Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus... 6 Foglalkoztatottság, keresetek... 6 Táblázatok... 8 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglaló A főváros gazdasági teljesítményében 2011 első negyedévében ellentétes irányú változások következtek be. Az ipari szervezetek termelése az átlagosnál ugyan kisebb mértékben, de bővült; az építőipar teljesítménye viszont az országosnál nagyobb mértékben csökkent. Budapesten az országosnál kevésbé csökkent az újonnan átadott lakások száma, ezzel az építkezések fővárosi koncentrációja fokozódott. Az idegenforgalom mutatói kedvezően alakultak, de a vendégek és a vendégéjszakák számának emelkedése is elmaradt az országostól. A regisztrált gazdasági szervezetek száma bővült, a fejlesztési ráfordítások folyó áron számolva elmaradtak az előző évitől, ugyanakkor a fejlesztések változatlanul nagy hányada összpontosult a fővárosban. Az országos tendenciákkal ellentétben a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélküliek száma pedig emelkedett, a munkaerő-piaci helyzet azonban még így is kedvezőbb volt az átlagosnál. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete jobban növekedett, mint országosan. Gazdasági szervezetek március 31-én a fővárosban 410 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 3,2%-kal többet, mint egy éve. A szervezetek 91%-át adó vállalkozások 61%-a társas, 39%-a egyéni vállalkozási formában működött. A társas vállalkozások körében a 148 ezer korlátolt felelősségű társaság képviselte a legnagyobb hányadot, míg a betéti társaságok száma 70 ezer, a részvénytársaságok száma pedig háromezer volt. Az egyéni vállalkozók száma meghaladta a 62 ezret. Főtevékenység szerint vizsgálva, a legtöbb vállalkozást, mintegy 73 ezret az ingatlanügyletek gazdasági ágban regisztráltak, amit a tudományos és műszaki tevékenység, valamint a kereskedelem követ 67, illetve 61 ezer vállalkozással. A regisztrált gazdasági szervezetek száma a vendéglátásban bővült a leginkább (5,7%-kal) az egy évvel korábbi szinthez képest, de a tudományos és műszaki tevékenységet folytatóké is 4,5%-kal növekedett. Stagnálás csak az építőipari szervezetek körében következett be. 2

3 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 A regisztrált gazdasági szervezetek számának változása főbb gazdasági áganként, március 31. (előző év azonos időpontjához képest) 1. ábra % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 3,7 2,1 5,7 1,9 2,8 4,5 3,0 2,5 2,9 1,0 0,0 0,3 0,0 Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tev. Adminisztratív szolgáltatás Oktatás Művészet és szabadidő Beruházás A megfigyelt budapesti székhelyű szervezetek az előzetes adatok szerint az első negyedévben 186 milliárd forintot az országos beruházási érték 36%-át fordítottak beruházásokra. A lassan javuló külső konjunktúra és a szűk belső kereslet következtében ez folyó áron 6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fővárosi beruházások fajlagos nagysága (egy lakosra vetítve 107 ezer forint) 2,1-szerese az országosnak. Az összes beruházásból az egy évvel korábbinál arányaiban lényegesen nagyobb összeg jutott az ipar és a kereskedelem ágakba (8,5 és 2,2 százalékponttal). A szállítás és raktározás, az információ és kommunikáció, az adminisztratív szolgáltatás, valamint a közigazgatás részesedése viszont csökkent. 2. ábra A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági áganként, I. negyedév ,8 10,6 19,4 12,9 4,7 5,2 18, ,3 8,4 26,2 14,9 5,0 8,8 16,3 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ipar Kereskedelem Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás, v édelem Többi ág 2011 első negyedévében a beruházásokra felhasznált összegből építésre 45%-ot, gépekre, berendezésekre, járművekre 51%-ot fordítottak. A gépek, berendezések 47%-a hazai gyártású volt, 53%-a pedig importból származott. 3

4 Ipar A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Budapest területén működő telepein 2011 első három hónapjában a termelés az országos 12%-os növekedés mellett 9,6%-kal bővült. Az itt előállított 954 milliárd forint termelési érték az országos termelés 17%-át tette ki. A fővárosi telephelyekétől elmaradt a budapesti székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari szervezetek termelésbővülése. Az év első három hónapjában előállított 1339 milliárd forint termelési érték az országos 11%-nál kisebb, összehasonlító áron 4,5%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Egy évvel korábban 5,1%-kal élénkült a termelés.) A termelés bővülését az összes ipari termelés 90%-át adó feldolgozóipar 6,6%-os növekedése idézte elő. Az energiaipar termelési volumene 14%-kal kisebb lett. A feldolgozóipar legnagyobb termelési értéket előállító ágazatának, a gépiparba tartozó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának 9,1%-kal nőtt a kibocsátása. A gép, gépi berendezés gyártása 30%-kal, a gyógyszergyártás 2,1%-kal növelte termelési volumenét. Az élelmiszeripar termelése viszont 3,8%-kal csökkent. Az értékesítés a termelés növekedésével ellentétben, 9,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, mivel a belföldi értékesítés 25%-os visszaesését az export 17%-os bővülése nem tudta ellensúlyozni. Az energiaipar értékesítési volumene harmadával esett vissza, a belföldi értékesítés 36%-os csökkenése és az export 83%-os növekedése eredményeként. Az ipari értékesítés több mint kétharmadát adó feldolgozóipar értékesítése 7,2%-kal emelkedett, a feldolgozóipar belföldi piacainak 4,3%-os szűkülése és az exportpiacok 15%-os bővülése következtében. A feldolgozóipari ágazatok értékesítése a termeléshez hasonlóan változott. Az exportértékesítés a fa-, papír- és nyomdaipar, valamint az egyéb feldolgozóipar és javítás kivételével valamennyi feldolgozóipari ágazatban bővült. A jelentősebb exportra termelő számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 11%-kal, a gép, gépi berendezés gyártása harmadával, a gyógyszergyártás 1,9%-kal, az élelmiszeripar pedig 1,8%-kal növelte értékesítését a külpiacokon az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés szempontjából legjelentősebb feldolgozóipari ágazat, az élelmiszeripar hazai értékesítése 11%-kal, az azt követő fa-, papír- és nyomdaiparé pedig 8,1%-kal csökkent, míg a gyógyszergyártásé 4,1%-kal emelkedett. 1. tábla Ágazat, ágazatcsoport Az ipari termelés és értékesítés, I. negyedév Termelés, milliárd Ft Volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0 termelés belföldi értékesítés export- Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül ,5 75,5 116,6 Ebből: Feldolgozóipar ,6 95,7 114,5 élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,2 89,0 101,8 gyógyszergyártás ,1 104,1 101,9 számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,1 89,3 110,7 gép, gépi berendezés gyártása ,5 125,3 133,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,4 64,3 182,7 4

5 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 A budapesti székhelyű iparban alkalmazásban állók száma I. negyedévében 0,3%-kal csökkent, amely a termelési érték növekedése mellett a termelékenység az egy alkalmazásban állóra jutó termelés volumene alapján számítva 4,8%-os növekedését eredményezte. A feldolgozóiparban 7%-kal emelkedett, az energiaiparban 13%-kal csökkent a termelékenység az előző év azonos időszakához képest. Építőipar, lakásépítés A budapesti székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke I. negyedévében összesen 68,2 milliárd forint volt, összehasonlító áron 16%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Országosan az építőipari termelés ebben a körben 8,7%-kal esett vissza, így a megfigyelt fővárosi székhelyű vállalkozások részesedése az országos termelési értékből 40-ről 37%-ra csökkent. Az építményfőcsoportok teljesítményének csökkenési üteme eltérő volt. Az építőipari tevékenység 58%-át adó épületek építése főcsoport termelése 1,4%-kal lett kisebb. Az egyéb építmények építése főcsoporté viszont elsősorban a korábbi időszakban végzett nagyobb volumenű munkák egy részének befejeződése miatt 30%-kal esett vissza. A vállalkozások tárgyidőszakban kötött új szerződéseinek volumene az egy évvel korábbinak 46%-át érte el. Épületek és egyéb építmények építésére is 54%-kal kisebb volumenben kötöttek új szerződéseket. A jelentős visszaesésnek az előző év azonos időszakában megkötött néhány nagyértékű kereskedelmi, egészségügyi, ipari épületre és gyorsforgalmi útra vonatkozó szerződés miatti magas bázis az oka. A tárgyidőszak végi szerződésállomány mintegy harmadával csökkent. A csökkenés mértéke hasonló az épületek és az egyéb építmények esetében. Az építőipari tevékenység volumenének változása, I. negyedév (előző év azonos időszakához képest) 3. ábra % 0,0-10,0-1,4-20,0-30,0-40,0-15,7-30,0-33,2-33,6-33,4-50,0-60,0-53,8-54,3-54,1 Épületek építése Egy éb építmény ek építése Építőipar összesen Építőipari termelés Új szerződések értéke az évkezdettől a tárgy időszak v égéig Szerződésállomány értéke a tárgy időszak v égén Budapesten az év első három hónapjában 1288 lakás kapott használatbavételi engedélyt, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Országosan a csökkenés ennél is nagyobb, 35% volt. A kiadott 550 új építési engedély az egy évvel korábbinak mindössze 24%-a, míg országosan 51%-os visszaesés következett be. 5

6 Turizmus Budapest kereskedelmi szálláshelyein I. negyedévében 436 ezer vendég szállt meg, 4,8%-kal több, mint 2010 első három hónapjában. (Országosan 5,9%-os volt a növekedés.) Az utazási kedv fokozódása a külföldi vendégkörre volt jellemzőbb. A vendégforgalom nyolctizedét kitevő külföldi vendégek száma 5,5%-kal, a belföldieké pedig 2,3%-kal emelkedett. A vendégek 1 millió 16 ezer vendégéjszakát töltöttek el a főváros kereskedelmi szálláshelyein, 4,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 3,2%-kal, míg a belföldiek vendégéjszakáinak száma 9,0%-kal nőtt. Az Európai Unió országaiból érkezett vendégek akikhez a külföldiek vendégéjszakáinak 64%-a köthető 536 ezer vendégéjszakát töltöttek el a budapesti szálláshelyeken, 1,4%-kal többet a január márciusinál. 4. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2011 Vendégek száma, ezer J F Mr 35 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Külföldi v endég Belföldi v endég Átlagos tartózkodási idő A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek átlagosan 2,4, a belföldiek 2,1 éjszakát töltöttek. Az átlagos tartózkodási idő a külföldi vendégcsoport esetében rövidebb, a hazaiak esetében hosszabb, mint I. negyedévében. Foglalkoztatottság, keresetek A KSH által a éves népesség körében végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai alapján I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 728 ezer fő volt, 0,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 3,1%-kal, főre emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 9,2%-ról 9,4%-ra nőtt, a foglalkoztatási ráta 54,9%-ról 54,3%-ra csökkent. A fővárosban a munkaerő-piaci helyzet azonban változatlanul jobb, mint az ország más területein. A legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél az első negyedévben 951 ezren álltak alkalmazásban, 1,6%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók több mint héttizedének munkát adó versenyszférában 2,4%-os létszámbővülés következett be, a költségvetési szerveknél viszont 1,3%-kal csökkent a létszám. Az alkalmazásban állók száma szempontjából a legjelentősebb gazdasági ágak közül az iparban 2%-kal, a kereskedelem, gépjárműjavítás terén pedig 1,1%-kal nőtt, a szállítás, raktározás ágban viszont 2,5%-kal csökkent a létszám. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítást 1,5%-os létszámcsökkenés jellemezte. Az alkalmazásban állók havonta átlagosan bruttó forintot kerestek, 1,3%-kal (országosan 1,5%-kal) többet, mint egy évvel korábban. A havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül) 175 ezer forint volt, amely 6,5%-kal haladta meg a január márciusit. 6

7 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Az alkalmazásban állók számának és átlagkeresetének változása, I. negyedév (előző év azonos időszakához képest) 5. ábra % 15 12, ,4 5, ,3-9,6-11,8 Alkalmazásban állók száma Hav i bruttó átlagkereset Hav i nettó átlagkereset Versenyszféra Költségvetési szerv Budapesten az átlagos havi munkajövedelem forintot ért el, ami 1,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. A versenyszférában alkalmazásban állók munkajövedelmében 6,2%-os növekedés, a költségvetési szerveknél viszont 12%-os csökkenés következett be. 7

8 Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I. negyedév Megnevezés Budapest Pest megye Közép- Magyarország Ország Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 100,8 100,7 100,8 99,7 Ipar Termelés volumenindexe b) 109,6 117,1 112,1 112,3 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 549,3 399,9 487,1 554,6 Termelés volumenindexe c) 104,5 119,1 107,1 111,4 Értékesítés volumenindexe c) 90,4 117,9 94,0 104,1 Ezen belül: belföldi 75,5 102,9 78,1 87,3 export 116,6 129,1 119,1 117,6 Értékesítésből az export aránya, % 46,6 62,7 49,3 62,7 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 84,3 117,6 91,0 91,3 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 39,3 19,6 31,1 18,4 Turizmus Vendégek száma, ezer 436,2 69,0 505, ,7 Vendégek számának indexe 104,8 103,6 104,7 105,9 Vendégéjszakák száma, ezer 1 016,5 123, , ,8 Vendégéjszakák számának indexe 104,2 103,4 104,1 105,9 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 107,2 40,7 79,5 51,9 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 60,0 56,5 58,5 55,0 Foglalkoztatási arány, % 54,3 52,3 53,5 48,6 Munkanélküliségi ráta, % 9,4 7,4 8,6 11,6 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 951,2 257, , ,5 számának indexe 101,6 103,4 102,0 100,7 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 101,3 102,1 101,4 101,5 havi nettó átlagkeresete h), Ft havi nettó átlagkeresetének indexe h) 106,5 102,7 105,9 103,5 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 85,4 54,1 72,0 65,1 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 7,4 4,9 6,4 3,1 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. h) Családi kedvezmény nélkül. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 8

9 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2011 Budapesten I. n. év I. félév I III. n. év I IV. n. év Országosan, I. n. év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 109,6 112,3 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 104,5 111,4 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 90,4 104,1 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 75,5 87,3 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 116,6 117,6 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 84,3 91,3 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 85,4 65,1 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 52,4 62,7 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 24,2 48,8 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 92,5 89,8 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 107,2 103,9 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 156,4 137,5 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 104,2 105,9 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 103,2 106,7 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 101,6 100,7 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,3 101,5 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete d) e), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 106,5 103,5 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,6 101,9 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. e) Családi kedvezmény nélkül. 9

10 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II., 2011 Budapesten I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Országosan, I. n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 727, ,5 előző év azonos időszaka = 100,0 99,7 100,4 Munkanélküliek száma a), ezer fő 75,8 489,8 előző év azonos időszaka = 100,0 103,1 98,4 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 535, ,2 előző év azonos időszaka = 100,0 101,7 99,7 Munkanélküliségi ráta a), % 9,4 11,6 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 108,1 100,9 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 80,9 85,2 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 107,9 109,4 Rendelkezésre állási támogatásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 158,6 108,9 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Rendszeres szociális segélyben részesültekkel együtt. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szabó István főosztályvezető További információ: Vida Judit Telefon: (+36-1) , Judit.Vida@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-1)