A magyar vegyipar* 2010-ben

Átírás

1 A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a évi adatok már a növekedés megindulását mutatják. A nemzetközi szervezetek becslései alapján 2010-ben a világgazdaság teljesítménye 4,6 5,0%-kal b vült. A fejl d és feltörekv országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer nagyobb ütemben növekedett, mint a fejlett nemzetgazdaságoké ben az Egyesült Államok gazdasága 2,8%-kal növekedett az el z évhez képest. Ehhez hasonló mértékben utoljára 2006-ban emelkedett a gazdasági teljesítmény. Japán gazdasága a és a évi csökkenés után 2010-ben újra b vült, 3,9%-kal. (Ez az elmúlt 10 év legnagyobb emelkedését jelentette.) A évi el zetes adatok alapján a 27 tagállamot tömörít Európai Unió gazdasága 1,8%- kal b vült az egy évvel korábbi, 4,2%-os csökkenés után. Az EU-27 legnagyobb nemzetgazdaságának, Németországnak továbbra is átlagon felül (3,6%) b vült a teljesítménye. Az év utolsó negyedévében a 19 adatot közl ország közül kett ben, Görögországban és Romániában következett be csökkenés. A súlyos recesszión átesett balti államok is növekedési pályára léptek, a görög gazdaság visszaesése (-6,6%) ezzel szemben tovább folytatódott. A többi ország esetében 1,0% feletti mértékben emelkedett a GDP, kivéve Spanyolországot (0,6%). Magyarország bruttó hazai terméke évben 1,2%-kal b vült, a gazdaság 2009.évi 6,7%- os visszaesése után. A konjunktúra változásaira érzékenyen reagáló ipari termelés 2010-ben az Európai Unió tagországaiban átlagosan 6,7%-kal n tt az el z évhez képest. (A gazdasági válság következtében 2009-ben 14%-os visszaesést mértek.) Az adatot közl tagországok dönt többségében n tt az ipari termelés volumene, Észtországban valamint Szlovákiában kiemelked mértékben. Átlagot meghaladó növekedés tapasztalható ezen kívül 8 országban, köztük Magyarországon is. Spanyolországban mérték a legkisebb (0,8%) növekedést, míg Görögország ipari termelése 6,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország ipari termelése 2010-ben 10,7%-al emelkedett. A magyar ipar Az Európai Unió gazdaságába integrálódott, exportvezérelt magyar ipar teljesítményét a nemzetközi konjunktúra élénkülése mellett a bázisfolyamatok is nagyban befolyásolták ben az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi 18%-os visszaesés után 10,5%-kal emelkedett. A b vülés teljes egészében a külpiaci értékesítés növekedésének köszönhet, a belföldi értékesítés elmaradt az el z év szintt l ben az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül a bányászat folytatta el z évben is megfigyelt visszaesését, kibocsátása 21,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2009-ben. Az energiaipar volumene 1,3%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, akkor közel 12%-os csökkenést mértek. * Az Európai Unió csak a TEÁOR 20 alá besorolt tevékenységeket - a vegyi anyagok és termékek el állítását - tekinti vegyiparnak. A KSH korábban a TEÁOR 19, 20, 21, 22 alatti tevékenységeket nevezte összefoglalóan vegyiparnak. Az összehasonlíthatóság érdekében összeállításunkban ez utóbbi, szélesebb értelemben vett szakmakört nevezzük teljes vegyiparnak.

2 2 A feldolgozóipari termelés volumene 2010 egészét tekintve 11,8%-kal nagyobb volt az el z évinél (2009-ben 18,4%-os visszaesés következett be) ben a feldolgozóipar 13 alága közül kilencben figyelhet meg termelésb vülés. A három legnagyobb súlyú alág közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása n tt (20,3%-kal), a járm gyártás kibocsátása ennél kisebb mértékben, 18,3%-kal emelkedett. Az élelmiszer, ital és dohány gyártásának volumene éves szinten gyakorlatilag megegyezett a 2009-es szinttel (99,6%), ami az els félév 3,2%-os csökkenésének, illetve a második félév 2,0%-os növekedésének az ered je. A kisebb súlyú alágak közül a fafeldolgozás, papírtermék gyártásában mértek jelent s termelésb vülést (19,2%). Az el z évhez képest 2010-ben az ipari export számottev en, 16,4%-kal n tt az exportkereslet élénkülése következtében ben a teljes ipari értékesítés 52,9, a feldolgozóipari értékesítés 70,0%-a került exportra ben a feldolgozóipari export 16,2 %-kal haladta meg a évi szintet. Az ipar belföldi értékesítése 2010-ben 2,9 %-kal csökkent az el z év azonos id szakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6 %-kal maradtak el az egy évvel korábbitól ez els sorban azzal függ össze, hogy az exportra termel vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Az el z évekhez hasonlóan a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés egynegyedét képvisel élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 2010-ben visszaesés (1,8%) figyelhet meg. (KSH Jelentés alapján) A vegyipar teljesítménye 2010-ben a hazai vegyipar termelése összehasonlító áron 9,6%-al (folyó áron közel 790 milliárd Ft-tal) növekedett az el z évhez viszonyítva. A növekedés valamivel kisebb mérték volt, mint az ipar (+10,5%), illetve a feldolgozóipar (+11,8%) termelésének b vülése. Ennek oka, hogy a vegyiparban jelent s súlyt (több mint 1/3-ot) képvisel k olajfeldolgozás, kokszgyártás volumene - összehasonlító áron mindössze 2,9%-al emelkedett.

3 3 A vegyipar évi termelési értéke folyóáron 3900 milliárd forint (14,2 milliárd EUR) volt. A vegyipari termelés a teljes ipari termelés 20,1%-át tette ki. Az értékesítés növekedése közel 8% volt, ezen belül az export értékesítés 16,7%-al, míg a belföldi értékesítés csak minimális mértékben, 0,3%-al emelkedett ben az ipar belföldi értékesítésének 17%-át, az ipar export értékesítésének 14%-át a vegyipari termékek értékesítése jelentette. A vegyipar egyes ágazatainak teljesítménye jelent s eltérést mutat. A MAGYAR VEGYIPAR SZERKEZETE K olajfeldolgozás, kokszgyártás (TEÁOR 19) Az ágazat termelési értéke összehasonlító áron évhez viszonyítva 2,9%-al, ezen belül a k olajfeldolgozás csak 1,5%-al növekedett. Az értékesítés - összehasonlító áron - ennél kisebb mértékben, 0,6%-kal emelkedett; az export értékesítés több mint 22%-os növekedése mellett a belföldi forgalmazás 5,5%-al csökkent. Vegyi anyag, termék gyártása (TEÁOR 20) A szektor termelésének volumene 2010-ben 13,9%-al emelkedett. A termelés változása az egyes szakágazatoknál jelent sen különbséget mutat. A kulcságazatnak számító m anyag alapanyaggyártás az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 11,7%-al növekedett. Továbbra is csökkent a festék-lakk, a tisztító-testápoló szerek gyártása, és visszaesett az ipari gázgyártás is. Ugyanakkor - dönt en az el z évi igen jelent s visszaesés miatt kiugróan magas a

4 4 szervetlen vegyi anyag, színezék és pigment, mez gazdasági vegyi termék, és az egyéb vegyi termék gyártás növekedése. Az átlagosnál nagyobb mértékben b vült a m trágyák hazai gyártása is. A vegyi anyag és termék gyártás a feldolgozó ipar egyik olyan kivételes alágazata, ahol a belföldi értékesítés volumenének emelkedése összehasonlító áron meghaladta az export értékesítés növekedését. A belföldi forgalom évhez viszonyítva 14,3%-al növekedett. A belföldi értékesítési volumen több mint felét jelent m anyag alapanyagok tekintetében a belföldi eladás 12,6%-al b vült. A színezékek, szerves és szervetlen vegyi anyagok, m trágyák belföldi értékesítésének jelent s mérték növekedésével szemben összehasonlító áron - a mez gazdasági vegyi termékek belföldi eladása több mint 60%-al, a testápolási cikkeké közel 24%-al esett vissza. A szektor exportja - összehasonlító áron a termelésnél kisebb mértékben, 12,6%-al emelkedett. Az ágazat exportjának több mint 2/3-át adó m anyag alapanyagok kivitele 10,1%-al n tt. Kedvez en befolyásolta az ágazati exportot a szervetlen vegyi anyagok, a m trágyák, mez gazdasági vegyi termékek kivitelének nagymérték emelkedése. Gyógyszergyártás (TEÁOR 21) A gyógyszeripar termelése 7,6%-al haladta meg a 2009.évi szintet. Bár belföldi értékesítése összehasonlító áron 20,1%-al visszaesett, ezt kompenzálta az export 13,2%-os b vülése, így az összes értékesítés volumene 5,5%-al növekedett. M anyag és gumitermékek gyártása (TEÁOR 22) A évi nagyarányú visszaeséssel szemben 2010-ben a vegyipar leggyorsabban fejl d ágazata lett. A gumiipari termékek termelése 31%-al, exportja közel 29%-al n tt, de belföldi értékesítésének volumennövekedése is meghaladta a 18%-ot. Kedvez en alakult a m anyag késztermékgyártás is: exportja 13,7%-al, belföldi értékesítése 11,9%-al emelkedett. Információk a vegyipari külkereskedelemi forgalomról 2010-ben a hazai vegyipar termékeinek közel 50%-a belföldön, 50%-a külpiacokon került értékesítésre. A vegyipari vállalatok vegyi anyag és termék kivitelének közel 73%-a a kib vült Európai Unióba (EU 27) került, míg a behozatal 81%-a az EU tagállamaiból származott. A kivitelt tekintve a legfontosabb kereskedelmi partner változatlanul Németország volt (17,4%), ezt követi sorrendben Oroszország (8,6%), Lengyelország (8,3%), Franciaország (7,6%), és Olaszország (7,1%). A vegyipari kivitel-behozatal mellett fokozott figyelemmel kell kísérni az ország teljes vegyi anyag és vegyi termék külkereskedelmi forgalmának alakulását is. (Ez a mutató figyelembe veszi a nem vegyipari szektor által exportált, illetve importált vegyi anyagokat, vegyi termékeket is.) 2010-ben a kivitel teljes értéke 11,7 milliárd USD-t (8,9 milliárd EUR) tett ki, míg a vegyipari anyagok és termékek behozatala 12,2 milliárd USD (9,2 milliárd EUR) volt.

5 5 VEGYI ANYAG ÉS TERMÉK EXPORT 2010 VEGYI ANYAG ÉS TERMÉK IMPORT 2010 Az ország vegyi anyag és vegyi termék külkereskedelmi forgalmának egyenlege hosszú id óta tartósan passzív ben az export növekedésének az import emelkedését meghaladó üteme azt eredményezte, hogy a külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege tovább csökkent, és több mint egy évtized óta a legalacsonyabb negatív szaldóval zárt. (- 505 millió USD).

6 6 Létszám és kereseti viszonyok A vegyipar az ipar kevésbé létszámigényes ágazatai közé tartozik. A teljes vegyipar 2010-ben az iparban dolgozók 11%-át, f t foglalkoztatott. A termelés b vülése ellenére az ágazatban foglalkoztatottak létszáma 0,8%-al, 625 f vel tovább csökkent. A vegyipar létszámcsökkenése minimális mértékben tért el az ipar (-1,1%), illetve a feldolgozó ipar (-1%) átlagos létszámcsökkenését l. A négy alágazat közül egyedül a gyógyszergyártásban (+1%) n tt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottakon belül a fizikai dolgozók létszáma 0,5%- al (233 f ), míg a szellemi dolgozóké 1,5%-al (392 f ) csökkent ben a vegyiparban teljes munkaid ben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete Ft volt, 3,2%-al magasabb, mint 2009-ben. Ez a keresetnövekedés alacsonyabb, mint az ipar (5,4%), illetve a feldolgozóipar (5,5%) átlagkereset emelkedése. Ennek ellenére a vegyiparban dolgozók bruttó átlagkeresete - az ipar egyes ágazataihoz mérve, és a nemzetgazdaság egészét is tekintve - viszonylag magas. Csak a villamos-energia-, gáz-, g zellátás területén, illetve a pénzügyi-biztosítási tevékenység valamint az információ-kommunikáció területén dolgozók átlagkeresete haladja meg ezt az összeget. A vegyiparban a fizikai foglalkoztatottak keresetnövekedése 4,8%, míg a szellemi foglalkoztatottaké 2,6% volt. A vegyiparon belül a k olajfeldolgozásban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete (a létszámösszetétel változás következményeként) 1,7%-al csökkent, a vegyianyag és termékgyártás területén 6%-al n tt, míg a gyógyszergyártás és a gumim anyagfeldolgozás területén azonos mértékben, 4,9%-al emelkedett. A közeljöv fejl dési kilátásai A gazdasági prognózisok 2011 évre az Európai Unió szintjén 1,8%-os növekedéssel számolnak. Legnagyobb partnerünk, Németország esetében a évi 3,6%-os növekedés 2011-ben várhatóan lassul (2,4%). A magyar gazdaság helyzetét a világban, és az Európai Unióban végbemen globális változások határozzák meg. A GKI április elején közzétett el rejelzése a hazai GDP 2,5%-os, míg a hazai ipar 9%-os éves növekedésével számol. A vegyipar tekintetében az üzleti várakozások általában optimisták. Kedvez dinamika esetén a vegyipari termelés 2011-ben meghaladhatja a válság el tti szintet. Melléklet: ADATOK A MAGYAR VEGYIPARRÓL