Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére
|
|
- Norbert Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) magyarországi megvalósításával kapcsolatos további feladatokról Budapest, november 8.
2 Egyeztetési lap NÉV EGYETÉRT NEM ÉRT EGYET ÉSZREVÉTELT TETT HATÁRIDŐBEN NEM ADOTT VÉLEMÉNYT 2. / 54 oldal
3 1. Az előterjesztés előzményei I. Vezetői összefoglaló A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer szolgáltatásainak fejlesztését a kormányprogram kiemelten kezeli: A készenléti szolgálatok hatékony és eredményes működésében kulcsfontosságú szerep hárul az ügyeletekre és a segélyhívásokat, bejelentéseket fogadó központokra, a 112-es sürgősségi rendszerre alapozott tevékenységirányítási rendszerek integrációjára. Ezeknek alkalmasaknak kell lenniük a külföldi állampolgárokkal való kommunikációra, a gyors intézkedésre, a térfigyelő rendszerekkel való együttműködésre. Ezek fejlesztése kiemelt feladat. Folytatjuk a készenléti rádió-távközlési rendszer, az EDR valamennyi szervnél történő alkalmazását. Az Európai Bizottság április 6-án kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen a hívó helye automatikus megállapításának elmaradása kapcsán. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvényben kapott felhatalmazás alapján a GKM 23/2007 (II.23.) sz. rendeletében kötelezte a távközlési szolgáltatókat a helymeghatározási adatok rendelkezésre bocsátására, december 1-ig ideiglenes, lekérdezéses megoldással, utána pedig a tervezett ESR rendszerhez kapcsolódóan automatikusan. A fentiek alapján az Európai Bizottság az eljárást 2007 júniusában megszüntette. Azóta a főbb szolgáltatók ennek teljesítésére műszakilag felkészültek. A Kormány a 2031/2007. (III.7.) kormányhatározatában döntött az ESR rendszer megvalósításáról és az érintett tárcáknak konkrét előkészítő feladatokat határozott meg a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ és a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos koordinálásával. A jelen előterjesztés áttekintést ad az ESR rendszer megvalósítását célzó projekt-előkészítő munka eredményeiről, a megoldás lehetséges alternatíváiról, és ezen keresztül megalapozza a megvalósításhoz szükséges döntéseket. 2. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Szolgáltató állam fejezetben előírt célokhoz több vonatkozásban kapcsolódik. A kormányprogram olyan szolgáltató közigazgatás kialakítását tűzte ki céljául, amelyet nem a bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgat. Az egyetlen hívószámon történő segélyhívással több, a segélynyújtásban érintett szervezet elérése válik párhuzamosan lehetségessé, és a segélyhívással a bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményeivel a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik, valamint 3. / 54 oldal
4 működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi. A hívásfogadás és a tényleges segítségnyújtás szolgáltatási szintje is javulhat. Fő jellemzője az eddig szétaprózottan és részben koordinálatlanul működő mentési jellegű segítséggel szemben, hogy redundanciától mentes, költség-hatékony, gyors döntést és azonnali végrehajtást biztosít, illetve a mentési tevékenység haladéktalan megkezdését szolgálja. 3. Tartalmi összefoglaló Az Elektronikuskormányzat-központ elvégezte az Egységes Segélyhívó Rendszer megvalósításához szükséges, az elmúlt időszakban a kormányzati szerveknél született és rendelkezésére bocsátott iratanyagainak és az Európai Bizottság vonatkozó dokumentumainak (Segélyhívásokkal Foglalkozó Szakértői Bizottság, EGEA) vizsgálatát. A 2031/2007 (III.7.) kormányhatározatban foglaltak szerint az Elektronikuskormányzat-központ a felelősként megjelölt miniszterek által delegált szakértőkből álló munkacsoport segítségével tovább folytatta a projekt előkészítő munkálatait. Az előterjesztésben javaslatot teszünk a megvalósítandó rendszer szervezeti-, műszaki- és finanszírozási modelljére. A projekt tervezett eredményének, a magas színvonalú, folytonos szolgáltatásnak fenntarthatósága megkívánja az ESR rendszer működését megalapozó jogszabályi környezet megalkotását. Mivel mind az elektronikus hírközlésről szóló törvény, mind a már meglévő és a különböző mentő- és segélyszolgáltatással foglalkozó egyéb szervezetek (elsősorban a rendőrség és a tűzoltó szolgálatok) működését törvények és Kormány- valamint miniszteri rendeletek határozzák meg, indokolt ezért egyrészt ezen törvények megfelelő módosítását, illetve ezzel párhuzamosan az ESR kialakításának és működésének elsődlegesen adatkezeléssel kapcsolatos követelményeit törvényben rögzíteni, amire más módon a szakértői elemzés alapján nem látszik kodifikációs szempontból elfogadható megoldás. Ezt követi a kormány-, illetve miniszteri rendeletek módosítása és megalkotása. A törvényjavaslat kidolgozása és egyeztetése folyamatban van, annak az ESR rendszer üzembe helyezéséig kell hatályba lépnie. A 112-es segélyhívószám 1999 óta ingyenesen hívható a magyarországi vezetékes és mobil távbeszélő hálózatokból, a segélyhívásokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok fogadják. Ennek működtetésére a Rendőrség nevesített támogatást nem kap. Ugyanakkor az ún. nemzeti hívószámok (104, 105, 107) tovább élnek. Az Országos Mentőszolgálat a 104 fogadására 26 központot alakított ki. 107-es fogadás a rendőrkapitányságokon és rendőr-főkapitányságokon, 105-ös fogadás az önkormányzati és köztestületi tűzoltóságokon történik, mindkét feladat esetében országosan több mint 150 helyen. A segélyhívások fogadása és a kapcsolódó tevékenységirányítási feladatok koordinálása jelenleg egymástól eltérő módon történik. A hívásfogadásnak elvárt szolgáltatási szintje nincs, a várakoztatási idő jelentős. Az összesített információk és számítások alapján jelenleg országosan, az érintett szerveknél összesen, egyidejűleg mintegy 734 fő foglalkozik segélyhívások kezelésével és 4. / 54 oldal
5 feldolgozásával. Ez azt jelenti, hogy a napi 24 órás elérhetőséget kb fővel lehet biztosítani. Tekintettel arra, hogy ezek zöme kapcsolt munkakör, az ügyeleti szolgálattal összefüggésben, ezért nehezen lehet megbecsülni, hogy mekkora a jelenleg hívásfogadásra fordított munkaidőalap, illetve ennek költsége. Óvatos becslések szerint évi mintegy 1.5 milliárd forint. Figyelembe véve azonban a kapcsolt munkaköröket, illetve a készenléti szervek általános munkaidőalap-hiányát 1, ennek a pénzügyi átcsoportosíthatósága kétséges. Az esetlegesen felszabadítható források kimutatásában az érintett szervezetek ellenérdekeltek. Az ESR által célzott folyamatok egy része (tevékenységirányítás) a szakmailag hatékony munkavégzés, illetve a speciális szakmai adatkezelési szabályok miatt az adott szervezetek hatáskörében marad és továbbra is saját erőforrásokat vesz igénybe. Ugyanakkor a tevékenységirányítás szétaprózottsága megszűnhet, az élőmunka hatékonysága megnő. A fentieket is figyelembe véve az ESR rendszer megvalósításának legfontosabb indokai a következők: A fenti helyzet korrekciójának igénye és az a tény, hogy Magyarországon hasonlóan a többi európai államhoz a magyar állampolgárok és az ide látogató külföldiek alanyi jogon várhatják el, hogy amennyiben a biztonságuk, az egészségük, a vagyonuk veszélybe kerül, úgy az arra hivatott készenléti szervezetek a lehető leggyorsabban és eredményesen segítséget nyújtsanak. Hatékonyabbá válik a segélynyújtási folyamat azáltal, hogy a hívás-fogadók szűrik a hívásokat és csak a tényleges, intézkedést igénylő bejelentések jutnak el a feladatot végrehajtó készenléti szervezetekhez. A tevékenység-irányítók terheltsége is csökken, ezért nagyobb figyelmet tudnak fordítani a hatékony intézkedés-irányításra. Jelenleg, megkövetelt szolgáltatási szint hiányában a segélyhívásoknál az állampolgár a tárcsázás után esetenként csak akár 3 perces várakozás után tudja a bejelentését megtenni. Az ESR megvalósulásával ez 15 másodperces előírt szolgáltatási szinttel megtörténhet. Az egységes európai segélyhívószám (112) és az ezt működtető segélyhívást fogadó szolgálat működése közösségi előírás. 2 A segélyhívásokkal foglalkozó szervezeteket a kellő hatékonyság eléréséhez professzionális információs, döntéstámogató rendszerrel szükséges támogatni. A segélyhívásokat fogadó rendszerrel együtt működtetni szükséges egy, a különböző veszélyhelyzetekben összehangolt irányítást lehetővé tevő, a készenléti szervek között élő és operatív kapcsolatot biztosító tevékenységirányítási keretrendszert. Maga az ESR tehát egységes, de kétszintű rendszer, magába foglalja a központi hívásfogadást és a végrehajtó szervezetek kompetenciájában maradó, de a jelenleginél koncentráltabb és hatékonyabb tevékenységirányítást. Az eddigi előkészítő munka során ennek szakmai tartalmáról az érintettek megállapodtak. 1 A tűzoltók jelenleg az európai országok normáinál magasabb óraszámban végzik munkájukat, ez egyben jogvita alapja is, melynek rendezése folyamatban van. A rendőrség esetében a finanszírozott létszámhoz képest létszámhiány van, ugyanakkor a segélyhívás-fogadást jelenleg kapcsolt munkakörben látják el. 2 - Az Európai Parlament és a Tanács március 7-i 2002/21/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról - Az Európai Parlament és a Tanács július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus távközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről 5. / 54 oldal
6 A 112-es kapcsán alapfeladatként tartja számon az Európai Bizottság a segélyhívó fél által használt telefon, illetve az e célból alkalmazott egyéb kommunikációra alkalmas készülék földrajzi helyének azaz közvetve magának a hívást végző természetes személynek - a pontos hely-meghatározhatóságát, az erre vonatkozó szolgáltatói kötelezettségek kormányzati előírását. Ezt a 23/2007 (II.23.) GKM rendelet eljárásjogilag rendezi, azonban a hatékony fogadó felület kialakítása az ESR projekt feladata. Az ESR működésének lényegi eleme, hogy a segélyhívások előfeldolgozása egy elkülönült szervezetnél történik, de a végrehajtás továbbra is az önálló szakmai felelősséget hordozó készenléti szervezetek feladata marad. A segélyhívásokat fogadó a behívó kikérdezése alapján eldönti, hogy a hívás valóban segélyhívás-e, és ha igen, akkor az melyik szerv hatáskörébe, illetve területi illetékességébe tartozik. Az adatokat oda továbbítja. A 112-es hívásfogadón keresztül a rendőrség, a mentők és a tűzoltók irányító központjai szükség esetén egyszerre juthatnak a hatékony intézkedést lehetővé tevő információhoz. Ezt követően a szükséges segítség természetének megfelelően intézkednek saját szakmai előírásaik és tevékenységük felelősségi szabályai szerint. Az érintett készenléti szervezetek a többirányú segélynyújtást igénylő események során tevékenységük egymás közötti koordinálására az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszert (EDR) használják. Az elvégzett számítások és összehasonlító elemzések alapján, országos szinten, csúcsidőben mintegy 120 hívás-fogadó munkahely szükséges a jelenlegi segélyhívó számokra érkező, napi mintegy ezer hívás eredményes kezeléséhez. Ezt alapul véve, az üzembiztonsági követelmények, illetve az üzem- és méretgazdasági számítások azt mutatják, hogy három hívásfogadó központot célszerű létrehozni. Egyet Budapesten, egyet az ország keleti-, egyet a nyugati felében. Megvizsgáltuk a régiónkénti kialakítás lehetőségét is, de ez esetben a költségek mintegy 30-35%-kal lennének magasabbak. (1. sz. melléklet Méretezési számítások) Miért három hívás fogadó központot kell létrehozni? Biztonság: A kritikus fontosságú információtechnológiai infrastruktúrára vonatkozó szakmai szabályok szerint legalább két egymástól minimum 50 km-re elhelyezkedő egymás számára meleg tartalékot képező központot célszerű kialakítani. A rendszer hiba és katasztrófa tűrőképességét, visszaállási képességét (reziliencia) növelni lehet három központ létrehozásával, amelyek egymás számára, kölcsönösen meleg tartalékot jelentenek. Rendelkezésre állás: Két vagy három központ esetén, az ország területén keletkező hívások egyenletesebben terhelik a központokat. Túlterhelés esetén az un. túlcsordulást le tudják kezelni, egymást ki tudják segíteni. Nagyon magas valószínűséggel áll rendelkezésre hívásfogadó operátor, még jelentősebb, helyi káresetek, vész és veszélyhelyzetek esetében is. Gazdaságosság: Három központ biztonsági és rendelkezésre állási szempontból megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújt. Több központ kiépítése, amely az elosztottság révén, tovább csökkentené a sebezhetőséget, nem költségcsökkenéshez, hanem növekedéshez vezetne. A Minimálisan szükséges alapinfrastruktúrát minden létesítménynél és telephelyen ki kellene építeni. Az ESR 112 számmal kapcsolatos távközlési szolgáltatások gazdasági terhet jelentenek a telekommunikációs szolgáltatókra. A legjelentősebb, piacvezető szolgáltató, amelynek tulajdonában vannak a legfontosabb transzport és gerinchálózatok, a hálózati 6. / 54 oldal
7 topológia sajátosságai miatt szintén három központ kialakítását részesítené előnyben. A távközlési szolgáltató számára az információtechnológia, biztonság és gazdaságosság tekintetében ez az ésszerű kompromisszumot jelentené. Társadalmi hatás, munkaerőpiac: Az ország három elkülönült területén jelenne meg munkaerőigény, egyenletesebben terhelve a munkaerőpiacot. A gazdasági multiplikátor hatása jelentősebb lehet, a beruházáshoz kapcsolódó tevékenységek és a folyamatos foglalkoztatottság kialakulása miatt. A központokat úgy kell kialakítani, hogy azok szükség esetén egymást is tudják helyettesíteni, valamint, hogy az egységes 112-es hívószámon kívül a nemzeti hívószámokra (104, 105, 107) érkező hívásokat is képesek legyenek magas szolgáltatási szinten fogadni. Az ESR megvalósításának szempontjából megfelelő kezelést kíván, hogy az Egészségügyi Minisztérium a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében pályázatot kíván benyújtani A prehospitális ellátás elérhetőségének és biztonságának javítása az infokommunikáció fejlesztésével címen, amelynek a kedvezményezettje az Országos Mentőszolgálat. Ez a pályázat nem érinti közvetlenül az ESR rendszer megvalósulását, hasznosulását, de elfogadása esetén biztosítani kell a két rendszer hatékony együttműködését. Ennek szakmai egyeztetése megtörtént es segélyhívó szolgáltatás megvalósítás Magyarországon és az EU követelmények A magyarországi megvalósítás szempontjából az EU jogszabályok és azok továbbfejlesztési irányai két szinten szabnak feladatokat. Első szinten a jelenleg hatályos és a tagállamokkal szemben kötelező követelményként megjelenő 112 szolgáltatási elemek, a második szinten pedig az ajánlott, vagy a közelebbi és a távolabbi jövőben a szakmai egyeztetések eredményeként létrejövő szabványok, illetve szabványosítást előkészítő munkaanyagok elemeinek beemelése az EU jogszabályokba. Ez utóbbiak a továbbfejlesztés és fejlődés tendenciáit jelzik, amelyekre szintén érdemes figyelni. Különösen azért, mert a már felmerült igények az egyes tagállamok a szolgáltatási szintjeinek egységesítése végett komoly szervezési és technológia problémákat jelentenek, súlyos anyagi teherrel járhatnak az érintett feleknél, elsősorban a távközlési, elektronikus hírközléssel foglalkozó vállalatoknál, de az államigazgatás oldalán is, ha a kiindulásnál legalább a lehetőségüket nem vesszük figyelembe. Az EU jogszabályok jelenlegi alapkövetelményei: Minden EU tagállamban a 112-es hívószám segélyhívási célokat szolgáljon. A 112-es számon a segélyhívási szolgáltatás mind a saját, mind más EU tagállamok polgárainak rendelkezésére álljon. A 112-es szolgáltatásnak mind vezetékes, mind a mobilszolgáltatásból elérhetőnek kell lennie. A 112-es segélyhívást kezdeményező hívó fél, a hívás helyszínének azonosítása a műszaki tudományok állása, illetve ennek fényében a távközlési szolgáltatók lehetőségei szerint valósuljon meg. A segélyhívási szolgáltatásnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia (365/7/24). A nyilvános telefonhálózat szolgáltatóknak ingyenesen kell a 112-es számon kezdeményezett segélyhívás szolgáltatást nyújtaniuk. A hívó fél telefonszámát el kell juttatni a hívásfogadó központba, ha bármilyen adat- vagy személyiségvédelmi ok felmerül, azon a törvény ereje folytán túl kell lépni. 7. / 54 oldal
8 Magyarország a fentebbi pontokat már teljesíti, vagy teljesíteni fogja a 112-es ESR projekt végrehajtása után. A 23/2007 (II.23.) GKM rendelet a 3. és 4. követelmény megvalósítását kötelezővé teszi az elektronikus hírközlési törvényre támaszkodva a távközlési szolgáltatók számára. A rendelet megfogalmazása magasabb műszaki színvonalat ír elő a hívás kezdeményező helyszíni adatainak megállapítására ahhoz képest, ahogy azt több tagállamban megvalósították. Tipikus megoldás egyes tagállamokban, hogy a vezetékes telefonról érkező hívások helyszínének megállapítására a távközlési szolgáltatók évente aktualizált, informatikai adathordozón (CD/DVD) publikált nyilvántartását használják fel. A magyar követelmény jelenleg az, hogy mind a vezetékes mind a mobil végponti távbeszélő készülékről kezdeményezett hívás esetén, egy párhuzamos adatcsatornán megérkezzenek a helyszín azonosítására szolgáló adatok. Ez magasabb műszaki színvonalat és nagyobb megbízhatóságot jelent. A Magyarországon megvalósítandó segélyhívást fogadó központok műszaki képességeit a megvalósítás időszakában tehát az előbbiek figyelembe vételével indokolt kialakítani: Vezetékes és mobil hívásokat tudjon fogadni. A távközlési szolgáltatók által küldött helyszín meghatározási adatokat tudja fogadni és feldolgozni. Az ingyenességet a törvény biztosítja. A magas rendelkezésre állást a leendő hívásfogadó központ műszaki tulajdonságai szavatolják (biztonsági, üzembiztonsági, rendelkezésre állási szolgáltatási szintek). AZ EU anyagokban további igények is megjelennek, de nem kötelező, az EU bírósági útján kikényszeríthető formában: Mind a hazai mind a külföldi polgárok legyenek tudatában a 112-es rendszer létezésének. Az EU hivatalos nyelvein elérhető legyen az ESR szolgáltatás. A fogyatékosok, fogyatékkal élők számára is rendelkezésre kell állnia a segélyhívási rendszernek (megfelelő műszaki megoldásokkal). A 112-es segélyhívószám használatának lehetőségéről Magyarországon ma is van folyamatos tájékoztatás: az autóutak és autópályák melletti hirdetőtáblák, valamint a rendőrautók oldalára felfestett hívószám. A 112-es ESR kivitelezése után, a projekt-zárás részeként tájékoztató kampányt tartunk szükségesnek az ismertség és a potenciális használat tudatosságának növelése érdekében. Magyarországon, a rendőrségnél, a 112-es ügyeleteken már ma is alkalmaznak ügyeletes tolmácsszolgáltatást, a jelentősebb európai nyelveken (angol, német), illetve a határmentén a szomszéd országok nyelvein. Ezt a megoldást a Magyarországon kialakítandó segélyhívást fogadó központok követni fogják. Az EU tagállamokban hasonló megoldásokat találunk a kisebb nyelvek esetén, a jelentősebb európai nyelvekre, illetve a szomszédos országok nyelvére vannak tolmácsszolgáltatások. A nagyobb lélekszámú országokban a tipikus megoldás a saját hazai nyelv, esetleg a határkörzetekben a szomszédos országok nyelvén tudnak hívást fogadni. Az EU jogalkotási folyamatában és a 112-es ESR szolgáltatásainak egységesítése végett a hosszabb távú cél az, hogy az EU hivatalos nyelvein rendelkezésre álljon a 112-es szolgáltatás, amely egy minimális szolgáltatási szintet jelent. A hivatalos nyelvek várhatóan az angol, német és francia nyelvet fogják jelenteni. 8. / 54 oldal
9 A különböző fogyatékosok támogatása az EU-ban is meglehetősen kezdetleges szinte áll. A támogatás első szintje az, hogy a hívásfogadó központok SMS-ek fogadására, feldolgozására és kezelésére is képes legyenek, és a távközlési szolgáltatók az SMS-ekhez ugyanúgy továbbítsák a helyszín-meghatározási adatokat. Ez az ESR szolgáltatás a tagállamokban végzett felmérések szerint csak nagyon kevés helyen áll rendelkezésre. Magyarországon is csak hosszabb távon képzelhető el, mert a távközlési szolgáltatókkal további együttműködést, szabványosítást igényel, ezért ennek az igénynek a megvalósítását a 112-es ESR továbbfejlesztése részeként kell a jövőben kezelni. Természetesen az SMS szolgáltatás nem kizárólagosan fogyatékosok számára állhat rendelkezésre. Problémát jelent, hogy az SMS-ek nem szükségszerűen azonnal jutnak el a központokba. A fogyatékosok támogatására egyes EU tagállamokban, - de elsősorban az USA-ban a szolgáltatók bevezettek olyan távközlési szolgáltatásokat, amelyek több, hátrányos helyzetű fogyatékos csoport távközlési igényeinek kiszolgálására alkalmasak (gyengén látók, vakok, siketek és némák, szellemei fogyatékosok). Ezek a relay services -nek nevezett szolgáltatások egyelőre nem állnak rendelkezésre a hazai távközlési szolgáltatóknál. Az egyetlen kivételnek tekinthető az SMS szolgáltatás. Van olyan távközlési szolgáltató, amely kedvező díjcsomaggal nyújt szolgáltatás vakok és gyengén látók részére, de ez a szolgáltatás nem érhető el egységesen minden szolgáltatónál. Hasonló lépés a segélyhívási célból küldött elektronikus levelek fogadása és feldolgozása, amelyet a fogyatékosok is igénybe vehetnének. Az EU-ban kevés helyen áll rendelkezésre ESR szolgáltatás elektronikus levelezés útján. Ennek oka az is, hogy a helyszín meghatározás súlyos műszaki kérdéseket vet fel. A fentiek elvezetnek azokhoz a problémákhoz, amelyet a segélyhívási célból kezdeményezett (1) VoIP (Voice over IP), az IP telefonszolgáltatás, illetve (2) a hang és adat továbbítása TCP/IP-n keresztül (a világháló felhasználásával) jelent. A helyszín meghatározás egy ilyen segélyhívási kezdeményezés esetében még nem teljesen megoldott műszaki kérdés, akár fix asztali gépről, mobil gépről, WIFI, stb. kapcsolatról legyen szó. Az Amerikai Egyesült Államokban a 911-es hívószámmal kapcsolatban folynak műszaki szabványosítási és technológiai fejlesztések. Az EU várhatóan ezt fogja követni és jogalkotási és szabvány kidolgozási tevékenységében tekintettel lesz majd az elért eredményekre. Magyarországon ezzel a kérdéssel a jelenleg tervezett projekt keretei között még nem tudunk foglalkozni, a világháló (Web, Internet, IP kapcsolat) adatkapcsolatain keresztül érkező segélyhívás fogadás, feldolgozás is csak a hosszabb távú fejlesztés része. Fel kell készíteni az ESR-t a várhatóan rövid időn belül EU normaként megjelenő automatikus e-call segélykérő jelzések fogadására is. A műszaki problémák ellenére az EU szakmai egyeztetési és a jogalkotási folyamata abba az irányba mutat, hogy olyan követelmények fognak megjelenni, hogy a 112-es ESR a fogyatékosok számára is könnyen elérhető legyen. Ennek megvalósításához a távközlési szolgáltatóknak szolgáltatásaik választékát, a fogyatékosokat támogató megoldások irányában kell bővíteni. Ez az állam oldalán nem csak egyszerű szabályozási kérdésként jelentkezik. Ha a piac elég érett lesz ahhoz, hogy ilyen szolgáltatások elérhetők legyenek, akkor tud váltani a magyarországi szabályozás, és a 112-es ESR hívásfogadó központok továbbfejlesztése révén lehet beilleszteni a fogyatékosokat támogató eszközökről indított hívások fogadását, feldolgozását és kezelését. A hosszabb távú fejlesztésekben érdemes figyelembe venni az EU ez irányú kezdeményezéseit és nyomon követni a fejleményeket. Magyarországon a 112-es ESR projekt sikeressége érdekében az alapkövetelményekre kell koncentrálni, amelyekkel az EU követelmények teljesíthetők. A jelen előterjesztésben leírt rendszer ezeket a követelményeket teljesíti, és alkalmas arra, hogy a várható további 9. / 54 oldal
10 követelményeknek is könnyen meg tudjon felelni. Mivel komplex megoldásról van szó, annak részleges megvalósítása az EU előírásokat nem elégíti ki. 5. Szervezeti modell Megvizsgáltuk a hívásfogadás lehetséges szervezeti, feladat-ellátási modelljeit. Megállapítható, hogy ebben az EU országok gyakorlata nem egységes, azt a nemzeti jogszabályok, szervezeti kultúrák és történeti meghatározottságok függvényében alakították ki. Lényegében három típusú országos modell figyelhető meg: az állami vagy állami tulajdonú szerv általi működtetés, a tevékenység kiszervezése, illetve az egyik kitüntetett készenléti szervhez történő telepítése. A hívásfogadás tevékenységének kiszervezését az állami szférából Magyarországon igen problematikusnak értékeltük, mivel kötelező adatkezelést, különösen a különleges adatok kezelését a magyar adatvédelem gyakorlata szerint nem bíztak eddig még gazdálkodó szervezetre. Nem látszik célszerűnek egy ilyen bizonytalan kimenetelű akár Alkotmánybíróságig is eljutó vitával terhelni a kötelező feladat megoldását. A kiszervezés azért sem célszerű, mert a segélyhívás-fogadáshoz szükséges állandó készenléti típusú rendelkezésre állásban nem lehet a magánfoglalkoztatás javára különbséget kimutatni. A segélyhívó központok fizető (vállalkozási bevételt eredményező) szolgáltatásokkal való bővítése a segélyhívások abszolút prioritása mellett kevéssé látszik vonzónak az üzleti befektetők számára. Az esetleges üzleti szolgáltatások igénybe vétele pedig a segélyhívásoktól független külső tényezők függvénye lehet. A segélyhívás-fogadás speciális szakértelmet igényel, ami ugyancsak ellene hat a kezelőszemélyzetnek, a csúcsidőszakokra ilyen úton való bővítési lehetőségének ami egyébként racionális lehetne. Komoly adatkezelési problémát jelent, ha az érintett készenléti szervezetek egyike kitüntetettként fogadja a segélyhívásokat. A többi készenléti szerv határozottan elutasítja ezt a lehetőséget, mert nem látja biztosítottnak, hogy a hívással kapcsolatos információk késedelem nélkül és teljes körűen megjelennek nála az eltérő szervezeti és intézkedési kultúrák miatt. Felvetődhet az ESR üzemeltetésére önálló szervezet (költségvetési intézmény) alapítása is. Ezt azért nem javasoljuk, mert az önálló szervezethez kapcsolódó kiszolgáló- és háttértevékenységek (funkcionális területek) magasabb költségeket eredményeznek, mint ha egy meglevő intézmény feladatát bővítenénk ezekkel. Az önálló szervezet létrehozása ezen kívül az ESR rendszer üzembe állításának kormányhatározatban előírt határidejét is kockázatossá tenné. A fenti peremfeltételek alapján a jelen ismeretek szerint egy olyan szervezetre javasoljuk bízni a hívásfogadást, amely már létezik, a tevékenység a profiljába beilleszthető és a segélynyújtó szervezetek is elfogadnak, mint megbízható, hiteles információforrást. Hozzá tud férni a szükséges közhiteles nyilvántartásokhoz (személy- és lakcímnyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, körözési adatbázis), valamint rendelkezik ügyfélszolgálati, illetve adatkezelési tapasztalatokkal és alapinfrastruktúrával. A jelenlegi költségvetési intézmények közül erre a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) 10. / 54 oldal
11 látszik a legalkalmasabbnak. A KEK KH szervezeti kultúrájába az ESR rendszer működését integrálni szükséges, ez, mint minden szervezeti változás kockázatot jelent, amit proaktívan kezelni szükséges. Az egyik legalkalmasabb kockázatmérséklési módszer a szolgáltatási szintek meghatározása és azok felügyelete, az esetleges eltérések kezelése, a szükséges helyesbítő intézkedések foganatosítása. A fentiek alapján javasoljuk, hogy a hívásfogadó központok a KEK KH szervezeti keretei között jöjjenek létre. Az ESR számítástechnikai infrastruktúráját a KEK KH infrastruktúrájára alapozva lehet a költség-hatékony módon létrehozni, ezzel szemben a zöldmezős beruházás megemelné a költségeket. Az előválogatott és feldolgozott hívásokat a hívásfogadó az OMSZ 26 tevékenységirányító központjába, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokra, és a megyei (budapesti) katasztrófavédelmi igazgatóságokra, illetve a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságra összesen mintegy 75 helyszínre ( tartalék, illetve különleges egység = 75) továbbítja. E szervezetek tevékenységirányító ügyeletei az ESR rendszer további felhasználási helyei. A 75 helyszínre centralizált tevékenységirányítás eleve szervezeti változást eredményez az érintett készenléti szerveknél. Ez szükségszerű, de ennél nagyobb mérvű átszervezés kockázata igen nagy lenne. (a helyszínek további csökkentése az alaptevékenység teljes átszervezésével valósítható csak meg). A tevékenység irányítókat, szemben a jelenlegi helyzettel, nem célszerű osztott munkakörben foglalkoztatni, a kialakításhoz szükséges humán erőforrás, az érintett készenléti szervekkel egyeztetve, rendelkezésre áll. A segélyhívás-fogadás megvalósítása a KEK KH keretein belül: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jelentős ügyfélszolgálati tapasztalatokkal rendelkező szervezet az államigazgatásban, a tevékenység a profiljába beilleszthető és a segélynyújtó szervezetek elfogadják, mint megbízható, hiteles információforrást, hozzá tud férni a szükséges közhiteles nyilvántartásokhoz, valamint rendelkezik olyan infrastruktúrával, amely alapját képezheti a rendszernek. A fentieket figyelembe véve, javasoljuk, hogy a hívásfogadó központok a KEK KH szervezeti keretei között jöjjenek létre. A hívásfogadó központok személyi állományát célszerű, ha munkavállalók alkotják. A kalkulált létszám fő (5 műszak 70 fővel [ ] váltásos 24 órában, 1 műszak csak nappalos 50 fővel [ ] a hétköznap csúcsidőben). + Előnye a megoldásnak: A beruházás költsége alacsonyabb A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. A segélyhívások fogadása és kezelése teljes egészében az államigazgatás keretein belül marad. Nem jelent biztonsági kockázatot, mivel kialakult biztonsági kultúrával, szabályrendszerrel rendelkező szervezetről van szó. A közhiteles és szenzitív adatokhoz történő hozzáférés személyi és technikai feltételei adottak. 11. / 54 oldal
12 A segélynyújtó szervezetek elfogadják a KEK KH-t, mint megbízható, hiteles információforrás. A hivatal rendelkezik hasonló, ügyfélkapcsolati rendszerek megszervezésének szervezeti és üzemeltetési tapasztalataival. A hivatal rendelkezik olyan központi infrastruktúrával, amely alapját képezheti a rendszernek. Olcsóbb az üzemeltetés, mint a szolgáltatás-vásárlás esetén. Kvalifikált munkahely-teremtés a közszférában. 3 Működőképes a megoldás akkor is, ha az ESR (technológiai) rendszer beruházással, illetve ha ICT szolgáltatás-vásárlással valósul meg. - Hátránya a megoldásnak: A beruházási költségek prognózisának bizonytalansága nagyobb A hivatal létszámát bővíteni szükséges. A dologi költségeken felül személyi juttatás előirányzat növekményt is jelent. A segélyhívás-fogadás megvalósítása teljes körű szolgáltatás-vásárlással: A segélyhívás-fogadást egy külső, nem állami cég végzi szolgáltatás keretében. A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. Bizonytalansági tényező a polgárjogi szerződéssel átruházandó felelősség kérdése, problémát jelenthet a készenléti szervek támogatottságának hiánya. A projekt pontosan ezen szubjektív okok miatt nem tudott hosszú éveken keresztül túljutni az előkészítő szakaszon. További problémát okoz a közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférés biztosítása egy vállalkozó számára. Ez a megoldás drágább, mert a szolgáltatás bevétele nem forgalomfüggő, így a szolgáltató átlag profitigényét finanszírozni szükséges. Az esetlegesen bevételt eredményező kiegészítő szolgáltatások az ESR rendszer szempontjából diszfunkcionálisak és más működő európai rendszerek esetében sem ez a gyakorlat. Ezzel, ha a rendszerbe az elérhető bevétel érdekében más szolgáltatások is integrálásra kerülnek, más rövid számon (pl.: 116), nem csak a szolgáltatási szint veszélyeztetett, hanem az ESR hálózat zártságának feladásával a rendszer biztonsága is. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatók. A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. Személyi juttatás előirányzatot nem terhel A humán erőforrás biztosítása és annak kiképzése a szolgáltató feladata (a követelményrendszer kidolgozása és a vizsgáztatás marad csak a projekt feladata). 3 A kvalifikált személyzet követelménye: valamennyi érintett készenléti szerv szakmai ismereteinek birtoklása azon a szinten, amely a segélyhívások fogadásához, értékeléséhez és minősítéséhez szükséges, valamint pszichológiai alkalmasság válsághelyzetekben is. További elvárás a nyelvtudás és az ESR rendszer készségszintű használatához szükséges tudás és gyakorlat megszerzése. 12. / 54 oldal
13 - Hátránya a megoldásnak: Ez a megoldás nagy valószínűséggel drágább, mint a saját szervezettel végzett tevékenység. A szükségessé váló változtatások csak szerződésmódosításon keresztül lehetségesek, ami lassú és nehézkes. A készenléti szolgálatok szervezeti kultúrája nem fogadja be az üzleti szereplők aktív részvételét folyamataikba. Biztonsági kockázatot jelenthet az üzleti élet stratégiai döntéseinek hatása (pl. kivásárlás, átalakulás, stb.) Különleges szabályozást igényel a közhiteles és egyéb szenzitív adatokhoz való hozzáférés biztosítása. A segélyhívás-fogadás a jelenlegi helyen (Rendőrség) történik: A hívásfogadásnak és az informatikai támogatásnak a jelenlegi rendőrségi szervezethez kell igazodnia, ami azt jelenti, hogy 19 helyszínre kell a rendszert telepíteni, ami jelentős többletköltségeket jelent, a hívásfogadók mérete lényegesen az üzemgazdasági optimum alatt marad. Elvileg elképzelhető a rendőrség szervezetén belül kevesebb hívásfogadó is, de ennek integrálásához a rendőrségi irányítási rendszer teljes átalakítására van szükség, ami a jelenlegi szakmai elgondolások között nem szerepel. + Előnye a megoldásnak: Nem kell változtatni a jelenlegi hívás irányokon. Mivel a jelenlegi rendszerre épül, szervezeti változással nem jár. - Hátránya a megoldásnak: A 112-es hívások továbbra is a Rendőrségre futnak be, így oda továbbra is jellemző módon a rendőri intézkedést igényelő hívások érkeznek, így az elsődleges intézkedések is szükségképpen rendőri jellegűek. Az eltérő szervezeti- és intézkedési kultúrák, protokollok miatti ellentmondás megmarad, és a többi érintett szerv hosszabb távon is ragaszkodik a nemzeti hívószámok fenntartásához, sőt az arra épülő saját fejlesztésekhez. Nincs előzetes hívásszűrés, a rosszindulatú, illetve téves hívások kiszűrése a rendőrség feladata marad továbbra is. 6. Finanszírozás lehetséges megoldásai A rendszer üzembe helyezését a korábbi 2031/2007 (III.7.) sz. kormányhatározatnak megfelelően december 1-i határidővel kell megvalósítani. A megvalósítás történhet, állami beruházással, illetve szolgáltatás-vásárlással, a szükséges eszközök bérletével vagy egyéb hosszabb távú fizetési technikával. Mindkét esetben azzal a feltételezéssel élünk, hogy a három hívásfogadó központ meglévő, kihasználatlan állami tulajdonú ingatlanban létesül. 13. / 54 oldal
14 Az ESR rendszer megvalósítása szolgáltatás-vásárlással (ICT eszközbérlettel): Az ESR rendszer megvalósításának becsült bekerülési költsége 5,5 milliárd Ft. Amennyiben a rendszer szolgáltatás-vásárlással valósul meg, célszerű 1+7 éves futamidőt tervezni, amelyből az első év a beruházás megvalósítása. A fennmaradó 7 év az IT eszközöknél két teljes amortizációs ciklust is magában foglal. Ennél hosszabb futamidő nem célszerű, mivel ezután technológiai váltás várható. Szolgáltatási díjat 2009-től kellene fizetni, praktikusan havonta, részletekben. Az építészeti beruházást, amely kb. 945 millió Ft, ebben az esetben is külön célszerű kezelni és állami beruházásként megvalósítani, mivel a hívásfogadók állami objektumban települnek. Az ingatlanok esetében a beruházás értékmegőrző jellegű. A évi költségvetési törvényjavaslat, illetve a későbbi évekre vonatkozó előzetes számítások ezt a verziót támasztják alá. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatók. A kiadások csak 2009-től jelentkeznek, havi részletekben. Egy költségvetési évet sokkal kisebb mértékű forrásigény terhel. Az amortizációs költségek eloszlanak a szerződés ideje alatt a szolgáltatási díjban. A beruházás minden kockázata a szolgáltatót terheli. - Hátránya a megoldásnak: A szolgáltatási futamidő végére az összköltség legalább %-kal magasabb lesz (a finanszírozás önmagában 7-13% közé tehető 4 ), mint az egyszeri 5,5 milliárd Ft. A szolgáltatási szerződés lejártáig ismételten közbeszerzést kell kiírni, ahol a valódi verseny már kérdéses. Az ESR rendszer megvalósítása állami beruházással: Az ESR rendszer megvalósításának becsült költsége egyszeri 5,5 milliárd Ft, és figyelemmel arra, hogy a rendszer átadási határideje december 1., pénzügytechnikai megoldástól függően a forrásigény a vagy a évi költségvetést terheli. Az ingatlanok esetében a beruházás értéknövelő jellegű. A hívásfogadó központokat lehetőleg meglévő állami ingatlanokban célszerű kialakítani, így azok bérlete további költségként nem merül fel. A helyszínek kiválasztása az érintett szervezetek átalakulási folyamataival összhangban zajlik. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatóak. Rövid időintervallumban jelentkező beruházási forrásigény. Nem szükséges különválasztani az építészeti beruházást, egy fővállalkozói szerződést célzó közbeszerzési eljárást lehet lefolytatni. - Hátránya a megoldásnak: Egyszeri, nagy összegű forrásigény, amely a költségvetési egyensúlyt befolyásolhatja. 4 Az eddigi hasonló állami tenderek tapasztalatai alapján 14. / 54 oldal
15 A rendszer 7 éves életgörbéje alatt mintegy 1,2 milliárd Ft egyszeri pótlási költségigény (IT eszközök) merül fel. Működtetési költségek Abban az esetben, ha a hívásfogadás a KEK KH szervezetében történik, az éves működtetés 2009-es árakon számolva mintegy évi 1,8 milliárd Ft kiadást jelent. Ha a hívásfogadás is szolgáltatás-vásárlással valósul meg, úgy ez vélhetően ennél többe kerül. A rendszer fenti határidőre történő üzembe helyezéséhez már 2008-ban szükséges a hívásfogadó szervezet felállítása és a megfelelő személyzet toborzása, kiválasztása és a kompetencia fejlesztése, a személyzet betanítása. Ennek becsült költsége 500 millió Ft. (egyszeri költség) A KEK KH szervezeti keretein belül az üzemeltető szervezetet II. félév elején fel kell állítani és folyamatosan feltölteni a szakállomány kiképzésének biztosítása és a próbaüzemek miatt. Jelenleg a segélyhívásokat fogadó szolgálatoknál mintegy 2200 ember foglalkozik a hívások fogadásával, valamint a tevékenység irányításával. Az emberi erőforrás becslése a készenléti szolgálatoktól származik. Az említett tevékenységek zöme a mai munkaszervezés mellett kapcsolt munkakörökben valósul meg, ami a szolgáltatási szint javításának korlátja is. Feltételezve a kétszintű ESR üzembe állítását, ez az erőforrás szakmai szempontból eredményesebben lesz kihasználható, mert a téves, rosszindulatú, stb., hívások nem a szakmai tevékenység-irányítókat fogják terhelni. Ugyanakkor szigorúan a segélyhívásokkal kapcsolatos tevékenységirányítás hatékonyabbá válik, mert az ott szükséges emberi erőforrás lecsökken. A kapcsolt munkakörökben felszabaduló munkaidőalap kihasználása természetesen az érintett szerv feladata, az alapfeladatokra felhasználható döntés esetén, az ESR csak a lehetőséget teremti meg. Megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy az ESR hívásfogadó folyamatos működtetésének költségeit (kb. 1.8 milliárd Ft/év) ne az állami költségvetésnek kelljen viselnie, hanem az legyen más jövedelemtulajdonosra átterhelve. Olyan külső érdekeltek (stake holderek) keresése, amelyeknek az ESR-ből a lakosságon kívül közvetlen vagy közvetett előnyük származik (társadalombiztosítás, biztosító társaságok) nem eredményezett életképes üzleti modellt, ezek az előnyök ugyanis csak közvetve és nehezen számszerűsíthetők. Célszerű azonban ezeket a lehetőségeket folyamatosan vizsgálni, hiszen ezek a források a működés finanszírozásába az érdekeltségi elemek létrejöttekor bármikor a későbbiekben is bevonhatók. Elvileg elképzelhető az ESR működtetési költségeinek átterhelése a távközlési szolgáltatókra, akik ezt nyilván a beszélgetési díjakban az előfizetőkre áthárítanák. Erre vagy a mobilszolgáltatók által fizetendő koncessziós jellegű díjakon keresztül az új szerződésekben, vagy az Eht-ban definiált Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogató Kasszához hasonlóan lenne lehetőség (feltöltése árbevétel-arányos). Maga a kassza erre nem alkalmas, hiszen az egyetemes szolgáltatásra kötelezettek többlet költségeinek elismerésére szolgál. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra is, hogy önmagában a segélyhívások ingyenessége, illetve a most már konkrét jogszabályban előírt hívás-helymeghatározás a szolgáltatóknak nem csak 15. / 54 oldal
16 működési, hanem jelentős beruházási költségtöbbletet is jelent. Feszültséget, ellentmondást okoz az is, hogy a 112-vel kapcsolatos, távközlési szolgáltatók által viselendő költségek jelentős része a vezetékes szolgáltatókat terheli, ahol a piac beszűkülése miatt a költségviselő képesség egyébként is romlik. A Pénzügyminisztérium a távközlési szolgáltatók bevonásával kialakított megoldásokat nem támogatja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ESR tárcaközi munkacsoportban többször kifejtett véleménye szerint nincs és nem alkotható az EU előírásokkal harmonizáló jogi eszköz arra, hogy a segély-hívásfogadó költségei a szolgáltatókra illetve a fogyasztókra legyenek áthárítva. A tervezett fejlesztés nem valósul meg: Az ESR rendszer megvalósulásától függetlenül EU elvárás, hogy a 112-es segélyhívásokhoz szolgáltatni kell a hívásra vonatkozó helymeghatározási információkat. Jelenleg a 112-es számokra érkező hívásokat kizárólag a Rendőrség fogadja, ezért ezek az információk csak ott lennének elérhetőek és informatikai támogatás hiányában a többi segélynyújtó szervezet legfeljebb szóbeli információt kaphat, valamint a rendőrségnél is elvesztené a jelentőségét, hisz nincs hol az adatokat megjeleníteni. Az Európai Bizottság a hívás helymeghatározásra vonatkozó kötelezettség szegési eljárást annak ismeretében szűntette meg, hogy a hívás helyére vonatkozó adatok 2008 decemberétől automatikusan fognak rendelkezésre állni. (GKM rendelet) Amennyiben az ESR nem teremt ehhez fogadó felületet, akkor ezt a vállalást nem fogjuk teljesíteni. A távközlési szolgáltatók ezt az adatszolgáltatást az EHT alapján térítésmentesen végzik. Annak végrehajtására a jelentősebb szolgáltatók műszakilag már felkészültek. + Előnye a jelen helyzet fennmaradásának: Nem kell változtatni a jelenlegi hívás irányokon. A jelenlegi költségeken felül plusz igény nem jelentkezik. - Hátránya a jelen helyzet fennmaradásának: A 112-es hívások továbbra is a Rendőrségre futnak be, így oda továbbra is jellemző módon a rendőri intézkedést igényelő hívások érkeznek, a szolgáltatási szint nem változik. A nemzeti hívószámok fenntartása elengedhetetlen, a 112 azokat változatlanul csak kiegészíti. A segélynyújtás hatékonysága nem javul. Az együttműködő szervezetek változatlanul nem tudnak egymással érdemben kommunikálni az egységes adattartalmú infokommunikációs támogatás nélkül. A különböző segélyhívó számokra érkező hívások kezelése egymástól eltérő módon történik, nincsenek szolgáltatási szintek, nincs esemény-alapú feldolgozó rendszer, nincs egységes kikérdező protokoll. Nincs hívásszűrés a rosszindulatú, illetve téves hívások kiszűrésére. Nincs biztosítva a hívások többnyelvűségének kezelése. 16. / 54 oldal
17 Az események és az azokkal kapcsolatos információk utólagos visszakeresése nagyon nehézkes. Kihasználatlanul maradnak az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer egyes, már működő szolgáltatásai által nyújtott előnyök. Az EU előírásokat nem tudjuk teljesíteni, így vélhetően új kötelességszegési eljárás indul. 7. Várható gazdasági és szakmai hatások Figyelemmel az elkövetkező évek költségvetési lehetőségeire, a finanszírozási megoldások közül az ICT eszközbérleti konstrukciót javasoljuk. Így a rendszer létesítése és fenntartása a évi költségvetést maximum 1,6 md Ft-tal, a évek költségvetését maximum évi 2,7-3 md Ft-tal terhelné meg. A részletes indoklásban szereplő számításainkhoz figyelembe kell venni, hogy mivel versenytárgyalás előtt vagyunk, a beruházási költségek tekintetében igyekeztünk felső becslést adni. A bérlet esetére az általunk prognosztizált évi költségek a PM által tervezett előirányzattal szinkronba hozhatók. A tervezett ütemezés betartásához még évben le kell folytatni a szükséges közbeszerzési eljárásokat és megkötni azokat a szállítási és szolgáltatási szerződéseket, amelyek alapján az eszközbeszerzések, ingatlan-kialakítások, átalakítások és beruházások 2008-ban majd megtörténhetnek. A 112-es segélyhívószám használata továbbra is díjmentes, de az ellátás jellegéből adódóan maga a tényleges segítségnyújtás (a gyógyítás költségei, a tűzoltás során felhasznált és elszámolandó anyagok, eszközök stb.) a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően lehet térítéses is. A jogosulatlan igénybevétel az eddigi gyakorlathoz hasonlóan külön jogszabályváltozások nélkül is kezelhető. Természetesen az ESR-rel kapcsolatos lakossági felvilágosító tevékenység kapcsán erre is ki kell térni. A legjelentősebb szakmai hatás, hogy az ESR-ben feladatokat ellátó szervezetek egységes információellátása, irányítása és átlátható együttműködése eredményeként a szolgáltatási színvonal növekszik. Az előbbieken túl egyértelműen kedvező, hogy a hazánkba látogató külföldiek és a magyar lakosság számára a segítségnyújtás hatékonyabbá válik, biztonságérzetük megerősödik. Létrejön egy olyan folyamatosan felügyelt országos hálózati rendszer, és azzal együtt egy szakmai információs bázis, amely egyrészt infokommunikációs háttérrel biztosítja a segítségnyújtó szervezet gyors mozgósítását, másrészt mérhetővé teszi a közszolgáltatás ellátási színvonalát. Az ESR megvalósítása a lakosság számára pozitív hatást eredményez, mivel az állam szolgáltató jellege hangsúlyosabb és közvetlen módon érzékelhető lesz. További hozadék a bajbajutottak és hozzátartozóik elégedettségének növekedése és a segítségnyújtáshoz szükséges időráfordítás csökkenése. Az információáramlás hatékonyságának növekedése miatt javulnak a sérültek fogadásának előfeltételei. Az Európai Unió szempontjából kedvező hatás, hogy az európai polgárok az elvárt egységes szolgáltatást vehetik igénybe. 17. / 54 oldal
18 A projekt sikeressége szempontjából igen fontos elem az a média és kommunikációs tevékenység, amely azt hivatott szolgálni, hogy még a bevezetés előtt minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy mire számíthat az, aki a 112-t tárcsázza, és mi történik a segélykérése után. A kommunikációs tevékenység része pl. a segélynyújtó szervezetek járműveinek matricázása, valamint információs táblák elkészítése is, amelyeket a frekventált és turisták által gyakran látogatott helyeken, valamint a határátkelőknél célszerű elhelyezni. Az ESR megvalósításával az ún. nemzeti hívószámokat (104, 105, 107) nem lehet azonnal megszüntetni, azonban azok fokozatos háttérbe szorulása várható. A vonatkozó EU előírás ugyanis a szolgáltatók számára csak a 112 esetében írja elő az automatikus (és ingyenes) hívás-helymeghatározást és a GKM rendelet is ezt tartalmazza. Az ezt felhasználó korszerű térinformatikai alkalmazások tehát csak a 112 -re építhetők. A jelenleg több mint 150 helyen fogadott 105 és 107 struktúráját mindenképp át kell alakítani, így célszerű valamennyi nemzeti hívószámot a 112 -es hívásfogadó központokba átirányítani. Az ESR megvalósítását követően a 104, 105 és 107 hívószámok fokozatosan irányíthatók át, 1 év alatt teljes körűen, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az OMSZ a 104 fogadásával a jelenlegi helyszíneken hosszabb távon számol. Az Egészségügyi Minisztérium TIOP pályázatának sikeressége esetén a tervezett tevékenység-irányító munkahelyek számossága csökkenthető (az OMSZ a helyszínenkénti 5 db helyett, 2 db telepítését tartja indokoltnak), ugyanakkor szükséges a megfelelő interfész kialakítása a két rendszer között. A legfontosabb egyeztetési kérdések: az eseményazonosító, szinkronidő, térképi azonosság, kikérdezési protokoll és a kikérdezési adatlap alapadatai. Ezeket a technológiai és rendszer szintű egyeztetéseket elvégeztük, így a két rendszer összhangja biztosított. Az OMSZ projekt ESR-t érintő tevékenység-irányítás része, csak egy viszonylag szűk szelete. Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. Törvény 12/A. (5) alapján, a közbeszerzésekről szóló törvény alá tartozó a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő, vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből több éven át finanszírozandó közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére, vagy a meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben, vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi vagy felhalmozási előirányzat. Központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv ilyen előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a kormány előzetes engedélye alapján. Ehhez kérjük a Kormány hozzájárulását. A kötelezettségvállalás ugyanakkor nem minősül az Aht. 12/B. szerinti kötelezettségvállalásnak, mivel az ott felsorolt valamennyi követelmény nem teljesül. 18. / 54 oldal
19 8. Várható társadalmi hatások Az ESR megvalósítása a lakosság számára pozitív hatást eredményez, mivel az állam szolgáltató jellege hangsúlyosabb és közvetlen módon érzékelhető lesz. További hozadék a bajbajutottak és hozzátartozóik elégedettségének növekedése és a segítségnyújtáshoz szükséges időráfordítás csökkenése. Az információáramlás hatékonyságának növekedése miatt javulnak a sérültek ellátásának előfeltételei. Az Európai Unió szempontjából kedvező hatás, hogy az európai polgárok az elvárt egységes szolgáltatást vehetik igénybe. A projekt sikeressége szempontjából igen fontos elem az a média és kommunikációs tevékenység, amely azt hivatott szolgálni, hogy még a bevezetés előtt minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy mire számíthat az, aki a 112-t tárcsázza, és mi történik a segélykérése után. A kommunikációs tevékenység része pl. a segélynyújtó szervezetek járműveinek matricázása, valamint információs táblák elkészítése is, amelyeket a frekventált és turisták által gyakran látogatott helyeken, valamint a határátkelőknél célszerű elhelyezni. 9. Kapcsolódások Az előterjesztés logikai és szerves egységet képez a közigazgatás korszerűsítése érdekében benyújtott, az elmúlt évben tárgyalt előterjesztésekkel, ugyanakkor közvetlenül érinti az egyes ágazatokban dolgozó, egymástól ma szervezetileg elkülönült (központi) közigazgatási szervek által irányított, segélyszervezeti feladatokat ellátó, felügyeletük alatt álló egységeinek önállóságát. Utóbbiak érdekeltek az ESR központi és regionális kialakításának tervezésében és a későbbiekben annak gyakorlati megvalósításában, de nem elhanyagolható külön-érdekeik is vannak. Mindezek miatt csak összehangolt közigazgatási lépésekkel és az üzleti alapokon működő szolgáltatókkal, gazdasági társaságokkal is együttműködve, de az állami irányítás és szabályozás eszközrendszerét is határozottan alkalmazva lehet eredményes munkát végezni a 112-es ESR bevezetésének elkészítése során. Az ESR bevezetésével kapcsolatos munkákhoz értelemszerűen szorosan kapcsolódik a távközlési szolgáltatóknak az a műszaki felkészülése is, amely a segélyt hívó fél helymeghatározási adatainak a segélyszolgálatok részére történő elektronikus átadása érdekében szükséges. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium evégett előirányzott műszaki előírásai és szabályzói intézkedései megfelelnek az ESR célkitűzéseinek. Az eddigi előkészítő munkák tapasztalataként megállapítható, hogy a már meglevő ismeretanyag jobb hasznosításával és további, egy közigazgatási központból koordinált szakmai előkészítő munkával az ESR kialakítását meg lehet valósítani, azaz érdemi változást érhető el a segélyhívások eredményességének javításában, az egységes európai segélyhívás elektronikus úton történő gyakorlatának megvalósításában. 19. / 54 oldal
20 10. Javaslat a sajtó tájékoztatására A) VÁLTOZAT Az előkészítő jelegű munka jelenlegi fázisában még indokolatlannak tartjuk. B) VÁLTOZAT Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): X A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A Kormány az Európai Unióval történő szorosabb együttműködés, továbbá a közigazgatási tevékenység színvonalának javítása, a közigazgatási szervek szolgáltatásainak egységesítése, s a segélynyújtás közszolgáltatásként történő átszervezése érdekében meghatározta az Európai Segélyhívó Rendszerhez történő érdemi csatlakozást biztosító magyarországi Rendszer kialakításának alapfeltételeit és a megvalósítás feladatainak időrendjét. A magyarországi ESR - kapcsolódva az Unió rendszereihez - közszolgáltatásként és egységes irányító-központokból fogja biztosítani a hazai lakosság és a külföldiek számára az elektronikus úton elérhető segélyszolgáltatásokat. Az ESR a belsőleg zárt informatikai hálózatával -, továbbra is megőrzi a bármilyen okból bajba jutottak, az egészségügyi szolgáltatásokat és a rendőrségi segítséget a segélyszolgálatok útján igénybe vevők számára azt, hogy a segítségnyújtás során megadott adataikhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Kormánybiztos (államtitkár) X X X X X X 11. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) kormányrendelet hatálya alá. A szabályozás információs társadalmi szolgáltatásra is vonatkozik, amely bejelentési kötelezettség tárgya lenne, de nem tartalmaz normatív jellegű előírásokat, ezért a műszaki 20. / 54 oldal
ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának
RészletesebbenA HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA
A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális
RészletesebbenInternetbank szolgáltatás üzletszabályzata
Internetbank szolgáltatás üzletszabályzata 2012. szeptember 10. 1 1 A Igazgatóságának 2008. április 24-i (21/2008. számú) jóváhagyó, valamint a módosításokra vonatkozó határozata alapján történő hatálybalépés
RészletesebbenPOLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére
Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros
RészletesebbenHonlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához
Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)
1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenLiciter.hu Általános Felhasználási Feltételek (ÁFF) (Utolsó módosítás: 2013.10.04)
Liciter.hu Általános Felhasználási Feltételek (ÁFF) (Utolsó módosítás: 2013.10.04) Jelen Általános Felhasználási Feltételek (a továbbiakban, mint Általános Felhasználási Feltételek, vagy ÁFF) a BigCap
RészletesebbenLEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK
LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenA természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése
Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország
RészletesebbenA Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének
Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenOktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,
Részletesebben2009. évi költségvetése
3. napirendi pont Megtárgyalják: - első fordulóban Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 01/42-2/2009. - második fordulóban közgyűlés bizottságai Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének e l ő t e r j
RészletesebbenA KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának
RészletesebbenHírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok
Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
RészletesebbenFiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás
RészletesebbenProjekt neve Projektgazda Teljes költség (Ft)
25084 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 84. szám A Kormány 1246/2011. (VII. 18.) Korm. határozata A hátrányos helyzetûek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)
RészletesebbenTANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya
TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés;
RészletesebbenA Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
RészletesebbenBiztosítási tájékoztató
Biztosítási tájékoztató A Raiffeisen Bank kiemelt fontosságúnak tartja, hogy ügyfeleinek sokrétű szolgáltatást nyújtson. A banki termékek mellett országszerte minden bankfiókunkban, kedvező feltételekkel
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu A SVÁJCI INDEXÁLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE A nyugdíjrendszernek
RészletesebbenAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenElőterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: VI/59013/2011. Cím: Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)
RészletesebbenBALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2016 BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Közműellátás (véleményezési szakasz) 2016. április 25. Nógrádterv Kft. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján,
RészletesebbenÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.
Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János
Részletesebbenspecial NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:
LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó
Részletesebben9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE
9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői
Részletesebben- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások
- 2 - Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 1 636 393,3 millió forint, kiadási főösszege 1 668 631,7 millió forint, a költségvetés hiánya 32 238,4 millió
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag
Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások
Részletesebben(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére)
Kunfehértó Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Kiskunhalasi Járás Esélyteremtő Programterv, ÁROP-1A.3-2014-2014-0089 Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Kiskunhalasi járásban
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2006. évi költségvetésének végrehajtása
Ikt. szám: 8817-13/2007-0006 KTF A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium költségvetésének végrehajtása Budapest, 2007. május Jóváhagyom: Dr. Horváth Ágnes Egészségügyi Miniszter PH. 2 T A R T A L O M
RészletesebbenTartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai
E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 6. szám 2015. június Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének
RészletesebbenKapuvár Városi Önkormányzat
Kapuvár Városi Önkormányzat Korszerű település-üzemeltetési és - fejlesztési (TÜF) program 2009. szeptember 30. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 6 2 A Települési Értékközpont rendszer bemutatása... 8 2.1
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI
RészletesebbenSzezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture
Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG
1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA A koncepciót az önkormányzat valamennyi szakbizottsága megtárgyalja 2 Az önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciója a Magyar Köztársaság 2009.
RészletesebbenZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról
RészletesebbenEGER MEGYEI JOGÚ VÁROS
EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS RENDELETEINEK ÉS HATÁROZATAINAK TÁRA R E N D E L E T E K 56/2009. (XI.27.) sz. önk. rendelet A menetrend szerinti helyi járatú autóbusz közlekedés díjáról szóló 37/2004. (XII.17.)
RészletesebbenDr. Varga Imre Kertész László
Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság
RészletesebbenLengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.
Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi
RészletesebbenA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.
A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenA hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól
Dr Hoffmann Imre A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól Az Európai Uniós tagsággal a feladataink továbbiakkal egészültek ki. Eleget kell tennünk a korábbi
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenA 2011. évi költségvetést érintő döntések bizottsági előkészítése
Berhida Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. e-mail:berhida@berhida.hu Tel.: 88/585-621 Fax: 585-620 A 2011. évi költségvetést érintő döntések bizottsági előkészítése
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
RészletesebbenA digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon
Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális
RészletesebbenTÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA OKTATÁSI SEGÉDANYAG
Készítette: Varsányi Nóra, Bársony Zsolt TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása Összefogás Közalapítvány FOGLAK
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenA MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5
Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Weblap tervezéshez, Weboldal üzemeltetéshez Horváth Péter egyéni vállalkozó Hatályos 2015. február 01. napjától visszavonásig Hozzáférhető: http://www.pcwebdoki.hu címen
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenAz ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:
Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére
Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni
RészletesebbenA számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014
Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................
Részletesebben564/2011. (13) NGM rendelet
564/2011. (13) NGM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról A szerencsejáték
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK GAZDASÁGI ÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:iv. 393-2/2005. Előadó: Mell.: 2 db Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés
RészletesebbenBESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és
RészletesebbenJÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -
JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenUtazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.
EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi
Részletesebben20 ÉVES A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP ORSZÁGOS ELŐADÁS-SOROZAT HARMADIK ÁLLOMÁS
20 ÉVES A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP ORSZÁGOS ELŐADÁS-SOROZAT HARMADIK ÁLLOMÁS Hegyalja Fesztivál 2013. június 27. csütörtök 16.00 óra I. 20 éves az NKA programsorozat ismertetése A Nemzeti Kulturális Alap
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi
RészletesebbenBESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC
II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenA munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36
A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.
RészletesebbenA várólisták rövidítésének stratégiai irányai
A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi
RészletesebbenZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)
ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)
RészletesebbenFELHÍVÁS. A fenntartható turizmusból származó bevételek növelésének megvalósítására. A Felhívás címe: Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése
FELHÍVÁS A fenntartható turizmusból származó bevételek növelésének megvalósítására A Felhívás címe: Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése A Felhívás kódszáma: GINOP 7.1.5-16 Magyarország Kormányának
Részletesebben9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.
9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,
RészletesebbenFELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS
FELLEGI MIKLÓS 1 Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. JÚNIUS 26-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. JÚNIUS 26-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 125-45/2008. MELLÉKLETEK: 3 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranya Megyei Kórház intézkedési tervének végrehajtásáról
RészletesebbenALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatos intézkedésekre
BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatos intézkedésekre Készítette: Orosz Ferenc alpolgármester Dr. Szeles Gábor jegyző Becsei
RészletesebbenKözép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése
Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése Az informatikai, e-közigazgatási felmérést a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2015. évi költségvetési koncepciója
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2015. évi költségvetési koncepciója Összeállította: Pénzügyi Osztály Tartalomjegyzék I. Gazdasági kilátások és az önkormányzatok várható helyzete
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult
RészletesebbenÖsszehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban
Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
Részletesebben