A WWF és az éghajlatváltozás. Élővilág. Erdők. Éghajlatváltozás & energia. Édesvizek. Élelmiszer. Óceánok

Átírás

1 A WWF szerepe az éghajlatvédelemben Sipos Katalin Igazgató WWF Magyarország Michel Roggo / WWF-Canon Budapest október 15.

2 A WWF és az éghajlatváltozás Élővilág Erdők Édesvizek Éghajlatváltozás & energia Óceánok Élelmiszer

3 A szektorális fejlesztések egymás ellen hatnak és növelik az éghajlati sérülékenységet Élőhelyek, ivóvízbázisok, talaj Mezőgazdaság Energia (erőművek és geoterm. hatásai) Külszíni bányászat (szén, lignit, kavics stb) Hajózás, mederátalakítás Felszíni és felszín alatti vizeink, levegő Regionális/lokális vízkészlet-hiány Parti szűrésű vízbázisok, halállomány

4 Az energetika és azon belül a szén ill. lignit szerepe még mindig jelentős Hazai ÜHG kibocsátás (~62millió tonna CO2 eé/év) Nemzetközi folyamatok 73% (44mt/év) Energetika Egyéb 40%RES ~15% >7millió tonna Lignit és szén bázisú energiatermelés 100%RES

5 A szénerőművek és szénbányászat ugyanakkor éghajlati sérülékenységet is okoznak Ivóvízbázisok szennyezése Földhasználati konfliktusok Egészségügyi problémák Munkahelyteremtési visszaesés Sérülékenység Alkalmazkodási képesség

6 Az éghajlatváltozás más tényezőkkel együtt okoz fokozott problémát jelent Környezetterhelő mezőgazdaság és vízgazdálkodás Éghajlatváltozás hatásai Torz földhasználat Munkanélküliség Mélyszegénység A Tisza nagyvízi medrének 30%-át özönnövények borítják Éghajlati sérülékenység, gyenge alkalmazkodóképesség Árvízkockázat, árvízbiztonság Élőhelyek eltűnése Felgyorsuló állapotromlás: Invazív fajok erősödő terjedése Tájhasználat eltűnése Gazdálkodás költségei

7 Az alkalmazkodáshoz integrált területhasználat és új erőforrás-menedzsment szükséges 1) Özönnövények letermelése 2) Energiaültetvények telepítése 3) Extenzív legeltetés

8 A sikerességhez szükséges mechanizmusok Erőforrás kezelési stratégia: -Özönnövények energetikai hasznosítása -Extenzív legeltetés -Ökoturizmus Energia ellátás Özönnövények letermelése szántókról, egykori legelőkről, kaszálókról és vizes élőhelyekről Özönnövények és energiaültetvények energetikai célú hasznosítása Még helyreállítható élőhelyek kezelése Legeltetés vízi bivalyokkal és szürkemarhákkal A profit egy részének visszaforgatása Energetikai célú faültetvények telepítése (felhagyott vagy özönnövényekkel borított szántókon)

9 Az integrált területhasználat csökkenti a sérülékenységet, miközben növeli az alkalmazkodóképességet Ártéri legeltetés Energiaültetvények Tájidegen növények hasznosítása Energia-önellátás Turizmus Megújuló 100 hektár, ~100tonna CO2 / Munka7-10millió 60,000m3 energia: 450kW hullámtér lehetőség Ft/év földgáz kapacitás 35 fő számára megtakarítás (biodiverzitás) kiváltása (1500GJ/év) (energia)

10 Hogyan alkalmazkodnak a hazai vezető vállalatok? Mennyiség / jelcim 80 A vállalatok nem pénzügyi jelentéseinek típusai jeltipus Rövid Környezetvédelmi Integrált Fenntarthatósági EMAS EBK Denkstattjelentés adatbázis megjelent 2014

11 A nagy teljesítőképességű vállalatoknak nincsenek publikus, értékelhető éghajlatvédelmi vállalásaik HVG top 50, 2014 fenntarthatósági jelentés EMAS környezetvédelmi nyilatkozat HVG top 50, 2014 éghajlatvédelmi céllal rendelkezik 12% nem publikál jelentést nincs éghajlatvédelmi cél 88% Denkstatt jelentés adatbázis 2014 A TOP 50 vállalatok hozzájárulása a GDP-hez: ~25%

12 A legsérülékenyebb szektorok sem foglalkoznak éghajlatvédelemmel

13 Jelentős alkalmazkodási potenciál rejlik az ellátási láncban A helyes alkalmazkodás feltárja a közös kockázatokat és az érdekellentéteket. A különböző ágazati (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-, textil-, papír-, energiaipar stb.) beruházások és ellátási láncok jelentős terhelést jelentenek a vízgyűjtőn. A helytelen alkalmazkodás halogatja az érdekellentétek kezelését, növeli a kockázatokat.

14 Vállalati együttműködéseink az ellátási láncra koncentrálnak

15 AWater Risk Filter sérülékenység és kockázat-elemző eszköz Stratégia: Érdekeltek bevonása vízgyűjtő szinten Magas kockázat Beruházási és üzemi portfolio Vízgyűjtő kockázatok Földrajzi helyzet Alacsony kockázat Vállalati kockázatok Magas Stratégia: Belső hatékonyság és minőségrendszerek A vállalat működésével kapcsolatos kockázatok

16 A költséghatékony alkalmazkodás nem feltétlenül az infrastruktúra-fejlesztés 2015 KEHOP >740mrd Ft Alkalmazkodás: ~336mrd Ft Ebből: ~280mrd Ft Infrastruktúrafejlesztés

17 Finanszírozás: a sikeres alkalmazkodáshoz jelentős befektetés-átcsoportosításra van szükség milliárd USD Pl. Norvég Nyugdíjalap (>900mrd USD kezelt vagyon) Rockefeller Családi Alapítvány; Stanford Egyetem; Leonardo DiCaprio

18 A befektetések elenyésző aránya veszi figyelembe az éghajlatváltozás kockázatait Hazánkban a befektetések 99,93%-a esetén nincs megkötés, hogy fektethetnek-e fosszilis energiahordozókba, vagy ezzel foglalkozó vállalatok értékpapírjaiba. Mindössze 9,525 milliárd Ft esetén vállalták az adott vagyonkezelők, hogy deklaráltan környezetvédelmi (pl. éghajlatvédelmi) szempontokat vesznek figyelembe. Nyilvános társaságokba tartozó értékpapírok Összesen: mrd Ft 0,07% 9,525 milliárd Ft Éghajlatvédelmi szempontokat is figyelembe vett befektetések

19 Köszönöm a figyelmet! katalin.sipos@wwf.hu