A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, szept Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2 Előadás szerkezete Alapkérdés: az ország gazdasági növekedését elősegítik, avagy hátráltatják a hazai térbeli sajátosságok, térfolyamatok? Kiindulás: a hazai gazdaság helyzetéről szóló diagnózisok többsége jó részelemeket tartalmaz, de nem állnak össze rendszerré, nem veszik figyelembe az ország térbeli sajátosságait, emiatt a terápia is csak részsikereket érhet el (a gazdaságpolitikai intézkedések gyenge hatékonysága részben ennek tudható be) 1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép) 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok 3. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei 4. Következtetések

3 1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon GDP/lakos (PPS), % (EU-27=100) Foglalkoztatottsági ráta, % (20-64 évesek) Munkanélküliségi ráta, % (15-74 évesek) Diplomások aránya, % (25-64 évesek) Közép-Magyar ,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9 Közép-Dunántúl +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2 Nyugat-Dunánt ,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9 Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6 Észak-Magyar ,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6 Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3 Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1 Magyarország ,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0 EU ,0 100,0 66,5 68,5-9,6 22,4*

4 Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)

5 Az egy lakosra jutó GDP és változása a megyékben,

6 NUTS2 régiók, egy lakosra jutó GDP, volt szoc. országok

7 Egy lakosra jutó összes beruházás (e. Ft), ebből gépek és berendezések Összes beruházás Ebből gépek és berendezések Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Ország összesen

8 Helyzetelemzés összegzése 1. A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja 2. Közép-Magyarországon az EU-ban is kiemelkedő gazdasági növekedés figyelhető meg 3. A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon élénkítenek, és gyenge a multiplikátorhatásuk 4. Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék 5. Térben nagyon heterogén a magyar gazdaság, emiatt az egyes gazdaságpolitikai eszközök hatékonysága is térben nagyon gyenge 6. Félrevezető csak az országos átlagokból kiindulni: rossz diagnózisok születnek!! Megjegyzés: a területi különbségek növekedése önmagában lehet jó, de lehet rossz is, attól függ, hogy az ország helyzete hogyan alakul

9 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok (a) az ország településhálózata (b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés + Peter Nijkamp: Nyugat-Európa elöregedő lakossága

10 Budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő

11 Regionális gazdaságtani szempontok Budapest és vonzáskörzete: urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok 8-10 településegyüttes: lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) a vidéki pólusok kicsik és se közel, se távol vannak a fővárostól eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek

12 (b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés

13 Sugárirányú közlekedésfejlesztés hatásai Krugman (Nobel-díj): szükségszerű térbeli koncentráció -transzferálható, mobil tevékenységek -növekvő mérethozadék a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások)

14 3. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei (a) az export áruk és szolgáltatások térbelisége 2011: termékek exportja: mrd Ft szolgáltatások exp.: mrd Ft (Bp 86%) Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a helyieket) exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez Hipotézis2: a vidéki exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt), a túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék

15 (b) a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési támogatások egyenlőtlenségei (EMIR) NFT EU ÚSZT Kifizetett Kifizetett Kifizetett Ebből: összeg Ebből: GOP összeg Ebből: GOP összeg Váll.fejl. Pr. Bács-Kiskun 98% 108% 53% 80% 60% 59% Baranya 142% 77% 85% 74% 48% 41% Békés 117% 61% 57% 44% 43% 14% Borsod-Abaúj-Z. 119% 81% 73% 70% 62% 52% Budapest 106% 163% 294% 263% 348% 377% Csongrád 122% 154% 96% 121% 70% 56% Fejér 102% 81% 51% 66% 42% 38% Győr-Moson-S. 74% 103% 100% 106% 64% 50% Hajdú-Bihar 125% 116% 73% 102% 63% 46% Heves 157% 104% 63% 74% 50% 44% Jász-Nagykun-Sz. 93% 69% 47% 52% 32% 42% Komárom-Eszt. 88% 107% 42% 110% 48% 59% Nógrád 55% 29% 43% 33% 44% 14% Pest 60% 81% 38% 23% 26% 27% Somogy 88% 59% 63% 52% 38% 32% Szabolcs-Szat.-B. 114% 66% 56% 56% 48% 45% Tolna 117% 82% 47% 45% 53% 52% Vas 85% 79% 50% 65% 45% 56% Veszprém 71% 101% 48% 74% 55% 36% Zala 87% 48% 43% 48% 40% 41% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%

16 Lendület? 1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat) 2. Triális gazdaság : a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a kisvárosi térségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, ráadásul elégtelen a traded szektora 3. Elhibázott koncepciók (téves terápia): endogén jellegű fejlődésre lenne szükség, helyi igényekhez igazodó gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre a fiskális- és monetáris politika nem elég, a térségek lehetőségeihez igazodó aktív, bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű)

17 Köszönöm a figyelmet!