A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
|
|
- Karola Balázsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben az élővilág és az élettelen természeti környezet között működő rendkívül bonyolult kölcsönhatások egységes élő rendszerré formálták bolygónk felszínközeli szféráit: a hidroszférát, a pedoszférát, a litoszféra felső 1-2 kmes rétegét és az atmoszféra alsó rétegét. Az átalakulásban meghatározó szerepe volt az élőlények anyagcseréjének. Az élővilágnak köszönhetjük a légkör mai összetételét, a termékeny talajok kialakulását, lényeges szerepe volt a globális éghajlati rendszer kialakulásában, és van a mai éghajlat stabilitásának fenntartásában, a vízkörforgás sebességének meghatározásában. Ez utóbbit például akkor érzékeljük igazán, amikor a növénytelen lejtőkön elementáris erővel zúdul le a víz, és okoz mindent elsöprő árvizet. Egyszóval a Föld egységes rendszerként működik, amelynek része az ember az épített környezetével és a maga által meghatározott társadalmi viszonyokkal együtt. Az ember kettős lény tulajdonsága (biológiailag az élővilág része, ugyanakkor társadalmi lényként cselekedeteit társadalmi törvények szabályozzák) sajátos függőségi viszonyt alakított ki a földi rendszer elemeivel. Az élettelen környezet elemei létfeltételt jelentenek mind az élővilág, mind az ember számára. Utóbbinak akár biológiai lénynek tekintjük, akár a társadalom működésére gondolunk szüksége van az atmoszféra, a hidroszféra, a pedoszféra és a litoszféra anyagaira, termékeire. Ugyanezt állapíthatjuk meg az élővilág egészéről, vagy annak bármely csoportjáról külön-külön is: az ember nem képes életben maradni az élővilág nélkül. Az élővilág biztosítja táplálékaink 99 százalékát, számos nyersanyag származik az élőlényekből, s az emberiség történelme során meghatározó energiahordozó, a fa (tágabban: a biomassza) ugyancsak nélkülözhetetlen számunkra. A társadalom fejlődése során a termelő és fogyasztó tevékenységeivel egyre nagyobb hatást gyakorol az élő és élettelen természeti környezetre. Miközben nyersanyagokat és energiahordozókat (vagyis: erőforrásokat) használ fel saját céljaira, a rendszer egyes részrendszereinek, néha pedig egészének működését zavarja. Ezek a működési zavarok gyakran visszaütnek a társadalomra és/vagy az emberre mint biológiai lényre. Ilyeneket szép számmal ismerünk a környezetvédelem közelmúltbeli történetéből. Egyes tengeri halak túlhalászása nemcsak a tengeri ökoszisztémákat viselte meg, hanem az ipari méretű halászflottákat is: csökkentek a fogások, nőtt a munkanélküliség. A sztyeppek túllegeltetése a sivatagok terjeszkedését okozta, s ez sok területen éhínségeket eredményezett. A környezetbe jutott szennyező anyagok számos esetben nemcsak az élővilágot mérgezték meg, hanem az azzal táplálkozó embereket is (higanymérgezés Japánban a Minamata-öbölben, kadmiummérgezés egy szennyezett 1 Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. kerenyi@tigris.klte.hu 1
2 patak mentén fekvő rizsföldek termésének elfogyasztásakor ugyancsak Japánban stb.). Nem nehéz belátni, hogy az ilyen és ehhez hasonló következményekkel járó termelés és fogyasztás nem fenntartható. A környezetpusztítás és -szennyezés fokozódása beszűkítheti a hozzáférhető erőforrásokat (csökkenő halállomány, emberi használatra alkalmatlan szennyezett felszíni vagy felszín alatti víz stb.), és közvetlen veszélybe sodorhatja az embert mint biológiai lényt. Az emberi tevékenységek az egész földi rendszer működését is zavarják. A klasszikus ipari forradalom óta nő a légköri szén-dioxid koncentrációja, s a 20. században új üvegházhatású gázok (pl. a freonok) kerültek a légkörbe. A globális földfelszíni középhőmérséklet gyors ütemű emelkedését tényként kell elfogadnunk. (Más kérdés, hogy a meteorológusok vitatkoznak modelljeik helyességén.) A globális hőmérséklet-emelkedés bizonyosan megemeli a világóceán szintjét, ami hosszú távon a parti országokban tragédiákhoz vezethet. A mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kivédése is erőfeszítéseket igényel a gazdálkodóktól (öntözés, termékváltás, kártevők elszaporodása vagy új kártevők megjelenése stb.) Az éghajlatváltozás ökológiai hatásai csak részben becsülhetők: a nehezen alkalmazkodó (ún. szűktűrésű) fajok elpusztulhatnak, és ez láncreakciószerű hatásokat indíthat el az adott ökológiai rendszerben. A földi életet védelmező sztratoszférikus ózonréteg annak ellenére tovább pusztul, hogy a montreáli nemzetközi jegyzőkönyv (a bécsi ózonegyezmény konkrét feladatait ebben fogalmazták meg) előírásainak megfelelően lényegesen csökkent az ózonkárosító anyagok légkörbe jutása. Az évtizedekkel ezelőtt a sztratoszférába jutott ózonkárosító freonok még évig fejtik ki hatásukat. Mindent figyelembe véve tehát a társadalomnak csak olyan fejlődését tekinthetjük fenntarthatónak, amely sem a globális földi rendszer működését nem zavarja, sem az ember, sem más élőlények létét nem veszélyezteti. A fenntartható fejlődés globális korlátai A fenntartható fejlődés fogalmát a Környezet és Fejlődés világbizottság ben a következőképpen határozta meg: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Az első nagyon lényeges dolog a definícióval kapcsolatban, hogy érvényességének nincs időbeli korlátozása, tehát a jövő generációi az emberiség utódait jelentik bármilyen időtávlatban: vagyis míg az emberi faj létezik, biztosítani kell utódaink igényeinek kielégítését. A másik fontos értelmezési kérdés, hogy az igények közül csak az alapvetők kielégítését ígérhetjük korlátlan ideig. Mik ezek az alapvető igények? A jelentésben erre is választ kapunk: az élelem, (beleértve az egészséges ivóvizet is), a ruházat, a lakás. Helyesebb, ha ezeket az alapvető igényeket szükségleteknek nevezzük. (Megjegyezzük, hogy ha ma az emberiség igényeinek kielégítésére törekszünk, ugyanakkor a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől nem akarjuk megfosztani, akkor is hátrányosabb helyzetet teremtünk utódainknak, mint 2
3 magunknak. Más kérdés, hogy jelenleg az emberiség kb. felének a szükségleteit sem tudjuk kielégíteni, az igények növekedése pedig korlátlan.) A következő lépésben meg kell határozni, hogyan érhető el a fenntartható fejlődés. Erre a kérdésre a válasz: A fenntartható fejlődés megkívánja azoknak az értékeknek a támogatását, amelyek révén a fogyasztási szint az ökológiai határokon belül marad, és mindenki számára elérhető. A probléma ezzel kapcsolatban legalább kettő: a fogyasztási szint már a 80-as évek második felében is (a jelentés születésének idején) sok helyen túlment az ökológiai határokon, másrészt ha a fejlődés további növekedést jelent, akkor újabb környezeti terhelést okoz. A növekedés szükségességét a jelentés is megfogalmazza: A fenntartható fejlődés egyértelmű gazdasági növekedést kíván meg ott, ahol ezeket a szükségleteket még nem tudták kielégíteni. Ez jelenleg a Föld lakosságának legalább a fele, vagyis több, mint 3 milliárd ember, és a szám tovább fog növekedni. A fejlett országokra utalva a nem mások rovására történő növekedésről esik szó, amely a kíméletesség elvén alapul. A jelentésben komoly hangsúlyt kap a társadalmi igazságosság. az emberi szükségletek kielégítését célzó fenntartható fejlesztés nemcsak a termelési potenciál növelésére irányul, hanem arra is, hogy a társadalom minden tagja számára igazságos feltételeket teremtsen. Egy olyan világ, amelynek egyik sajátossága a szegénység és az egyenlőtlenség, mindig gazdasági és egyéb válságokkal fog küszködni. A jelentés óta eltelt másfél évtizedben ezen a téren egyértelműen rosszabb lett a helyzet: nőtt a szegénység és az egyenlőtlenség embercsoportok és országok között is, a globális fenntarthatóság a távoli horizonton sem látszik. A definíciónak arról az oldaláról is szólnunk kell, hogy a nehezen megújuló és nem megújuló erőforrások lehetőséget adnak-e a fenntartható fejlődésre. Nehezen megújuló erőforrásnak tekintjük a talajt, amely ha erózió áldozatául esik, évszázadokig, sőt évezredekig tarthat, míg a helyén új talaj képződik. Márpedig a talaj nélkül nincs növénytermesztés. A népesség globális gyarapodása az élelmiszertermelés növelését feltétlenül igényli, s ez az erózió miatt csökkenő területen nehezen valósítható meg környezetkímélő módon. (A nagy adagú műtrágya- és vegyszerhasználat környezetszennyezéshez vezet.) A nem megújuló energiahordozók és egyéb ásványkincsek készletei végesek. Optimista becslések szerint is csak egy-két évszázadra elegendők a szénhidrogének, s valamivel tovább a kőszénkészletek. De a fenntarthatóság reményeink szerint a sok ezer éves távlatokat is jelenként kell, hogy kezelje. Az érckészletek tekintetében sem állunk jobban. A meg nem újítható erőforrások növekvő felhasználásával szükségszerűen csökken a jövő generációi számára felhasználható készlet. A megoldás csak az lehet, ha idejében találunk környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat. A Brundtland bizottság kijelenti, hogy a fejlődés az ökoszisztémákat szegényíti, a fajok változatossága csökken. Az eltűnt fajok nem hozhatók vissza. A növény- és állatfajok elvesztése a jövő generációinak lehetőségeit csökkentheti. Az idézet első két mondata megállapításokat tartalmaz, és sajnos, ezek teljesen igazak. A jelentés óta csak annyit változott a helyzet, hogy tovább romlott. A harmadik megállapítás túl óvatos: a növény- és állatfajok elvesztése a jövő generációinak a 3
4 lehetőségeit nemcsak csökkentheti, hanem bizonyosan csökkenti is. Sőt az egész földi rendszer stabilitását is. A korlátozások eszméjéről még nem szóltunk. Ezen a téren van valami kedvező változás. A csúcstechnika fejlődése lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazokat a termékeket kisebb környezeti kárral, kevesebb anyag és energia felhasználásával állítsuk elő, mint korábban. Javult a hulladékok visszaforgatása a termelésbe, bár korántsem merítettünk ki minden lehetőséget. Fejlődött a környezetvédelem intézményrendszere, s mind az országokon belül, mind nemzetközi szinten egyre szigorúbb szabályokat hoznak a döntéshozók a környezetkárosítás megakadályozására. Bár mindezek valóban biztató jelek, bolygónk környezeti állapotának javulásáról továbbra sem beszélhetünk. A fenntartható fejlődés/fejlesztés egyelőre óhaj, kívánság, elérendő cél, de nem mai valóság. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a legalapvetőbb kérdés a globális földi rendszer terhelhetősége. Elméletileg bizonyítható, hogy minden környezeti rendszernek van bizonyos teherbíró képessége, ami azt a hatást jelenti, ameddig működése nem változik meg lényegesen, ill. képes marad a terhelések okozta zavarok korrigálására. Ha ezt a határt túllépjük, a rendszer összeomlik, megszűnik abban a formában létezni: pl. egy élő rendszerből élettelen lesz. Márpedig, ha ez igaz a részrendszerekre, igaz kell, legyen az egész földi rendszerre is. Csakhogy a globális rendszer annyira bonyolult, hogy ezt a határértéket nem ismerjük, egyáltalán a nagy rendszer működésében is számos ismeretlen részfolyamat létezik. Jól példázza ezt az éghajlatváltozással kapcsolatban az utóbbi időben a nagy nyilvánosság előtt is zajló tudományos vita, amelyben a nem tudunk semmit az éghajlatváltozásról típusú kijelentésektől a túlléptük a Föld ökológiai teherbíró képességének határát típusú megállapításokig terjedően sok minden elhangzik. Egzakt bizonyítékot (vagy bizonyítékokat) még senki sem mutatott fel arra vonatkozóan, hogy a globális földi rendszer terhelhetőségi határát túlléptük volna. A geológiai múlt eseményeiből tudjuk, hogy a Föld stabilizáló visszacsatolási mechanizmusai nagyon hatékonyan működnek, de azt is tudjuk, hogy kell léteznie tűrési határnak. Ráadásul ezt a tűrési határt oly módon is meg lehet haladni, hogy a rendszer egyre több elemét módosítjuk kisebb-nagyobb mértékben. A társadalom környezeti hatásainak következményeit éppen azért nehéz reálisan megítélni, mert gyakorlatilag a földi rendszer minden elemére kifejti hatását, és nagyon sok esetben nem tudjuk megítélni a szinergikus hatásokat. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a földi rendszer működési zavarainak időnként és helyenként vannak tünetei. Ilyen a globális hőmérséklet gyorsuló emelkedése, a sztratoszférikus ózon koncentrációjának csökkenése, az időjárási szélsőségek gyarapodása, a talajpusztulás ütemének gyorsulása. Ahogy ezek és az ehhez hasonló tünetek gyarapodnak, egyre közelebb kerülünk a Föld terhelési határértékéhez. A fejlődésnek (növekedésnek) tehát van globális korlátja, amelyet azonban jelenleg még nem tudunk mennyiségi adatokkal meghatározni. A tudományok közös feladata a globális földi rendszer ilyen irányú kutatása. Mivel e rendszer része maga a társadalom is, úgy gondolom, hogy a földrajztudományt kettős arculata (természet- és társadalomföldrajz) predesztinálja az ilyen típusú kutatásra. A 4
5 tudományunkban az utóbbi évtizedekben tapasztalható specializációval szemben a szintetizálásra törekvés segíthetne az egységes földrajz létjogosultságának igazolásában. A fenntartható fejlődés esélyei Európában Európa az első a kontinensek sorában, ahol megállt a népesség természetes szaporodása, sőt a migrációt is beszámítva stabilizálódott a lélekszám. Mivel a népesség növekedése a termelés és fogyasztás növekedésének legalapvetőbb tényezője, fontos kérdés, hogy egy stagnáló népességű kontinensen megállnak-e a természeti környezetet degradáló folyamatok. Meg kell jegyeznünk, hogy a stagnáló európai népesség egyes országokban mérsékelt növekedést, más országokban mérsékelt csökkenést takar. Ez utóbbiak főleg Európa keleti felén találhatók (1. ábra). Terjedelmi korlátok miatt az 1. táblázatban címszavakban foglaltuk össze azokat a folyamatokat, amelyek globális szinten nem fenntarthatók, s ezekhez rendeltük az európai helyzetet jellemző megállapításokat. A táblázatból láthatjuk, hogy környezeti szempontból van néhány kedvező folyamat kontinensünkön (erdők területének növekedése, nehézipar hanyatlása, környezetvédelmi ipar fejlődése stb.), egészében véve mégsem működik fenntartható módon az európai társadalom. A környezetpolitika mind az uniós politikák, mind az Unión kívüli országok politikái sorában a sokadik helyen áll. Amikor a környezetvédelmi érdekek a gazdasági érdekekkel ütköznek, az előbbiek leggyakrabban háttérbe szorulnak. Több gazdasági ágazat célkitűzései keresztezik a környezetpolitikát (közlekedési hálózat fejlesztése, tömegturizmus stb.), de a technológiai fejlesztések megfelelő gazdasági szabályozó rendszerrel támogatva egyes káros kibocsátások csökkentését eredményezik, és lehetőséget adnak bizonyos környezetpolitikai célkitűzések további megvalósulására is. Az Unió szakemberei az egyes környezetvédelmi akcióprogramjaik értékelésekor többször arra az eredményre jutottak, hogy a környezetpolitikai célok csak részben teljesültek. A 2010-ig érvényes 6. Akcióprogram egyik meghatározó alapelve a fenntartható fejlődés, ill. a természeti erőforrások fenntartható használata. Idézzük fel az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának prioritásait: 1. az éghajlatváltozás megállítása, 2. a természetvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése, 3. a környezet-egészségvédelem, a humánegészségügy, 4. a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint a hulladékgazdálkodás. Nagyon könnyen belátható, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem kontinensünk 44 államának teljesen összehangolt fellépése sem elegendő az éghajlatváltozás megállításához, ha pl. a legnagyobb CO 2 -kibocsátó, az USA nem csökkenti lényegesen a széntartalmú energiahordozók felhasználását. Az eddigi tények 5
6 azt mutatják, hogy az USA szénkibocsátása 1990 és 2000 között 29 százalékkal nőtt, miközben az Európai Unió tagállamai csak 1,4 százalékkal tudták csökkenteni az emissziójukat. A 6. Akcióprogramban megfogalmazott célkitűzés nyilvánvalóan úgy értelmezhető, hogy az Európai Unió országai egyrészt vállalják a saját szén- és egyéb üvegházgáz-kibocsátásuk további csökkentését, és próbálják meggyőzni a többi nagy kibocsátót a csökkentés fontosságáról. Sajnos, valószínűtlennek látszik, hogy globális méretekben 2010-ig sikerül megállítani az éghajlatváltozást ami egyébként akkor sem valósulna meg, ha az üvegházgáz-emisszió növekedése megállna. Az EU környezetpolitikai célkitűzése tehát azt jelenti, hogy a tagországok további hatékony lépéseket kívánnak tenni az éghajlatváltozást befolyásoló gázok kibocsátásának csökkentésére, és megkísérlik befolyásolni az ezzel kapcsolatos világméretű környezetpolitikát. A 6. Akcióprogram mind a négy prioritása így értelmezhető: minél hatékonyabb lépéseket kívánnak tenni a célkitűzések elérése érdekében (és ehhez konkrét cselekvési programot is kidolgoztak), de valószínűleg a helyes környezetpolitikai irány követése sem lesz elegendő, hogy 2010-ben a bővített Unió egészére elmondhassuk: megvalósult a fenntartható fejlődés, és innen kezdve környezetkímélő módon termelünk és fogyasztunk, vagyis a társadalom fejlődésének nincsenek környezeti korlátai. Ez valószínűleg sohasem fog bekövetkezni: tehát a társadalomnak a távoli jövőben is számolnia kell természeti korlátokkal. IRODALOM Ángyán J Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás Agroinform Kiadóház, Budapest, 308p. A világ helyzete A washingtoni Worldwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról Föld Napja Alapítván, Budapest, 275p. Bándi Gy. szerk Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása Budapest, 600 p. Czelnai R A világóceán Modern fizikai oceanográfia Vince Kiadó, Budapest, 182 p. EEA Environment in the European Union at the turn of the century, Copenhagen, 446 p. Erdősi F Európa közlekedése és a regionális fejlődés Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 547 p. Erdősi F A fenntartható közlekedés megvalósíthatóságának nehézségei In Dormány G. Kovács F. Péti M. Rakonczay J. szerk.: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október SZTE TTK Természet Földrajzi Tanszék, Szeged, 20 p. Fazekas I Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 123 p. Kerekes S.- Kiss K EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Budapest Kerényi A Európa természet- és környezetvédelme Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 534p. László E Meg tudod változtatni a világot Magyar Könyvklub, Budapest, 112p. Rakonczai J Globális környezeti problémák Lazi Könyvkiadó, Szeged, 191p. Simai M Zöldebb lesz-e a világ? A fenntartható fejlődés szerkezeti problémái a XXI. század elején Akadémiai Kiadó, Budapest, 165p. Vida G Helyünk a bioszférában Typotex, Budapest, 128p. 6
7 1. táblázat. Globálisan fenntarthatatlan folyamatok és azok helyzete Európában Fenntarthatatlan 1. Népesség korlátlan növekedése A folyamat megállt Területi különbségek: Ny-on csekély növekedés K-en általában csökkenés Európa 2. Népesség megállíthatatlan csökkenése Nem valószínű Bevándorlás kompenzálhatja a természetes csökkenést 3. Beépített területek növekedése Csökkenő népességnél is nő (pl. hazánkban is) Fő okok: beruházások, infrastruktúra fejlesztése 4. Vonalas létesítmények hálózatának sűrűsödése Élőhely-fragmentáció, biodiverzitás csökkenése Autópálya-építés a legfejlettebb országokban sem állt meg, csatlakozókban dinamikusan nő. Próbálkozás: Páneurópai Ökológiai Hálózat 5. Gépjárműforgalom korlátlan növeke-dése CO 2, NO X, O 3, szénhidrogének, aeroszolok szennyezik a levegőt 6. Energiatermelés fosszilis alapon CO 2, SO 2, NO X, korom, aeroszolok 7. Tömegturizmus a jelenlegi feltételek mellett (légi és személygépkocsi közlekedés nő, szabályozatlanság sok területen légszennyezés, hulladék, közvetlen természetpusztítás) 8. Mezőgazdaság terjeszkedése, intenzitásának fokozása (vegyszerek és gépesítés) Genetikailag manipulált szervezetek (GMO-k)? Dinamikusan nő Kibocsátások a technikai fejlesztés ellenére nőnek Egyelőre nincs hatékony megoldás (Üzemanyag-cella?) Domináns a fosszilis tüzelőanyagok használata Kedvező jelek: alternatív (megújuló) energiák használata nő, (SO 2 -kibocsátás csökken). Atomenergia? Elég gyors-e a szerkezetváltás? Van-e végleges megoldás? Valamennyi kontinens közül a legtöbb nemzetközi turista. Az EU-ban tovább nő, de a szabályozás várhatóan jobb lesz. Ökoturizmus fejlesztése. Túltermelés Európában az Európán kívüli rászorulók nem tudják megvenni. Precíziós mezőgazdálkodás? Az EU a GMO-kat csak korlátozottan engedi használni. Biogazdálkodás terjedése, de csekély részesedése. Az EU szabályozása környezetkímélő irányba mutat. 9. Ipari termelés tartós növekedése (veszélyes)hulladékok, szeny-nyező anyagok Nehézipar hanyatlása környezetminőség javulása. Új iparág: környezetvédelmi ipar. 10. Erdőirtás Európában az erdőterületek nőnek. Kérdések: természetközeli erdők? ültetvényszerű faállományok? 11. A környezet globális túlterhelése (Ökológiai lábnyom) Európa ökológiai lábnyoma túlnyúlik a kontinensen 7
8 1. ábra. Az évenkénti népességnövekedés átlagos értéke ezrelékben között Európa országaiban (A Fischer Weltalmanach 2001 adatai alapján szerk. a szerző) 8
Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda
Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenTermészet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.
Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenKö rnyezete rte kele s Te telsör
Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris
RészletesebbenA 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenNEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései. Motiváció
NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd A csillagos ég az egész emberiség öröksége,
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
RészletesebbenA Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.
A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,
RészletesebbenKözlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM. Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján Tárgyszavak: levegőszennyezés; közúti alagút; benzol; nemmetán-szénhidrogének;
RészletesebbenVélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés
Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2011/0092(CNS) 7.2.2012 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenA korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése
A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,
RészletesebbenMegszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában
Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenSZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás
SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,
RészletesebbenElérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenAeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján
Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes
Részletesebben12. Energia és a társadalom
Energetika 145 12. Energia és a társadalom Ahhoz, hogy a mai társadalmak energiához kapcsolódó viszonyát felismerhessük, megérthessük át kell tekintenünk a múltat, azt a csodálatos fejlődést és környezet
RészletesebbenMAKK Magyar Környezetgazdaságtani Központ
Környezettudományi Központ Center for Environmental Studies 1094 Budapest, Angyal u. 15/b. fszt. 4. Tel: 06 1 455-8055, Fax: 06 1 216-0911 Drótposta: center@ktk-ces.hu Világháló: www.ktk-ces.hu MAKK Magyar
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenA zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek
Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos
RészletesebbenTOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna
1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenOpponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről.
Opponensi vélemény Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. A növénytermelés alapvető feladata hagyományosan az élelmiszer-és
Részletesebben04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:
RészletesebbenNémetország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások
DR. POMÁZI ISTVÁN Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások Egy adott ország környezetállapotát és környezetpolitikáját számos természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényező
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenWolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete Lehoczky Annamária könyvismertetése *
OLVASÓ Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete Lehoczky Annamária könyvismertetése * Ma már széles körben ismert és elfogadott a klímaváltozás ténye. A körvonalazódó ökológiai válság melynek kulcsfontosságú
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenÉletünk az energia 2.
Életünk az energia 2. Livo László okl. bányamérnök, ügyvezet, MARKETINFO Bt. Volt id hogy nem számított mire, milyen és mennyi energiát használunk fel. Aztán egyre többen lettünk a Földön, s rá kellett
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenLégszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben
Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013
SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133
RészletesebbenJELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól
JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Védelme 1972-2012
Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai
RészletesebbenIII. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m
III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek
Részletesebben1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések
1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,
RészletesebbenAz OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation
Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA
RészletesebbenSÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi
Részletesebbenszármazó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenÓbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében
Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori
RészletesebbenHATÁROZAT. Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete
HATÁROZAT Nemesgörzsöny község Önkormányzata Képviselőtestületének 55/2011. (X.6.) határozata Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete úgy döntött, hogy Nemesgörzsöny község településszerkezeti
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenBabeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, professzor emerita, PhD.
Közgazdász Fórum Forum on Economics and Business 15 (4), 65 73. 2012/4 65 VINCZE MÁRIA 2 Környezetipar, újraiparosítás és regionalitás Magyarországon 1 A kötetet két kiváló szakember, Baranyi Béla és Fodor
RészletesebbenFenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság
Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék Komplex kihívások az épületek tervezése
RészletesebbenEGY PÁLYÁZAT BONYOLÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI
EGY PÁLYÁZAT BONYOLÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI A PROJEKT ÁTHELYEZÉSE Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, rektor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus 1101 Budapest, Hungária
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenSÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 07.22. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
Részletesebbenwww. metszetek.unideb.hu A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ
A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés Az általános forgalmi adó a forgalmi adók egyik típusa.
Részletesebben8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek
Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....
RészletesebbenVÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI
VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
Részletesebben"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenKOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra
ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak
RészletesebbenÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások
RészletesebbenThe Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in
Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenA légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával
RészletesebbenÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ
BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenKörnyezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK
RészletesebbenFORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban
RészletesebbenXVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenMagTecta TM. Mágneses kettős tömítő felületű Csapágyvédelem
MagTecta TM Mágneses kettős tömítő felületű Csapágyvédelem JAVÍTJA AZ ÜZEMI IDŐALAPOT CSÖKKENTI AZ IDŐ ELŐTTI CSAPÁGY MEGHIBÁSODÁSOK SZÁMÁT CSÖKKENTI A KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEKET SZABADALMAZTATOTT KIALAKÍTÁS
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
RészletesebbenAz ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd vasöntöde példáján
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 11. sz. 2005. p. 55 65. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Az ipari energiaköltségek csökkentésének lehetőségei egy svéd
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenNemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020
Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA korszerű rendszer és menedzsment eszközök alkalmazása a klasszikusan vett szervezési és vezetési elemek
Kettészakadt-e a magyar ipari karbantartó társadalom? gondolatok Veszprém kapcsán (2011) dr. Péczely György ügyvezető igazgató A.A. Stádium Kft. Bevezetés Szeretem a veszprémi karbantartási konferenciát,
Részletesebben