as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

Átírás

1 as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Sütő Attila Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős Államtitkárság Miskolc, november 19.

2 programidőszak : 2012 ősz tervezés megindulása Tervezési felelősség NFM koordináció és tervezés BM, VM társtervezők KEHOP 3.0 társadalmasítás alatt, magyar és angol verzió Brüsszelben Erős tematikus koncentráció OP-n belül és OP-k között is Részesedés az összes forrásból, illetve EU támogatásból: gazdaságfejlesztési OP 40 %, KEHOP 15% ( középmezőny ) Derogációs, determinációs követelmények További ütemezés 2013 december 2014 január,

3 A KEHOP átfogó célja 1. A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az átfogó cél elérése érdekében a KEHOP által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő horizontális céloknak kell érvényesülniük: A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása; Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; A szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; Egészséges és fenntartható környezet biztosítása. 3

4 A KEHOP átfogó célja 2. Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Természeti katasztrófák kockázatának csökkentése Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése; Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése, Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése; Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére; Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési célok végrehajtására; Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül; 4

5 A KEHOP átfogó célja 3. Horizontális célok Beavatkozási irányok Közvetlen és közvetett specifikus célok Múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása Szennyezett területek kármentesítése Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések Szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. Települési vízellátás Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett; Egészséges, fenntartható környezet biztosítása Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása; A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása; A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása. 5

6 A KEHOP prioritás-struktúrájának bemutatása Prioritási tengely megnevezése Alap Teljes összeg (1123,8 mrd HUF) A keret százalékában (%) 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 309,8 27,74 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KA 318,8 28,55 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések KA 68,7 6,15 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések ERFA 31,3 2,81 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA 300,9 26,95 6. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök ERFA 59,1 5,29 7. Technikai segítségnyújtás KA 28,1 2,52 6

7 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Tematikus célktűzés: (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: Előrejelzések szerint a légkör elmúlt évtizedekben mért felmelegedése folytatódik Szélsőségek meteorológiai és hidrológiai helyzetek gyakorisága nő Kiemelkedő jelentőségű hatások: aszály, árvíz, belvíz, fokozódó erdőtűzveszély, csökkenő biodiverzitás Magyarország víztöbblet és vízhiány kettős szorításában: Átlagosan minden második év aszályos Utóbbi 57 évből 3 esetében nem volt belvízvédekezés Árvizek által veszélyeztetett terület ország területének 23%-a egyik legmagasabb arány Európában Uniós elvárás: Partnerségi Megállapodás alá tartozó fejlesztési források legalább 20%-a klímaváltozással kapcsolatos célokat szolgáljon (cél: mind a klímaváltozás mérséklése, mind az ahhoz való alkalmazkodás elősegítése) 7

8 Tervezett struktúra: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése Klimatológiai előrejelzés és klímaváltozás hatásaival kapcsolatos adatbázisok fejlesztése Katasztrófavédelmi szempontú kockázatbecslés fejlesztése Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése Térségi vízszétosztás fejlesztése Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése Kedvezményezettek: önkormányzatok, központi közigazgatási szervek Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére Polgári védelem fejlesztése Tűzvédelem fejlesztése Iparbiztonság fejlesztése 8

9 2. prioritás: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: A víziközmű-szolgáltatás releváns paramétereknek való megfelelésének biztosítása az alábbi területeken: Ivóvíz: Az EU-s és hazai ivóvíz-minőségi határértékek betartásának szigorú biztosítása, További felmérések az ólomcsövek előfordulásáról és intézkedés kiváltásukról, Hatékonyabb, gazdaságosabban működő vízi közmű szektor kialakítása. Szennyvíz: A szennyvizes derogációs kötelezettségek maradéktalan teljesítése, 2000 LE feletti településeknél a szennyvízből eredő kibocsátások további mérséklése (vizek ökológiai állapotát nem veszélyeztető szennyvízkezelési megoldások), EU VKI fenntartható vízhasználatra és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelés. Szennyvíziszap: A szennyvízkezelési projektek hatékony megvalósítása, A szennyvíziszap optimális hasznosításának megindítása (mezőgazdaság, energetika). 9

10 Tervezett struktúra: Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel, valamint a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tiszítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel 10

11 3. prioritástengely: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoklása : Uniós elvárás, hazai jogszabályhoz igazodás: a 2008/98 EK irányelv, egyéb kapcsolódó irányelvek hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény követelményei (hulladékgazdálkodás közszolgáltatás) Alapvető célkitűzések a hulladékgazdálkodásban: hulladék mennyiségének csökkentése, hulladékkeletkezés megelőzése, lerakás helyett az újrafelhasználás/feldolgozás Elmúlt évtizedek ipari, mezőgazdasági, katonai tevékenysége jelentős szennyeződések a talajban, felszín alatti vizekben ökoszisztémák, ivóvízbázisok veszélyben Országos Környezeti Kármentesítési Program Tervezett struktúra: Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése Hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése (beleértve az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereit) Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Az elkülönített gyűjtés és szállítási i rendszerek fejlesztése Kedvezményezettek: Önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Szennyezett területek kármentesítése Országos Környezeti Kármentesítési Program 11

12 4. prioritás: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Tematikus célkitűzés: (6) környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A prioritástengely kialakításának indoka: Uniós elvárások: EU2020 Erőforrás-hatékony Európa EU Biológiai Sokféleség Stratégia: ökoszisztémák, élőhelyek és fajok eredeti állapotának helyreállítása Hazai adottságok: Magyarország: az EU terület 3%-a 36%-a a védett madár- és 17 %-a az egyéb közösségi szempontból kiemelkedő fontosságú fajoknak 87 %-a a közösségi szempontból kiemelkedő magyarországi élőhelyeknek kedvezőtlen védelmi helyzetben erőteljes beavatkozásra van szükség Tervezett struktúra: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása A hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása Kedvezményezettek: jsz-.-ban kijelölt természetvédelmi kezelő 12

13 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Tematikus célkitűzés: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban A prioritástengely kialakításának indoka: Helyzetkép: energiafüggőség, elavult épületállomány Jelentős fosszilis alapú energiaimport Az összes energiafogyasztás 40%-a és az ÜHG kibocsátás túlnyomó része az épületekből A hazai épületállomány 70%-a (=4.2 millió lakás) energetikailag elavult, felújításra szorul; Megújulók kihasználatlansága A megújuló forrás alapú fogyasztás részesedése a teljes fogyasztásból az EU átlag alatt (9,1 % 13% 2011-ben); A magyarországi energiarendszer korlátozottan alkalmas a megújuló energiaforrásokból származó energia befogadására Nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósítása Energiatakarékosság növelése, megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása, ellátásbiztonság és a klímavédelem; 13

14 Tervezett struktúra: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Demonstrációs célú megújuló energetikai minta projektek Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Közvilágítás korszerűsítése Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül Szemléletformálási programok A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tévő rendszerek kiépítése Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 14

15 6. prioritástengely: Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök Tematikus célkitűzés: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban A prioritástengely kialakításának indoka: Pénzügyi eszközök iránti igény A megújuló energia- illetve energiahatékonysági beruházások iránt nagy igények mutatkoznak, de a rendelkezésre álló források nagysága korlátozott a piacon; A pénzügyi eszközök multiplikátor hatása; Tervezett struktúra: A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése Pénzügyi eszközök alkalmazása a megújuló energetikai fejlesztések finanszírozása során Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Pénzügyi eszközök alkalmazása az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozása során 15

16 Köszönjük a figyelmet! 16