BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

Átírás

1 MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, DECEMBER BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

2 A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007 KÖZÖTT

3 A RÉGIÓK GLOBÁLIS FEJLETTSÉGI SZINTJÉNEK RANGSORA ÉS VÁLTOZÓINAK ÖSSZPONTSZÁMA 1996 ÉS 2007 KÖZÖTT TERÜLETI EGYSÉG Közép-magyarországi régió Nyugat-dunántúli régió Közép-dunántúli régió Dél-dunántúli régió Észak-magyarországi régió Dél-alföldi régió Észak-alföldi régió Pontszámok mindösszesen Közép-magyarországi régió Nyugat-dunántúli régió Közép-dunántúli régió Dél-dunántúli régió Észak-magyarországi régió Dél-alföldi régió Észak-alföldi régió *A régiók sorrendje a 14 kiemelt ágazat/változó sorrendi átlagszámának összege alapján kiszámított globális helyezettség szerint alakult. A kiemelt ágazatok/változók a következők: fajlagos beruházás, ipari alkalmazottak, közúthálózat, személygépkocsi-állomány, közüzemi vízvezeték-hálózat, közcsatorna-hálózat, vízvezeték- és csatornahossz aránya, távközlés, idegenforgalom, színház- és mozi látogatás, munkanélküliség, öngyilkosság és átlagkereset.

4 A RÉGIÓK FEJLETTSÉGI MUTATÓINAK RANGSORA 1990 ÉS 2007 KÖZÖTT* TERÜLETI EGYSÉG Globális Fajlagos Iskolá- Politikai Komplex fejlettség GDP zottság színvonal fejlettség 1. MAGASAN FEJLETTEK Közép-magyarországi régió Nyugat-dunántúli régió KÖZEPESEN FEJLETTEK Közép-dunántúli régió Dél-dunántúli régió ALACSONYAN FEJLETTEK Dél-alföldi régió Észak-magyarországi régió Észak-alföldi régió *A 14 változóval számított globális fejlettség , a fajlagos GDP közötti átlaga, az iskolázottság a 2005-ös mikrocenzus szerint, a politikai színvonal pedig az 1990 és 2006 közötti általános parlamenti választások részvételi arányainak átlaga alapján. A komplex fejlettség e négy fő komponens területi átlaga.

5 P A N N Ó N I A É S H U N N I A F E J L Ő D É S É N E K J E L L E G Z E T E S K Ü L Ö N B S É G E I ÉVSZÁZADOK P A N N Ó N I A H U N N I A Kr. e. 22.századtól pásztor társadalom - Kr. e. VI. évezredtől neolit földművelés, Rézkor patriarchális rabszolgatartás ősközösség Kr. e. II. évezred katonai arisztokrácia - Antagonisztikus osztálytársadalom Bronzkor területi "államocskák" államszerű képződmények Kr. e. I. évezred idegen hódítás - éles osztálykülönbségek kifejlett dák osztálytársadalom és állam, Vaskor gazdag, hódító arisztokrácia birodalom 1-5. század romanizálódás - földművelés, infrastruktúra nomád jazigok, majd hunok 5-8. század hun-germán-szláv behatolás avar szerep hun-germán-szláv népvándorlás 9. század frank grófságok, restauráció onogúr-bolgár nomád hatás 10. század magyar honfogl.itt a legsűrűbb székhelyek magyar honfoglalás - ritkább telepekkel század csekély nomád hatás és tatár dúlás erős nomád hatás kabar, kun, jász telepítés, tatárok 13. századtól fejlett nehézekés földművelés, rendiség prefeudális viszonyok - kiegyenlítő tendencia 16. századtól majorsági gazdálkodás abszolutizmus félnomád gazdálkodás - ázsiai despotizmus 18. században legsűrűbben lakott megyék, nagyobb települések ritkábban lakott 18. század második felétől modern technológia, iparosítás nyomásos gazdálkodás - rideg állattartás 19. század aulikus-konzervatív dominancia kurucos-függetlenségi hagyományok 20. század első fele keresztény - mérsékelt kisgazda befolyás radikális parasztmozgalmak 20. század második fele "vasfüggöny" effektus, nyugat-kelet ellentét kiegyenlítő tendencia 1990-től rendszerváltás globális hatása leszakadás, majd szelektív fejődés

6 TÖRTÉNETI RÉGIÓK GYŐR- KOMÁROM- MOSON-SOPRON ESZTERGOM VAS ZALA VESZPRÉM SOMOGY FEJÉR TOLNA NÓGRÁD BÁCS- PEST KISKUN HEVES BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN JÁSZ- NAGYKUN- SZOLNOK CSONGRÁD HAJDÚ- BÉKÉS BIHAR SZABOLCS- SZATMÁR- BEREG BARANYA

7 A HAZAI RÉGIÓK GLOBÁLIS FEJLETTSÉGI SZINTJE 2003 ÉS 2006 KÖZÖTT

8 A HAZAI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE 2003 ÉS 2006 KÖZÖTT A VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÉNYEZŐI: A FOGLAKOZTATÁS ÉS A GDP VÁLTOZÁSA TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT 2003 ÉS 2006 KÖZÖTT Foglakoztatási arány GDP az országos átlag %-ában Versenyképességi TERÜLETI EGYSÉG 2003-ban 2006-ban változás sorrendje 2003-ban 2006-ban változás sorrendje összpont sorrend Magyarország 50,6 50,9 0, Közép-magyarországi r. 55,1 56,2 0, ,2 165,9 7, Nyugat-dunántúli régió 55,1 55,3 0, ,9 100,3-8, Közép-dunántúli régió 55,3 54,6-0, ,3 90,5-2, Dél-dunántúli régió 47,2 47,1-0, ,4 67,5-4, Észak-magyarországi r. 45,0 44,3-0, ,7 64,0-0, Észak-alföldi régió 45,9 45,8-0, ,5 63,1-3, Dél-alföldi régió 47,0 47,7 0, ,6 65,4-4,

9 A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSI ÜTEME 2003 ÉS 2006 KÖZÖTT

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!