A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Átírás

1 X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából Készült a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely keretében /2016/FEKUT (EMMI) Dr. Tóth Zsuzsanna Egyetemi adjunktus BGE GKZ

2 Gazdaságpolitika Rendszerváltás és tapasztalatok Megszorítások és stabilizáció Eredmények a felzárkózás szempontjából Reálfejlettség Nominális mutatók Elhibázott döntések Régiók közötti egyenlőtlenség Válság és recesszió Térségi rugalmasság

3 Rendszerváltás tapasztalatai Örökölt problémák: Lassú növekedés Ikerdeficit Nem hatékony beruházások Rendszerváltást követően: Csökkenő GDP és foglalkoztatottság Növekvő munkanélküliség Romló külkereskedelmi mérleg Inflációs nyomás Költségvetési hiány piaci finanszírozása Magas államadósság Elkerülhetetlen megszorító csomag

4 BOKROS-CSOMAG: közszféra leépítése behozatali vámkiegészítés emelése adók növelése nyugdíjrendszer reformja a forint egyszeri 9 %-os leértékelése és a csúszó paritásos árfolyam bevezetése EREDMÉNYEK: a költségvetési hiány és a bruttó államadósság mértéke csökkent a fizetési mérleg egyenlege javult a belső kereslet erőteljesen esett a GDP növekedési üteme lelassult a reálbérek meredeken zuhantak a tőkebeáramlás továbbra is élénk maradt az export növekedett Megszorítások és stabilizáció KÖVETKEZMÉNYEK: Tendencia a külső és belső egyensúly megvalósulására DE felszínre kerültek a strukturális problémák: a külföldi részvételű, privatizált magyar cégek termelékenysége meghaladta a hazai befektetőkét; a bankszektorban nem indult meg a kis- és középvállalati szektor hitelezése; a munkaerőpiac strukturális problémái az egészségügy- és a nyugdíjrendszer hibái

5 2000-es évek hibái A várttal ellentétben a gazdaság nem állt rá a fenntartható pályára, oka: Erőteljes expanzió és recentralizáció A nyugdíjreform kivételével elmaradtak a szükséges intézményi reformok Állami és lakossági fogyasztás mesterséges növelése Deviza alapú hitelezés Pozitívum: EU-csatlakozás KÖVETKEZMÉNYEK: A költségvetés hiánya és az államadósság is növekedett, újra ikerdeficit A megtakarítások és a beruházási ráta is csökkentek A növekedés lassult Szükségessé vált a konszolidáció: Költségvetés szempontjából részben sikeres Belső kereslet csökkent, növekedés megtorpant Foglalkoztatás csökkent

6 Válság és következmények Eleve recessziós környezet Válságkezelés: Bajnai-kormány Költségvetésben nem volt mozgástér A válságkezelés: pénzügyi rendszer stabilizálása További fiskális szigorítás 2010-től: párhuzamosan restriktív és expanzív intézkedések Lassú kilábalás a recesszióból Új adók: költségvetési hiányt csökkenti, rontja a kiszámíthatóságot Közmunkaprogram Alacsony jegybanki alapkamat, gyenge forint Nyugdíjrendszer második pillérének felszámolása

7 A felzárkózásról 6,0 GDP növekedés 0,0 Nominális mutatók 4,0 2,0 Költségvetés hiánya -1,0-2,0-3,0 % 0, ,0-5,0 % Maastricht- kritériumok két területen nem teljesülnek: Államadósság/GDP Árfolyam -2,0-4,0-6,0-6,0-7,0-8,0-9,0-8,0-10,0

8 Munkaerőpiaci helyzet alapján: A felzárkózásról Reálfejlettség szempontjából Országok besorolása Alacsonyan fejlett Egy főre jutó GDP alapján: Alacsonyan fejlett Közepesen fejlett Fejlett Bulgária, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia Görögország, Spanyolország, Málta Belgium, Olaszország Közepesen fejlett Észtország, Csehország Ciprus, Portugália, Szlovénia Németország, Írország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Egyesült Királyság Fejlett Dánia, Hollandia, Svédország

9 Éves átlagos növekedés logaritmusa A felzárkózásról 0,085 0,08 K-E y = 0,0042x + 0,0307 R² = 0,0241 Régiók közötti különbségek Térségi rugalmasság Szerkezeti kérdések 0,075 0,07 0,065 0,06 0,055 0,05 0,045 Pest B-K B-A-Z J-N-Sz H-B Heves Tolna Sz-Sz-B Zala Somogy Csongrád Baranya Békés Veszprém Nógrád Vas Fejér Gy-M-S Budapest Válság előtt és után is átlagon felüli teljesítmény Válság előtt és után is átlagon aluli teljesítmény Sikeres térségek aránya Magyarország NUTS2 régiói Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 43% (7 régióból 3 db) 0,04 6,4 6,6 6,8 7 7,2 7,4 7,6 7,8 8 Sikeres térségek Stagnáló térségek 2000-es GDP logaritmusa

10 Köszönöm a figyelmet!