A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés márc J-M Ipari termelés -17,8 10,6 5,4-1,6-0,1 Fafeldolgozás -23,4 18,1-11,6 8,4 9,4 Bútorgyártás -26,2-9,9-1,0-4,9 2,9 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5-3,0-5,1-7,6-1,6 Fafeldolgozás -11,2 2,7-19,5-8,5-1,9 Bútorgyártás -42,8-13,8-7,5-22,3-5,9 Ipar export értékesítése -18,8 16,9 7,6 0,5 0,7 Fafeldolgozás -30,3 32,3-5,3 23,5 18,8 Bútorgyártás -5,7 16,4 2,5 4,9 6,9 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3-10,4-7,8-12,6-11,2 Ebből: Épületek építése -3,5-8,6-14,2-26,4-22,6 Egyéb építmények építése 16,6-22,4 0,7 12,4 2,6 Speciális szaképítés -15,7-3,1-8,8-14,1-9,6 Új szerződések -7,4-13,0-16,7-1,3 35,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,8 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,7 millió EUR , , , , ,2 Egyenleg milliárd Ft 1.056, , ,5 186,4 512,9 millió EUR 3.738, , ,0 635, ,2 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 4,2 6,4 6,8 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 6,2 7,4 7,6 - Fafeldolgozó ipar -1,8-2,6 5,0 5,5 6,2 Export árak 7,4 1,9 2,8 5,8 6,3 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 2,2-2,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= márc. J-M 4,2 4,9 3,9 5,5 5,6 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/3 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, március Építőipar: december, december, December, március Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-márc. Fogyasztói árak december, december, december, márc. Ipari termelői árak: dec., dec., dec., márc. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%- os volt. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012-ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,5% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,6%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. negyedévében 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a második olyan negyedév melyben az Egyesült Államok gazdasága gyorsuló ütemben növekszik. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A jövőbeni fogyasztás növekedését azonban kissé elbizonytalanítja a reáljövedelmek lassuló növekedése: 2012 január-márciusában 0,6% volt, ami az elmúlt két év legalacsonyabb mértékű növekedése. A bruttó belföldi magánberuházások 8,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,1%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A külkereskedelmi mérleg az export importnál gyorsabb ütemű növekedése ellenére továbbra is negatív. A munkanélküliségi ráta az I. negyedévben 8,3% volt, az elmúlt három év legalacsonyabb szintje, A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is dinamikusan bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben I. negyedévében tovább lassult a gazdaság teljesítménye, 8,1%-kal bővült a GDP. A dinamika lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP első negyedévében a bruttó hazai termék 2,6%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése, a háztartások fogyasztása -3-

3 3,5%-kal nőtt. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest I. negyedévében a növekedés mindössze 0,1% volt, ennél gyengébb teljesítményt 2009 IV. negyedévében mértek. A növekedés motorja a múlt évhez hasonlóan Németország (1,2%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett, az Egyesült Királyságé stagnált, az olasz (-1,3%) és a spanyol (-0,4%) viszont csökkent. A 20 adatszolgáltató állam közül a Görögországban6,6%-kal, Portugáliában 2,2%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban és Finnországban, de a környező országok közül Szlovákiában (3,2%), Ausztriában (0,7%) is. Csehországban ugyanakkor 1%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 103,1 100,7 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,7 99,0 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 107,6 103,9 Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3.. Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 104,3 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,7 98,5 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 101,2 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 98,7 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,4 97,8 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,3 103,2 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 99,8.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 100,1 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,7 102,1 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,3 102,6 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012 első negyedévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított indexek 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében viszszaesett a termelés. Az első negyedévben növekedést jelentett Litvánia (1,9%), Szlovákia (7,6%), Németország (1,1%), Lengyelország (5,4%) és Csehország (0,9%). Portugáliában 6,2%-kal, Olaszországban 5,8%-kal, Bulgáriában3,5%-kal mérséklődött az ipari termelés 2011 azonos negyedévéhez képest. Japánban nőtt az ipar kibocsátása 2,3%-kal, ennek oka a múlt évi katasztrófa miatti alacsony bázis. -4-

4 Ország, országcsoport Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= I. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 107,3.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 96,5 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,9 100,9 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,5 98,0 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 105,4 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 101,9 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,4 98,5 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 101,1 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 94,2 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 93,8 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 100,1 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,1 107,6 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 101,8 100,1 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,7 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 104,3 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 102,3 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= I. n.év Ország, országcsoport Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,7 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 101,9 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 104,0 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,6 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 104,1 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,6 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,6 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,4 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,5 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 103,4 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 102,7 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 104,0 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,5 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,9 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,8 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,3 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,2 12,4 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 6,7 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,7 10,0 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4.. Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 11,2 Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,6-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,0 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,3 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,5 14,0 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,6 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,2 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,3 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok I. negyedévében a bruttó hazai termék 0,7%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján az egy évvel korábbi 2,5%-os növekedés bázisán. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptárhatással kiigazított index 1,2% volt. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint 1,4%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen leszűrhető, hogy a növekedés motorja továbbra is a feldolgozóipari termelés és a termékek és szolgáltatások külkereskedelme, valamint az információ, kommunikáció szektor volt A GDP volumenindexei , % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,1 101,0 101,8 101,9 101, ,5 101,5 101,4 101,4 101, J-M 99,3 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) 2012 I. negyedévi teljesítménye heterogén. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi magas teljesítményhez képest első negyedévében 5,8%-kal csökkent. Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítménye következtében 0,2%-kal csökkent. A feldolgozóipar teljesítménye ez év első negyedévében 0,3%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. -6-

6 Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése tovább folytatódott 2012 első három hónapjában is (-10,9%), üteme azonban ismét gyorsult első negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke stagnált az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent 2,5%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 0,8%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 1,8%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 0,3%-os növekedésében. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) A GDP felhasználási oldalán 2012 I. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 0,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,2%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 2,5%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 2%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1%-os emelkedést mutatott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,5%-kal csökkent. Negyedéves vált.,% Éves változás, % A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év első negyedévében az előző negyedévinél nagyobb mértékben 6,6%-kal esett vissza. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 8,6%-kal estek I. negyedévéhez képest. Az építési éves növekedés

7 beruházás 14%-kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest I. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 1,1%-kal emelkedett, az import 7,1%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 1,9%-kal bővült, az import azonban 0,3%-kal mérséklődött, elsősorban a szolgáltatás behozatal csökkenése következtében. Így a külkereskedelmi forgalom egyenlege 532 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet I. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,6%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindex 4,2%-kal mérséklődött. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,8%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 13,9%-kal esetek vissza 2011 azonos negyedévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 0,7%-kal csökkentek az előző évi magas bázison. Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásban, a többi alágban azonban csökkentek a beruházások. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben a múlt évben melyek részben vagy egészben befejeződtek. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 29,4%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág első negyedéves kiugró teljesítményét (21,9%)a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 66,9%-os beruházás-csökkenése egy erőmű-építési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozott. Befejeződött egy egyedi nagyberuházás a kőolaj- és földgázkitermelés ágazatban melynek következtében a bányászat, kőfejtés ágazatban is jelentős, 53,3%-os visszaesés következett be. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 46,9%-os volt a visszaesés. -8-

8 Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-M A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 107,0 74,5 106,8 103,1 B Bányászat, kőfejtés 54,1 52,4 126,0 46,7 C Feldolgozóipar 84,8 109,4 124,2 99,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 108,1 102,8 91,9 33,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 78,0 106,4 87,0 91,8 F Építőipar 79,0 93,8 79,0 77,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 81,4 93,9 95,9 105,6 H Szállítás, raktározás 108,3 87,5 76,7 99,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68,8 97,0 88,6 127,6 J Információ, kommunikáció 91,4 95,4 85,7 90,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61,2 104,4 81,6 106,0 L Ingatlanügyletek 94,6 82,9 79,6 90,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91,9 102,0 107,4 104,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68,8 95,9 102,1 104,9 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,3 85,9 100,1 121,9 P Oktatás 113,3 155,2 80,2 53,1 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 82,4 101,0 142,2 70,6 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 91,0 122,1 94,8 61,2 S Egyéb szolgáltatás 93,5 98,3 93,8 54,7 Összesen 91,4 94,5 95,5 91,4 Ebből: Építés 95,8 91,7 86,1 86,1 Gép, berendezés 86,0 98,6 108,8 98,2 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés I. negyedévében lényegében stagnált (-0,1%) az ipari termelés 2011 azonos negyedévéhez képest. Az ipar kivitele 0,7%.kal emelkedett a múlt évi 17,4%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 1,6%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison márciusában a termelés 1,6%-kal, hazai értékesítése 7,6%-kal mérséklődött, exportja 0,5%-kal emelkedett. A feldolgozóipar termelése 2012 első negyedévében 0,2%-kal, kivitele 1,1%-kal volt magasabb, míg belföldi értékesítése 1,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól márciusában 0,9%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 3,6%-kal, míg kivitele 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 10%-os volt a bővülés, a -9-

9 kivitel bővülése és a hazai eladás csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,4%-os csökkenést mértek a kivitel 8%-os, és a behozatal 32,8%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 3,7%-os volt a bővülés mértéke márciusban, elsősorban a kivitel élénkülése miatt. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index A 2011-ben az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés az előző évhez képest. A legnagyobb ütemű, 5,9%-os növekedés a nyugat-dunántúli régióban volt, a legalacsonyabb pedig Közép-Magyarországon (-4,3%) volt megfigyelhető Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a fenti grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a vissza- -10-

10 esés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől márciusában az ipar termelése 13, az export 38%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-20,5%). Ez év márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 21,2%-kal emelkedtek, az új belföldi rendelések viszont 10%-kal elmaradtak a 2011 márciusitól. Az összes rendelésállomány 24,4%-kal volt magasabb 2012 márciusában, mint egy évvel korábban január-márciusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,2%-kal mérséklődött, a közepeseké 3,4, a kisvállalkozásoké 3,5%-kal emelkedett azonos időszakához képest. Belföldi értékesítését csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele közel stagnált, a közepeseké 8,7%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 17,9%-kal mérséklődött. Vállalkozások Belföldi értékesítétés Exportértékesí- Termelés Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 103,5 98,1 82,1 Közepes vállalkozás ( fő) 103,4 106,0 108,7 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,8 94,8 100,5 A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I. negyedévében 9,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 8,6%-os növekedéshez képest márciusában 8,4%-kal nőtt a termelés az előző év 13,4%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első három hónapjában 1,9%-kal, márciusban pedig 8,5%-kal csökkent. Az ez év januármárciusi exportértékesítés 18,8%-kal emelkedett a múlt évi 1,3%-os csökkenés bázisán, márciusban pedig a szakágazat kivitele 23,5%-kal növekedett az egy évvel korábbi 14,4%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100,4-11-

11 Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,4 80,5 94, J-M 91,4 79,0 98, J-M 109,4 98,1 118,8 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első negyedévében megállni látszik. Az ágazat termelése 2,9%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-5,9%) a múlt évi 3,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-márciusi időszakban 6,9%-kal bővült, ezen belül márciusban 4,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,0 92,5 102, J-M 102,6 96,8 102, J-M 102,9 94,1 106,9 Forrás: KSH 2012 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,3%-kal emelkedett, a létszám 1,3%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 1,4%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a többiben 0,9-11,1% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. -12-

12 Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2012 I. negyedévében 4,4%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 3,8%-kal, az egyéb építmények építése 7,8%-kal esett vissza márciusában az építőipar teljesítménye 3,9%-kal csökkent, az épületek építése 3,1%-kal, az egyéb építményeké 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 első negyedévében az építőipari termelés Lengyelországban (14%), Litvániában (12,8%), Lettországban (28,5%) és Svédországban (6,6%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-19,8%), Portugáliában (-14,9%), Csehországban (-10,3%) és Hollandiában (-8,6%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J I negyedévében a hazai építőipar termelése 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Márciusban a termeléscsökkenés 12,6% volt 2011 márciusához képest. A negyedéven belül januárban volt a legalacso- -13-

13 nyabb (-4%) a visszaesés mértéke. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J- M 0 Az épületek építése főcsoport termelése 14,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 6,1%-kal esett vissza 2012 első negyedévében 2011 azonos időszakához képest márciusában az épületépítés volumene 17,6%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza 2011 márciusához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése, valamint a kereskedelmi, iroda- és ipari építések jelentős visszaesése okozta Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Az építőipari vállalkozásoknál 2012 márciusában kötött új szerződések volumene 1,3%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 10,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 6,8%- -14-

14 kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 35,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 22,5%- kal, az egyéb építmények építésére 48,9%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 22,6%-kal, a speciális szaképítésé 9,6%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 2,6%-kal nőtt 2012 január-márciusában, 2011 I. negyedévéhez képest márciusában az épületek építése 26,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 14,1%-kal csökkent, ugyanakkor az egyéb építmények építése 12,4%-kal nőtt 2011 márciusához viszonyítva I. negyedévében 22,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön másfélszeresére emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év I. negyedévi 40%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (14,3%; 2011 J-M: -59%) és Észak-Magyarországon (6,1%; 2011 J-M: -71%). A legjelentősebb visszaesés a Közép-Magyarországi régióban volt, ahol 53%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások kétharmada még itt épült, míg idén csak harmada. Budapesten 65%-kal kevesebb lakás épült ez év első negyedévében, míg a megyei jogú városokban 41%-kal, a többi városban 5,3%-kal több lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Lakásépítés J-M A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 10,5%-kal visszaesett 2012 januármárciusában. A kiadott építési engedélyek száma nem éri el a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat a lakásépítések további csökkenését jelzi 2012/13-ra. Budapesten 34,5%-kal, a községekben 1,4%-kal, a kisvárosokban 13,6%-kal kevesebb, a megyei jo- -15-

15 gú városokban 13,8%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 41%-át építették építőipari fővállalkozásban, 57%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 52,7%-a, értékesítésre 41,9%-a készült, míg a fennmaradó 5,4%-nyi bérbeadásra első negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 10,3%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 34,2%- kal csökkent. A családi-házas építkezés 16,6%-kal, a lakóparki építkezés 90%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 0,5%) de 36,5%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 96,8m 2, 3,5m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- márciusához viszonyítva 2012 első három hónapjában 13,6%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 552,7 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 33,8%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 413,3 552,7 174,3 264,3 68,0 84,9 41,5 95,5-16-

16 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 1,6%-kal, az importé 0,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,8%-kal csökkent, a behozatalé 1,2%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 1.746,2 millió euró többletet mutatott, az előző évi 2.128,9 millió euróval szemben. Ez 383 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 6,4%-kal és importban 9,4%- kal emelkedett, így a cserearány 2,7%-kal romlott. A külkereskedelmi forgalomalakulása, január-március Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,1 99,2 101,2 Millió dollár , ,4 95,6 97,8 Milliárd forint 5.933, ,8 108,1 110,4 Forrás: KSH A 2012 első negyedévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,2%-os, az export 21,5%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot jelentősen meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban 1,9%-kal, az import 7,8%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export Import Export Egyenleg -17-

17 3,5%-kal visszaesett, az import 1%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 2,1%-kal csökkent, a behozatal 2,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 3,3%-kal emelkedett, a behozatal 2%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól márciusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 1,4%-kal, importban 1,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 3,1%-kal, a behozatal 0,4%-kal maradt el a 2011 márciusi szinthez képest. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru J-M 2012 J-M J-M 2012 J-M A fa alapanyagok 2012 I. negyedévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 9,5 milliárd forintot, ami közel 5 milliárd forinttal múlja felül az egy évvel korábbit. A behozatal forintban 13,2%-kal, kivitelünk pedig 38,2%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első negyedévében 16,2%-kal emelkedett, míg behozatalunk 23,5%-kal nőtt. Az egyenleg lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest január-márciusban a bútor és bútorelem behozatal 32,6%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 29,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 13,1 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. -18-

18 A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , J-M 8.894,5 119, ,9 124, , J-M 9.686,8 113, ,7 138, ,9 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , J-M ,7 100, ,1 104, , J-M ,9 123, ,4 116, ,5 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , J-M ,9 118, ,8 112, , J-M ,4 132, ,2 129, ,8 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2012 márciusában 6,4%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 7,4%-kal, míg az exportértékesítési árak 5,8%-kal emelkedtek -19-

19 az előző évhez képest első negyedévében az ipari termelői árak átlagosan 6,8%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,6%-kal, az exportértékesítési árak pedig 6,3%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Export A belföldi értékesítési árak I. negyedévi emelkedése elsősorban a kőolajfeldolgozásban (30,5%), vegyi anyag, termék gyártásban (10,1%) végbement jelentős mértékű áremelkedés eredménye. Az export árak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás kivételével valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozásban (21,6%), a vegyi anyag gyártásban (14,8%), és az élelmiszeriparban (11,9%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-márciusban 7,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,2%-kal, az export értékesítés árai 7,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. TEÁOR szám Termelői ár alakulása szakáganként, január-március (előző év azonos időszaka=100) Ipari termelői Belföldi értékesítés Szakág árindex termelői -20- Exportértékesítés termelői árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,4 105,0 103, Falemezgyártás 113,0 116,6 11, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 104,5 104,4 104, Tároló fatermék gyártása 105,7 104,4 108,9 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,2 98,9 106, Irodabútor gyártása 105,3 104,1 106, Konyhabútor gyártása 118,5 107,6 150, Ágybetét gyártása 105,0 105,3 103, Egyéb bútor gyártása 106,3 103,9 107,2

20 A bútoripar termelői ára 2012 I. negyedévében 6,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 4,5%-kal, az exporté pedig 7,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év I IV.n.év n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I. negyedévében 2,1%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,9%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,6%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%-kal volt magasabb a termelői ár, mint január- márciusban január-márciusban az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,2%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,0%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 3,0%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 3,1%-kal haladták meg a 2011 azonos negyedévi árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első negyedévében 5,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban a fogyasztói árak 5,5%-kal nőttek 2011 márciusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 márciusában 5,0%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 5,5% volt. -21-

21 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás -22-

22 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben ,2 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m J-M 105,2 68,7 75,7 67,0 91,1 86,8 88,3 92,5 91,3 97,1 95,9 105,4 97,7 88,6 113,0 127,3 117,9 127,2 115,0 94,9 103,1 92,0 96,8 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -23-