafelhasználással kapcsolatban jelentkező környezeti hatásokra. Már 1999-ben elkészíttette a "Miskolc Város energetikai stratégiája" c. koncepciótervet A fenti anyag frissítése és folytatásaként elkészíttette a jelen energiastratégiai tanulmányt. 21

22 Az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolat elsősorban a közműfejlesztések idején válik intenzívvé, de elmondható, hogy mind az áramszolgáltatóval, mind a gázszolgáltatóval szükség szerint akár napi kapcsolatot is tartanak, részben a Városüzemeltetési és Beruházási Osztályon, részben az önkormányzat egyéb szervein, a képviselőtestület tagjain keresztül, ha az e területeket érintő szabályozási, fejlesztési kérdések merülnek fel. A fejlesztésekben való jó együttműködés példája a közvilágítás korszerűsítése, illetve az ott megvalósított kísérleti feszültségszabályozásos teljesítménygazdálkodási rendszer. Az országos energiahatékonysági programokat eddig a lehetőségekhez képest jól kihasználta a Város: tudomásunk szerint mind a közvilágítás korszerűsítésénél, mind pedig a távfűtési rendszer korszerűsítésénél (mérésen alapuló elszámolásra való áttérés, változó tömegáramú szabályozás, Tatár u.-i fűtőmű korszerűsítés - hőcserélő beépítés, stb.) igénybe vették ill. pályáznak különböző kedvezményes forrásokra (Energiatakarékossági Hitel Alap, Széchenyi Terv) Az energiafelhasználás helyi környezeti hatásait a korábban hivatkozott, és várhatóan frissítésre kerülő környezetvédelmi állapotjelentése vizsgálja. Az önkormányzat szerepe az energiahatékonyság javításában Energiahatékonyság, energiatakarékosság helyi kedvező kihatásait a következőkben összegezhetjük: Részben az árak további emelkedése, részben a fogyasztás lassú, de állandó bővülése az önkormányzatok energiaszámláit a többi költséghez képest erőteljesebben növelik a jövőben. Viszonylag szerényebb megtakarítás az energiában tehát jelentősebb megtakarítással járhat az összes kiadás tekintetében. A komoly költségtömeget jelentő energia megtakarítása bővítheti a szabadon felhasználható fejlesztési forrásokat, növekszik tehát az önkormányzatok döntési szabadsága. Az energiahatékonysághoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó beruházások megvalósítása munkalehetőségeket teremt, bár egyes automatizálással járó korszerűsítések nem egyszer többletmunkaerő felhasználását váltják ki. A helyi foglalkoztatás javulása, miközben növeli az önkormányzatok bevételeit, csökkenti a munkanélküliséggel összefüggő önkormányzati terheket. A nagyobb szabású energiaracionalizálást célzó programok túlmutathatnak az önkormányzat területén és több önkormányzat, régió összefogását, együttműködését kívánhatják meg. A regionális megközelítés, az 22

23 együttműködésből adódó tapasztalatok az egyik legfontosabb tényezőként értékelhetők az európai források jövőbeni megszerzésénél. A hatékonyabb energiafelhasználás csökkenti az abból származó helyi környezeti ártalmakat, javítja a helyi természeti környezet megóvásának esélyeit. Az alternatív energiafajták termelése pedig a környezetszennyező hulladék csökkenését hozza, segítve ezzel a tisztább egészségesebb környezet kialakítását. Az energiamegtakarításból keletkező források felhasználhatók pl. a helyi vállalkozói tevékenység élénkítésére, azon túl, hogy az önkormányzatok által vezérelt energiatakarékossági programok a vállalkozásoknál, és a lakosságnál is megtakarításokat eredményezhet. Az energiagazdálkodás területén megvalósuló racionalizálási programok például szolgálhatnak más területeknek is, így az önkormányzati gazdálkodás egészében is teret nyerhet az ésszerű hatékonyabb gazdálkodási szemlélet. Az önkormányzat mint energiafogyasztó Az önkormányzat létesítményeket tulajdonol, üzemeltet és lakossági szolgáltatásokat biztosít. Ebből adódóan állnia kell az ezzel összefüggő költségeket, beleértve az energiaköltségeket is. Az önkormányzatnak ennek megfelelően az energiamegtakarításokhoz közvetlen anyagi érdeke fűződik. Az önkormányzati energiafelhasználás alapvetően három csoportba osztható: 1. csoport: önkormányzathoz tartozó intézmények (közigazgatási hivatalok, iskolák, kulturális intézmények, sport- egészségügyi és szociális létesítmények illetve lakóépületek, önkormányzati bérlakások). 2. csoport: önkormányzathoz tartozó járművek 3. csoport: önkormányzati szolgáltató létesítmények (közvilágítás - vízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés) Az önkormányzat energiafogyasztói szerepkörével összefüggő tevékenység lehet: Az 1. csoportra vonatkozóan: - megfelelő energiagazdálkodási rendszer működtetése - energetikai felülvizsgálatok végzése - a korszerűsítési javaslatokra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok készítése - több évre szóló hatékonyságjavítási program kidolgozása (pl. épülethéjszigetelés, fűtéskorszerűsítés, szabályozások, felügyeleti rendszerek) 23

24 - épületenkénti, esetleg funkciónkénti fogyasztásmérés (az energiagazdálkodási rendszer részekét) - berendezések távvezérlésű kezelése (mérés, szabályozás, riasztás) - az érintettek rendszeres tájékoztatása, szakemberek képzése A 2. csoportra vonatkozóan: - a járműállomány rendszeres felülvizsgálata - járművenkénti fogyasztásmérés és -ellenőrzés - megelőző karbantartási terv kidolgozása - járműfelújítási program készítése, esetleg - útvonal-optimalizálás A 3. csoportra vonatkozóan: - a létesítmények felülvizsgálatára vonatkozó többéves terv kidolgozása - az energiatakarékos világítótestek részarányának növelése - megelőző karbantartási terv kidolgozása - fogyasztási csomópontok szerinti mérés és fogyasztásfigyelés (monitoring) kidolgozása Ezen tevékenységek módszeres végrehajtása pénzügyi megtakarításokat, energiafelhasználás-csökkenést, és ebből eredően a környezetterhelés csökkenését eredményezi. A másik fontos eredmény, hogy ösztönző példaként szolgálhat az önkormányzat hozzáállása a lakosság és a többi energiafogyasztó számára. Mindezek azonban csak megfelelő szakértelem rendelkezésre állása és együttműködése esetén valósíthatók meg, folyamatos ellenőrzés és szükség szerinti módosítás mellett. Az önkormányzat mint energiatermelő és -elosztó Az önkormányzat tevékenysége a következő területekre terjed ki: - villamosenergia-termelés, fűtési esetleg hűtési energiaszolgáltatás, - a megújuló energiaforrások optimális felhasználása, - települési hulladék energetikai hasznosítása, - távhő termelés és -elosztás, - energia végfelhasználás a fogyasztóoldali befolyásolás (demand side management - DSM) keretein belül. Az e területeken a következőket teheti az Önkormányzat a hatékonyságjavítás érdekében: 24

25 a) A termelés oldalán: - a létesítmények energiaauditjának elvégzése - a korszerűsítési javaslatokra megvalósíthatósági tanulmány készítése - az energiatermelő berendezések hatékonyságának javítása, környezetterhelésének csökkentése - a tüzelőanyag-választás gazdasági, szociális és ökológiai szempontjainak érvényesítése - a megújuló energiahordozók használatának ösztönzése (biomassza, nap-, szélés vízenergia) - kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (kogenerációs) rendszerek elterjesztése - független energiatermelés ösztönzése bizonyos nagyfogyasztók esetén - a települési hulladék energetikai hasznosításának elősegítése - a végfelhasználói energiaigény befolyásolása, a termelés ehhez való hozzáigazítása b) A szolgáltatás/elosztás szintjén: - a létesítmények energia-auditjának elvégzése - a hőelosztó hálózat hatékonyságának javítása - elosztóhálózat-üzemeltetési szerződések kötése - olyan mérési/számlázási rendszer bevezetése, amely ösztönzi a túlfogyasztás elkerülését - naprakész települési energiafogyasztási adatbázis létrehozása, karbantartása - az energetikai hálózatok integrált tervezése - a rendszer infrastruktúra optimalizálása a felesleges beruházások elkerülése érdekében c) Az energiafogyasztás oldalán - az egy főre jutó fogyasztás csökkentési lehetőségeinek keresése (a minőség romlása nélkül), a szükséges intézkedések megtétele (pl. DSM) - a termelés és elosztás igazítása a végfelhasználói oldalhoz (legkisebb költség elve szerinti tervezés) A fentiekben felsorolt tevékenységek eredményeképpen a bevezetőben felsorolt előnyök érhetők el: az energiahordozók oldaláról nagyobb függetlenség, fosszilis energiahordozó megtakarítás, helyi energiatermelés, megújuló energia részarányának növekedése, környezetterhelés csökkentése, helyi foglalkoztatás elősegítése stb. 25

26 Az energiagazdálkodás intézményi háttere Az önkormányzaton belül nincs olyan kijelölt, vagy közvetlenül erre a célra létrehozott szervezeti egység, amely az energiagazdálkodás összes kérdésével átfogóan, összefüggéseiben foglalkozna. Nincs tehát energetikus, főenergetikus, vagy főenergetikusi szervezet. Az energiafelhasználással, és energiagazdálkodással kapcsolatos ügyek leginkább a Városüzemeltetési és Beruházási Osztály hatáskörébe tartoznak: itt végzik pl. a nagyobb energetikai beruházások előkészítését, ez az egység készítteti az energiastratégiai tanulmányokat, ide érkeznek be az intézmények éves energiajelentései, stb., de például a város fejlődéséhez kapcsolatos energiastratégiai kérdésekkel a településszerkezeti terv kapcsán a városi Főépítész munkatársai foglalkoznak, az intézmények költségeit (ide értve az energiaköltségeket is, a Pénzügyi Osztály hagyja jóvá. Ugyanakkor nem állítható, hogy az energetika elhanyagolt terület lenne az Önkormányzaton belül: a Hivatal tevékenységében tetten érhető a törekvés, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék ezt a területet. Így például az elmúlt években számos tanulmány készült vagy egyes energetikai részletkérdések tisztázására, vagy az általános energiastratégiával kapcsolatban (az utolsó ilyen anyagok ben). Mint láttuk, meglehetősen részletesen foglalkozik a településszerkezeti terv is az energiaellátás kérdéseivel, de jelentős figyelmet szentel a területnek a Város környezetvédelmi állapotjelentése, illetve a 2000-es, közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési program is. Vezetékes energiaellátás Villamosenergia-ellátás A főelosztóhálózat és az országos hálózattal való kapcsolatának rövid ismertetése Miskolc város villamos energia ellátásának fő alaphálózati táppontja az MVM Rt. tulajdonú, az OVIT Rt. kezelésében lévő Felsőzsolcai 400/120/35/20 kv-os alállomás. Kis mértékben részt vesz az ellátásban a szintén MVM Rt. tulajdonú és az OVIT Rt. által kezelt Sajószögedi 400/220/120/15 kv-os alállomás, valamint a 120/35/10 kv-os Borsodi Hőerőmű. A Felsőzsolcai alállomáson 2 db 400/120 kv-os, 250 MVA-es transzformátor, és 3 db 120/35/20 kv-os, 40/30/20 MVA-es ill. 40/25/25 MVA-es transzformátor üzemel. 400 kv-on az alállomás 2 db vezetéken keresztül csatlakozik az alaphálózathoz. 26

27 Ennek üzemzavara esetén a város ellátása a már említett Sajószögedi alállomásra és a Borsodi Hőerőműre, továbbá a Sajóivánkai 400/120 kv-os alállomásra hárul. A városban főelosztóhálózat szerepét egyrészt a 120 kv-os, másrészt a 35 kv-os hálózatrendszer tölti be. A 120 kv-os hálózatra csatlakoznak az ÉMÁSZ kezelésében lévő Miskolc-Nyugati, Miskolc-Déli és a DAM transzformátorállomások, továbbá a DIGÉP és HCM, mint nagy teljesítményigényű fogyasztók, amelyek saját transzformátorállomással rendelkeznek. A 35 kv-os hálózatra csatlakoznak az ÉMÁSZ kezelésében lévő Miskolc-Központi 35/10 kv-os, Miskolc-Keleti 35/10 kv-os, és Chinoin 35/20 kv-os transzformátorállomások, továbbá jelentősebb teljesítményigényű fogyasztók: Drótművek, Fonoda, METRÓ áruház, Hűtőház, MÁV Járműjavító, MVK diósgyőri egyenirányító. A 35 kv-os hálózat betáplálási pontjai a Miskolc-Nyugat 120/35/10 kv-os, valamint a Felsőzsolcai 400/120/35/20 kv-os alállomások. A városon belül a villamos energia szétosztását a 10 kv-os és 20 kv-os elosztóhálózat biztosítja. A 10 kv-os hálózat a város belső övezeteibe, a 20 kv-os hálózat a peremrészekbe szállítja a villamos energiát. A 10 kv-os hálózat földkábeles, a 20 kv-os hálózat szabadvezetékes kivitelű. A 10 kv-os hálózat betáplálási pontjai a Miskolc-Nyugati 120/35/10 kv-os, Miskolc- Déli 120/10 kv-os, Miskolc-Központi 35/10 kv-os és Miskolc-Keleti 35/10 kv-os állomások, míg a 20 kv-os hálózat betáplálási pontjai a Chinoin 35/20 kv-os és a Felsőzsolcai 400/120/35/20 kv-os alállomások. Az utóbbi időszakban egyre nagyobb számban csatlakoznak az elosztó hálózatra 0,5 20 MW teljesítményű hőt és villamos energiát kapcsolt módon termelő fogyasztói tulajdonban lévő berendezések. Az ilyen villamos energiát is termelő berendezések a beépített generátorok teljesítményének függvényében a középfeszültségű elosztóhálózatra vagy az alállomások középfeszültségű gyűjtősínjeire csatlakoznak. A 10 kv-os és 20 kv-os hálózatra nagy számban közvetlenül csatlakoznak olyan fogyasztók (ipar, intézmények egyéb), amelyek teljesítményigénye nem igényli a magasabb feszültségszintről történő ellátást. A háztartási fogyasztók, kisebb ipari üzemek, intézmények, közületek stb. a kisfeszültségű (0,4 kv-os) elosztóhálózatra csatlakoznak, amelyet 10/0,4 kv-os, illetve 20/0,4 kv-os transzformátorállomások táplálnak. Ezek lehetnek építettházas-, pince-, lemezházas- és oszlopállomások. A kisfeszültségű hálózat a sűrűn beépített, többszintes városrészekben földkábeles, egyéb helyeken szabadvezetékes kivitelű. 27

28 Teljesítményigények és fogyasztási adatok Miskolc város és azon belül az egyes táppontok országos terhelésmérés napi csúcsterhelését 1993-tól 2001-ig a következő diagram és táblázat mutatja be. Miskolc villamosenergia rendszerének napi csúcsterhelései MW kv 20 kv 35 kv 120 kv kv 51,21 49,06 52,11 52,73 54, ,29 51,69 55,5 56,8 20 kv 8,08 10,38 10,8 10,77 10,79 10, ,1 14,2 35 kv 9,86 13,26 13,49 14,99 15,78 16,2 15,3 18,2 18,3 19,5 120 kv 137,15 140,2 129,04 123,14 153,42 179,91 158,91 115,54 168,49 165,31 Forrás:[3] 4. ábra Villamos teljesítményigények Az ábrából jól látszik, hogy a város összegzett pillanatnyi energiaigénye nagyban függ három, 120 kv-ról közvetlenül vételező nagyfogyasztójának (DAM, Digép, HCM) pillanatnyi energiaigényétől. Ugyanakkor a többi feszültségszintről ellátott fogyasztó csúcsigényei csak igen kis mértékben változnak, noha az enyhe, de szinte állandó emelkedő trend megfigyelhető. A város területén lévő, alapdíjas tarifával vételező fogyasztási helyek (gyakorlatilag a háztartások), valamint a közvilágítás évi villamos-energia felhasználását havi bontásban összesítve a következő diagram és táblázat mutatja be: 28

29 GWh/hó 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Közvilágítás 1,2 0,9 0,9 0,7 0,6 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,3 Alapdíjas tarifával 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 Forrás:[3] 5. ábra Villamosenergia fogyasztás éves lefutása Bár rendelkezésünkre állnak a teljesítménydíjas fogyasztók adatai is, azokat nem tüntettük fel a diagramban, mert a 120 kv-on vételező nagy ipari fogyasztók adatai nem elkülöníthetők, és nagyságuknál fogva torzítják képet. A diagram jól mutatja, hogy a lakossági fogyasztás meglehetősen egyenletes, nem mutat szezonalitást, bár a decemberi kiugró érték valószínűleg összefüggésbe hozható az igen hideg időjárással. A közvilágítási fogyasztás jól követi a felhasználási cél jellegéből adódó várható trendet. Ellátásbiztonsági kérdések Miskolc várost ellátó hálózat műszaki paraméterei, kora és állaga megegyezik a Magyarországon található többi hálózat jellemző értékeivel. Bár a hálózat korát tekintve nem a legfiatalabb, de üzemzavari statisztikákat tekintve átlagos illetve jó állapotúnak tekinthető. Táppont Fesz. Össz db Össz idő Darab/vonal szint. [kv] Miskolc keleti :49 10:46 7:56 1,5 0,8 0,5 (35/10) :56 0:22 0,3 0,1 Miskolc központi :33 0,6 (35/10) 35 29

30 Táppont Fesz. Össz db Össz idő Darab/vonal szint. Miskolc nyugati :04 11:43 11:54 1,4 0,4 0,9 (120/35/10) :08 12:40 15:44 0,7 1,1 1, :01 Miskolc déli :50 1,2 (120/10) 120 Összesen :58 35:31 76:57 2. táblázat A villamos hálózat üzemzavari statisztikája A következő táblázat pedig a különböző feszültségszinten vételező fogyasztóknak a Garantált szolgáltatás keretében vállalt átlagos éves zavartatásait, áramszüneteit foglalja össze, ami jól mutatja a rendszer teljesítőképességét, megbízhatósági szintjét. Események Vételezés feszültség szintje Rövid idejű kikapcsolások száma évente az automatika működés idejére, max. 1 perc időtartamban Üzemzavar jellegű, elosztóhálózati áramszünetek összegzett ideje, évente ívesgyűrűs középfeszültségű hálózat esetében (ilyen a teljes 10 kv-os terület, és a 20 kv-os terület 35%-a) Üzemzavar jellegű, elosztóhálózati áramszünetek összegzett ideje, évente sugaras középfeszültségű hálózat esetében (ilyen a 20 kv-os terület 65%-a) Egy fogyasztót érintő, a csatlakozó berendezés hibájából adódó áramszünet ideje, átlagosan 10 évente legfeljebb egy alkalommal Egybefüggő idejű, tervszerű áramszünet karbantartás céllal, 2-4 évente legfeljebb egy alkalommal Állomás átépítés, ki- illetve középfeszültségű rekonstrukció miatt, évente kettő- három napig naponta 20 kv-os hálózaton vételező fogyasztót érint 20/0,4 kv-os transzformátor kisfeszültségű hálózatán vételező fogyasztót érint 10 kv-os hálózaton vételező fogyasztót érint 10 kv-os transzformátor kisfeszültségű hálózatán 10 db 10 db 4 db 4 db 6 óra*,** egyébként 3 x 40 perc - 4 óra*,** egyébként 2 x 30 perc 5 óra* 6 óra* 8 óra* óra 3 óra*** 8 óra 3 óra*** 6 óra** 6 óra 6 óra** 6 óra óra óra 3. táblázat Villamos fogyasztók számára garantált szolgáltatások paraméterei */ Egy-egy alkalommal az áramszünet időtartama átlagosan nem több, mint 2 óra. De az esetek 64%-ban rövidebb mint 2 óra, de az esetek 10%-ban azonban hosszabbak mint 6 óra. Éves gyakorisága átlagosan, 2-3 alkalom. **/ Csak azon középfeszültségen vételező fogyasztók esetében akik nem rendelkeznek tartalék csatlakozással, vagy két irányú ellátással. ***/ Az esetek 64%-ban rövidebbek mint 3 óra, de az esetek 7%-ban hosszabb mint 6 óra. Megjegyzés: a fentieken kívül rövid, max. 200 msec ideig tartó feszültség letörések is érzékelhetőek a hálózaton. A 20 kv-os szabadvezeték ellátású területen évente kb. 70 db., míg a 10 kv-os kábelhálózatú területen csupán 25 db. feszültség letöréssel kell számolni évente. 30

31 Szolgáltatói jövőkép Az ellátásbiztonság javítása és a piacnyitásra való felkészülés érdekében tervezett rekonstrukciós és felújítási munkák A szolgáltató hosszútávú tervei között szerepel a 35 kv-os hálózat 20 kv-ra, valamint a 10 kv-os kábelhálózat 20 kv-ra történő áttérítése. Így az ÉMÁSZ által végzett elosztóhálózati rekonstrukciós és fejlesztési munkák során ennek megfelelően tervezik és építik meg a hálózatot. A kábelhálózaton évek óta végeznek diagnosztikai méréseket, és többek között ennek eredményétől függően valósítják meg a rekonstrukciós munkákat. A közép- és kisfeszültségű elosztóhálózaton folyamatosan végzett rekonstrukciós munkák példaszerűen, de a teljesség igénye nélkül az alábbiak: - olaj papír szigetelésű kábelek cseréje - szabadvezetékes hálózatok mechanikai rekonstrukciója, szigetelő cseréje, vezető keresztmetszet növelése - transzformátor állomások és kapcsoló állomások építészeti és villamos technológiai felújítása Az elosztóhálózat ellátását biztosító táppontok rekonstrukcióját is folyamatosan végzik, sorrendjét azok villamosenergia elosztásában betöltött szerepe, életkora, üzemzavari jellemzői és a diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján határozzák meg. Középtávon tervezik a Miskolc-Nyugat 120/35/10 kv-os, valamint a Miskolc- Központi és Keleti 35/10 kv-os alállomások rekonstrukcióját. A város területén, illetve közvetlen környezetében a jelenleg ismert, valamint prognosztizálható fogyasztói igények alapján új táppont létesítését nem tervezik, az új fogyasztói igényeket amennyiben az szükséges a meglévő táppontok bővítésével kívánják megoldani. Hosszútávú fejlesztési elképzeléseik között szerepel a Központi és a Keleti állomások 120 kv-os megtáplálása. Mind a fejlesztések, mind a hálózat rekonstrukciók végrehajtásánál, valamint a felújításra kerülő hálózati elemeink kiválasztásánál szem előtt tartják a környezetvédelmi előírások érvényre jutását. A közvilágítás területén az elkövetkező pár év folyamán végre kívánják hajtani a régi, hagyományos 60 W-os izzóval működő közvilágítási berendezések ( db) cseréjét modern, nagyobb megvilágítást biztosító 36W-os kompakt fénycsöves lámpatestekre. 31

32 A versenypiacra való felkészülés, valamint a törvényi szabályozás miatt a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérőket, az ÉMÁSZ Rt. egész ellátási területén rövid határidőn belül lecserélik. Szolgáltatói célok, tervek és fejlesztési elképzelések a piac-liberalizáció tükrében A villamos energiapiac-liberalizációt követően a jelenlegi áramszolgáltató cégek két, gazdaságilag külön álló területekre bomlanak szét. Az egyik terület a Hálózati részleg (Hálózati engedélyes) lesz, amely a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok üzemeltetéséért és fejlesztéséért lesz felelős, a másik cég pedig a Kereskedelmi részleg (Közüzemi szolgáltató) lesz, amelyik a villamos energia forgalmazásáért, azaz, mint neve is mutatja, a kereskedésért lesz felelős. Általánosságban elmondható, hogy továbbra is a szolgáltató céljai között szerepel a fogyasztók a törvényi előírások által is meghatározott megfelelő minőségű villamos energiával történő ellátása, valamint az új villamos energiaigények minél hamarabb történő kiszolgálása. Az ehhez szükséges hálózatfejlesztéseket és rekonstrukciókat időben elvégezik a fogyasztók minimális zavartatása mellett. ÉMÁSZ-nál évek óta program az üzemzavari statisztikák javítása, az üzemzavarok számának és elhárítási idejének csökkentése. Ezt a programot a jövőben is következetesen folytatni szándékoznak. Földgázellátás Miskolc városában a gázszolgáltatás 120 éves múltra tekint vissza november 26-án kezdődött meg a városban a légszeszgyártásra alapozott gázvilágítás. A múlt század harmincas éveinek végére a gázvilágítás már elvesztette jelentőségét, viszont a háztartási és az ipari fogyasztók száma emelkedett. A II. világháborút követően érthető okokból a termelés és a szolgáltatás visszaesett, majd a vállalat 1950-ben a város kezelésébe történő átadása után az évtized közepétől dinamikus fejlődés vette kezdetét. A gázszolgáltatás új alapokra helyezése 1964-ben kezdődött, amikortól a városi gázról földgázra történő átállás elkezdődött, amely folyamatosan 1970-ig tartott és az országban elsőként Miskolc városában fejeződött be. Az ellátás forrásai, hálózata Miskolc MJV helyzete a gázellátás szempontjából egyedi, mert az ellátást nem kizárólag a területi gázszolgáltató (TIGÁZ Rt.) biztosítja, hanem a város energiapiacán MOL Rt. közvetlenül is jelen van: a legnagyobb ipari fogyasztók és a távhőrendszer legnagyobb hőforrása (Tatár utcai fűtőmű) részére közvetlenül 32

33 értékesíti a földgázt. Az így értékesített földgáz mennyisége - noha csak négy nagy fogyasztóról van szó - mint a későbbiekben bemutatjuk, meghatározó, hiszen meghaladja az összes többi fogyasztó számára TIGÁZ által értékesített mennyiséget. A város TIGÁZ által ellátott fogyasztói a MOL Rt. által működtetett országos gáztávvezetéki rendszerről két betáplálási ponton kapják a földgázt: az Északi gázszállító vezetékről a Csorba telepi tavak térségében található ún. 0 pontról, illetve a Kistokaj és Vargahegy között kiépített nagynyomású vezeték végpontján található Vargahegyi gázátadó állomásról. A gázátadó állomásokhoz kapcsolódó nagyközépnyomású gázvezeték-rendszereken 12 darab gázfogadó állomás van. A Sajószigeti úton a TIGÁZ Rt. telephelyén található gázfogadó állomás és a Fonoda utca térségében található Keleti-ipartelepi és a Baross G. úti gázfogadó állomás a 0 pontról kapja a földgázt. A Varga-hegyi gázátadó állomásról kiinduló nagyközépnyomású vezetékről a Tatár úti, a Kiliáni és Szervezet úti, a Vasgyári, a Perecesi, a Komlóstetői, az Egyetemvárosi, a Görömbölyi és a Martintelepi gázfogadók kapnak földgázt. A város belső lakóterületein 30 darab körzeti nyomásszabályozó üzemel, amelyeket a Sajószigeti úti, Baross G. úti, Tatár úti, Kiliáni és Egyetemvárosi gázfogadók által megtáplált összefüggő, körösített középnyomású gázhálózat lát el földgázzal. A rendszer vázlatos felépítését a mellékelt, 8. számú ábra szemlélteti. Az elmúlt tíz évben a város jelentős területei kapcsolódtak be a vezetékes földgázszolgáltatásba, és napjainkban elmondható, hogy a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó, de területileg elkülönült Bükkszentlászló és Ómassa településrész kivételével a város teljes területét behálózza a földgázelosztó hálózat. Az 1990-es évek elején Martintelepen, illetve Görömbölyön épült ki a gázvezeték rendszer, 1993-ban Szirmán és a Vasgyári Kolónia utcáiban történt meg a hálózatfejlesztés. A Perecesi és Tatárdombi területen évben épültek ki a gázvezetékek, majd évben a Vargahegy térsége kapcsolódott be. Alsóhámor, Felsőhámor és Lillafüred területén évben létesült gázvezeték rendszer. Az 1990-es évek végén előbb a Zsarnai telepi utcákban történt hálózatfejlesztés, majd évben a Tetemvári utcákban is megkezdődött a gázhálózat kiépítése. A kiépített gázhálózat összes vezetékhosszának növekedési ütemét, közvetve a gázellátottság fejődését a következő diagram szemlélteti: 33

34 Hálózathossz, m Forrás:[4] 6. ábra A gázhálózat kiépítettségének változása A gázfelhasználási adatok bemutatását megelőzően érdemes áttekinteni a TIGÁZ által ellátott felhasználói csoportok (fogyasztók) létszám adatait és annak változásait, melyet a következő táblázat mutat be. Kommunális Ipari Összes Háztartási Teljes (közületi) (telj.díjas) fogyasztói Év fogy.létsz. lakásszám fogy.létsz. fogy.létsz. létszám Telítettség 3 db db db db db % ,58% ,49% ,34% ,29% ,37% ,71% ,48% 4. táblázat A gázellátottság adatai A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a hálózat fejlődésével egyidejűleg a telítettségi mutató is igen magas értéket ért el, hiszen a teljes lakásállományra 3 Földgázzal ellátott lakások aránya az összes lakásszámhoz képest 34

35 vonatkoztatott 86%-ot is meghaladó ellátottsági érték országos adatok alapján is magasnak minősül. A gázzal ellátott lakások számának helyes értékeléséhez meg kell jegyeznünk, hogy 1997-es adat szerint a földgázzal fűtött lakások részaránya akkor 46,8% volt, azaz kerekítve Ez azt jelenti, hogy a többi, kb , gázellátással rendelkező lakásban más fűtési módot, többségében távfűtést alkalmaznak. Figyelembe véve, hogy 1997 óta a távfűtött lakások száma nem nőtt, sőt kb. 580-zal csökkent (további 680 lakás leválása folyamatban volt az adatszolgáltatás idején!), valamint, hogy a földgázfűtés igen kedvező megítélésű, jogosan feltételezhetjük, hogy ez a szám a távhőről levált lakások számával csökkent. Így tehát az azóta bekövetkezett növekedés a háztartási fogyasztók számában egyúttal a földgázzal fűtött lakások számának növekedését is jelenti. Ennek alapján a földgázzal fűtött lakások számát 2001-ben kerekítve ra tesszük, ami a teljes lakásállomány 51%-a. Teljesítményigény adatok, fogyasztások. A földgáz felhasználás és teljesítmény gazdálkodás szempontjából érdemes áttekinteni az egyes fogyasztói kategóriákban, azaz a végfelhasználói csoportok szerint értékesített gázmennyiségeket, amelyeket a következő táblázat szemléltet. Év Háztartási értékesítés Közületi értékesítés Teljesítménydíjas értékesítés Összesen m 3 /a m 3 /a m 3 /a m 3 /a táblázat Földgáz-értékesítési adatok A táblázatokat áttekintve és figyelembe véve a fogyasztószámra vonatkozó táblázat adatait is, jól látható a háztartási fogyasztók létszámának növekedésével egyidejűleg ebben a fogyasztói csoportban nőtt az értékesített mennyiség, és e csoport részesedése az összes értékesítésből. A trend alapján jól érzékelhető az időjárás függő, azaz háztartási felhasználói rétegnek az összfogyasztásra gyakorolt hatásának erősödése. Az éves földgáz felhasználás mennyisége évben volt a legnagyobb értékű. Így ez azt is jelenti, hogy a közületek, ezen belül az ipari 35

36 felhasználók fogyasztásai nem emelkedtek jelentősen, tehát a javuló energiagazdálkodásból származó megtakarítás ebben a felhasználói körben nő. A földgázfelhasználás valós trendjeit jobban szemlélteti az alábbi diagram, melyen az éves gázfogyasztási adatokat az időjárás hatásait kiküszöbölendő az éves hőfokhid értékekkel a 2001-es év időjárási viszonyaira korrigáltuk. Ebben a diagramban feltüntettük a MOL által közvetlenül ellátott fogyasztók adatait 4 is. Földgázfogyasztás alakulása fogyasztói csoportonként Egyéb MOL közvetlen Tatár u. fűtőmű Teljesítménydíjas Közületi Háztartási TJ Forrás:[4] 7. ábra Gázfogyasztási adatok változása A diagram jól szemlélteti, hogy a város összes földgázfogyasztásában döntő szerepet játszik az a néhány nagyfogyasztó, melyeket MOL lát el közvetlenül. Ugyanakkor érezhető, hogy a TIGÁZ által ellátott fogyasztók gázfelhasználása - létszám növekedése ellenére - szinte alig változik (ha 1995-ot tekintjük 100%-nak, a legnagyobb eltérés 6%), nagyobb eltérés csak az egyes felhasználói csoportok részesedésében jelentkezik. Ezek az eltérések sem jeleznek számottevő trendeket, inkább a tarifaszerkezet változásait tükrözik: így például a 2000-től tapasztalható nagyobb teljesítménydíjas részarány nyilvánvalóan az 199 július 1-i tarifaszerkezet változás, az alapdíj kis fogyasztóknál való megjelenésének következménye; nyilván sok addig "közületi" fogyasztó váltott teljesítménydíjas elszámolásra. 4 Ezek az adatok csak évig állnak rendelkezésünkre 36

37 Ellátásbiztonsági kérdések Az elmúlt tíz évben erőteljes hálózatbővülés mellett a korszerű műanyag csővezetékek aránya dinamikusan növekedett az összes vezetékhossz viszonylatában. A műanyag vezetékek aránya év végén elérte a 77 %-ot. Ez annak köszönhető, hogy a rekonstrukciós munkák során a rossz állapotú acél vezetékeket folyamatosan új műanyag vezetékekre cserélték. A vezetékek állapotát jól mutatja az egy km-re vetített meghibásodások száma, ami évben 0,2 db/km. Az ellátásbiztonság javulását jól mutatja, hogy ez az érték között átlagosan 0,4 volt. A vezetékes földgázellátó rendszer felújítása során kiemelt figyelmet fordít a TIGÁZ Rt. a nyomásszabályozó állomásainak felújítására is. Ezen tevékenység keretében az elmúlt tíz évben 9 darab gázfogadó- és nyomásszabályozó állomás került felújításra. A nagyközépnyomású vezetékek az 1990-es évek közepéig túlnyomó részt csak acél csőanyagból épültek, a műanyag csőanyagok csak ezután kezdtek elterjedni ebben a nyomásfokozatban. A legutóbbi tíz évben a középnyomású vezetékek aránya megnövekedett, a korábban hivatkozott fejlesztések döntően e hálózatok kiépítésével valósultak meg. A kisnyomású gázvezetékek kisebb mértékben növekedtek. 37

38 Jelmagyarázat MOL -átadó 37 Gázfogadó 20 Gáznyomásszabályzó Nagyközépnyomású gázvezeték Középnyomású gázvezeték 8. ábra: Miskolc gázellátó rendszerének sémája

39 Szolgáltatói jövőkép Miskolcon a korábban leírtak értelmében a földgáz hálózattal való ellátottság, illetve a meglévő hálózat mentén a telítettség megfelelő mértékűnek mondható. A városban található gázelosztó vezeték hálózat a TIGÁZ Rt. tulajdona. A fogyasztóként jelentkezők a gázszolgáltatásról szóló évi XLI. és az azt módosító évi XX. törvény 17. alapján, valamint a 32/1995.(VIII.08.) IKM rendeletben foglaltak szerint a fejlesztéshez szükséges hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetését követően kapcsolódhatnak be a gázszolgáltatásba. Az elkövetkezendő időszakban a szolgáltató vizsgálja annak lehetőségét, hogy a még ellátatlan Bükkszentlászló és esetleg Ómassa településrészen is megkezdődjön a földgázelosztó hálózat kiépítése, valamint azokban az utcákban is kiépüljenek a gázelosztó vezetékek, ahol ezidáig ez még nem történt meg. Ezek mellett a szolgáltató célja az, hogy a meglévő, üzemelő gázhálózat mentén is lehetőség szerint minél többen kapcsolódjanak be a szolgáltatásba. Az előzőekben rögzített célok megvalósításához az Önkormányzattal együttműködve a TIGÁZ Rt. már térítésmentesen elkészítette Bükkszentlászló településrész földgázellátásának kiépítéséhez szükséges kiviteli terveket, valamint promóciós akciókat indít és szervez, melynek keretében mindazoknak kínál megoldásokat, akik eddig még nem kapcsolódtak be a vezetékes földgáz szolgáltatásba. Távhőszolgáltatás A rendszerváltozáskor az állami támogatás megvonása nehéz helyzetbe hozta a távhőszolgáltatást. A korszerűtlen infrastruktúra, a rossz tüzelőanyagszerkezet és a hőszolgáltatást végző vállalatok alacsony hatékonysága a fogyasztók többsége számára megfizethetetlen távfűtési díjakat eredményezett. A távhős városokban a tulajdonosi pozícióba került önkormányzatok egyik legnehezebben megoldható feladatává vált a távhő kérdés kezelése. Miskolcon sem történt ez másképpen. Több mint 10 évvel a rendszerváltozás után a távhő háromszög mindegyik szereplője negatívan értékeli a helyzetet. A fogyasztók igazságtalannak tartják a magas távfűtési díjakat, és olyan vehemenciával harcolnak a távfűtés ellen, mintha az egy kizsákmányoló hatalom megtestesülése lenne. 39

40 Az Önkormányzat kénytelen eleget tenni távhőszolgáltatási kötelezettségének, de ez sok áldozatot pénzt, energiát, presztízsveszteséget kíván tőle. A távhőszolgáltatás óhatatlanul okozója és tárgya lett a helyi politikai vitáknak, ami csak tovább nehezíti a kibontakozást. Végül a távhőszolgáltatásért felelős vállalat MIHŐ Kft. a normális gazdasági működés lehetőségeit, a stabil piacot, a szolgáltatásért fizető vevőket és a vállalati célokért kiálló tulajdonosokat hiányolja. Bebizonyosodott, és ez Miskolcra fokozottan igaz, hogy a távfűtés területén csak egy keskeny út vezet a kezelhető állapothoz. Ha nem sikerül ezt az utat megtalálni, akkor a problémák fokozódásával, kezelhetetlen helyzetbe torkolló negatív spirállal kell szembenézni. Távfűtés vagy más fűtés? A rendszerváltozás után sok távfűtött városban feltették ezt a kérdést. Néhány nagyon kicsi és nagyon speciális rendszer kivételével a tulajdonos önkormányzatok minden esetben a távhőszolgáltatás fenntartása mellett döntöttek, és döntésük helyes volt. A távhőszolgáltatásra tervezett városokban (városrészekben) ugyanis a más fűtési módra történő átállás megoldhatatlan finanszírozási és szervezési kérdéseket vet fel, továbbá visszalépést jelent a környezetvédelem és az energiagazdálkodás területén. Miskolcon is a rendszerváltozás utáni önkormányzatok a távhőszolgáltatás fenntartása mellett foglaltak állást és ma a távfűtés vagy más fűtés? kérdés felvetésének egyszerűen nincs értelme. A habozás és bizonytalankodás akadályozza a már említett keskeny úton való előrehaladást, és csak fokozza a távhő körüli problémákat. Minden szereplőnek tudatában kell lennie annak, hogy a távhőszolgáltatás közösségi ügy. Olyan fűtési mód, mely csak akkor működhet jól, ha a létrehozásánál figyelembe vett feltételek között működhet. A távfűtünk is meg nem is megközelítés biztosan lehetetlenné teszi a távhőszolgáltatás eredményes működését. Mindezt azért tartjuk fontosnak elöljáróban leszögezni, mert a statisztikák szerint az utóbbi 12 évben 17,4 MW hőigényű fogyasztó vált (illetve válik) le a miskolci távhőrendszerről és nagyságrendileg 22 MW új, a távhővezeték közvetlen közelében elhelyezkedő fogyasztó, nem kötött rá. Ez a jelenség a magyar távhő szektorban példa nélkül áll. A távhőről való leválás trendje ráadásul emelkedő jelleget mutat, amint azt a következő diagram is mutatja. 40

41 A távhőrendszerről levált fogyasztói teljesítmények és akkumulált értékei Teljesítmény, kw Akkumulált teljesítmény, kw Forrás:[5] 9. ábra Távhő-leválások mutatói A levált és távhőhöz nem csatlakozott mintegy 40 MW-nyi fogyasztó miatt mai áron kb. 269 M Ft/év+ÁFA alapdíj-bevétel kiesés, illetve (a lakossági és közületi fogyasztók arányától függően) M Ft+ÁFA hődíj-bevétel marad el. A piacvesztés nagyságrendileg a veszteséggel arányosan növeli a rendelkezésre állási díjakat, ami hatásos piacvédelem nélkül tovább növeli a fogyasztók kiválási kedvét. Pontosan ez az a negatív spirál, mely a közép-kelet európai régió több városában katasztrófához a tulajdonos önkormányzatok csődbemeneteléhez, a lakásállomány elértéktelenedéséhez vezetett. Ez a trend tükröződni látszik a miskolci lakossági távhőtarifában, pontosabban az alapdíj hődíjnál gyorsabb növekedésében is, amit a következő ábra mutat be. Az átalánydíjas fűtési alapdíj és hődíj változása Ft/lm3/év (idény) - ÁFÁ-val Alapdíj Hődíj Forrás:[5] 10. ábra Leválások hatása a távhő-költségekre 41

42 A távhőszolgáltatással kapcsolatban Miskolcon el kellett dönteni, hogy meg kívánják-e tartani vagy sem. Mivel úgy döntöttek, hogy meg kívánják tartani, együtt kell élni vele és nem szabad teret engedni a más fűtési módok távfűtés rovására történő terjedésének. A miskolci távhőszolgáltatás szekerén együtt utazik a három szereplő, és csak együtt juthatnak el a konfliktusoktól mentes jövőbe. A szekér csak akkor haladhat előre, ha a fogyasztó elégedett a szolgáltatással, a hőszolgáltató nyereséges és az Önkormányzat várospolitikai céljai megvalósításának eszközét látja a távhőszolgáltatásban. Magyar és külföldi városok példája bizonyítja, hogy ez a szekér haladhat előre. Egy szereplő típus nem férhet fel erre a szekérre: a távhő lebontásában anyagi, üzleti érdeket látó vállalkozó pl. készülék vagy berendezés szállító, kivitelező, finanszírozó. A távhő helyzete Miskolcon Számos tanulmány, szakvélemény foglalkozott már a miskolci távhőszolgáltatás helyzetével. Ezek műszaki, gazdálkodási szempontból elemezték a helyzetet, és javaslatokat fogalmaztak meg a teendőkre vonatkozóan. Itt az energiastratégiai dokumentumban a fő összefüggésekre helyezzük a hangsúlyt, utalva arra, hogy a részletes elemzések a hivatkozott anyagokban megtalálhatóak. Az elmúlt 12 évre visszatekintve megállapítható, hogy Miskolcon nem mindig vagy nem időben hozták meg a távhőszolgáltatás helyzetének javításához szükséges intézkedéseket. Néhány példa: nem szabályozták a rendezési tervekben a távhőszolgáltatásra kijelölt területeket, csak a közelmúltban tettek lépéseket a kapcsolt energiatermelés bevezetésére, nem léptettek életbe hatékony piacvédő intézkedéseket. Az intézkedések elmaradása vagy késlekedése hozzájárult ahhoz, hogy ma Miskolcon a távhőszolgáltatás ott tart, ahol tart: jelentősen rosszabb helyzetben van, mint a legtöbb magyar nagyvárosban. Természetesen a problémák kialakulásához nagymértékben hozzájárultak a Miskolcot sújtó gazdasági nehézségek is, ezzel együtt a távhőpolitika terén elkövetett hibák jelentőségét nem lehet vitatni. Az energiastratégiának nem feladata a múlt folyamatainak elemzése, hanem a jelen értékelése és a jövő feladatainak meghatározása. Erre teszünk kísérletet a következő fejezetekben. Műszaki helyzetértékelés Miskolc MJV távhőszolgáltató infrastruktúrája akkor lenne ideálisan alkalmas a város hőfogyasztóinak ellátására, ha képes lenne a fogyasztók megbízható ellátására 42

43 hatékonyan és gazdaságosan. Az infrastruktúrát először átfogóan, majd fő részei szerint értékeljük. A miskolci távhőrendszer szerkezete A miskolci távhőszolgáltató infrastruktúra 13 db különálló, egymással fizikai kapcsolatban nem lévő rendszert foglal magában 5. Az egyes rendszereknek csak az üzemeltetője azonos. A főbb adatokat a következő táblázat mutatja: Kazánház neve Kazántípus Beépített össztelj. MW Fogyasztók csúcshőig. MW Lakások (db) Fűtött (lm3) Primer vezeték (m) Szek. vezeték. (m) Miskolci Fűtőmű 2 db PTVM 50, db PTVM 100, 1 db HDK 2000, 1 db HDK Avasi r Belvárosi r Diósgyőr 6 db 3-HO 10/ , Bulgárföld 2 db 3-HF 10/14 15, és db AKH-1650 M Kenderföldi ltp. 2 db LÁNG 12, YGNIS, 2 db ÉTI 100 E HCM 3 db CKS 130 4,53 2, Kőrösi Cs. 3 db AKH-460-M 1,38 0, Csabai kapu 2 db K-III.-M 0,74 0, Sz. Ált. Iskola 2 db LK-2-M 1,74 0, Sz. Ált. Iskola 3 db KOMFORT 1,25 0, III. FG-360 Szentpéteri K db LK-2-G 3,49 1, Dorottya 4 db HOVAL ST 2,08 1, Komlóstetői kh. 2 db AF 70 Mini 0,14 0, Vestale,1 db MVT 1000 boilerkazán ÖSSZESEN 207, táblázat A távhőrendszer fontosabb paraméterei A nagy rendszerek lehetőséget teremtenek a gazdaságos energiatermelésre, ugyanakkor a kiterjedt elosztóhálózatok miatt a nagy rendszereknek nagyobb a 5 Bár mind az Avasi, mind a Belvárosi rendszert a Tatár utcai Fűtőmű szolgálja ki, a két rendszernek különálló kazánjai, keringetése, nyomástartása vannak, csak a vízelőkészítés, illetve gáztalanítás közös. 43

44 hővesztesége. Kisebb rendszereknél fordítva érvényesek ezek a megállapítások, ráadásul itt a tartalékkapacitások szintje is nagyobb kell legyen, ugyanis minden különálló kis rendszerben biztosítani kell a biztonságos energiaellátáshoz szükséges tartalékokat. Miskolcon a távhő kapacitás döntő hányada MW fölötti rendszerekben jelenik meg, itt a rendszernagyság kérdését nem kell felvetni. Más kérdés, hogy a jövőben az elhatározott hőforrás-fejlesztések jobb kihasználása érdekében a különálló kis rendszerek közül érdemes-e egyeseket összekapcsolni. Az egyes rendszerek elhelyezkedését (a képen pirossal jelölve) a következő ábra mutatja meg: Forrás:[6] 11. ábra Miskolc távhő rendszerei Hőforrások Amint azt az előző összefoglaló táblázat is mutatja, a miskolci távhőrendszer beépített hőtermelő kapacitása meghaladja a 430 MW-ot. Ugyanakkor a táblázat hőigény-adataival ezt az értéket összevetve láthatjuk, hogy mivel a csúcshőigények alig valamivel haladják meg a 200 MW-ot, a távhőrendszer hőtermelő kapacitásai csak kevesebb, mint 50%-ig vannak kihasználva. Ennek oka elsősorban az, hogy a miskolci hőforrásokat eredetileg jóval nagyobb hőigényekre méretezték. A 70-es évek városfejlesztési koncepciója szerint 5 évente 5000 lakást kívántak építeni. A 44

45 80-as évek elejére a lakásépítés üteme elmaradt a tervezettől, így ennek eredményeképpen jelenleg a távhőrendszer kapacitásai jelentősen túlméretezettek. Ez a tény részben hátrányos, hiszen a rendszer veszteségei emiatt nagyobbak, ugyanakkor hosszabb távon előnyt jelenthet, mivel lehetőséget biztosít nagyobb beruházások nélkül az esetleges igénynövekmények kielégítésére. Bár eredetileg a két legnagyobb rendszer esetében lehetőség volt arra, hogy az egykori Lenin Kohászati Művek erőművéből, melyben egy fűtőturbina is működött, hőt tápláljanak be, mára ez a lehetőség megszűnt, így elmondhatjuk, hogy a miskolci távhő előállítása kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nélkül, kizárólag fűtőművekben, gyakorlatilag teljes egészében földgázra alapozva történik. A következő megállapítások tehetők: a hőforrások működőképesek, és túlépítettségük miatt még jó ideig biztosíhatják a szükséges kapacitást, ma már jóval korszerűbb, gazdaságosabban üzemeltethető hőforrásokat lehetne építeni, de a várható költség-megtakarítások nem igazolnák a drága beruházásokat, hőforrásonként kell megtalálni és megvalósítani az egyedi, kisebb léptékű, önfinanszírozó hatékonyságnövelő beavatkozásokat. Hőelosztó hálózatok Az előző összefoglaló táblázatból kitűnik, hogy a miskolci távhőrendszer elosztóvezeték rendszerei jelentős állóeszköz állományt képviselnek: csaknem 100 km primer vezeték és kb. 50 km szekunder elosztó vezeték szolgálja ki az ellátott fogyasztókat. A kapott információk alapján megállapíthatjuk, hogy műszaki szempontból az elosztóhálózat a távhő rendszer legkritikusabb pontja. Az elosztóvezetékek gyakorlatilag az egyes rendszerek létesítésével egykorúak. A legrégebbi, egykori Kilián telepi, ma Kenderföldi lakótelepi rendszerben mintegy 40 éves, elavult műszaki megoldással megvalósított (téglával falazott csőcsatorna) elosztórendszer üzemel. Az elosztóhálózat állapotát és karbantartottságát jól jellemzi, hogy tervezett csőcserére, rekonstrukcióra ez idáig a miskolci távhőszolgáltatás történetében nem került sor. A hibaelhárítási tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes csőszakaszok oly mértékben korrodáltak, hogy már nem javíthatók, hanem meghibásodáskor nagyobb szakaszokat kell cserélni. 45

46 Az elosztórendszer veszteségeinek csökkentése céljából eddig két nagyobb körzetben, a Diósgyőri és Bulgárföldi Fűtőmű által ellátott területeken valósították meg a változó tömegáramú szabályozást. Ennek segítségével részben a keringetés villamosenergia-felhasználását, részben pedig a vezetékek hőveszteségét csökkentették. A változó tömegáramra való átállással e két területen a hőszolgáltató igen kedvező tapasztalatokra tett szert. A diósgyőri rendszerben pl. a villamos energia önfogyasztás kb. a negyedére esett vissza és a visszatérő vezeték hőmérséklete (következésképpen hővesztesége) is jelentősen (20-25 C-kal) csökkent. Hőközpontok A négy legnagyobb hőkörzetben (Avas, Belváros, Diósgyőr és Bulgárföld) összesen 220 hőközpont üzemel. A hőközpontok hőcserélői tipikusan építőelemes NTH, ill. SKR-X típusúak. A hőközpontok korszerűsítésére elsősorban a változó tömegáramra való áttérés során, ill. a távhő törvényből fakadó mérési kötelezettség céljából történő átalakítások kapcsán került sor. A korlátozott anyagi erőforrások miatt azonban a korszerűsítés csak részleges, elsősorban a szabályozók cseréjére, ill. a változó tömegáramra való áttéréshez minimálisan szükséges szerelvények beépítésére, valamint a hőmennyiségmérések kiépítésére korlátozódik. Az újonnan beépített szabályozók igen korszerű, IWKA típusúak, bár teljes tudásukat a telemechanikai rendszer hiánya miatt egyelőre a hőszolgáltató nem tudja kihasználni. Távfűtött épületek A miskolci távhőrendszer 1996-ban lakossági fogyasztót (lakást) látott el. Ez a szám 2002 júliusi állapot szerint ma már csak A csökkenést nagyobbrészt a kiválások, kisebb részben az okozta, hogy egyes fogyasztók átkerültek a közületi kategóriába. A távfűtött lakások részaránya Miskolcon igen magas, meghaladja a 40%-ot, így a tévhőszolgáltatás komoly várospolitiklai kérdés. Ezeknek a lakásoknak kb. 10%-a (pontosan 3080 db) önkormányzati tulajdonú bérlakás. Az távfűtéssel ellátott épületállomány nagyobb részben panelos technológiával épült, életkoruk tipikusan év. Nem állnak pontos kimutatások rendelkezésünkre, de a szekunder fűtési rendszer műszaki megoldásait illetően elmondható, hogy a kétcsöves, az egycsöves, ill. az átkötőszakaszos-egycsöves rendszerek kb. 1/3-1/3-1/3 arányban vannak jelen. Korábban, elsősorban kísérleti jelleggel több alkalommal is megvalósítottak szekunder oldali korszerűsítéseket (pl. Diósgyőri rendszer, termosztatikus radiátorszelepek, HMV mérők, elpárologtatós költségoszók, strangszabályzás), azonban már a megvalósítás is jelentős lakossági ellenállásba ütközött, azt követően pedig - igazi érdekeltség hiányában - a korszerű eszközöket nem működtették megfelelően. A távhőtörvény életbelépését követően azonban 46

47 néhány helyen az egykor korszerűsített rendszereket felújították és működtetik. Ez azonban nem a jellemző trend, így elmondható, hogy a miskolci távfűtött lakások szekunder rendszerei korszerűtlenek. A korábbi programok kudarcai alapján, ill. a társaság pénzügyi helyzetére való tekintettel MIHŐ Kft. nem kíván anyagilag részt vállalni a fogyasztói rendszerek korszerűsítésében, de szakmailag minden segítséget megadnak ehhez. Piaci helyzetértékelés A miskolci távhőszolgáltatás az utóbbi években jelentős piacvesztést kénytelen elszenvedni. Ez azt jelenti, hogy csökken a meglévő infrastruktúra kihasználtsága. Az alapvető problémát az okozza, hogy az infrastruktúra igénybevételének csökkenésével nem csökkennek arányosan a költségek. A hőforrások, elosztóvezetékek és hőközpontok fenntartási költségei a kihasználás csökkenésével gyakorlatilag változatlanok maradnak. Ennek következménye, hogy a rendszerben maradó távhő fogyasztók fajlagosan, a szolgáltatás egységére vetítve többet kell fizessenek a távfűtésért. (Itt is utalunk az alapdíj és hődíj változását bemutató ábrára.) Ezt az összefüggést felismerve a legtöbb magyar nagyvárosban az önkormányzatok a távhő piacát védő intézkedéseket hoztak, a távhővállalatok pedig aktív piacfejlesztésbe kezdtek. Pl. Debrecenben, Nyíregyházán, Győrött, Székesfehérváron vagy Budapesten már érzékelik az eredményeket: 10 MW-os nagyságrendű piacbővülést értek el, és a bővüléssel arányosan javul a rendszerek gazdaságossága. Tényszerűen megállapítható, hogy Miskolcon a távhőszolgáltatás pozíciója folyamatosan romlik. Ennek okait az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Miskolc MJV távhőszolgáltatás fenntartása melletti döntését nem előzte meg a helyi társadalommal folytatott sokoldalú kommunikáció, így a kérdésben nem alakult ki széleskörű egyetértés. Miskolc város közönsége és önkormányzata azóta is megosztott a távhőszolgáltatás kérdésében. 2. A gazdasági nehézségek miatt Miskolcon a más városokban tapasztaltnál élesebben jelentkezik a drága távhő problémája. A fogyasztók jelentős csoportjánál a távhődíjak fizetése megoldhatatlan nehézséget jelent. Sokan kényszerűségből nem fizetnek és ez általánosan rontja a fizetési morált. Ma már lehetetlen megkülönböztetni a szociális okból nem fizetőket az ügyeskedőktől. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a miskolci távhőköltségek országos összehasonlításban nem a legmagasabbak, amint ezt a következő ábra is mutatja: 47

48 Ft/év (ÁFA nélkül) A miskolci távhőköltségek összehasonlítása más városok adataival Átlaglakás (137 lm3 34,2 GJ/év fűtési hőfogy. 31,5 m3/év HMV fogy.) éves nettó távhő költségei 2001 évi árszinten Forrás: MATÁSZSZ Győr Eger Gyöngyös Szombathely Ajka Sárospatak Hajdúnánás Tatabánya Debrecen Körmend Szentendre Mátészalka Veszprém Szentgotthárd Ozd Mosonmagyaróvár Pécs Nyiregyháza Kecskemét Budaörs Komló Salgótarján Makó Miskolc Kazincbarcika Várpalota Sárvár Budapest Kaposvár Vasvár Székesfehérvár Celldömölk Tata Balatonfüred Siklós Szigetvár Mór Forrás:MATÁSZSZ] 12. ábra Miskolci távhő-költségek más városokkal összehasonlítva 3. A távhő körüli problémák, egyes kérdések közmegítélése politikai indulatokat kavar, ami nehezíti a jó szakmai döntések meghozatalát. 4. Az Önkormányzat a távhő kérdésben való megosztottsága miatt soha nem állt ki hatásosan a távhő mellett. Nem hozta meg a távhőpiac védelmére alkalmas adminisztratív és politikai döntéseket. Az Önkormányzat és a tulajdonában lévő hőszolgáltató között nem alakult ki felhőtlen együttműködés, mely lehetővé tenné a valóban eredményes közös munkát. 5. A hőszolgáltatónak nem sikerült időben végrehajtania a költségek csökkentését lehetővé tevő hatékonyságjavító intézkedéseket. 6. Miskolcon a távhőszolgáltatásnak, ezen belül a távhőszolgáltatónak nagyon rossz a piaci megítélése. 7. A magas díjak, a piacvédő intézkedések elmaradása és MIHŐ Kft. kedvezőtlen arculata együttesen példátlan kiválási hullámot indított el, melynek nem lehet látni a végét. Nem készült átfogó stratégia a kiválási hullám visszafogására. Egy gondolat erejéig még visszatérünk a fenti 4. pontban említett problémára. Az Önkormányzat nem áll ki hatásosan a távhő mellett, sőt jelek mutatnak arra, hogy az Önkormányzaton belül egyes erők a távhővel szemben az egyedi gázfűtést támogatják. Miről is van szó? Egy vállalat-tulajdonos (az Önkormányzat) olyan piaci szereplőket (a gázipart) támogat, akik a saját vállalatának piacát veszik el. A vállalat-tulajdonos 48

49 saját cége érdekei ellen tesz? Vagy nem általános tulajdonosi magatartásról van szó, hanem a tulajdonoson, mint közösségen belül egyes emberek magatartásáról? El lehet képzelni mi történne a versenyszférában egy ilyen esetben Pénzügyi, gazdálkodási helyzetértékelés A távhőszolgáltatásért felelős Önkormányzatnak az az érdeke, hogy a tulajdonában álló MIHŐ Kft. fenntartható módon, eredményesen nyereségesen működjön. Ellenkező esetben ugyanis a Kft. veszteséges lesz és a veszteségeket előbb-utóbb az Önkormányzatnak kell költségvetési forrásból fedeznie. A fenntartható működéshez nagyon leegyszerűsítve az szükséges, hogy MIHŐ Kft. rendelkezzen a hőszolgáltató tevékenység folytatását lehetővé tevő eszközökkel (vagyonnal) és bevételei fedezzék közvetlen működési kiadásait, valamint tegyék lehetővé az eszközállomány fenntartását. MIHŐ Kft. önkormányzati feladatot lát el, de működésére vonatkoznak a gazdasági társaságokra általánosan érvényes szabályok. MIHŐ Kft. gazdasági helyzetét kritikusnak kell minősíteni. A Kft. ugyan rendelkezik a gazdasági tevékenységéhez szükséges fizikai eszközállománnyal, de forráshiány miatt képtelen az eszközállomány állagának fenntartására. Míg a kazánházakra és a hőközpontokra költenek valamennyit, a hőelosztó rendszer rövid időn belül aktuálissá váló rekonstrukciójára nincs fedezet. A vezetékrendszer felújításának szükségessége időzített bombaként ketyeg Miskolcon. A hőszolgáltató tevékenység bevételeinek és kiadásainak egyenlege MIHŐ Kft. esetében negatív. A Kft. súlyosan el van adósodva, az adósságtömeg ma már az éves forgalom kb. felével egyenlő. A vállalati eredményt 200 millió forint/év körüli összeggel terheli a hitelállomány finanszírozásának költsége. A távhődíjakra vonatkozó MIHŐ-s javaslatokat és a javaslatok alapján megszületett önkormányzati döntéseket elemezve meg lehet állapítani, hogy az Önkormányzat az utóbbi időben rendre a MIHŐ Kft. által javasoltnál kisebb mértékű díjemeléseket hagyott jóvá. Ez az egyik oka annak, hogy MIHŐ Kft. veszteségesen működik. 49

50 Természetesen könnyű megtalálni az okát annak, hogy az Önkormányzat miért állapít meg alacsony távhődíjakat. Enyhíteni kívánja a fogyasztók terheit, különös figyelemmel a szociálisan rászoruló lakossági rétegre. Miközben az Önkormányzat szociális érzékenységéről csak elismeréssel lehet szólni, fel kell hívni a figyelmet a költségeket nem fedező díjak alkalmazásának veszélyeire. Miről is van szó? Az Önkormányzat az alacsony díjakkal veszteséges működésre kényszeríti MIHŐ Kft.-t, ennek hatására nő a Kft. adósságállománya, és romlik az infrastruktúra állaga. Az állagromlás miatt romlik a hőszolgáltatás hatékonysága, tehát növekszenek a költségek. Csak idő kérdése, hogy ez az önmagát erősítő folyamat mikor vezet összeomláshoz. Mellesleg az alacsony díjakkal az Önkormányzat a szociálisan nem rászoruló fogyasztókat is megtámogatja. A veszteséges működés másik oka a példátlan mértékű kintlévőség. Az éves forgalom kb. 40%-át teszi ki Miskolcon a fogyasztók által ki nem fizetett távhőszámlák összege. Ennek az állománynak a nagyobbik részét az önkormányzati tulajdonú lakásokban élő bérlők halmozták fel. Míg a magántulajdonú lakások nemfizető tulajdonosai ellen MIHŐ Kft. valamennyi siker reményében tudja alkalmazni a törvény által biztosított adósságbehajtási lehetőségeket, addig a nemfizető bérlőkkel szemben jóformán tehetetlen. A tulajdonos MIK Rt. pedig nem hajlandó bérlői helyett helytállni. Miről is van szó? Az Önkormányzat támogatást ad a lakótelepi lakások szociálisan rászoruló bérlőinek. A támogatást nem a költségvetésből fedezi, hanem kigazdálkodtatja MIHŐ Kft.-vel. A Kft. ezt nyilvánvalóan csak a fizető fogyasztókkal tudja megfinanszíroztatni, vagy vagyona elvesztése árán saját maga tudja finanszírozni. A MIHŐ Kft. pénzügyi helyzetével foglalkozó mindegyik szakértői anyag hangsúlyozta, hogy bármilyen nehéz törekedni kell a gazdálkodási és a szociális problémák elkülönített kezelésére. A 90-es években sok magyar távhőszolgáltató, ill. önkormányzat küszködött a kintlévőségek kérdésével. Az volt az egyértelmű tapasztalatuk, hogy a tömeges nemfizetéseket nem szabad megtűrni, mert az a közvetlen gazdasági káron kívül szétzilálja a fogyasztók fizetési fegyelmét. A nemfizetések visszaszorítására érdemes áldozatokat is hozni, pl. önkormányzati és hőszolgáltatói forrásokat biztosítani. Egyértelmű tapasztalat az is, hogy a támogatások odaítélésénél olyan "intelligens módszert célszerű alkalmazni, amelyik megkülönbözteti a ténylegesen rászorulókat 50

51 az ügyeskedőktől. E tekintetben jónak, sőt országos viszonylatban is előremutatónak tartjuk a hőszolgáltató Héra Alapítvánnyal közösen kifejlesztett TDA programját, mely az adósok körülményeinek alapos megismerése után ítél csak meg támogatásokat. MIHŐ Kft. gazdálkodásának nyereségessé tételéhez mindenképpen be kell vezetni a költségarányos távfűtési díjak alkalmazásának gyakorlatát. Természetesen ezzel párhuzamosan mindent el kell követni MIHŐ Kft. működési költségeinek csökkentésére. Hatékony programot kell kidolgozni és megvalósítani a kintlévőségek csökkentésére. Napirendre kell tűzni azt a kérdést, hogy az önkormányzati lakások bérlőiért milyen mértékben vállaljon felelősséget a tulajdonos MIK Rt. A MIHŐ Kft.-nél felgyülemlett adóssághegyet mindenképpen el kell tüntetni. Ennek radikális módja lehet a Kft. valamilyen szanálása. Természetesen a szanáláshoz forrásokra van szükség. Az adóssághegy eltüntetésének lassúbb módja az lehet, hogy elegendően magas díjak megállapításával lehetőséget adnak MIHŐ Kft.-nek arra, hogy adósságait fokozatosan visszafizesse. Miskolc MJV távhőstratégiájának elhatározott és még nem elhatározott elemei A stratégia fő irányai A stratégiát világosan megfogalmazott célok szem előtt tartásával kell kialakítani. Tekintettel a kialakult nehéz helyzetre meg kell különböztetni rövidebb és hosszabb távú célokat. A rövidtávú cél a túlélés, a hőszolgáltató működőképességének fenntartása és a piac védelme kell, hogy legyen. Hosszabb távon a távhő körüli feszültségek mérséklését, az Önkormányzat anyagi támogatásának beszüntetését, a környezetvédelmi és energiagazdálkodási előnyök érvényre juttatását kell elérni. A stratégia javasolt elemeit a következő fejezetekben ismertetjük. Hatékonyságjavítás műszaki eszközökkel A távhőszolgáltatásban jelentkező negatív tendenciákat felismerve Miskolc MJV és MIHŐ Kft. megkezdte az elsősorban költségek csökkentését szolgáló műszaki korszerűsítéseket. Ennek első lépéseként elején elkészíttetett egy szakmai anyagot, amely áttekintette a távhőellátó rendszer jelenlegi állapotát és 51

52 fejlesztésének lehetőségeit. Ez az anyag szolgál a távhőszolgáltatás fejlesztésének alapjául. A távhőszolgáltatás műszaki korszerűsítésének főbb stratégiai céljai jelenleg a következők: a hőforrások korszerűsítése kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megvalósításával; a költségek csökkentése a változó tömegáramú szabályozásra való áttéréssel; a távhőtörvényből következő mérési feladatok megoldása; a szolgáltatás színvonalának javítása a hőközpontok telemechanikai rendszerének kiépítésével; az állóeszközök műszaki állapotának szinten tartása azzal a céllal, hogy az üzembiztonság ne romoljon. A következő pontokban áttekintjük, hogy az egyes stratégiai célok elérése érdekében az Önkormányzat, ill. a hőszolgáltató milyen lépéseket tett, ill. kíván tenni. Hőforrások korszerűsítése A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megvalósításáról és e célból külső befektető bevonásáról Miskolc MJV Önkormányzata a márciusi közgyűlésén döntött. A feladat megvalósítására kiírt tendert MVM Rt. nyerte meg. A kapcsolt energiatermelő egységek megépítésére MVM Rt. és MIHŐ Kft. közös projekt társaságot hozott létre. A tendernyertes koncepció szerint a Tatár utcai Fűtőműbe összesen 20 MW hő előállítására alkalmas gázmotoros blokkok beépítésére, valamint hosszabb távon egy kb. 75 MW hőteljesítményű kombinált ciklusú erőmű létesítésére kerül sor. A korszerűsítés keretében továbbá a Diósgyőri Fűtőműbe 4 MW hőteljesítményű, a Bulgárföldi Fűtőműbe pedig 1 MW teljesítményű gázmotoros blokk kerül beépítésre. A fejlesztés eredményeképpen lehetővé válik, hogy a hőtermeléssel egyidőben termelt villamos energiából származó bevételt felhasználva a projekt társaság kedvező áron értékesítsen hőt a távhőszolgáltatás számára. A közeljövőben kiépítendő MW kogenerációs hőtermelő kapacitás az éves hőforgalom körülbelül 20%-át képes biztosítani. A kapcsolt energiatermelésből származó hő felhasználása lehetővé teszi, hogy a távhőszolgáltatás díjai szinten maradjanak, vagy csak a korábbinál és az inflációnál alacsonyabb mértékben növekedjenek. Pályázatot készítettek a Tatár utcai Fűtőműbe, az avasi és belvárosi rendszer közé beépítendő 20 MW-os hőcserélő megvalósítására is. Ez a berendezés biztosítaná a két rendszer közötti hőátadás lehetőségét, ami lehetővé tenné egy 100-as kazán leállítását, és így jelentős megtakarítást tenne lehetővé. 52

53 Költségek csökkentése a változó tömegáramú szabályozásra való áttéréssel Amint azt a műszaki helyzetértékelésben bemutattuk, a változó tömegáramú szabályozásra való áttérés Diósgyőrön és a bulgárföldi rendszerben már megtörtént és kedvező eredményeket hozott. A belvárosi rendszer átalakítása jelenleg van folyamatban és a tervek szerint ez év szeptemberére az összes belvárosi hőközpont átalakítása megtörténik. A beruházás megvalósítását részben a Széchenyi terv, részben a jelentős önkormányzati támogatás tette lehetővé. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a rendelkezésre álló források még így is csak egy ún. "minimál program" megvalósítását tették lehetővé. A változó tömegáramú szabályozásra való átalakítás során egyúttal minden hőközpontba beépülnek a mérésen alapuló elszámoláshoz szükséges hőmennyiségmérők is. Az avasi rendszer változó tömegáramra való áttérésének tervei is elkészültek és összeállították a kedvezményes forrásokhoz szükséges pályázati anyagot is. Amennyiben a források biztosíthatók, az áttérés műszaki megvalósítását, az ehhez szükséges hőközponti átalakításokat 2003-ra tervezik. A mérésre való áttéréshez szükséges műszaki átalakítások Ez a feladat a távhőtörvény előírásaiból következik, amely szerint közepétől mindenhol kötelező áttérni az épületenkénti mérésen alapuló elszámolásra. Jelenleg a miskolci távhőrendszerben ennek feltételei nincsenek minden hőközpontban biztosítva, de a tervek szerint a 2003-as év fűtési idényének kezdetére ezt a feladatot mindenhol megoldják. Komoly problémát okoz, hogy a távhőtörvény szó szerinti betartásának műszaki feltételei nincsenek meg minden esetben. Kb. az épületek 2/3- ában gyakorlatilag nem értelmezhető a hőfogadó fogalma. Jellemző megoldás a miskolci rendszerekben, hogy egy szolgáltatói hőközpontból kiinduló alapvezeték több épületet is ellát és az épületek hő betáplálása strangonként történik. Az ilyen esetekben a törvény szó szerinti betartása azt követelné, hogy a teljes primer elosztóhálózatot átépítsék. Egy felmérés szerint ezek az átalakítások a teljes miskolci távhőrendszer szintjén kb. 1,5 milliárd forint beruházást tennének szükségessé. A szolgáltatási színvonal javítása telemechanikai rendszer kiépítésével A telemechanikai rendszer kiépítése (a hőközpontok távfelügyeletének megvalósítása) nem elsősorban költségcsökkentő beruházás, hanem az üzemzavarok elhárításának meggyorsítását, a szolgáltatás színvonalának jelentős javítását eredményező beavatkozás. Ennek különös jelentősége lehet Miskolc esetében, hiszen itt minden olyan lépés, amely a távhő igen kedvezőtlen megítélését javíthatja, sokat jelent a távhő elfogadottságának növelése szempontjából. A távfelügyeleti rendszer kiépítése lehetővé teszi, hogy a meghibásodások azonnali 53

54 érzékelésével a hiba elhárítása a legtöbb esetben még azelőtt megkezdődjön, mielőtt a fogyasztó észlelné a szolgáltatás minőségének romlását. A távfelügyeleti rendszert a bulgárföldi hőkörzetben már kiépítették és a tapasztalatok igen kedvezőek. A többi rendszerben az eltérő adottságok miatt különböző műszaki megoldásokat kell alkalmazni (saját kábel, rádióval megoldott adatátvitel). A rendszer kiépítésének költségei mai áron kb. 40 millió forintra tehetők. Bár abszolút értékben ez nagy összeg, messze elmarad a rendszeren szükséges egyéb beruházások nagyságrendjétől, ugyanakkor várhatóan a szolgáltatás színvonalában ugrásszerű javulást okoznak. Állóeszközök műszaki állapotának szinten tartása A korszerűsítési stratégiának talán ez a legbizonytalanabb pontja. A műszaki helyzetértékeléssel foglalkozó fejezetben idézett számokból is érzékelhető, hogy e feladat forrásigénye szinte beláthatatlan, még akkor is, ha valóban csak a szinten tartást tűzi ki célul. Az ehhez szükséges beruházási költségek fedezete egyelőre nem látszik biztosíthatónak. Ugyanakkor a mi véleményünk is az, hogy ez a feladat nem odázható sokáig. A vezetékrendszert, vagy annak valamely szakaszát akkor lesz érdemes kicserélni, amikor a meghibásodások költségei magasak lesznek. Közgazdasági elemzéssel meghatározható, hogy milyen javítási költségszintnél érdemes új vezetéket építeni. A meghibásodások értékelésénél természetesen nem csak a javítási költségeket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az üzemzavarok idején a fogyasztók ellátatlanul maradnak, ami súlyosan érinti a hőszolgáltató piaci megítélését. Mindenképpen célszerű lenne tervszerű diagnosztikai vizsgálatokat végez(tet)ni. Ezek a vizsgálatok a csővezetékek acél anyagának korrózióját, a mozgó csőtartók körüli kopásokat, ill. a hőszigetelések és csőcsatornák épségét hivatottak kimutatni. A diagnosztikai vizsgálatokat a tipikus helyeken kívül azokon a szakaszokon kell végrehajtani, amelyek valamilyen okból különleges behatásoknak vannak kitéve. Célszerű diagnosztikai vizsgálatokat folytatni az ún. kritikus helyeken is (pl. főutak alatti átvezetések), melyek meghibásodása jelentős üzemzavart okozhat. A diagnosztikai vizsgálatokkal párhuzamosan fel kell készülni a meghibásodások gyors elhárítására. A javítási kapacitásokat a hőszolgáltató biztosíthatja vállalaton belül meglévő erőkkel is, vagy nagyobb munkáknál külső kivitelezőkkel kötendő megállapodások révén. 54

55 A meghibásodások elhárítására és a célszerű vezeték-cserék végrehajtására pénzalapot kell elkülöníteni. A rendszer egyes részeinek kora és a hibaelhárítási tapasztalatok alapján úgy ítéljük meg, hogy rövid időn belül meg kell kezdeni bizonyos kritikus csőszakaszok cseréjét. Azt, hogy melyek legyenek ezek a csőszakaszok, a hőszolgáltató a meghibásodási statisztikákból, ill. a diagnosztikai vizsgálatokból fogja tudni. Ugyanakkor azonban úgy véljük, hogy a teljes gerincvezeték rendszer egyidejű cseréje sem most, sem a jövőben nem lesz indokolt, a működőképesség fenntartását a "kis lépések taktikájával" kell biztosítani, hiszen minden alapos ok nélkül előrehozott beruházás fölösleges terhet jelent MIHŐ gazdálkodására. Összefoglalóan megállapítható, hogy a jelenlegi korszerűsítési stratégia fentebb vázol elemeivel, a fejlesztési prioritásokkal egyetértünk. Ugyanakkor a hőszolgáltató pénzügyi nehézségei ellenére sem érthetünk egyet azzal, hogy a szekunder oldali korszerűsítés nem része a fejlesztési stratégiának, ahhoz csak szakmai segítséget kínál a hőszolgáltató, anyagi fedezetének biztosítását teljes egészében a fogyasztók feladatának tekinti. Úgy véljük, a távhő kedvezőbb megítélése és műszaki indokok szempontjából is kulcskérdés, hogy a mérésen alapuló elszámolásra való áttéréssel egyidejűleg meginduljon a fogyasztó oldali korszerűsítés. Ez pedig, mint más városok példája mutatja, nagy volumenben csak a távhőszolgáltató aktív közreműködésével valósulhat meg. Fogyasztó oldali korszerűsítés Gyakran találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a távhőszolgáltató ellenérdekelt a fogyasztó oldali korszűsítésekkel szemben, hiszen az a hőfogyasztást, következésképpen a szolgáltató forgalmát, bevételeit csökkenti. A kokrét számok vizsgálata nélkül is belátható, hogy ez a miskolcihoz hasonló esetben, ahol a hőt kazánokban állítják elő, valójában nem veszélyezteti az eredményes gazdálkodást, hiszen nem csak a hőértékesítés, hanem a ráfordítások (gázköltség) is csökken. Természetesen az eredmény azért romlik, hiszen a két tétel nem azonos, de a veszteség korántsem olyan nagy mértékű mint első pillantásra tűnik. Ugyanakkor a hőszolgáltató részvétele a fogyasztó oldali korszerűsítésben, és az elért eredmények - amennyiben azt jól kommunikálják a lakosság felé - jelentősen javíthatják a távhőszolgáltatás megítélését, ami részben elletételezi az elmaradt hasznot. Miskolc esetében, úgy véljük, nem szükséges ennek fontosságát hangsúlyozni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy 2003-től, a mérésen alapuló elszámolálsra való áttérés után a korszerűsítés várhatóan spontán is megindul, mindenképpen javasolható, hogy a szolgáltató álljon a folyamat élére és aktívan vegyen benne részt. Ennek többféle módja van. A következőkben példaként bemutatjuk, hogyan történt Debrecenben. 55

56 A fogyasztói rendszerek korszerűsítése, a hőleadónkénti szabályozhatóság megteremtése 1991-ban indult meg Debrecenben, akkoriban még csak a városban működő magáncégek révén, így 1991 és 97 között mindössze 390 lakásban történt meg a rekonstrukció. A Debreceni Hőszolgáltató Rt. a piacának megtartására, illetve a távhő megítélésének javítására irányuló aktív stratégia részeként 1997 óta segíti fogyasztóit az energiatakarékosságot lehetővé tevő fogyasztói berendezés korszerűsítésekben, amely a finanszírozásban való részvétel mellett a korszerűsítési projektek szervezését, lebonyolítását jelenti. Ennek eredményeképpen ugrásszerűen megnőtt a korszerűsített lakások száma és 2001-re 5000 lakásban valósult meg az egyéni, radiátoronkénti szabályozást és költségmegosztást lehetővé tevő átalakítás. Az összes átalakított lakásszám alakulását mutatja meg az alábbi grafikon. lakás, db Forrás:[7] 13. ábra Szekunder oldali korszerűsítések Debrecenben Az első két évben a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány (DRGA) volt az önkormányzat által kijelölt pénzkezelő, és szerződéskötő (kivitelezőkkel, lakóközösségekkel) partner. Az első korszerűsítési projektek kísérleti projektként futottak, az alapítvány részvételére főleg a kedvezőbb adózás szempontjából volt szükség, ami lehetővé tette, hogy a szűkös anyagi forrásokból minél több lakásban valósulhasson meg a rekonstrukció. A projektekben a DH Rt. mint bonyolító szerepelt ben megváltozott a projektek lebonyolítása, részben mert a korszerűsítési projektek már nem voltak "kísérletiek", részben mert az alapítvány 56

57 révén nagyon bonyolulttá vált a projekt megvalósításának menete. A fogyasztó oldali korszerűsítésekhez tartozó tevékenységek felsorolását és az egyes szereplő közötti megosztását a következő táblázat tartalmazza Tevékenység megnevezése Évek Tevékenységek átfogó koordinálása DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH Rt. Lakóközösség Forráskutatás DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH Rt. Lakóközösség (fogyasztói Pályázat kiírása közösségek részére) DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH Rt. - Állami Pályázat elbírálása DH Rt. - Önk. DH Rt. - Önk. DH Rt. DH Rt. - Önk. DH Rt. - Állami tervezőkkel DRGA DRGA DH Rt. DH Rt. Lakóközösség anyagbeszállítókkal DRGA DRGA DH Rt. DH Rt. Lakóközösség kivitelezőkkel DRGA DRGA DH Rt. DH Rt. Lakóközösség műszaki ellenőrökkel DRGA DRGA DH Rt. DH Rt. DH Rt. fővállalkozói szerződés megkötése a - - DH Rt. - Lakóközösség DH-Szerviz Kft.-vel Kivitelezés alvállalkozók alvállalkoz ók Műszaki átadás, átvétel Monitoring Garanciális tevékenység (energetikai, gazdasági, megtérülési) DH Rt. - Önk. DH Rt. Szerződéskötések DH Rt. - Önk. DH- Szerviz Kft. (kivitelezőkkel) DH Rt. DH Rt. 7. táblázat Fogyasztó oldali korszerűsítés Debrecenben DH-Szerviz Kft. DH Rt. alvállalkoz ók DH Rt. - Önk. DH-Szerviz Kft. DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH Rt. DH-Szerviz Kft. DH- Szerviz Kft. DH-Szerviz Kft. A korszerűsítés finanszírozási forrásai is sokat változtak az öt év folyamán, a különböző kedvezményes lehetőségek, a lakosság, az önkormányzat és a távhőszolgáltató rendelkezésre álló forrásainak függvényében. Ezt illusztrálja a következő ábra: 57

58 40000 eft Kötelező önerő mértéke Támogatás a DH Rt. részéről Holland támogatás Állami Forrás:[7] Önkéntes többlet hozzájárulás DMJV Önkormányzat támogatás PHARE támogatás 14. ábra Szekunder oldali korszerűsítések forrásai Debrecenben év A finanszírozási forma ban a lakóközösségeknek nagymértékben kedvező volt, mivel a kötelezően befizetett önrészen kívül mást nem kellett fizetniük, így a piaci ár mintegy harmadáért jutottak hozzá egy korszerű fűtési rendszerhez és a nyílászáró-szigeteléshez. Ez azonban azt eredményezte, hogy az egy évben korszerűsíthető lakásszám nem haladt az elvárt ütemben. Emiatt változtattak ben a finanszírozási rendszeren olyan módon, hogy a Debreceni Önkormányzat hőleadónként bruttó Ft-tal járult hozzá a rekonstrukcióhoz, a lakóközösség pedig a kötelező önrész befizetése után a fennmaradó összeget egy éves futamidejű kamatmentes hitelként kapta volna a DH Rt.-től. A változtatás miatt azonban ben alig érkezett pályázat, így még évközben (a pályázat kiírása után) vissza kellett térni az eredeti finanszírozási konstrukcióhoz. A pályázatok elbírálása során előresoroló szempont a kötelezőn felüli minél nagyobb mértékű önrész vállalása. Piacvédelem, piacfejlesztés A piacvédelem tehát a meglévő fogyasztói kör megtartása és a piacfejlesztés a fogyasztói kör bővítése Miskolc MJV távhő stratégiájának kiemelt fontosságú területe kell hogy legyen. Eredményes piacvédő munka nélkül biztosan összeomlik a távhőrendszer, hiába hajtanak végre közben műszaki és gazdálkodási hatékonyságjavítást. 58

59 A piacvédelem érdekében az Önkormányzat adminisztratív és politikai eszközöket kell alkalmazzon, a hőszolgáltató pedig aktív marketing és PR munkát kell hogy folytasson. Önkormányzati feladatok Az Önkormányzat által alkalmazható adminisztratív intézkedések mögött a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése melletti szilárd elhatározás kell álljon. Ez az elhatározás megjelenthet egy energiastratégiai dokumentum közgyűlés általi elfogadásában és a városrendezési tervekben. A Miskolci Önkormányzat sok más városhoz hasonlóan 6 ki kell jelölje azokat a területeket, melyeken a távhőellátást tartja kívánatosnak. Ezeken a területeken kell alkalmazza az Önkormányzat a piacvédő adminisztratív és politikai eszközöket. Erre információink szerint már több kísérlet is történt, ezidáig eredménytelenül, bár reményekre jogosít, hogy a Közgyűlés, illetve a Tulajdonosi Bizottság döntése értelmében RRT módosítását, amely egyes területeken környezetkímélő fűtést ír elő, az ez év szeptemberi közgyűlési ülésre kell beterjeszteni. Az adminisztratív eszközök között első helyen kell számon tartani az építéshatósági jogosultságok érvényesítését. Az Önkormányzat meg kell követelje, hogy a rendezési tervekben távhőellátásra kijelölt területeken teljes mértékben összhangban a hatályos jogszabályokkal csak építési engedély birtokában történhessen más fűtési technológia alkalmazása. A jelenlegi gyakorlatot, mely szerint építési engedély nélkül valósítanak meg alternatív hőforrásokat, teljesen érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk. A másik fontos adminisztratív eszköz a távhőről való leválás szigorú szabályozása. Más városok példáját követve a szabályozásnál azt az elvet kell alapul venni, hogy a kiválók ne sértsék a szűkebb vagy tágabb közösség érdekeit. A kiválásokat nehezítő szabályozás magában foglalhat szigorú műszaki követelmények teljesítését és a közösséget érő anyagi hátrányok megtéríttetését. A politikai eszközök között a távhőszolgáltatás kérdésének társadalmi vitája, konszenzus elérése, majd a kialakult konszenzus melletti látványos önkormányzati kiállás a legfontosabb. Az Önkormányzat távhőről szóló kommunikációját a kitűzött cél szem előtt tartásával kell tudatosan megtervezni és folytatni. A kommunikációt az alábbi üzenetekre kell alapozni: a távhő fenntartása minden miskolci távhőfogyasztó, de előnyös környezetvédelmi hatásai miatt az egész város érdeke, 6 Arra, hogy ezt más városok hogyan oldották meg, a következő részben mutatunk konkrét példákat 59

60 aki a távhőről leválik, vagy más módon nehezíti a távhő helyzetét, az a közösségnek árt, a gondos önkormányzat mindent elkövet a hőszolgáltatás költségeinek csökkentésére, az energiapiacok rövidesen bekövetkező liberalizációja után a távhő relatíve olcsóbb lehet, mint az egyedi fűtések. Foglalkozni kell a távhőellenes érdekek kérdésével is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kiválások mögött sok esetben nem autonóm fogyasztói döntések állnak, hanem jól azonosítható üzleti érdekek. Más magyarországi városok tapasztalata, hogy a kiválásokról szóló döntéseket konszenzus vagy anyagi eszközök hiányában a lakóközösségek nem tudják meghozni. Feltételezhető, hogy Miskolcon a kiválásokat az üzletileg érdekelt szereplők aktív tevékenysége segíti. Ezeknek a szereplőknek a körét könnyű meghatározni: TIGÁZ Rt. a helyi gázszolgáltató fogyasztói számának növelésében, ill. a gázértékesítés fokozásában érdekelt, egyes pénzintézetek a kiválásokat kis kockázatú kölcsön kihelyezési lehetőségnek tekintik, a kisebb kazánokat szállító cégek értékesítési lehetőséget látnak a kiválásokban, végül bizonyos szerelő és karbantartó cégek számára munkalehetőséget biztosít a kis gáztüzelésű kazánházak létrehozása és fenntartása. Az Önkormányzat természetesen nem avatkozhat be közvetlenül a piaci folyamatokba. Ugyanakkor kommunikációjában a közösség érdekeinek védelme érdekében fel kell hívja a figyelmet a távhőellenes üzleti érdekekre. El kell érje, hogy a kiválások semmiképpen ne essenek a korszerűsítés kategóriába, így a kiválók ne élvezhessenek lakáskorszerűsítésre elkülönített támogatásokat. Erre, ha joghatással nem is rendelkezik, elvi alapot adhat a Gazdasági Minisztérium e tárgyban MIHŐ-nek megküldött állásfoglalása, mely többek között kimondja, hogy "Véleményünk szerint a távhőszolgáltatás a legkorszerűbb hő-ellátási rendszer és környezetszennyezés tekintetében is sokkal kedvezőbb, mint az egyéb fosszilis tüzelőanyagokkal történő helyi hőellátás. Ezért a távhőszolgáltatásról való leválást és a központi fűtésre történő átállást nem tekintjük korszerűsítésnek". Az Önkormányzat napirenden kell tartsa a biztonságtechnika és az egészségkárosítás kérdését. Feltételezhető, hogy a kiválások alkalmával a távhőt kiváltó hőforrást műszaki minimum szinten valósítják meg. A levált épületekben vizsgálatokat kell kezdeményezni annak ellenőrzésére, hogy a gázbiztonságtechnikai 60

61 szabályokat maradéktalanul betartották-e. Ugyanezen vizsgálatok deríthetnek fényt arra, hogy a füstelvezetés szakszerűen történik-e, nem fordulhat-e elő, hogy a helyi gáztüzelés füstgázai emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekbe beszivárognak. Hogy néhány nyilvánvaló esetben ez megtörténik, azt a következő képek is illusztrálják: 15. ábra Szabálytalan füstgázelvezetések távhőről levált létesítményeknél Hasonlóan Budapesthez, Debrecenhez, Győrhöz, Miskolcon is el kellene végezni azokat a modellszámításokat, melyek meghatározzák, hogy a távfűtés diszperz egyedi fűtéssel történő helyettesítése milyen hatással van a város levegőjének minőségére. Bár a nagyvárosok levegőjét döntő mértékben a közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátás terheli, kimutatható a központos fűtés levegőminőségjavító hatása. Nyilvánvalóan mind a biztonságtechnikai, mind pedig a környezetvédelmi vizsgálatok eredményeit intenzíven kommunikálni kell a város közönségével. A kommunikációba be lehet vonni a helyi politikától független szakértőket. Példák más városok távhőpiac-védelmi intézkedéseire A távhőszologáltató jobb versenyképességének szociális, gazdasági és politikai előnyeit, valamint a távhőszolgáltatás kedvező környezetvédelmi hatásait felismerve 61

62 más települések is igyekeznek a területükön működő távhőszolgáltatók piacát védeni, és lehetőség szerint bővíteni. Ilyen például Debrecen MJV, ahol az Önkormányzat A távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló rendeletének pontja szerint: "Az önkormányzat a mellékletben meghatározott területeket területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésre jelöli ki, ahol a meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója és (vagy) növekvő hőigényének biztosítása során, valamint új hőellátó rendszer létesítésekor a jelentkező hőigényt a városi távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni. A távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területeken új épületeknél, vagy felújítás esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a távhőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján lehetséges." A rendelet melléklete pedig pontosan (a határoló utcák felsorolásával, illetve az épületek címének megadásával) definiálja az öt városrészben azt az összesen 22 területet, melyre a fenti előírás vonatkozik. Hasonló a helyzet Komlón, ahol a távhőszolgáltatás helyi viszonyait alapjában a jelenleg érvényes 19/1999 (I.1.) Ökr. (a távhőszolgáltatásról szóló) és a 15/1999 (VII.6.) Ökr. (a környezetvédelemről szóló) képviselő-testületi rendeletek határozzák meg. Az utóbbiban fogalmazták meg a piacvédelmet szolgáló intézkedéseket is. A rendelet a jelenleg távhővel ellátott területeken a távhőről más fűtési módra való áttérést, illetve új építések, bővítések, felújítások során más fűtési mód alkalmazását a távhőszolgáltató hozzájárulásához köti, és csak akkor engedélyezi, ha a választott műszaki megoldás a távhőellátással levegőtisztasági szempontból egyenértékű. A rendelet nem defíniálja az "egyenértékűség" fogalmát, azonban ha a 19/1999 Ökr. rendeletben megfogalmazott definícióból indulunk ki ("azonos értékű hőellátás: szennyezőanyag kibocsátása az adott hely környezetében nem okoz nagyobb környezeti terhelést mint a távhőellátás"), akkor a rendeletet szigorúan véve e területeken más fűtési mód még a távhőszolgáltató jóváhagyásával sem alkalmazható. Salgótarjánban a Város két adminisztrációs eszközzel védi a távhőpiacot: A távhőszolgáltatásról szóló 32/1999. (XII.20.) Ör. sz. rendelet módosításra került. A módosítás szerint " a meglévő, vagy létesítésre engedélyezett távhővezetékhálózat nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása (új létesítés, korszerűsítés, felújítás) során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergiaellátás lehetőségét." Kimondja továbbá a 62

63 rendelet, hogy a "Környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi érdek érvényesítésére a város távhőszolgáltatással ellátható területén egyenértékű feltételek esetén a hőellátás távfűtéssel való megoldását szorgalmazni kell. Még konkrétabb védelmet jelent, hogy a városközpont épületeiben tetőfelépítményre nem adható építési engedély. Ezáltal a távfűtött épületekben nem alakítható ki a tetőtéri kazán. A parapet konvektorok esetén a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 80.. alapján: "Homlokzaton (külső falon) égéstermék-kivezetési helyet kialakítani csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára lehet, akkor ha a) az égéstermék tető fölé, a szabadba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő tartalékfűtés céljára szükséges, b) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az épület állékonyságát nem veszélyezteti és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, c) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az egészségvédelmi követelményeknek megfelel." Fentiekre tekintettel a parapetkonvektor elhelyezése engedélyköteles, és azt a helyi hatóság a fentiekre hivatkozva megtagadhatja. Érdemes idézni Székesfehérvár példáját is, ahol a Közgyűlés 48/2001(XII.28.) rendelete a következőképpen fogalmaz: "A levegőtisztaságvédelem érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel, vagy a levegőtisztaság védelem szempontjából a távhővel egyenértékű (vagy jobb) műszaki megoldás alkalmazásával (napenergia, szélenergia stb ) kell biztosítani a (utcák felsorolása a.-i.pontokban).által közrezárt területeken. A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell megoldani. Az a.-i.pontokban meghatározott területeken új létesítményeknél, beruházásoknál a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak külön nrendeletben szabályozott módon lehet." Végül Budapest példáján azt mutatjuk be, hogy a távhőszolgáltatásról szóló évi. XVIII. tv. (továbbiakban "Tszt".) alább idézett rendelkezéseinek következetes betartatása, és a helyi rendeletekben való megjelenítése oly mértékben nehezítheti a kiválást, hogy az jelentős piacvédelmet biztosít. 63

64 A Tszt 35..(2) a következőket írja elő: "Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha a) az épületben, épületrészben - az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával - a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg; b) a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait; c) viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel; d) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe. Az ennek alapján született 42/1999 Főv.Kgy. és az azt módosító 74/2001 Főv.Kgy rendeletek értelmében: "(5) A közüzemi szerződés felmondása esetén többek között:az épületben, épületrészben a távhő igénybevételének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani. Épületrész távhőellátásának megszüntetése esetén le kell választani a távhőellátó rendszerről a hőleadó berendezéseket, és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egy időben az épület üzemben maradó fűtési rendszerén - beleértve a hőközpontot is - annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő fogyasztói berendezéseken a fogyasztó maga köteles elvégeztetni. (6) A fogyasztó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a fogyasztót írásban tájékoztatni. (7) A közüzemi szerződés felmondása esetén a fogyasztó az (5) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges munkálatokról arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani. Épületrész távhőellátásának megszüntetése esetén a tervnek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét - beleértve a hőközpontot is - érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy a más fogyasztó részére való szolgáltatást 64

65 akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a fogyasztóval írásban közölni. Ennek megfelelően a terv módosításáról a fogyasztó köteles gondoskodni. Ha a fogyasztó a terv elkészíttetését, a szükséges átalakítások elvégeztetését elmulasztja, a távhőszolgáltató az épületen belüli szolgáltatás zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult a tervet a fogyasztó költségére elkészíttetni és a tulajdonát képező hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakításokat a fogyasztó költségére végrehajtani. (8) Amennyiben a felmondási jogot gyakorló fogyasztó a fogyasztási helynek nem tulajdonosa, továbbá ha a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk a szerinti közös tulajdon) a fogyasztó köteles beszerezni és a távhőszolgáltatónak átadni a fogyasztási hely tulajdonostársak hozzájárulását a közüzemi szerződés felmondásához, továbbá a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a felmondás nem ütközik a tulajdonosi közösség döntésébe. A fogyasztó köteles nyilatkozni arról is, hogy a Tszt. 35. (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően beszerezte valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását a távhőellátással azonos komfort értékű más hőellátás megvalósításához. A hozzájárulásokból ki kell tűnnie annak, hogy az érdekeltek a fogyasztói berendezésnek a felmondás miatt szükséges átalakítása és annak következményei ismeretében nyilatkoztak. A fogyasztó felelős a nyilatkozatok valódiságáért. (9) A (2)-(8) bekezdésekben foglaltak vonatkoznak mind az általános közüzemi szerződés, mind az egyedi közüzemi szerződés felmondására, továbbá arra az esetre is, ha a mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület valamely épületrészében kívánják a távhőellátást megszüntetni és emiatt az ingatlan tulajdonosával, a tulajdonosok közösségével fennálló közüzemi szerződés módosítása válik szükségessé. A tulajdonosi közösség, mint fogyasztó [TKSZ. 2. (1) da)] nevében annak képviselője jogosult a közüzemi szerződés felmondására, a szerződés módosítása iránti igény bejelentésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra. (10) Az (5) bekezdés szerinti munkálatok elvégzését a fogyasztó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő három munkanapon belül köteles a munka terv szerinti megvalósítását, a más, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (11) A közüzemi szerződés, illetőleg a fogyasztó díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártakor vagy azt követően abban az időpontban szűnik meg, amikor a fogyasztó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a műszaki előírások betartásával teljes egészében megszüntette. Ha épületrész fűtési célú távhőellátását szüntetik meg és helyette más, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást nem létesítenek, illetőleg az átmenő vezetékeket nem szigetelik, 65

66 a fogyasztót hőelvonás címén az árhatóság által meghatározott mérsékelt díj fizetésének kötelezettsége terheli." A fenti 7. pontban hivatkozott tervdokumentációnak az ott ismertetett tartalmi követelményeken túl a hőszolgáltató előírása szerint tartalmaznia kell: - Bontási tervrészletet, melyen fel,kell tüntetni a leválasztásra kerülő hőleadókat és a leválasztással kapcsolatos egyéb átalakításokat (pl. átkötések készítése, légtelenítő hálózat átalakítása, strangok megszüntetése, szabadon szerelt vezetékek szigetelése stb.). - A tervező nyilatkozatát arról, hogy a leválás milyen hatással van a szomszédos helyiségek fűtöttségére, igényel-e a leválás a szomszédos helyiségekben beavatkozást. A tervező adjon prognózist arra vonatkozóan, hogy további esetleges leválások milyen mérvű teljesítmény-igény csökkenés esetén fogják oly mértékben befolyásolni a hőközpont üzemét, hogy azon túl már a szolgáltatónak átalakításokat kell végezni a hőközpontban 7. - Tervezői nyilatkozatot és munkavédelmi fejezetet. Látható, hogy még abban az esetben is, ha minden feltétel teljesül, az előírt tervek elkészíttetése jelentős költséggel jár, ami rontja a leválás vélt gazdaságosságát, és komoly visszatartó erővel bír. A hőszolgáltató feladatai A hőszolgáltató legfontosabb feladata a piacvédelem területén a szolgáltatások minőségének javítása és a költségek csökkentése. A minőségjavítás keretében többek között: csökkenteni kell a szolgáltatási zavarok és szünetek előfordulásának esélyét, az esetleges zavarokat gyorsan, hatékonyan el, kell hárítani, növelni kell a fogyasztók beavatkozásának lehetőségét (mérés szerinti elszámolás, szabályozók fogyasztó kérésére történő beállítása, idényen kívüli fűtés stb.), fogyasztóbarát módon kell a fogyasztókkal viselkedni. 7 FŐTÁV álláspontja szerint a szükségessé váló hőközponti átalakítások költségei is azokat terheli, akik ezt az állapotot előidézték. 66

67 Ez utóbbi területen nagyon sok mindent lehet és kell tenni a fogyasztói panaszok kezelésétől a fogyasztókkal kapcsolatban álló munkatársak képzéséig, és a díjfizetés megkönnyítésétől a szakszerű információ-szolgáltatásig. Célszerű a vállalaton belül állandóan hangoztatni a távhőszolgáltatás szolgáltatás jellegét, hogy a munkatársak ennek megfelelően viselkedhessenek a fogyasztókkal. MIHŐ Kft. a nehéz működési feltételek között a fogyasztókkal fenntartott kapcsolatában kommunikációs defenzívában van. Figyelmét a problémák, ill. a vállalatot érő csapások elhárítása köti le. Határozott véleményünk, hogy a defenzívából offenzívába kell átmenni. Tudatos marketing és PR stratégiát kell kidolgozni. Ennek a stratégiának a javasolható főbb elemeit az alábbiakban ismertetjük. Célcsoportok és üzenetek Célcsoport Meglévő fogyasztók Üzenet A távhő magas komfortfokozatot biztosító, megbízható fűtési mód. A távhő környezetbarát. Az energiapiacok liberalizációja után a távhő versenyképes áron lesz elérhető. A távhőről leválni ésszerűtlen, mert - a leválás jelentős beruházási ráfordítást igényel, - egy távhőre tervezett épületben a leválás csak műszaki kompromisszumok árán valósítható meg, - különösen nehéz megoldani a füstgázelvezetést úgy, hogy az az épület lakóinak levegő minőségét ne befolyásolja hátrányosan, - a levált közösségek maguk kell kezeljék a nemfizetések problémáját, - szakszerű fenntartás, karbantartás hiányában a leválást megvalósító rendszerek ellehetetlenülhetnek. 67

68 Célcsoport Önkormányzat Üzenet A Város és a hőszolgáltató együtt kell éljenek. Tudatos önkormányzati munkával a távhő a problémák forrásából hasznos várospolitikai eszközzé válhat. Egyértelmű, világos távhőpolitikát kell kialakítani és megvalósítani. Az elfogadott távhőpolitikával ellentétes lépések súlyosan ártanak a közösségnek. A távhő elsősorban szakmai ügy: amennyire lehet mentesíteni kell a napi politikai csatározásoktól. Nem távfűtött lakásokban élő városlakók Ellenérdekelt szereplők Potenciális új fogyasztók A távhő minden városlakónak előnyös, mert javítja a Város levegőjének minőségét. Aki a Város által elhatározott távhőstratégiával szemben tevékenykedik, az árt a közösségnek. A távhő megbízható, gazdaságos fűtési mód. 8. táblázat Távhő PR-stratégia javasolt elemei Eszközök A PR munkában elsősorban kommunikációs eszközöket kell felhasználni. MIHŐ Kft. non-profit arculata erősítése (és a költségek csökkentése) érdekében lehetőség szerint kerülni kell a fizetett reklámeszközöket. Néhány ötlet: a távhő számlával együtt kiküldött időszakosan megjelenő hírlevél, vitaműsor a helyi televízióban, szakmai cikkek, interjúk a helyi nyomtatott sajtóban, együttműködés civil szervezetekkel, részvétel a városi energiahatékonysági tanácsadó központ munkájában, fórumok szervezése a fogyasztóknak, vagy a közös képviselőknek, iskolai programok (hogyan működik a távfűtés?). 68

69 A kommunikációba célszerű lehet bevonni a MIHŐ Kft. negatív arculatának terhét nem viselő független üzenetközvetítőket. Nyilvánvalóan speciális eszközöket kell alkalmazni az Önkormányzattal folytatandó kommunikációban. Itt a hőszolgáltatót felügyelő önkormányzati képviselőket, ill. az illetékes bizottságokat kell elsősorban használni, továbbá a minden bizonnyal meglévő személyes kapcsolatokat. Elkerülhetetlen az ellenérdekelt szereplőkkel történő közvetlen kapcsolatfelvétel is. Ezek során törekedni kell a szereplők érdekeinek pontos megismerésére és igyekezni kell meggyőzni őket arról, hogy a távhővel ellentétes tevékenység árt a közösség érdekeinek. Kilátásba lehet helyezni MIHŐ Kft. piaci súlyával arányos retorziókat (pl. az ellenérdekelt szereplők beszállító listáról való törlését). Esetleg a szereplők érdekeinek jobb megismerése lehetőséget adhat kompromisszumos megoldások kidolgozására is. Hatékony gazdálkodás Természetesen a távhő melletti elkötelezettség csak hatékony gazdálkodás mellett vezethet eredményre. Ez alapvető érdeke a fogyasztóknak (mert mérsékeli a díjakat), az Önkormányzatnak (mert mérsékeli a távhő költségvetési támogatása iránti igényt) és végső soron a hőszolgáltatónak is. Bizonyos hatékonyságjavító intézkedések rövid távon kellemetlenül érinthetik a hőszolgáltatót, de nyilvánvalóan MIHŐ Kft.-nél is belátják, hogy a hatékonyság javítása végső soron a Kft.-nek is érdeke. A magyar távhőszolgáltatás területén az önkormányzatok két úton indultak el a hatékonyság javítása érdekében. Az egyik út a tulajdonukban lévő hőszolgáltató vállalatok szigorú felügyelete, vagyis a hatékonyságjavítás kikényszerítése a tulajdonosi jogok gyakorlásával. A másik út az ún. privatizáció, mely formáját tekintve lehet a hőszolgáltató vállalat valamilyen mértékű eladása, koncesszió, bérüzemeltetés, vagy egyes tevékenységek kiszervezése. Miskolc MJV a két stratégiát együttesen alkalmazza. Míg a fő tevékenységek megmaradtak a MIHŐ Kft.-ben, a hőtermelés egy részét kiadják a kogenerációs versenytárgyaláson kiválasztott MVM Rt.-nek. Ezzel a megközelítéssel alapvetően egyet lehet érteni. A teljeskörű privatizáció évre leszűkítené a Város mozgásterét. Természetesen a privatizáció 69

70 hozhatna előnyöket is, de az előnyök mellett fellépnek kockázatok is. Így egyetértünk azzal, hogy a jelen helyzetben a széleskörű privatizációt nem célszerű napirendre tűzni. E mellett azonban értelme lehet további részterületek pl. karbantartás, szállítás, épületfenntartás kiszervezésének. MIHŐ Kft. gazdálkodásának hatékonyságát szakértők által elvégeztetett vizsgálatok elemezték. Ezek fő tanulsága az, hogy míg a MIHŐ Kft.-n belüli működési költségek csökkentésének kérdését folyamatosan napirenden kell tartani, a Kft. gazdálkodását alapvetően külső tényezők, nevezetesen a gáz / hő beszerzés költségei, a hőszolgáltatási díjak, valamint a kintlévőségek mértéke területén bekövetkező kedvező változások javíthatják. Összefoglalás, javaslatok A magyar távhőszolgáltatásban a rendszerváltozás új időszámítást indított. Alkalmazkodni kellett az állami dotáció nélküli léthez, ráadásul akkor, amikor a fogyasztók fizetőképessége a gazdasági nehézségek miatt megrendült. Mára az ország legtöbb nagyvárosában túljutottak a kritikus időkön és a távhőszolgáltatók piacbővítési terveken dolgoznak. Ugyanakkor Miskolcon a távhőszolgáltatás válságos helyzetben van. Ezt MIHŐ Kft. gazdálkodásának mutatói (kétmilliárdos adósságállomány, másfél milliárdos kintlévőség, romló eszközállomány), a távhő piac zsugorodása (az ésszerű fogyasztói kör 20%-ának elvesztése) és a távhő rossz fogyasztói megítélése mutatja. A rendszerváltozáskor a miskolci távhő infrastruktúra műszaki színvonala nagyjából megfelelt a hazai átlagnak, azzal a megjegyzéssel, hogy túlépített volt. Mára Miskolc más nagyvárosokhoz képest relatív hátrányba került, de az infrastruktúra viszonylagos korszerűtlensége egyedül nem magyarázza a válságos gazdasági-piaci állapotot. A műszaki problémáknál nagyobb súllyal esik latba a távhő körüli társadalmi és önkormányzati egyetértés, illetve a távhőszolgáltatás fenntartható működését biztosító távhő politika hiánya. Ez utóbbival kapcsolatban külön ki kell emelni azt a gyakorlatot, mely szerint az Önkormányzat a szociálisan rászoruló távfűtési 70

71 fogyasztókra való tekintettel rendre a költségarányosnál alacsonyabb díjakat állapít meg, veszteséges működésre kényszerítve a hőszolgáltatót. A Város korábbi döntése szerint Miskolcon fenntartják a távhőszolgáltatást. Azonnal hozzátesszük: más döntést nem is lehetett volna hozni. Ha viszont ez a döntés már megszületett, akkor minden további bizonytalankodás, a városi távhőszolgáltatás pozícióját rontó lépés rendkívül káros. Miskolcnak együtt kell élnie a távfűtéssel, és törekednie kell arra, hogy a távfűtés előnyei minél jobban érvényre juthassanak. Világosan látni kell, hogy a távhőszolgáltatás létjogosultságának folyamatos megkérdőjelezése, valamint az egyedi gázfűtés távfűtés rovására történő támogatása árt a távfűtési fogyasztóknak (mert számukra drágább lesz a távfűtés) és közvetve a Város egész közösségének (mert a távhőszolgáltatás problémáinak kezeléséhez költségvetési pénzt kell áldozni). A távhő politika alakításánál érdemes a magára hagyott, negatív spirálba került távhőszolgáltatás vízióját konkrét kelet-európai példák nyomán felvetíteni: csődbe jutott hőszolgáltatók, melyeket önkormányzati dotációval kell finanszírozni, elértéktelenedő lakásállományok, energiagazdálkodás helyett energia-káosz. A kedvezőtlen helyzet kezelésére Miskolcon rövidebb és hosszabb távú távhő stratégiát kell alkalmazni. A rövidtávú cél a túlélés, a hőszolgáltató működőképességének fenntartása és a piac védelme kell legyen. Hosszabb távon a távhő körüli feszültségek mérséklését, az Önkormányzat anyagi támogatásának beszüntetését, a környezetvédelmi és energiagazdálkodási előnyök érvényre juttatását kell elérni. A rövidtávú feladatok egyértelműen kijelölhetőek. A távhő piac védelme érdekében az Önkormányzat ki kell használja a rendelkezésére álló adminisztratív és politikai eszközöket. Fel kell számolja azt a helyzetet, hogy az alternatív fűtési mód távhő rovására történő terjesztése lakáskorszerűsítés címszó alatt, sokszor az Önkormányzaton belülről jövő támogatással folytatódjon. Természetesen a távhő piac védelmére szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan folytatni kell az erőfeszítéseket MIHŐ Kft. gazdálkodásának javítására. A közelmúltban meghozott döntések, pl. a gázmotoros tender, illetve a közelmúltban kijelölt fejlesztési irányok, pl. a hőközpontok korszerűsítése helyesnek ítélhetők. MIHŐ Kft. jelenleg vagyonát éli fel, pedig meg kellene kezdje az elöregedett infrastruktúra időszerűvé vált rekonstrukcióját. Ha ez trend folytatódik, csak idő kérdése, hogy mikor omlik össze gazdaságilag és műszakilag a rendszer. 71

72 Elkerülhetetlen a távhő díjak olyan mértékre történő emelése, mely fedezi a működési és felújítási költségeket. Csak ismételni tudjuk a miskolci távhőszolgáltatást korábban vizsgáló pénzügyi szakértők véleményét: bármilyen nehéz, a szociális kérdéseket külön kell kezelni. Az azonnali feladatok között említjük végül a távhőről kialakult kép javítását. Miskolc Városban szemléletváltásra van szükség a távhőszolgáltatás megítélésében. Itt egyrészt a távhő szerepének, stratégiai jelentőségének Önkormányzat általi világos kinyilvánítását tartjuk szükségesnek. Másrészt javasoljuk, hogy MIHŐ Kft. indítson tudatos PR programot, kommunikációjában a jelenlegi kényszerű defenzívából lépjen előre offenzívába. A rövidtávú stratégia sikeres megvalósítása után lesz majd az Önkormányzat és MIHŐ Kft. abban a helyzetben, hogy döntsön a hosszabb távú távhő stratégiáról. Egyéb tüzelőanyagok (folyékony, szilárd, PB gáz) A nem vezetékes energiahordozók mennyiségéről nincsenek mért és nyilvántartott adatok. A nagy ipari fogyasztók és közületek 100%-ban vagy távhővel, vagy földgázzal elégítik ki hőigényeiket. A háztartási fogyasztókkal kapcsolatban az alábbi megfontolásokat tehetjük: A szolgáltatók nyilvántartása, ill. az 1997-es adatok, valamint az azóta bekövetkezett távhő-leválások száma alapján a városban - távhővel ellátott lakások száma db, - földgázzal fűtött lakások száma db. Az összes lakások száma Miskolcon , így a szilárd, illetve folyékony tüzelőanyaggal, PB gázzal vagy vagy villamos energiával fűtött háztartások száma A folyékony energiahordozóval (háztartási tüzelőolajjal) fűtött lakások száma a HTO állami dotációjának megszűnését követő drasztikus áremelés miatt fokozatosan csökkent, mára gyakorlatilag ez a fűtési mód megszűnt 8. Villamos fűtés a földgázzal el nem látott családi házas övezetekben előfordulhat, konkrét adat azonban nem áll 8 Az Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv 1998 adatai szerint az országban a lakossági és kommunális szektorban felhasznált összes tüzelőolaj TJ/év volt, amiből közlekedési célra TJ/év-et használtak fel. A fűtésre fennmaradó hányad 1012 TJ/év, ami elhanyagolhatóan kevés és valószínűsíthető, hogy az azóta eltelt évek alatt az arány tovább csökkent. 72

73 rendelkezésünkre. A maradék háztartásszám 20%-ára becsülve a villamos fűtéssel ellátott házak számát közelítőleg 3800 háztartás használ fel egyéb tüzelőanyagot. A fennmaradó tüzelőanyagok megoszlásánál - adatok hiányában - az országos arányokból tudunk kiindulni. Az arányokat és az ezek alapján számolt konkrét salgótarjáni mennyiségeket a következő táblázat foglalja össze: Energiahordozó Megoszlás (%) Felhasználás a városban (TJ/év) Szén 20,80% 45 Tüzifa 28,30% 61 Brikett 7,50% 16 Koksz 0,20% 1 PB gáz 43,20% 77 Összesen 100,0% táblázat Egyes nem vezetékes energiahordozókkal fűtött lakások hőigényének energiahordozók szerinti megoszlása és a Miskolcon becsült felhasználás A számításnál egy lakás fűtési hőfelhasználását MJ/évre vettük, így a figyelembe vett 3800 lakás hőigénye 152 TJ/év. A szilárd tüzelések hatásfokát 70%- ra, a PB gáz tüzelés hatásfokát pedig 85%-ra becsültük, így az energiahordozó felhasználás 200 TJ. Megújuló energiaforrások Magyarország nemzetközi kötelezettségei, energiafelhasználás-szerkezetének sajátosságai szükségesség teszik, hogy mind nagyobb figyelmet fordítsunk az ún. megújuló energiaforrásokra. Általános értelemben a következőket tekintik megújuló energiaforrásnak: éghető mezőgazdasági hulladékok (szalma, kukoricaszár és -csutka, szőlővenyige, gyümölcsfanyesedék, hagyma- vagy napraforgóhéj stb.), éghető erdőgazdasági hulladékok (ág, tuskó, kéreg, energetikai apríték), geotermális energia, napenergia, szélenergia, vízienergia kommunális hulladék, szennyvíziszap, ipari üzemek hulladék hője (tipikusan füstgázhő), ipari üzemek éghető vagy biogázfejlesztésre alkalmas szerves hulladékai. 73

74 A felsorolt energiafajták közös jellemzője, hogy gazdaságos hasznosításukra csakis helyben adódhat lehetőség. Az alacsony potenciálú (tehát kis hőmérsékletű vagy hozamú) vagy hulladék energiákat ugyanis nagyobb távolságra biztosan nem érdemes szállítani. A felsorolt megújuló és hulladék energiák általában költségmentesen vagy a hagyományos energiahordozóknál lényegesen olcsóbban állnak rendelkezésre. Ugyanakkor azonban ezeket az energiákat csak drágább technológiai berendezések segítségével lehet felhasználni. A felhasználás helyi jellege miatt a megújuló energiáknak különös jelentősége lehet az önkormányzati (illetve regionális) energiagazdálkodás szempontjából. Ahhoz, hogy áttekinthessük, milyen lehetőségek adódnak Miskolcon, érdemes áttekinteni a legfontosabb vonatkozó magyarországi tapasztalatokat: 1. A megújuló energiák hasznosításának a szoros értelemben vett energetikai eredményeken kívül előnyös környezetvédelmi és foglalkoztatási hatásai is vannak. A megújuló energiák az üvegházhatás szempontjából semlegesek vagy csekély hatásúak. Így a megújuló energia projektek számíthatnak azokra a környezetvédelmi támogatási mechanizmusokra, amelyek Magyarország éghajlatváltozás elleni tevékenységét hivatottak serkenteni. Másrészt a megújuló energiahordozók hasznosítása (elsősorban a biomassza esetében) munkaerőigényes tevékenység, ami helyi foglalkoztatási lehetőségeket teremthet. 2. Számítani lehet arra, hogy a megújuló energiák ára hosszabb távon lassabban fog emelkedni, mint a hagyományos energiáké. 3. Tapasztalat szerint a jelenlegi energiaár-rendszerben a megújuló energiák egyértelműen versenyképesek a tüzelőolajjal, többnyire versenyképesek a cseppfolyós gázzal szemben. A földgázzal szemben a megújuló energiák csak a körülmények igen szerencsés alakulása esetén (a megújuló energia alacsony vagy negatív ára, gázhálózatfejlesztési költségek kiváltása, kedvező telepítési körülmények stb.) lehetnek versenyképesek. 4. Általában kedvezőbb gazdasági mutatókat lehet elérni, ha egy adott fogyasztó hőigényének kielégítését eleve megújuló energiára alapozzák. Meglévő gáztüzelő berendezést megújuló tüzelőanyagot hasznosító berendezéssel kiváltani csak a legritkább esetben bizonyulhat előnyösnek. 5. Mind a megújuló, mind a hulladék energiákra igaz, hogy hasznosításuk gazdaságossága az egységteljesítmény növekedésével javul 9, ezért a vonatkozó projektek fejlesztésénél lehetőség szerint távfűtési célú hasznosítást vagy legalább is nagyobb közületi vagy ipari hőfogyasztók kielégítését kell megcélozni. 6. A megújuló és hulladék energiák hasznosítása sok esetben több szereplő (például mezőgazdasági vagy erdészeti üzem, távhőszolgáltató vállalat, közület vagy iparvállalat, beruházó-vállalkozó, finanszírozó stb.) együttműködését igényli. Az 9 A megújuló energiákat hasznosító berendezésekre (például biomasszatüzelő kazánokra) fokozottan érvényes, hogy a beruházási költség a teljesítménytől függ. Gáztüzelő berendezéseknél a fajlagos beruházási költség egészen kis teljesítményeknél se növekszik számottevően, tekintettel arra, hogy ezekből a kis berendezésekből nagyon nagy sorozatokat lehet gyártani. A megújuló berendezéseknél az üzemeltetési költségek se csökkennek jelentősen az egységteljesítmény csökkenésével. 74

75 önkormányzatoknak fontos szerepe lehet a piaci folyamatok segítésében, a szereplők közötti együttműködés kialakításában, hatékonyabbá tételében. 7. A fajlagosan magas beruházási költségű, megújulókat hasznosító projektek akkor lehetnek gazdaságosak, ha minél nagyobb a kihasználási óraszámuk. Ezért az ilyen technológiák egymással, ill. a más energiaellátási módokkal (tipikusan a kapcsolt hő- és villamosenergia termeléssel) versenyeznek a minél állandóbb energiaigényekért. Hőszolgáltatás esetén ez tipikusan a nyári hőigény. 8. Végül le kell szögezni, hogy a megújuló és hulladék energiák hasznosításához szükséges technológiák és mérnöki tudás rendelkezésre áll a magyar piacon, a projektek tulajdonosai mind az előkészítés, mind a megvalósítás folyamán több vállalkozó közül válogathatnak. Jelenleg az országos energiafelhasználás 3,6%-át fedezi a megújuló forrásból előállított energia. Az országos energiapolitika célkitűzései szerint ezt a részarányt kívánják 7%ra növelni. A megújulókkal kapcsolatos másik országos kényszer, hogy az ilyen forrásból termelt villamosenergiának a teljes villamosenergiafelhasználáshoz viszonyított részarányát a 2001/77 EK Európai Uniós direktíva értelmében a jelenlegi kb. 0,5%-ról 2010-ig 3,6%-ra kell emelni. Ez utóbbi célkitűzés nemzetgazdasági szinten jelentős, kb Mrd Ft beruházást igényel. Ha figyelembe vesszük, hogy a fenti országos számokhoz képest Miskolcon sem kedvezőbb a megújulók felhasználásának aránya (sőt azoknál alacsonyabb), jól látható, hogy a város energiellátásának stratégiai kérdéseit a megújulók alapvetően nem befolyásolják. Ugyanakkor a megújulók hasznosításának fent ismertetett előnyei miatt mégis érdemes röviden áttekinteni, mit tehet az Önkormányzat a megújuló energiák nagyobb mértékű alkalmazásának érdekében, ill. milyen lehetőségek vannak azok alkalmazására. Szem előtt tartva a megújuló energiákat hasznosító berendezések nagysága és gazdaságossága közötti összefüggést, a megújulók felhasználására optimális területként kínálkozik a távhőszolgáltatás. Van is erre magyar példa, pl. Pécsen jelenleg folyik az a távhőszolgáltatást is biztosító erőmű részben biomasszára (fahulladékra) történő átállítása. Miskolcon azonban a már megkezdett ill. távlatilag tervezett kogenerációs beruházások nem teszik lehetővé e területen a megújulók gazdaságos alkalmazását. Ezek a berendezések lefedik a nyári hőigényeket, hiszen nagy kihasználási óraszám szükséges ahhoz, hogy a kialkudott alacsony hőár biztosítható legyen. Emiatt egy esetleges, megújuló energián alapuló további hőforrás csak a téli hőigények kielégítésében vehetne részt, ami rendkívül lerontja egy ilyen beruházás gazdaságosságát. Más a helyzet, ha a Város úgy dönt, hogy városi, vagy regionális kommunális hulladékégetőt létesít. (A jelenlegi kormányzati elképzelések ilyen, villamosenergiát is termelő, regionális hulladékégetők létesítésében látják az egyik legígéretesebb lehetőségét az EU direktívából származó kötelezettségek teljesítésének.) Ez a projekt azonban nem elsősorban az energiastratégiai, hanem hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi célokat szolgálna. Ugyanakkor információink szerint ilyen tervek 75

76 egyelőre nincsenek napirenden, sőt, a Hejőpapi térségében építendő regionális komplex hulladékkezelő műbe sem irányoztak elő égetőt. Az önkormányzati intézmények energiaellátása a másik olyan terület, ahol az önkormányzatnak közvetlenül módja lehet arra, hogy elősegítse a megújuló energiák hasznosítását. E területen elsősorban a fatüzelés, a napenergia hasznosítása, illetve a földhő vagy felszín alatti vizek hőjének hőszivattyúval történő hasznosítása jöhet szóba 10. Itt azonban nem lehet általános érvényű, stratégiai javaslatot adni, mert minden egyes projekt más és más, egyedi vizsgálatot igényel. Általánoságban annyi mondható el, hogy a jelenlegi szabályozói és gazdasági környezetben az ilyen jellegű beruházások csak ritkán, a körülmények kedvező egybeesése mellett versenyképesek a hagyományos energiaellátási módokkal. Ennek ellenére az Önkormányzat a megújulók egyéb, fent felsorolt előnyeit szem előtt tartva szorgalmazhatja, hogy ilyen projektek valósuljanak meg a Város közintézményeiben. A miskolci önkormányzat intézményhálózatában megvalósítható, megújuló energiaforrásokat hasznosító beavatkozási lehetőségek feltárására jó eszköz lehet egy olyan programszerűen elvégzett energetikai felülvizsgálat sorozat, amilyen szükségességére az intézményi energiagazdálkodással foglalkozó fejezetben utalunk. A harmadik, városi szinten igen komoly potenciált magában rejtő lehetőség a lakossági energiaigények egy részének megújuló forrásból való kielégítése. Arra, hogy ez milyen sikeres lehet elég utalni a korábbi ilyen célú központi pályázati rendszer sikerére, melynek keretében számos lakossági beruházás, elsősorban napenergiát hasznosító melegvíztermelő berendezések létesítése valósult meg. E területen azonban az Önkormányzat közvetlen beavatkozására kevés lehetőség adódik, ha csak az ilyen beruházások támogatására nem tud forrásokat biztosítani. Ennek azonban nem jelenleg látjuk lehetőségét, így a lakossági megújulós projektek támogatására az Önkormányzat elsősorban szakmai segítséget nyújthat. Így például viszonylag kis ráfordítással biztosítható, hogy az önkormányzat olyan tanácsadási lehetőséget működtessen, ahol az érdeklődők megbízható információt kaphatnak az egyes technológiákról, a jó referenciával rendelkező beszállítókról, gyártókról, kivitelezőkröl, típusmegoldásokról. 10 Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hőszivattyú alkalmazása csak abban az esetben tekinthető megújulónak, ha éves, átlagos, ún. fajlagos fűtőteljesítménye (idegen jelöléssel COP, azaz az egységnyi hajtóenergiával előállított hasznos hő) meghaladja a 4-et. A villamos hajtású gépekhez szükséges villamosenergia előállításának és szállításának átlagos hatásfoka ugyanis kb. 25%. Egyszerűbben szólva egységnyi villamos energia előállításához 4 egység primer energia felhasználásra van szükség, így a hőszivattyú csak akkor tekinthető primer energiát kiváltó, megújuló energiát hasznosító gépnek, ha egységnyi villanyból négy egységnél több hőt állít elő. 76

77 Vízellátás Az ellátás forrásai Miskolc város vízellátását a MIVÍZ Rt. a bükki karsztforrásokból biztosítja. Az utolsó öt évben a minimális forráshozamok idején sem kényszerültek jelentős vízvásárlásra. Ha a rendelkezésre álló vízmennyiséget valamilyen okból nem tudják a hálózatba juttatni (főnyomó vezeték karbantartása, javítása, vízminőségromlás, üzemzavar, víztermelő telepen végzett karbantartás, vagy beruházás miatt), az ÉRV Rt.-től vásárolnak vizet. Ez utóbbi forrásból igénybe vehető maximális vízmennyiség m³/nap, az egyéb forrásokból rendelkezésre álló kapacitásokat pedig a következő táblázat mutatja: Minimum Átlag Maxiumum Tapolcai vízmű Tavi-forrás Királykút Szentgyörgy-forrás Anna-forrás Szinva-forrás Felső-forrás Ómassa Összesen táblázat A vízellátás forrásai A város földtani adottságai miatt a városrészek között nagy szintkülönbségek vannak, a nyomászónák száma: 42! Az előírt nyomásértékek biztosítása érdekében nyomásfokozó gépházakat kell üzemeltetni (Összesen 31 ilyen gépház üzemel a rendszerben, beépített összes szivattyúteljesítményük m³/nap). Vannak olyan területek, ahol a vízellátást csak többszöri szivattyúzással lehet biztosítani. 77

78 Miskolc város csatornahálózata döntő többségben elválasztó rendszerben épült ki. A kiépítettség változását a következő táblázat mutatja be, építési idő szerint: között között között között 1981 után 74 km 138 km 144 km 123 km 281 km 760 km 11. táblázat A csatornázottság adatai Σ A városi csatornahálózat döntően gravitációs működése mellett 37 db átemelő gépház építésére volt szükség a mélyebb fekvésű területek ellátása érdekében. Vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével városi szennyvízcsatorna rendszerhez kapcsolódik: Alsózsolca, Felsőzsolca, Mályi, Bükkszentkereszt, Nyékládháza, Szirmabesenyő és Arnót szennyvízcsatorna hálózata is. Teljesítményigény adatok, fogyasztások Az éves és napi víztermelési adatokat, azok változását az elmúlt hat évben a következő táblázatban mutatjuk be. A napi termelési adatok egyúttal a teljesítményigényekről is tájékoztatnak. Év Ivóvíz termelés Víztermelés maximuma Víztermelés minimuma Víztermelés átlaga m3/év m3/nap m3/nap m3/nap táblázat A víztermelés adatai Látható, hogy jelenleg a napi vízigény m³/nap között változik. A forrásoldali kapacitásokkal ezeket a számokat összevetve látható, hogy a forrásoldali ellátási probléma nincs, a kapacitások bőven fedezik a jelenlegi igényeket. A város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása a fokozatos kiépítés több hátrányát magán viseli. A szennyvíztelep kapacitásai az egyes tecnológiák kiépítésekor jelentkező igényeknek megfelelően a következők szerint alakultak: Előmechanikai rendszer: m 3 /d Előülepítők kapacitása: m 3 /d Levegőztetők kapacitása: m 3 /d 78

79 Fentiek alapján a szennyvíztelep kapacitását a legkisebb technológiai rendszer kapacitása határozza meg, ami jelen esetben m 3 /d. Ez azonban még mindig jelentősen több, mint a jelenlegi, átlagos szárazidejű napi terhelés ( m 3 /d) A fogyasztásokról elmondható, hogy az elmúlt tízegynéhány évben a díjak növekedésével jelentősen csökkentek. Ezt szemlélteti a következő diagram, amely a két legfontosabb fogyasztói csoport éves vízfelhasználási adatait mutatja be: ezer m Közület Lakosság Forrás:[8] 16. ábra Vízfogyasztás változása Ellátásbiztonsági kérdések, a vízszolgáltatás és szennyvízkezelés problémái Mint láttuk, az ivóvíztermelő telepek kapacitás messze meghaladja az igényeket. A vízellátó rendszer üzembiztonsága víztermelési szempontból jóval az országos átlag fölötti. Ezt a többirányú betáplálás és vízkormányzási alternatíva teszi lehetővé. A gépházakban mindenütt van tartalék gép, sőt több esetben több tartalék is van. A vízminőség rendszeres ellenőrzése a betáplált víz megfelelőségét garantálja. Ugyanakkor azonban az ellátásbiztonság területén szűk keresztmetszetet jelentenek a hidraulikai problémák és az elosztóhálózat meglehetősen rossz állapota. A hálózat hidraulikai problémái elsősorban a túlméretezett elosztórendszerből adódnak. Bár az előzőekben bemutatott jelentős vízfelhasználás csökkenés egyik oldalról örvendetes, hiszen egy értékes erőforrás takarékosabb felhasználását mutatja, más oldalról számos problémát vet fel. A 70-es és 80-as években prognosztizált városi vízigény 5-szöröse volt a jelenlegi tényleges vízfogyasztásnak, így nem csoda, hogy a hálózatban kialakuló sebességek jóval az optimális sebességérték alatt vannak még a gerincvezetéken is. Ez a hálózaton vízminőségi problémákat okozhat, másodlagos szennyeződések alakulhatnak ki. 79

80 Problémát okoz még a változatos domborzati viszonyokra beépített város OVSZ szerinti 1,5 bar és 6 bar közötti nyomásértékek biztosítása a hálózaton, bármely üzemállapotban. Ez indokolja a négy alapzóna és 38 db alzóna ezzel párhuzamosan átemelők és nyomásfokozók kialakítását, melynek üzemeltetése bonyolult üzemeltetői feladat. Az átemelők környékén a nyomáslengés okozta problémák jelentkezhetnek, a túlnyomást HAWIDO szelepekkel biztosítják. Alacsony nyomásértékek szintén a változatos terepviszonyok miatt több helyen adódnak. Komolyabb problémát jelent az elosztórendszer állapota. A hálózati hibák elsősorban az azbesztcement csöveknél jelentkeznek. Ezzel a csőanyaggal a hálózat az 50-es évek végétől dömpingszerűen épült a 70-es évek végéig, s ezek a csövek igen rossz állapotban vannak, cseréjük, rekonstrukciójuk rendkívül sürgős, de lehetőségekhez képest többszörös igény merül fel. Mivel a hálózat túlnyomó része ilyen csőből épült, ez a feladat túlmutat MIVÍZ lehetőségein. Az acél vezetékek idomok, fittingek problémáit az acélcsőre korrozív víz és az agresszív talaj okozza. A műanyag csövek a nyomáslengéseket viselik rosszul. Igen sok a hiba a gerincvezetéken lévő szerelvényaknáknál is. Szerelvényezésük felújítása feltétlenül szükséges. A hálózat zárhatósága gyenge, jelentős mennyiségű tolózárcsere szükséges, mely nagyobb az országos átlagnál. Az elöregedés vonatkozik a vízmérőaknákra is. A bekötővezetékek meghibásodás sora is jelentős, de az országos átlagot meghaladja az összes hibabejelentés száma. A meghibásodási statisztika változásáról jó képet ad a következő diagram: Hibák Csőtörések Bejelentett hibák száma Főnyomó és elosztóhálózat csőtöréseinek száma Forrás:[8] 17. ábra Vízellátás meghibásodási mutatói Jelentős problémát okoz, hogy a 60-as években lefektetett ac.csövek túlnyomó mennyiségét rövidszálú ac.csövekből építették ki, melyek kevésbé ellenállóak, 80

81 statikai teherbírásuk is kisebb a hosszúszálú ac.csövekkel szemben. Ezekhez a csövekhez korábban acélból készült kengyeleket használtak a bekötési leágazásoknál, melyek elkorrodáltak. Elkorrodáltak a bekötővezetékek elzárását biztosító és korrózió védelemmel nem ellátott áteresztő és golyósszelepek, valamint a különböző horganyzott kötőidomok. Jellemző meghibásodás, hogy az ac. csővezetéket összekötő Gibault-kötések csavarjai elfogynak korrodálnak a talajban. Az ac. csövek állaga jelenleg olyan, hogy a sérült csőszakasz kivágása helyett annak többszörösét kell kivágni, mert a beépített csővezetéken nemcsak külső, hanem belső korrózió is jelentkezik, ezért többször előfordul, hogy nem lehet csőkötésre alkalmas szakaszt találni a sérült cső kiváltására. Jelentős meghibásodási problémákat okozott az a tény, hogy a város területén korábban belül több szervezet üzemeltetett ivóvízvezetéket és ezeket a vezetékeket melyeken nem volt karbantartás politikai döntés következményeként átvette a MIVÍZ Rt. illetve jogelődje. Üzembiztonság szempontjából tehát a hálózati hibák megelőzése és kiküszöbölése a legfontosabb, de egyben a legköltségigényesebb is. A csőhálózat állapotát figyelembe véve a folyamatos, tűzoltás jellegű hibaelhárítás és rekonstrukció, valamint a hibaelhárítás gyorsasága (minden hiba lehetőleg soron kívüli elhárítása) az országos átlaghoz képest nagyobb karbantartási költséggel ugyan, de azonos viszonyokat, üzembiztonságot biztosít. A vízigények, vízfelhasználás csökkenése nem csupán az ellátórendszerben, hanem a szennyvíz összegyűjtésében és kezelésében is számos nehézséget okoz. A szennyvíztelep műtárgyai és az abban lévő gépészeti berendezések - mint az előzőekben láttuk - a jelenlegi átlagnál jóval a nagyobb terhelésre lettek kiválasztva, melyek működtetése sok esetben felesleges energiafelvételt jelent. Nem kis gondot jelent, hogy az eredeti tervezési állapothoz képest a város prognosztizált fejlődésének elmaradása, a vízigények csökkenése és a szükülő források miatt a technológiát is megváltoztatták. Ez elsősorban az iszapkezelés és -elhelyezés és az ezzel kapcsolatos energiafelhasználás területén okoz problémákat. A szennyvíztelep az eredeti tervek szerint nagyterhelésű, eleveniszapos biológiai rendszer, melynek iszapkezelését rothasztásos biogáz termelés technológiája követ a gépi iszapvíztelenítés előtt. Ebből a rothasztásos biogáztermelés nem valósult meg. A probléma az, hogy a nagyterhelésű rendszerek napi iszaptermelése lényegesen nagyobb, mint egy majdnem stabil iszapot biztosító totáloxidációs 81

82 rendszer (amilyennek a jelen iszapkezelési technológia mellett a telepnek lennie kellene), éppen azért, hogy a keletkező biogáz mennyisége minél nagyobb legyen. Esetünkben az iszap mennyisége jelentős, ezzel szemben energiát jelentő biogáz termelés nincs, van viszont földgázzal üzemelő szárító rendszer. Bár ez utóbbi műszaki problémák miatt idáig csak igen rövid ideig üzemelt, tartós üzeme esetén jelentős mennyiségű földgázt fog felhasználni. A szabályozási környezet változásai A vízellátással szennyvízkezeléssel kapcsolatos várható feladatokat alapvetően meghatározzák az ide vonatkozó rendeletek legutóbbi változásai, az előírások szigorodása, ezért érdemes röviden áttekinteni ezeket. A vízügyi környezetvédelmi jogi szabályozásbantöbbek 2001-ben és 2002-ben között a következő új, az Európai Közösség joganyagaival harmonizáló alábbi rendeletek jelentek meg: 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól. Hatályos január 01-től, amikor is hatályát veszti a korábbi, módosított, a szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés. A rendelet hatálya kiterjed (az egyedi házi szennyvíz kibocsátások kivételével) mindazon szervezetekre, melyek vízszennyező anyagot bocsátanak ki felszíni vízbe, közvetlen vagy közvetett bevezetéssel. A rendelet hatálybalépésekor megszűnik az eddigi I VI. vízminőség-védelmi területi kategória és a szennyező anyagoknak a kategóriákhoz rendelt határértéke, helyette bevezeti a technológiai határérték, az országos területi kibocsátási határérték fogalmát, mely határértékeket külön jogszabályok állapítanak meg.ezeken túlmenően jogosultságot ad a környezetvédelmi felügyelőségeknek egyedi vízgyűjtőterületi határértékek megállapítására. A jogszabály meglévő létesítmények esetén különböző hosszúságú (4 12 év) türelmi időt tesz lehetővé. A rendelet meghatározza azon veszélyes anyagok, anyagcsoportok körét, melyeket egyáltalán nem, vagy bizonyos technológiákból nem lehet vízi környezetbe bevezetni. A rendelet 2. számú melléklete az eddigi 32 szennyezőanyag helyett összesen 58 szennyezőanyag ill. a hőterhelés bírságtételeit tartalmazza, a bírságtényezők igen tetemes összegek (Ft/kg), a régebbi bírságtételeket jóval felülmúlják. 82

83 A 9/2002. (III. 22.) KöM KöViM együttes rendelet (a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól) mellékletei tartalmazzák a területi kibocsátási határértékeket (1. számú melléklet) és néhány technológiai határértéket (2. számú melléklet). A rendelet január 1-én lép hatályba, az előző Korm. rendelet értelmében a már említett türelmi időket lehetővé téve. A jogszabály az eddigi hat helyett három vízminőség-védelmi területi kategóriát különböztet meg (Balaton és vízgyűjtője, Egyéb védett területek és Általános), melyekre vonatkozóan országos területi kibocsátási határértéket ír elő. Az országos területi határértékkel szabályozott szennyező anyagok köréből a rendelet a korábbihoz képest nem tartalmazza az összes sóra vonatkozó határértéket, a Nátrium-egyenértéket, a kátrány, az ANA detergens, a vízzel nem elegyedő szerves oldószer, a nitrát megengedhető mennyiségeit és a toxicitás mérőszámát, viszont bevezeti a Biokémiai oxigénigény (BOI 5 ), az összes nitrogén, összes bárium, összes kobalt, összes ón és a hőterhelés határértékét. A rendelet 2. mellékletének I. része a Települések szennyvízelvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos teljesen új szabályozást, a technológiai határértékeket közli. A korábbi csatornabírság rendeletet (módosított 4/1984. (II. 7.) ) váltotta fel a kihirdetését követő 60. napon a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról. A rendelet bizonyos bebocsátókra kötelezően előírja, másoknak jogosultságot ad önellenőrzés végzésére és dokumentálására. Meghatározza a károsító anyagok, valamint a mérgező anyagok egységes bebocsátási küszöbértékeit és az egységnyi bírságtételeket, megszűntetve a korábbi vízminőség-védelmi kategóriába sorolást (I. VI.). Új szennyezőként sorolja fel az azbesztet, ami a korábbi rendeletben nem szerepelt. A bírságtételek a korábbiaknál sokkal szigorúbbak. Lényeges különbség az előző rendelethez képest a dikromátos oxigénfogyasztás megítélésében van, ugyanis korábban a KOI k túllépés miatt csak az az üzem volt bírságolható, amelyet a hatóság ennek a károsításnak a megszüntetéséhez szükséges szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésére (üzemeltetésére) kötelezett. 83

84 A jövő feladatai A jövő stratégiai céljait a szolgáltató a következőkben foglalta össze: Gazdaságosan kitermelhető, jó minőségű ivóvíz szolgáltatása. Vízszolgáltatás színvonalának emelése. Értékesített víz mennyiségének növelése. Csőtörések számának csökkentése (korszerű hálózati csőanyagok, szerelvények alkalmazása). Szennyvízcsatorna hálózat és zárt csapadékcsatorna hálózat biztonságos üzemeltetése. Környezetvédelem (filtrációk csökkentése, kizárása). Szolgáltatási területen lévők maximális kiszolgálása. Ahhoz, hogy ezek a célok elérhetők legyenek, mind a víztermelés és -ellátás, mind pedig a szennyvízelvezetés és -kezelés területén több fejlesztést, beruházást kell végrehajtani. A legfontosabb feladatok a következők lennének: Víztermelés, vízellátás: Vízbázis figyelő rendszer fejlesztése. Víztermelő kutak és vízjáratok állagmegóvása, stabilizálása. (Az elmúlt években megkezdték és napjainkban is folytatják a víztermelő telepeken lévő aknakutak vízadó járatainak tisztítását és biztosításainak kiépítését, pótlását. Ezek a munkák jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek a következő években is, de a vízbázisok megóvása miatt ez elkerülhetetlen.) Víztermelő egységek gépészeti és hidraulikai vizsgálata, optimalizálása. Új víztisztítási technológiák meghonosítása. (Szükség van a források vizében megjelent nagy mennyiségű lebegőanyag kiszűrésére, ezért automata szűrőberendezéseket kell beszerezni és beépíteni.) Vízelosztó rendszer állapot és hidraulikai elemzése (átmérő csökkentés, vezeték hálózat körösítése, vízforgalom optimalizálás). Vízhálózati rekonstrukció. Átemelők és nyomásfokozók rekonstrukciója és fejlesztése. Automatizáltság körének kiterjesztése és színvonalának növelése. Szennyvíz elvezetés: Hálózat hidraulikai elemzése, alul és túlterhelt főgyűjtők kiszűrése. Szennyvízcsatorna hálózat rekonstrukciója. Szennyvízátemelők rekonstrukciója. Automatizáltság körének kiterjesztése és színvonalának növelése. 84

85 Szennyvíz tisztító telepen: Mechanikai-biológiai fokozat fejlesztése. Iszap homogenizálás fejlesztése. Mezőgazdasági iszap és granulátum elhelyezésének megoldása. Automatizáltság körének kiterjesztése és színvonalának növelése. A szolgáltató által kitűzött célokkal jelen tanulmány készítői is egyetértenek, bár nem látjuk, hogy az általánosságban megfogalmazott feladatok közül az igen költséges elemek (pl. vízhálózat, víz- és szennyvízátemelők rekonstrukciója; mechanikaibiológiai fokozat fejlesztése stb.) forrásigénye hogyan biztosítható, milyen időtávlatban lehet számolni megvalósulásukkal. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a területeket, melyeket a fenti célok közül, illetve saját vizsgálataink alapján az ellátásbiztonság és energiagazdálkodás szempontjából legfontosabbnak tartunk: - Kulcskérdésnek látjuk az elosztórendszer rossz fizikai állapotából adódó karbantartási és üzemzavar-elhárítási költségeket, illetve a meghibásodások növekvő trendjét. Nyilvánvaló, hogy a teljes hálózat, vagy azok nagyobb részeinek rekonstrukciójának költségei messze meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Ugyanakkor azonban szükségesnek tartjuk, hogy - a szolgáltató által megnevezett célokkal összehangban - ezekre a munkákra felkészülkön a MIVÍZ Rt., és az Önkormányzat. Ezért javasoljuk, hogy kezdjék meg a programszerű állagfelméréseket, a beruházások előtervezését, költségbecsléseit: az előkészített projektek előnyt jelentenek kedvezményes források (pl. EU-alapok) felhasználáshoz. Ezen túl meg kell találni annak a módját, hogy erre a célra elkülönített alapot hozzanak létre. - A jelentős számú szennyvízátemelő szivattyú működésének (üzemidő, kapacitás, hiányzó információk telepi megjelenítése, stb.) összehangolásával, megfelelő szintű program kialakításával jelentősen csökkenteni lehetne a szennyvíztelep hidraulikai terheléscsúcsait. Ez megkönnyítené a telep gépészeti berendezéseinek a valós terhelésekhez való igazítását (lásd alább), a berendezések optimális üzemvitelét. - A szennyvíztelepen keletkező nagy mennyiségű iszap elhelyezése a befogadó mezőgazdasági területek szűkülésével egyre nagyobb probléma. Ezen ugyan segít az iszapszárító, de egyre növekvő költségek árán. Ezért javasoljuk megvizsgálni a keletkező iszap mennyiségének csökkentési lehetőségeit. Erre több technológia is rendelkezésre áll: így például biorekatorokban speciális baktériumtörzsek segítségével, vagy a levegőztetésnél használt levegő oxigéndúsításával csökkenthető jelentősen az iszap mennyisége. E lehetőségek vizsgálatát mindenképpen javasoljuk. - A jelentősen szigoródó hatósági előírások következtében szükségessé válik az elfolyó víz minőségének javítása. Ennek feltételeit biztosítani kell, újabb technológiai egységek megvalósításával. (Különösen a nitrogén és foszfor 85

86 határértékek betartása okoz nehézségeket, hiszen ezek csökkentéséhez jelenleg nincsenek meg a szükséges technológiai elemek. - A szennyvíztelep hatékony üzemeltetése és költségeinek csökkentése szempontjából fontos a tényleges szennyvíztelepi terhelések meghatározása, üzemeltetési és gépészeti berendezések terheléshez való igazítása. Az önkormányzati intézmények energiagazdálkodása Az intézményi energiagazdálkodás alapvető célja, hogy az intézmények számára biztonságos energiaellátást biztosítson a lehető legkevesebb költséggel. A gazdálkodás lényege pedig az, hogy tisztában legyünk azzal: az energiafelhasználás sok-e vagy kevés, indokolt-e az adott fogyasztás, túlzott fogyasztás esetén pedig beavatkozzunk. Mindez nyilvánvalóan csak akkor érhető el, ha megfelelő információ áll rendelkezésre, valós célokhoz hasonlítják az adatokat, minden érintett tájékoztatást kap, a beavatkozásoknak intézményesített formája van tehát energiagazdálkodási rendszer működik. Az energiagazdálkodási rendszernek az alábbi feladatokat kell ellátnia: Biztosítsa az energiafogyasztási és más szükséges adatok gyűjtését megfelelő gyakorisággal. Tegye lehetővé az adatok reális kiértékelését, ezen belül az egyes intézmények egymással való összehasonlítását, "rangsorolását", az energiaköltségek reális voltának megítélését. Biztosítsa, hogy minden érdekelt megfelelő szintű információt kapjon. Különösen az energia-végfelhasználók esetében fontos, hogy tájékozódhassanak saját teljesítményükről. Tegye lehetővé a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztások esetén. Segítsen meghatározni és tervezni a hatékonyságjavítási beavatkozásokat, beruházásokat. Szolgáljon alapul a hatékonyságjavító intézkedések eredményének kimutatásához. Segítse a reális energiaköltségek tervezését. A fentiek fényében tekintsük át az intézményi energiagazdálkodás gyakorlatát Miskolc esetében. 86

87 A jelenlegi energiagazdálkodási gyakorlat Az energiagazdálkodás intézményi hátterével foglalkozó fejezetben láttuk, hogy az Önkormányzaton belül nincs kimondottan az energiagazdálkodási feladatokkal foglalkozó szervezeti egység, vagy akár energetikus. Nincs ez másképp az intézmények működtetésével kapcsolatban sem. Az intézmények energiagazdálkodási kérdései az általános intézményi gazdasági ügyek részét képezik és így elsősorban a Pénzügyi Osztály hatáskörébe tartoznak. Az intézmények éves költségvetési keretét - melynek része az energiaköltség is - maguk az intézmények tervezik, a benyújtott tervet pedig a Pénzügyi Osztály hagyja jóvá. A költségvetés tervezésének alapja általában az előző évben felmerült költség. Ilyen elv szerint tervezik az energiaköltségeket ami tehát rendszerint az előző évi számlák inflációval növelt összege. Az intézmények energiaköltségeinek finanszírozása tehát a tervezett költség alapján a Pénzügyi Osztályon keresztül történik. Az intézmények a beérkezett számlákat havonta benyújtják a Pénzügyi Osztálynak, amely kifizeti annak ellenértékét. Az intézmények energiafogyasztási adatait a számlákon kívül más módon nem tartják nyilván. Minden intézmény évente egyszer energiafelhasználási jelentést készít, általában a számlaadatokra alapozva. Ez a jelentés az egyetlen olyan forrás, melyből az intézmények természetes mértékegységben kifejezett fogyasztásáról információ nyerhető. Ezeket az energiafelhasználási beszámolók a Városüzemeltetési Osztályhoz érkeznek be, amely elvégzi a kötelező adatszolgáltatást az Energiainformációs Ügynökség felé. Ezen túlmenően a szolgáltatott adatok nem kerülnek feldolgozásra. Az előzőekben röviden ismertetett energiagazdálkodási eljárás nem alkalmas arra, hogy az intézmények energetikájával kapcsolatban komolyabb következtetéseket le lehessen vonni, időben be lehessen avatkozni, ha az energiafelhasználásban indokolatlan változás állna be, vagy hogy meg lehessen állapítani, hol érdemes és lehetséges költség- és fogyasztáscsökkentő beavatkozásokat megvalósítani. A szolgáltatói számlák különösen azóta, hogy a legtöbb szolgáltató áttért a ritkább leolvasásokon és a leolvasások közötti időszakban becsült fogyasztási adatokon alapuló számlázásra nem szolgálnak megbízható információval az intézmények energiafogyasztásáról és különösen nem annak időbeli alakulásáról. Nem érthetünk egyet a fent leírt, egyébként magyar önkormányzatoknál széles körben alkalmazott energiaköltség-tervezési gyakorlattal sem, hiszen ez a rendszer automatikusan "átörökíti" az előző évek energiafogyasztásának jellemzőit, azaz konzerválja az esetlegesen pazarló felhasználást, nem biztosít fedezetet esetleges 87

88 jogos többletigényekre (gondoljunk csak a az elmúlt tél átlagnál hidegebb időszakaira) és nem utolsó sorban nem teremti meg a takarékoskodásban való érdekeltséget, hiszen az előző évben elért megtakarítás a tervezés során "elvész" az intézmény számára. Mi jellemzi Miskolc MJV közintézményeinek energiafogyasztását? Jelen munka keretében nem volt lehetőség arra, hogy az intézményeket egyenként, részletesen vizsgáljuk, de a fogyasztás nagyságrendjére, az intézményi energiaellátás fontosságára való tekintettel néhány vizsgálatot a rendelkezésünkre álló legfrissebb, évi energiabeszámolók alapján elvégeztünk. Ezek eredményeit és néhány levont következtetést mutatunk be a következőkben: A miskolci közintézmények éves energiafelhasználása 356 TJ volt 2000-ben, közvetlen energiaköltsége pedig, akkori árszinten, 704 M Ft. A fogyasztások és költségek energiafajták szerinti megoszlását a következő diagram szemlélteti: 8% 23% Energia költség 57% 41% Energia felhasználás 51% Villamosenergia Földgáz Távhő 20% Forrás:[8] 18. ábra Közintézmények energiafogyasztása és -költségei A diagramról látható, hogy a távhő jelentős részarányt képvisel. Ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgázzal állítják elő, akkor megállapítható, hogy a közintézmények energiaellátása szinte kizárólag (98%-ban) földgázon alapul. Ez a tény meglehetősen sebezhetővé teszi az intézményi költségvetést egy esetleges (és szakemberek szerint régóta jósolt) gázár-emelkedéssel szemben. Az intézmények energetikájának megítélésére az alábbi mutatókat képeztük és számítottuk ki: 88

89 Fajlagos költségadatok Ezek a mutatók az eltérő tarifák miatt az intézmények (telephelyek) rangsorolására csak korlátozottan lehet alkalmas. Ugyankkor azonban jól használhatók a hibás szerződések, túl nagy alapdíjak kiszűrésére. Fajlagos villamosenergia költség. Az éves villamosenergia összköltség és az összes villamosenergia-felhasználáshányadosa. Az így kapott Ft/kWh mértékegységben kifejezett mutató jelentősége elsősorban abban áll, hogy az átlagnál magasabb érték jelezheti: valószínűleg rossz a szerződés, mivel indokolatlanul magas az "állandó" költség, tehát az alap- vagy teljesítménydíj hányada. Fajlagos hőköltség. A fajlagos villanyköltséghez hasonlóan itt is a kifizetett összes költséget osztottuk az összes hőfogyasztással. Az így kapott Ft/GJ mutatót a fenti villamos mutatóhoz hasonlóan használhatjuk: a túl magas érték azt jelezheti, hogy indokolatlanul nagy gázóra van beépítve, ill. nagyon magas a távhő alapdíja. A kapott eredményeket a következő diagramok szemléltetik. Miskolci közintézmények fajlagos villanyköltségeinek megoszlása Miskolci közintézmények fajlagos földgázköltségeinek megoszlása darab intézmény darab intézmény alatt felett Ft/kWh alatt felett Ft/GJ Miskolci közintézmények fajlagos távhőköltségeinek megoszlása darab intézmény alatt felett Ft/GJ 19. ábra Közintézmények fajlagos energiaköltség adatai 89

90 A fajlagos villamosenergia-költségek diagramjáról az látszik, hogy meglehetősen sok intézménynél találunk 24 Ft/kWh feletti értékeket ben az intézmények számára szolgáltatott villamos energia ára tarifától függően 10 és 15 Ft/kWh körül járt, így az alap-, ill. teljesítménydíjat is figyelembe véve a Ft/kWh fajlagos költség elfogadhatónak tűnik. Ugyanakkor az ezt meghaladó értékek esetében joggal lehet arra következtetni, hogy indokolatlanul magas az alapdíj mértéke, tehát vélhetőleg a biztosító nagysága, vagy a szerződésben lekötött teljesítmény túl nagy. Külön meg kell említeni magát a Polgármesteri Hivatalt, amelynél kiugróan magas, 147 Ft/kWh érték adódott. Ebben az esetben inkább adatszolgáltatási hibára lehet gyanakodni, mint rendkívül elrontott szerződésre. A fajlagos földgáz költségeknél elsősorban az Ft fölötti értékek esetében gondolhatunk hibás szerződéskötésre, vagy indokolatlanul nagy gázmérőre. Látható a diagramból, hogy a fajlagos gázköltségek eloszlása jóval egyenletesebb, csak kevés kiugró értéket találunk. Ugyanakkor ebben a néhány esetben feltűnően magasak az fajlagosok, különösen a Könyves Kálmán Általános Iskolánál, ahol a fajlagos értéke csaknem 1580 Ft/GJ volt. Még nagyobb eltérések tapasztalhatók a távhőköltségek területén. Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy az adott időszakban a távhő hődíja közületek számára 1751 Ft volt, ennek nagyjából kétszerese, azaz a 3000 Ft/GJ körüli fajlagos költség tekinthető elfogadhatónak. Az ábrából látható, hogy az intézmények többségénél a fajlagos költség e határérték alatt marad. Ugyanakkor azonban azt is látjuk, hogy néhány intézmény esetében a költségek jelentősen meghaladják ezt az elfogadható szintet. Ennek kiugró példája a Miskolci Nemzeti Színház volt, ahol az 1 GJ-ra vetített távhőköltség elérte a Ft-ot(!). Ha nem is ilyen mértékben, de néhány iskolánál, ill. az Ady Endre Művelődési háznál is kiugróan magas értékeket találtunk. Budapesti és más városokban szerzett tapasztalatok szerint ennek az lehet az oka, hogy az alapdíjat a teljes fűtött légköbméterre számítják, az épületekben pedig a teljes térfogatnak nem kis részét az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletűre fűtik. Ilyenek lehetnek pl. a nagy aulák, zsibongók, folyosói részek. A színház esetében (ha a magas érték nem adatszolgáltatási hiba) a kiugróan magas érték oka vélhetően az, hogy a fűtési idény nagy részében csak csökkentett fűtést alkalmaztak, így viszonylag kevés volt a hőfelhasználás, míg az alapdíjat ugyanúgy ki kellett fizetni, mint a folyamatos működésű intézmények esetében. Fajlagos energiafelhasználási adatok Ezek a számok már jól használhatók rangsorolásra, noha figyelembe kell venni az intézmények jellegét is: célszerűen csak üzemeletetés, az energiafelhasználás mintájában hasonló intézmények hasonlíthatók össze. 90

91 A fajlagosok alapján való összehasonlításhoz azonban meg kell még jegyeznünk, hogy még hasonló intézmények között is lehetnek jelentős indokolt eltérések. Lehet olyan intézmény, amely olyan létesítménnyel, eszközzel rendelkezik, amely az intézmény kategóriájától eltérő energiafogyasztási adatokat produkál. Ehhez hasonlóan pl. az épület konstrukciója, hőtechnikai paraméterei is olyan eltéréseket okozhatnak, melyek a használók hatáskörén kívül esnek, tehát a rosszabb (magasabb) fajlagos nem feltétlenül jelent hibás, pazarló felhasználói szokásokat. Ugyanakkor vannak olyan esetek is, ahol a rendelkezésre álló információ alapján az eltérés nem indokolható. A fajlagos energiafelhasználási mutatók tehát elsősorban az intézmények energiafogyasztásának egymással, ill. referenciaértékekkel való összehasonlítására alkalmasak. Segítségükkel kiszűrhetők azok a telephelyek, ahol a felhasználás jellegéhez és céljához képest indokolatlanul nagy az energiafelhasználás. Az ilyen esetekben célszerű mihamarabb intézkedni: megállapítani és megszüntetni a kiugró értékek okát (amely műszaki okokban, ill. a rossz üzemeltetési gyakorlatban kereshető) műszaki beavatkozással, vagy valamilyen pozitív ösztönző, ill. felelősségrevonás útján. Fajlagos villamos energia felhasználás. Ehhez a minősítéshez a következő mutatót számítottunk ki: az ún. "EU fajlagos" az összes villamos energia felhasználás és az adott épület(ek) összes nettó szintterületének hányadosa. Az így kapott fajlagos értéket hasonlítottuk össze egy EU tanulmányban 11 a közép-európai régió különböző intézménytípusaira megállapított értékkel. A következő diagramban az intézmények elvárt értékektől való eltérésének statisztikai feldolgozását szemléltetjük: 11 Energy Efficiency in Public and Municipal Buildings (October, 1997) ECOS OUVERTURE 91

92 25 Miskolci közintézmények megoszlása az EU-s elvárható villany fajlagos értékektől való eltérésük mértéke szerint 20 darab intézmény % alatt % % % % % 0..20% % % % % 100% felett 20. ábra Közintézmények fajlagos villamosenergia fogyasztásai Itt is megállapítható, hogy az intézmények többsége megfelel az EU-vizsgálat alapján megállapított elvárásoknak, sőt nem egy jelentősen kevesebb villanyt fogyaszt, mint várható lenne. Ugyanakkor azonban van néhány (9) intézmény amelyeknél az eltérés 40%-nál magasabb. Ezek esetében mindenképpen indokolt lenne megvizsgálni az eltérés okát. Fajlagos hőenergia felhasználás. Hőfelhasználás esetében az összehasonlíthatóság megkívánja, hogy kiküszöböljük az időjárási (külső hőmérséklet) különbségeket és olyan állapotra számítsuk át a fogyasztási adatokat amelyek szerint a viszonyítási értékeket az EU vizsgálat megállapította. Ezt az ún. hőfokhíd 12 érték alapján végeztük el. A kapott eredmények megoszlását a következő diagram mutatja: 12 A hőfokhíd olyan, a fűtési hőigénnyel egyenesen arányos érték, mely a megkívánt belső hőmérséklet és a mindenkori valós külső hőmérséklet különbségén, valamint az eltelt időn alapul. Értéke a fűtési szezon minden napjára kiszámítható, a helyiségben tartott belső hőmérséklet és az adott nap átlaghőmérsékletének különbségeként. Mértékegysége a "fok-nap": az adott 1 nap időtartam alatt mekkora volt az átlagos hőmérséklet-különbség. Az így kapott értékeket minden olyan napra összeadva, amikor az átlaghőmérséklet az ún. fűtési határhőmérséklet (az a hőmérséklet, ami alatt szükség van a fűtésre) alatt volt, megkapjuk az éves hőfokhíd értéket. 92

93 18 Miskolci közintézmények megoszlása az EU-s elvárható hőfajlagos értékektől való eltérésük mértéke szerint darab intézmény % alatt % % % % % 0..20% % % % % 100% felett 21. ábra Közintézmények fajlagos hőenergia fogyasztásai A hőfelhasználás némileg kedvezőtlenebb képet mutat, mint a villanyfajlagosok, hiszen itt 15 olyan intézmény van, amelyek fajlagosa több mint 40%-kal magasabb az elvártnál, és ezen belül is 6 olyan van, ahol az eltérés a 100%-ot is meghaladja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy más városokban végzett vizsgálataink szerint - elsősorban az alacsony melegvíz-fogyasztás miatt - az intézmények általában megfelelnek az EU-vizsgálat elvárásainak, akkor megállapítható, hogy a miskolci helyzet nem kedvező, érdemes lenne részletesebb vizsgálatokat végezni, majd megfelelő beavatkozásokkal csökkenteni a hőfelhasználást. Általában elmondható még, hogy az éves energiajelentésekben nem kevés olyan nyilvánvaló kitöltési hibát találtunk, ami arra utal, hogy az adatok feldolgozása nem történt meg. (Ilyen példák a Központi lánykollégium m² -es felülete, a gázfogyasztási adat hibás átszámítása hőértékre az Egressy Zeneiskola esetében stb.) A tapasztaltok és eredmények alapján tehát megállapítható, hogy számos beavatkozási lehetőség valószínűsíthető az intézményekben, amelyek segítségével - nem is feltétlenül nagy ráfordítások árán - energia és költség lenne megtakarítható. Ennek érdekében érdemes lenne e területre több figyelmet fordítani, megfelelő adatgyűjtést és -kiértékelést lehetővé tévő energiagazdálkodási rendszert működtetni. Ennek részleteire teszünk javaslatot a következőkben. 93

94 Javaslat az intézményi energiagazdálkodási rendszerre Azt, hogy a hatékony energiagazdálkodási rendszerhez milyen nyilvántartásokat milyen gyakorisággal célszerű vezetni, alapvetően az határozza meg, a rendszer megvalósítására milyen módszert választunk. Igen részletes és hatékony megoldást kínál az ún. "energiafigyelés és célkitűzés" módszere, de ez igen nagy mennyiségű adat nagy gyakorisággal történő feldolgozását kívánja meg. Az értékelések elvégezhetők pl. fajlagos energiafogyasztási adatok alapján is, melyhez más típusú adatok szükségesek. A választott módszert elsősorban az határozza meg, hogy az intézmények üzemeltetője milyen erőforrásokat tud rendelni az energiagazdálkodási rendszer működtetéséhez. Az energiaköltségek nagyságrendje, az intézmények nagy száma alapján célszerűnek látjuk az önálló energetikus szakembert biztosítani az Önkormányzaton belül, függetlenül attól, hogy az intézmények közvetlenül, saját hatáskörükben is igénybe vesznek-e ilyet. Az Önkormányzat energetikusának, vagy főenergetikusának javaslatunk szerint a következő feladatai lennének: az intézmények energetikai adatait tartalmazó adatbázis/nyilvántartás működtetése, az intézmények által biztosítandó energetikai adatszolgáltatás megszervezése, az adatbázis folyamatos feltöltése energiafogyasztási adatokkal, a szolgáltatói szerződések megkötéséhez segítséget biztosító segédlet kiadása, az intézmények rendelkezésére állás konkrét szerződéskötési ügyekben, az árszabályozás, tarifaváltozások folyamatos figyelemmel kísérése, változás esetén módszertan, mintaszámítások, javaslatok kidolgozása, fajlagos energiafogyasztási mutatók meghatározása az egyes intézményekre, az intézményi fajlagosok trendjének figyelése, ill. az egyes intézmények fajlagosainak összehasonlítása, az intézmények folyamatos energetikai minősítése, energetikai veszteségfeltárások végzése, ill. végeztetése, segédletek kidolgozása az intézmények számára az energiahatékonyság-javítási lehetőségekről, tanácsadás az intézmények számára konkrét energiahatékonysági ügyekben, az intézmények energiaköltség-terveinek, beruházási terveinek felülvizsgálata, 94

95 energiahatékonysági beruházási program futtatása (pl. pályázat kiírás, pályázatok értékelése, megvalósított beruházások utóellenőrzése). Amennyiben az energiagazdálkodási rendszert főenergetikusi szervezet működteti, lehetőség van az igen hatékony, részletes adatnyilvántartásra és értékelésre. Ennek egyik módja az "energiafigyelés és célkitűzés" módszerének alkalmazása. Ez az energiafogyasztási adatok és az azt befolyásoló tényezők rendszeres mérésén alapul, melyekből megfelelő számú adat birtokában statisztikai módszerekkel ún. "célfüggvény" állítható elő. A valós fogyasztási adatok e célfüggvénnyel való összehasonlítás alapján értékelhetők. A módszert segítheti a Phare program keretében kidolgozott, az önkormányzatok számára ingyenesen hozzáférhető "Emese2" számítógépi program is. A másik lehetőség olyan adatgyűjtési és kiértékelési rendszer alkalmazása, melyet pl. Egerben alkalmaznak évek óta sikerrel. Az egri rendszer is heti, azonos időben történő mérőleolvasásokon, negyedéves jelentéseken alapul. A fentiekből látható, a szoros központi energiagazdálkodás nagy mennyiségű adat felvételét, rendszeres karbantartását és feldolgozását igényli. Ezen túlmenően az adatok egy része olyan, amit csak szakember állapíthat meg, tehát helyszíni felmérést igényel. Ebből látható, hogy ilyen rendszer csak akkor vezethető be, ha megfelelő kapacitások biztosíthatók. Abban az esetben, ha csupán egy főállású energetikus alkalmazására van lehetőség - amit mindenképpen szükségesnek tartunk - nem valósítható meg a folyamatos központi figyelés, így a felügyeletnek az éves adatok alapján történő értékelésre, rangsorolásra, illetve alkalomszerű részletesebb felülvizsgálatokra kell korlátozódnia. Hasonló megoldás kínálkozik abban az esetben is, ha az Önkormányzat elvi okokból nem kíván igen szoros, folyamatos felügyeletet gyakorolni az intézményei fölött. Az energiagazdálkodási rendszernek azonban ebben az esetben is biztosítani célszerű az alábbi központi funkciókat: éves energiafogyasztási adatok és költségek nyilvántartása, energiafogyasztási fajlagosok kiszámítása (évente), fajlagosok alapján történő minősítés, rangsorolás, elvárható energia költségek kiszámítása, statisztikák, kimutatások készítése, alkalomszerű ellenőrzések. Bármely fenti megoldás mellett dönt is az Önkormányzat, a gyűjtendő adatok egy része megegyezik. Ezek a következők: 95

96 Az intézmények alapadatai. Alapvető geometriai és létszámadatok, kapcsolati információ, energia szerződések típusa. Ezeknek egy része rendelkezésre áll a korrábbi energiajelentésekből, épületnyilvántartásokból, bár véleményünk szerint pontosításra szorulnak. Energiafogyasztási adatok, célszerűen legalább heti gyakorisággal. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok nehézséget okoz egyes szolgáltatók igen áttekinthetetlen számlázási rendszere, melynek alapján gyakorlatilag követhetetlen az energiafogyasztások valódi alakulása. Ez a továbbiakban várhatólag tovább romlik, mivel a legtöbb szolgáltató költségcsökkentési okból ritkítja a leolvasások számát. Hőmérséklet-adatok. Erre napi gyakorisággal van szükség, abból a célból, hogy az eltérő évekből származó hőfogyasztási adatokat egymással összehasonlíthatóvá lehessen tenni, az időjárás hatásának kiküszöbölésével. Ezek az adatok pl. a távhőszolgáltatónál rendelkezésre állnak. Bár a feladat nagyságrendjét tekintve a főenergetikusi szervezet és részletes energigazdálkodási rendszer kialakítása lenne optimális megoldás, a realitások figyelembevételével úgy véljük, hogy mind az erőforrások, mind az intézményi önállóság szempontjából a Miskolc MJV esetében az látszik célszerűnek, ha a második megoldást, azaz a korlátozott központi felügyeletet választják. Ennek megfelelően az energiagazdálkodási rendszer működésére tett javaslatunk a következő. a) El kell végezni az alapadatok (lásd korábban) felmérését és biztosítani kell azok rendszeres frissítését az alábbiak szerint. b) Meg kell kezdeni az intézményeknél a rendszeres, hetenkénti mérőleolvasásokat. Ezt célszerű úgy megszervezni, hogy lehetőség szerint minden intézményben azonos és rendszeres időközökben történjék meg a leolvasás, pl. minden hétfőn (ill. hétfőre eső ünnepnap esetén az azt követő napon) reggel. Akkor is leolvasást kell végezni, ha azt valamilyen különleges esemény, pl. mérőcsere, év első, ill. utolsó munkanapja indokolja. A leolvasott értékeket naplózni kell. A leolvasásokat megkönnyíti, ha ahhoz leolvasási űrlapot adnak, melyeket minden energiafajtára (ideértve a vizet) külön kell vezetni. Az űrlap célszerűen pl. a következőképpen kell, hogy kinézzen: 96

97 Dátum 1.sz. mérő Gyári száma: Szorzója: Megjegyzés: 2.sz. mérő Gyári száma: Szorzója: Megjegyzés 3.sz. mérő Gyári száma: Szorzója: Megjegyzés: Összes fogyasztás Mérőállás Fogyasztás Mérőállás Fogyasztás Mérőállás Fogyasztás 22. ábra Példa a mérőleovasási adatlapra A leolvasások a távhő-hőközpontok kivételével nem ütköznek fizikai akadályba. Ebben az esetben a szolgáltató közreműködését kell kérni, hogy a hőközpontba való bejutást biztosítsa. c) Az intézmények - a korábbiakban megszokott módon - éves energiabeszámolókat készítenek. Ezt az adatszolgáltatást kell kiegészíteni, ill. módosítani a következők szerint: A beszámolót nem elég intézményenként elkészíteni, hanem telephely szintre bontva kell összeállítani, intézményi összesítővel. Az energiafogyasztási adatok külön tüntessék fel a számlák szerinti fogyasztást és annak összegét, valamint a mérő-leolvasások alapján számított fogyasztásokat. Rá kell kérdezni az intézményi alapadatok változására. Ezek a következők: fűtött légtérfogat, megvilágított alapterület, összlétszám, energiaszerződések adatai (típus, lekötések, stb.) d) Az Önkormányzat energetikusa ennek birtokában a következő elemzéseket, ellenőrzéseket végezheti: Kiszámíthatja a különböző, minősítésre alkalmas fajlagosokat, ezek alapján intézmény-típusonként rangsorokat állíthat fel, összehasonlításokat végezhet, ill. egy adott intézmény fajlagosainak trendjeit vizsgálhatja több évre visszamenőleg. Kiugró változások esetén kivizsgálhatja az okokat és intézkedhet. Összevetheti a számlázott mennyiségeket a valóban fogyasztott mennyiségekkel, illetve a számlázott összegeket a fogyasztások és szerződésadatok alapján számítható valós költségekkel. Kiszámíthatja az időjárással és az épületek használatának változásával korrigált várható fogyasztásokat és költségeket, melyek a költségvetés-tervezés alapjául szolgálhatnak. 97

98 Környezeti hatások Noha globális értelemben az energiafelhasználás felelős a talaj- és vízszennyezések egy részéért is, a helyi hatások, ill. a nemzetközi kötelezettségek által érintett hatások elsősorban a légszennyezés területén jelentkeznek. Ennélfogva jelen anyagunkban ezeket vizsgáljuk. Globális szempontból a Kyotói jegyzőkönyv értelmében elsősorban a CO 2 - kibocsátásnak van jelentősége. A Miskolc energiafelhasználása következtében évente a légkörbe kikerülő szén-dioxid mennyisége - a korábban megadott energiamérleg adatai alapján - 1,1 millió tonna évente. Ennek egy része természetesen nem helyben keletkezik, hiszen a felhasznált villamosenergiát távolabbi erőművek termelik meg, de így is 622 ezer tonna CO 2 az a mennyiség, amely helyi kibocsátásokból származik. A helyi hatások szempontjából nagyobb jelentősége van az egyéb szennyező anyagok kibocsátásának, illetve azok immissziójának, a légszennyezettségi helyzetnek. Általánosságban elmondható, hogy az országos trendekkel egyezően a miskolci környezeti levegő minősége az utóbbi néhány évben sokat javult. Az elmúlt években az ipar okozta környezetszennyezés csökkenésének oka elsősorban az volt, hogy az ipari üzemek sorra álltak le, s ezzel az általuk okozott emisszió is megszűnt. Az utóbbi évben azonban már nemcsak megszűntek, hanem épültek és elkezdték tevékenységüket olyan üzemek is, melyek környezetbarát módon működnek. Ezek általában korszerű technológiát és környezetvédelmi rendszereket működtető nagyobb nemzetközi cégek. Az újonnan alakult kis üzemek esetében azonban nem egyértelműen ilyen kedvező a helyzet. A közlekedési eredetű légszennyezés az elmúlt években alapvetően nem változott, bár az egyre korszerűbbé váló járműpark, a katalizátoros gépjárművek számának növekedése és az ólommentes üzemanyagok kizárólagos alkalmazása kedvező tendenciákat eredményez. Ezzel ellentétes hatású viszont a forgalom szinte folyamatos növekedése mind a helyi, mind az átmenő forgalom vonatkozásában. Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézetének Levegőkémiai laboratóriuma Miskolcon 3 RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló) Állomást, 6 monitor állomást és 23 ülepedő por állomást tart fenn. A városban 1 mérőponton havonta kétszer és egy másik mérőponton alkalomszerűen mérik a levegő szálló por (50 µ alatti frakció) koncentrációját, és meghatározzák a szálló por minták ólom és kadmium tartalmát is. 98

99 A RIV állomásokon a levegő kéndioxid és nitrogénoxid koncentrációjának 24 órás átlagkoncentrációit határozzák meg, valamint havonta mérik az ülepedő por tömegét. A monitor állomások meteorológiai adatok (szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom és napsugárzás) mellett kémiai paraméterek (SO2, NO, NO2, CO, O3, szálló por 10 µ alatti frakció) valós idejű mérésére alkalmasak. A évben Miskolcon mért - levegőszennyezettségi adatok alapján megállapítható, hogy nem fűtési félévben Miskolc kéndioxid szempontjából 1-es (megfelelő levegőminőségű település), a nitrogénoxid szennyezés alapján 2-es (mérsékelten szennyezett település), míg szálló por szennyezés alapján 3-as (szennyezett település) minősítést kapott. Fűtési félévben a kéndioxid szennyezés is magasabb, a minősítés 2-es (mérsékelten szennyezett település), míg a nitrogénoxid koncentráció határérték túllépéseinek %-os aránya az előző évhez képest nem változott, így a minősítés 2. A szálló por szennyezettség a városban egész évben nagyon magas volt, fűtési időszakban is 3-as maradt a minősítés kódja. A fenti megállapításokat számszerű adatokkal támasztja alá a következő táblázat: Mérések száma Nem fűtési félév 2000/2001 fűtési félév átlag immisszió határértéktúllépés, % Mérések száma átlag immisszió határértéktúllépés, % Ülepedő por, g/m 2 /30 nap 98 6,48 4, ,84 0 Kén-dioxid µg/m , ,2 0,1 Szálló por µg/m ,22 3, ,35 23,6 Nitrogén-dioxid µg/m ,11 0, ,81 0,9 Forrás: [2] 13. táblázat Légszennyezettségi adatok Bár a Város Környzetvédelmi állapotjelentése elsősorban a közlekedésnek tulajdonítja a rossz levegőállapotot, a fenti adatok jól mutatják, hogy csaknem mindegyik vizsgált szennyező immissziós értékei növekednek a fűtési időszakban. Ami a légszennyezettségi állapot változását, trendjeit illeti, szintén az Állapotjelentés szerint: "Sajnos a kémiai szennyező anyagoknál a korábban csökkenő tendenciák a fűtési időszakban megtorpanni látszanak. Az ülepedő pornál a nem fűtési időszakban emelkedő tendencia mutatkozik. Az adatokból megállapítható, hogy az SO 2 koncentráció a fűtési időszakban általában megközelíti (néhány esetben meghaladja) a vonatkozó határértéket. Nem fűtési időszakban az NO x és az ülepedő por koncentrációk értékeihez hasonlóan a határértékek fele-negyede a mérhető érték." Ezek alapján megállapítható, hogy kedvezőtlen légszennyezettségi mutatókhoz a fűtési energiafelhasználás jelentősen hozzájárul. Ebben az sem hozott kedvező 99

100 változást, hogy az elmúlt években a gázhálózat kiépítettsége, a gázzal ellátott fogyasztók száma folyamatosan nőtt. 100

101 Felhasznált források [1] Miskolc MJV honlapja [2] Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai Évkönyve [3] ÉMÁSZ adatszolgáltatás [4] TIGÁZ adatszolgáltatás [5] MIHŐ Kft. adatszolgáltatás [6] Önkormányzati adatszolgáltatás [7] DH Rt. adatszolgáltatás [8] MIVÍZ adatszolgáltatás 101