GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS"

Átírás

1 MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE JANUÁR-JÚNIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, SZEPTEMBER

2 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. a) Termelés június 2013 J-Jú Ipari termelés 10,6 5,6-1,8-0,3-1,6 Fafeldolgozás 18,1-11,6 2,4-14,3-15,3 Bútorgyártás -9,9-1,0 1,1-7,8 0,3 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0-5,2-3,9-4,5-4,1 Fafeldolgozás 2,7-19,5 3,1-25,4-14,8 Bútorgyártás -13,8-7,5-3,5-12,7-2,4 Ipar export értékesítése 16,9 7,9-0,7-0,5 1,4 Fafeldolgozás 32,3-5,3 0,8-8,4-15,5 Bútorgyártás 16,4 2,5 3,0-5,8 2,6 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4-7,9-6,6 12,4 7,2 Ebből: Épületek építése -8,6-15,0-12,7 35,7 10,2 Egyéb építmények építése -22,4-0,1-2,3 11,4 12,1 Speciális szaképítés -3,1-8,2-5,9 0,7 2,5 Új szerződések -13,0-16,2 16,9 19,5 6,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,3 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,6 millió EUR , , , , ,1 Egyenleg milliárd Ft 1.515, , ,0 172, ,3 millió EUR 5.515, , ,5 580, ,0 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,5 4,2 4,3 0,6 0,3 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 5,3-0,2-0,2 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 2,4 0,3 0,3 árak 1,9 2,8 3,6 1,1 0,7 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 1,9-1,6 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= jún J-Jú 4,9 3,9 5,7 1,9 2,3 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, június Építőipar: december, december, december, június Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan- jún. Fogyasztói árak: dec., dec., dec., június Ipari termelői árak: dec., dec., dec., jún. -2- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

3 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,1%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény) első két hónapjában is kedvezően alakultak a globális pénz- és tőkepiacok. Ezt a helyzetet zavarta meg a márciusban kirobbant ciprusi bankrendszer válsága, mely újabb mentőcsomag kidolgozását tette szükségessé. Néhány meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lassulása is rontja a világgazdaság növekedési kilátásait. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatok ellenére a múlt évivel megegyező teljesítménynövekedést vár 2013-ra (3,1%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 0,6%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében és 0,9%- kal a II. negyedévben az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 I. félévében 1,4%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2,7%-kal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom is kedvező képet mutatott, az import 0,9, a kivitel 1,2%-kal bővült. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,4%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta magasnak számít, de csökkenő tendenciájú, 2013 első félévében 7,6% volt. A fogyasztói árak változása a -3- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

4 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS FED 2,0%-os inflációs célján belül van. A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben ben 7,8%-kal, 2013 január-júniusban 7,8%-kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 10,5%-kal emelkedett, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív, az export 9,2, az import 6,7%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (3,3%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll I. félévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP az I. negyedévi stagnálást követően a II. negyedévben 0,9%-kal emelkedett. A belföldi felhasználás 0,9, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,4%-kal bővült az első félévben. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 0,4%-kal nőtt, míg a kivitel 2,0%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései ellenére az első hat hónapban a fogyasztói árak 0,4%-kal csökkentek. A munkanélküliség júniusban 4% alá csökkent több mint három év után. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással volt az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést első hat hónapjában a 27 tagállam teljesítménye 0,5%-kal, a II. negyedévben 0,2%-kal csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke lényegében stagnált (0,1%). A többi meghatározó gazdaság közül Franciaország GDP-je -4- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

5 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS 0,1, Olaszországé 2,2, Spanyolországé 1,9%-kal csökkent. A II. negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (0,8%), Lengyelországban (1,2%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,2%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7 100,9 100,2 100,2 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,8 100,4 100,2 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 98,8 97,6 98,8 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,2 101,1.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 101,9 100,7 101,1 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,7 104,2 104,1 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,6 98,2 99,5 100,1 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 100,7 99,7 100,5 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 97,6 97,7 98,0 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,3 96,8 95,9 98,0 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,0 100,8 100,8 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 100,6 97,7 96,7.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 99,6 99,3 99,8 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,8 102,8 101,3 101,4 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,0 100,1 100,9 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012-ben az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés II. negyedévében 0,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett idén Szlovákia, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Németország, Portugália és Románia. A többi tagországban mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása az első negyedévben 6,2%- kal csökkent. Az USA-ban növekedett az ipar teljesítménye, bár az adatok lassulást mutatnak. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7 100,3 100,2.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 99,8 102,5 96,3 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 99,2 97,3 97,2 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6 100,2 105,2 104,9 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 101,7 99,1 101,3 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 103,6 106,4 109,1 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,6 98,4 100,7 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 99,7 98,0 100,8-5- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

6 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Ország, országcsoport I. n.év 2013 II. n.év Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 93,5 95,7 96,3 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 95,1 98,7 103,1 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 102,8 106,0 106,2 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 108,1 102,7 102,6 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,4 99,2 98,8 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 97,9 98,0 99,2 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 103,6 102,5 102,0 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 100,7 93,8.. Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,6 102,6 102,2 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 102,4 102,1 101,0 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 103,5 101,7 101,5 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,2 103,8 103,7 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 103,7 101,3 100,5 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,2 102,2 101,4 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,7 102,7 101,9 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,1 101,8 101,5 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,3 102,1 101,3 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 102,8 100,4 100,8 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 103,4 104,8 104,4 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 103,7 102,2 101,7 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,8 102,6 101,8 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,6 102,0 101,6 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,1 101,7 101,4 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,0 99,4 99,7 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3 4,9.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,3 12,8 12,7 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,2 7,0 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2 9,3.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,3 10,8 10,9 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 10,6 10,7 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,3 12,5 11,9 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 11,1.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,5 5,4 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,9 17,6 17,6 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 7,1 7,5 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 14,0 14,2 14,3 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 10,6 11,2 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,5 10,9 11,0 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,1 7,7 7,6 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,3 4,2.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT -6- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

7 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Hazai folyamatok 2013 II. negyedévében a bruttó hazai termék 0,5%-kal bővült kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. A második negyedévi növekedés csak részben tudta ellensúlyozni az első negyedévi 0,9%-os visszaesést, így az első félévben gazdasági teljesítményünk 0,2%-kal maradt el a múlt év azonos időszakától. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az II. negyedévben 0,1%-os volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában, a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-II. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,2 101,1 101,8 102,0 101, ,6 101,3 101,4 101,3 101, ,4 98,3 98,3 97,3 98, ,1 100,5 Forrás: KSH negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 II. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

8 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS ben 3,9%-kal részesedett a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 II negyedévi 18,9%-os visszaeséshez képest második negyedévében 17,2%-kal emelkedett (alacsony bázis). Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-0,6%) teljesítményének visszaesése következtében 0,8%-kal csökkent. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év második negyedévében 6,9%-os volt a teljesítmény bővülése II. negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítményt. Legjelentősebb mértékben a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye esett vissza 1,9%-kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,1%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,4%-kal csökkent, az alacsony bázis ellenére. Növekedett az ingatlanügyletek (1,0%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (3,2%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 II. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 0,3%-kal emelkedett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,7%-os bővülése, a természetbeni kormányzati juttatások 0,9%-os csökkenése, illetve a nonprofit szervezetek általi természetbeni juttatások 3,8%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 0,6%-kal bővült, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4%-kal meghaladta a 2012 második negyedévit. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év második negyedévében 4,9%-kal emelkedett, az előző negyedévi 6%-os visszaesést követően. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 4,6%-kal bővültek II. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 5,8, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 2,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest II. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott (3,0%, illetve 4,7%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 3,0%-kal, az import 3,7%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 3,0, az import 4,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 655 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. A második negyedév számai azt jelzik, hogy a belső kereslet tényezőinek dinamizálódása nemzetgazdasági szinten az behozatal növekedési ütemének gyorsulását eredményezi, -8- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

9 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS csökkenő export dinamika mellett január-júniusában a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A II. negyedévben a beruházások volumene 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A beruházások az előző negyedévhez képest szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított indexek alapján 0,1%-kal maradtak el. A 19 nemzetgazdasági ág közül tízben volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,5%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások 4,6%-kal esetek vissza 2012 első félévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 6,3%-kal visszaestek az előző évi alacsony bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 42,2%-os (árvízvédelmi beruházások és katasztrófavédelmi fejlesztések), a vízés hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 63,8%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 21,5%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 12,2%-os visszaesés volt. Az energiaipar 26,6%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban is 9,1%-os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Jú A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 74,5 106,8 98,1 103,6 B Bányászat, kőfejtés 52,4 126,0 76,1 121,5 C Feldolgozóipar 109,4 124,2 104,9 93,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 102,8 91,9 61,4 73,4 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 106,4 87,0 89,4 163,8 F Építőipar 93,8 79,0 90,7 114,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 93,9 95,9 97,5 93,0 H Szállítás, raktározás 87,5 76,7 97,6 106,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,0 88,6 93,6 112,8 J Információ, kommunikáció 95,4 85,7 110,9 79,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 104,4 81,6 62,7 98,2 L Ingatlanügyletek 82,9 79,6 94,9 87,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 102,0 107,4 91,1 133,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 95,9 102,1 99,3 122,1 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,9 100,1 113,0 142,2 P Oktatás 155,2 80,2 62,1 90,9 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 101,0 142,2 60,0 87,8-9- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

10 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Jú R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 122,1 94,8 76,0 90,8 S Egyéb szolgáltatás 98,3 93,8 60,2 96,3 Összesen 94,5 95,5 94,8 98,8 Ebből: Építés 91,7 86,1 89,4 95,4 Gép, berendezés 98,6 108,8 101,8 101,5 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest I. félévében az ipari termelés volumene 1,6, a belföldi értékesítés 4,1%-kal esett vissza, az export pedig 1,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A júniusi adatok sem mutatnak a javulás irányába, a termelés 0,6, a hazai értékesítés 4,5, a kivitel 0,5%-kal csökkent. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index Forrás: KSH; Grafika: Milei A feldolgozóipar termelése 2013 első félévében 1,2%-kal, belföldi értékesítése 6,2%- kal elmaradt, míg kivitele 1,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit júniusában 0,3%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 8,3%-kal, kivitele 1,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül mindössze háromban volt termelésbővülés, tízben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit, 1,4-14,8% közötti volumencsökkenést mértek Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

11 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Júniusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 13,7%-os volt a bővülés, a kivitel 9,6%-os és a hazai eladások 5%-os növekedése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 4,8%-os csökkenést mértek a kivitel 5,8%-os, és a hazai értékesítés 16,1%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 9,4%-os volt a visszaesés mértéke júniusban, elsősorban a hazai értékesítés 7,6%-os csökkenése következtében, a kivitel 5,0%-os növekedése mellett. A 2013 I. félévében az ország két régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 25,1%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). Az Észak-magyarországi régióban az ipari termelés volumene 3,4%-kal emelkedett. A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 2,6%-os volt a visszaesés. A Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban 6,5, illetve 6,6%-kal maradt el az ipar teljesítménye a 2012 júniusitól Az ipar termelési volumenindexe ( év havi átlaga = 100, év havi átlaga = év havi átlaga= tól év havi átlaga=100) Eredeti Forrás: KSH; Grafika: Milei Szezonálisan és munkanappal kiigazított A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik: 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől ben a megváltozott bázis alapján az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal -11- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

12 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,9%) júniusában a termelés, szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva, 5,0, a kivitel 11,0%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 10,9%-kal maradt el attól júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 7,0%-kal maradtak el a 2012 júniusitól, az új belföldi rendelések azonban 5,0%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 10,5%-kal volt magasabb 2013 június végén - a korábbi nagyobb megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-júniusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,4%-kal, a kisvállalkozásoké 9,3%- kal mérséklődött, a közepeseké 1,1%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 0,3%-kal nőtt, a kisvállalkozásoké 12,4, a közepeseké 4,2%- kal emelkedett. Vállalkozások Belföldi értékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 90,7 83,0 112,4 Közepes vállalkozás ( fő) 101,1 112,9 104,2 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,6 93,1 100,3 A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I. félévében 15,3%-kal csökkent az egy évvel korábbi 6,8%-os növekedéshez képest júniusában 14,3%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 10,8%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első félévében 7,9%-kal, júniusban pedig 25,4%-kal visszaesett. A 2013 januárjúniusi exportértékesítés 15,5%-kal csökkent a múlt évi 10,0%-os bővülés bázisán, júniusban pedig a szakágazat kivitele 8,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 13,1%- os növekedés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109,9-12- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

13 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,1 79,8 94, ,4 103,1 100, J-Jú 106,8 105,1 110, J-Jú 84,7 85,2 84,5 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (- 3,5%) a múlt évi 8,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól I. félévében az ágazat termelése lényegében stagnált (+0,3%), belföldi értékesítése 2,4%-kal csökkent, kivitele pedig 2,6%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év júniusában ugyanakkor a termelés 7,8, a kivitel 5,8, a hazai eladás 12,7%- kal mérséklődött. A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,8 91,8 102, ,1 96,5 103, J-Jú 102,5 97,9 103, J-Jú 100,3 97,6 102,6 Forrás: KSH 2013 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,8%-kal csökkent, a létszám 0,1%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 1,4%-os volt a visszaesés. Az ágazatok közül kilencben csökkent, a többiben 0,2-8,1% közötti az egy főre jutó termelés növekedése Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

14 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2013 II. negyedévében 3,0%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 2,9%-kal, az egyéb építmények építése 3,6%-kal esett vissza. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Forrás: KSH; Grafika: Milei júniusában az építőipar teljesítménye 1,5%-kal csökkent, az épületek építése 1,2%-kal, az egyéb építményeké 2,5%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 júniusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 második negyedévében az építőipari termelés Lettországban (5,3%), Magyarországon (10,6%) és Litvániában (6,9%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben Szlovéniában (-10,6%), Csehországban(-12,8%), Portugáliában (-16,3%), Lengyelországban (-23,2%) és Szlovákiában (-11,1%) következett be I. félévében a hazai építőipar termelése 7,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év júniusában a termelés 12,4%-kal volt magasabb, mint 2012 júniusában. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és vasútépítési munkák eredménye Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

15 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,5 2,0 1,5 1,0 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint előző év azonos időszaka=100 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, J-Jú 2013 J-Jú 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése főcsoport termelése 6,7%-kal, míg az egyéb építmények építése 7,6%-kal emelkedett 2013 I. félévében 2012 azonos időszakához képest júniusában az épületépítés volumene 18,2%-kal, az egyéb építmények építése 6,5%-kal emelkedett 2012 júniusához képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari vállalkozásoknál 2013 júniusában kötött új szerződések volumene 19,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 13,9%-kal, az egyéb építményeké pedig 23,9%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 6,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 1,3, az egyéb építmények építésére 10,4%-kal több új szerződést kötöttek Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

16 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS 2013 első félévében az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 10,2%-kal, a speciális szaképítésé 2,5%-kal, az egyéb építmények építése pedig 12,1%- kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest júniusában az épületek építése 35,7%-kal, az egyéb építmények építése 11,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 0,7%-kal nőtt 2012 júniusához viszonyítva I. félévében 40,0%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés Budapest kivételével - valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 71,5%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 42,4%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-64,5%; 2012: J-Jú 20,7%) és Dél-Dunántúlon (- 49,2%; 2012: J-Jú 37,8%). Budapesten 12,8%-kal több lakás épült az első félévben, míg a megyei jogú városokban 41,5%-kal, a többi városban 58,0%-kal, a községekben 54,9%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db 60 Kiadott lakásépítési eng Lakásépítés 50 Épített lakások J-Jú J-Jú Forrás: KSH; Grafika: Milei A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 30,4%-kal csökkent 2013 januárjúniusában. A kiadott építési engedélyek száma 26,9%-kal haladta meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat némi reményt ad a lakásépítések további visszaesésének megállására. Budapesten 43,5%-kal, a községekben 44,3%-kal, a kisvárosokban 34,1%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 4,2%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 39,2%-át építették építőipari fővállalkozásban, 56,0%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 53,5%-a, értékesítésre 40,9%-a -16- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

17 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS készült I. félévében a lakosság által építtetett új lakások száma 48,5%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 26,5%-kal csökkent. A családi-házas építkezés 42,3%-kal visszaesett, a lakóparki építkezés 42%-kal zsugorodott (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 1,9%) de 22,6%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 99,5m 2, 4,5m 2 -rel kisebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2013 első hat hónapjában 24,8%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek esetében 1 285,3 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 2,7%-os emelkedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület -17- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából Kereskedelmi épület 2012 J-Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú 2012 J- Jú 2013 J- Jú Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 1 251, ,3 592,7 548,4 331,3 456,0 108,4 21,3 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 1,9, az import 3,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 1,0, a behozatalé 1,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 3 506,0 millió euró többletet mutatott, az előző évi 3 629,1 millió euróval szemben. Ez 123,1 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 0,9%-kal és importban 1,9%- kal csökkent az előző évhez képest, így a cserearány 1,0%-kal javult. A forint árfolyama a dollárhoz képest 1%-kal erősödött, az euróhoz képest 0,2%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalom alakulása, január-június Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,1 101,0 101,4 Millió dollár , ,1 102,2 102,5 Milliárd forint , ,3 101,0 101,2 Forrás: KSH A 2013 első félévében a kivitel összessége 76,2-23,8 arányban, a behozatalé 70-30

18 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az Unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,3%-os, az export 21,1%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló export euróban 2,6%-kal csökkent, az import 2,8%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló kivitel 2,3%-kal nőtt, az import 1,0%-kal visszaesett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,9%-kal emelkedett, a behozatal pedig 0,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1,2, a behozatal 5,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1, júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 2,9%-kal volt alacsonyabb, importban 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 3,2%-kal, a behozatal 0,8%-kal maradt el a júniusi értéktől. A 2013 második negyedévben tapasztalt jobb teljesítmény következtében az első félévében külkereskedelmi forgalmunk növekedett mind volumenében, mind a különböző devizákban. Külkereskedelmi forgalom millió $, 2003-tól millió euró Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa alapanyagok január-júniusi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 14,5 milliárd forintot, ami 16,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 12,4%-kal, kivitelünk pedig 14,4%-kal visszaesett. A fatermékek kivitele ez év első félévében 12,0%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7,2%- kal nőtt. Az egyenleg közel 3 milliárd forinttal, 33,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit január-júniusában a bútor és bútorelem behozatal 6,1%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 7,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz Egyenleg -18- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

19 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS képest. Az árucsoport egyenlege 8,1 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2003-től millió Euró Egyenleg Fa és parafa, faáru J-Jú 2013 J-Jú J-Jú 2013 J-Jú Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , ,8 94, ,9 106, , J-Jú ,5 92, ,9 112, , J- Jú ,7 87, ,2 85, ,6 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, ,6-19- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

20 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft M Ft Előző év=100 M Ft év= ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , ,6 105, ,1 100, , J- Jú ,0 109, ,3 94, , J- Jú ,5 107, ,0 112, ,4 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , ,5 119, ,1 115, , J- Jú ,9 113, ,0 110, , J- Jú ,2 106, ,1 107, ,8 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2013 júniusában 0,6%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal csökkentek, míg az exportértékesítési árak 1,1%-kal emelkedtek az előző évhez képest I. félévében az ipari termelői árak átlagosan 0,3%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal mérséklődtek, az exportértékesítési árak pedig 0,7%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Forrás: KSH; Grafika: Milei A belföldi értékesítési árak féléves csökkenése elsősorban a vegyi anyag, termék -20- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

21 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS gyártásban (2,6%), élelmiszeriparban (6,3%), és a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban (3,0%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 2,5%-os és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 5,4%-os árcsökkenésének eredménye. Az export árak az ágazatok többségében emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az élelmiszeriparban (6,2%), a vegyi anyag gyártásban (2,4%), és a gyógyszergyártásban (6,3%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2013 január-júniusában 2,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 0,3%-kal, az export értékesítés árai 3,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, január-június (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés értékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 101,2 99,8 102, Falemezgyártás 102,9 102,3 103, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 103,9 100,5 105, Tároló fatermék gyártása 98,1 98,4 97, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 100,6 99,7 102, Irodabútor gyártása 102,2 102,4 101, Konyhabútor gyártása 98,6 99,5 96, Ágybetét gyártása 100,3 100,8 97, Egyéb bútor gyártása 100,8 99,8 101,2 A bútoripar termelői ára 2013 első hat hónapjában 0,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,3%-kal, az exporté pedig 1,1%-kal emelkedett a 2012 azonos időszaki árszinthez képest % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I. n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év 2012.II.n.év 2012.III.n.év 2012.IV.n.év 2013.I.n.év 2013.II.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari tevékenység termelői árai 2013 I. félévében 1,6%-kal emelkedtek az -21- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

22 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,6%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,5%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1,6%-kal volt magasabb a termelői ár, mint január- júniusában január-júniusában az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,0%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,0%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,5%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 2,3%-kal haladták meg a 2012 azonos időszak árszintjét. A fogyasztóiár-index 2013 I. félévében 2,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a fogyasztói árak 1,9%-kal nőttek 2012 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2013 júniusában 3,0%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 1,8% volt. 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 3,5 Havi árindex 12 havi árindex 17,5 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Maginfláció KSH Éves infl. 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 Forrás: KSH; Grafika: Milei -22- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

23 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon , , , , , , , , , , , , , Forrás: KSH; Grafika: Milei Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest J-Jú J-Jú Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei -23- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

24 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III. IDŐSZAK: JANUÁR-JÚNIUS Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 133,1 127, ,7 86,8 105,2 104,3 97,1 92,5 99,0 105,4 113,0 104,4 103,6 97,7 117,9 126,6 115,0 94,9 103,1 99,5 92,0 107, ,2 68,7 75,7 67,0 76,5 88,3 95,9 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei J-Jú -24- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

25 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/III IDŐSZAK: 2013 JANUÁR-JÚNIUS A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-június Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR 03 TEÁOR 08 Kódszám Megnevezés Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 1610 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 1621 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék 1622 Parkettagyártás gyártása 1623 Épületasztalos-ipari termék gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 2040 Tároló fatermék gyártása 1624 Tároló fatermék gyártása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2051 Fatömegcikk gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2052 Parafa, fonottáru gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3611 Ülőbútor gyártása 3101 Irodabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 3011 Hajógyártás 3020 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3612 Irodabútor gyártása 2823 Irodagépgyártása (kivéve számítógép és perifériái) 3101 Irodabútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3613 Konyhabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3614 Egyéb bútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3615 Ágybetét gyártása 3103 Ágybetét gyártása -25- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2013. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2013. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-MÁRCIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. JÚNIUS GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2011. JANUÁR-JÚNIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2011. SZEPTEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-DECEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

XXXIII. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia október Tihany

XXXIII. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia október Tihany XXXIII. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia 27. október 1-11. Tihany GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. OKTÓBER 1-11. A gazdaság fontosabb mutatószámai Az

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve. januártól havi bontásban

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2 2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

Jelentés az ipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az ipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Összefoglaló...2 Nemzetközi kitekintés...2 Hazai gazdasági környezet...2 Az ipari termelés és értékesítés

Részletesebben

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség erdészet, f a i p a r, fakereskedelem, beszállítók Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom 1. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben... 2 2. Az építőipar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 2. ÁPRILIS 26-27. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Jelentés az építőipar Helyzetkép az építőiparról, 2016. évi teljesítményéről 2018 Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. Az építőipar

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/99. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/ december 17.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/99. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/ december 17. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/10 2015/99 2015. december 17. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...3

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Jelentés az építőipar Helyzetkép az építőiparról, 2016. évi teljesítményéről 2017 Jelentés az építőipar 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. Az építőipar

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Jelentés a beruházások 2016. évi alakulásáról 2 Jelentés a beruházások 2016. évi alakulásáról Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. Gazdasági környezet...5 3. A beruházások alakulása...6

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2012

Magyarország nemzeti számlái, 2012 Magyarország nemzeti számlái, 2012 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Táblázatok...5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/2 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219 6754 Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév 213/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 81. szám 213. október 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 213. II. negyedév A tartalomból 1 A i kibocsátási árak indexei (SPPI)

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. III. NEGYEDÉV

Részletesebben

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18.

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18. 14/38 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. április 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 13. IV. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés II. negyedév III. negyedév

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés II. negyedév III. negyedév Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2018. II. 2018. III. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2017. IV. 2018. I. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 7.

Vezetői összefoglaló március 7. 2017. március 7. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest egyaránt erősödött. A BUX 7,0 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR március 28.

STATISZTIKAI TÜKÖR március 28. 2014/33 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. március 28. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2013. év, 2014. január Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben