Magyarország nemzeti számlái, 2012

Átírás

1 Magyarország nemzeti számlái, 2012 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Táblázatok A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték szektoronként, A kibocsátás ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, A bruttó hazai termék felhasználása, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), A nemzetgazdaság integrált számlái, A nemzetgazdaság integrált számlái, Módszertani megjegyzések...18 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás 2012-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) milliárd forint volt, ami változatlan árakon számítva 1,7%-os csökkenést jelent az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 827 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson számolva euró, az EU-27 átlagának 65%-a. Az ágazatok hozzáadott értéke alapáron 2012-ben 1,8%-kal csökkent az előző évihez képest. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. A szektorok közül legnagyobb mértékben a pénzügyi hozzáadott értéke maradt el az előző évitől (-3,3%). A nem pénzügyi szektorának hozzáadott értéke 2,1, a háztartási szektoré 3,2%-kal mérséklődött. Ugyanakkor a kormányzati szektor teljesítménye 0,9, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké 1,2%-kal nőtt. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 4,2%-kal esett vissza. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően és az aszálykárok következtében 18,9%-kal csökkent. A legnagyobb veszteség a gabonafélék termelésében jelentkezett, mindenekelőtt a kukorica termését vetette vissza nagymértékben a rendkívül csapadékszegény időjárás. Az ipar hozzáadott értéke 1,3, ezen belül a feldolgozóipar 0,4%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések gyártásában történt kapacitáscsökkentések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott. Ezt nem tudta ellensúlyozni az egyre jelentősebb súlyt képviselő járműgyártás termelésbővülése, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) bruttó hozzáadott értéke 3,3%-kal volt alacsonyabb, mint 2011-ben. Az előző évinél hidegebb időjárás hatására megnőtt fűtésigény csak a volumencsökkenés mértékét mérsékelte, de nem tudta ellensúlyozni a lecsökkent ipari energiaigényt. Az építőipar teljesítménye 6,3%-kal csökkent. Mindkét építményfőcsoport termelése elmaradt az előző évitől. Az épületek építésének mérséklődését a lakásépítések visszaesése és a nagyberuházások elmaradása okozta. Az egyéb építmények építése kisebb mértékben csökkent, mivel a közműépítések mérséklődését az út- és vasútépítések emelkedése nagyrészt ellensúlyozta. A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) 1. ábra % százalékpont Termékadók Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP változása (%) 2

3 A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltató ágak közül bővült az információ, kommunikáció, a közigazgatás, oktatás, egészségügy ágazatcsoport, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hozzáadott értéke. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,3%-kal nőtt elsősorban az információ-technológiai szolgáltatások bővülése következtében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág 1,3%-os emelkedéséhez nagymértékben járult hozzá a külföldiek vendégforgalmának folyamatos bővülése. A kereskedelem, gépjárműjavítás ág teljesítménye 2,1%-kal csökkent összhangban a lakossági fogyasztás visszaesésével. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 1,5%-kal mérséklődött. Ezen belül a postai tevékenység csökkent a legjelentősebben. A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye 3,6%-kal csökkent. Ez elsősorban a hitelek volumenének visszaesése miatt következett be, amely a visszafogott fizetőképes hitelkereslet és hitelkínálat együttes következménye. A biztosítási piacon a szerződésszámok és a díjbevételek folyamatos mérséklődése figyelhető meg. A biztosítókat terhelő adók is tovább rontották, míg a kártérítések csökkenő összege javította teljesítményüket. Éves szinten az árutermelő ágazatok 1,3, a szolgáltatások 0,3 százalékpontos mérséklődéssel járultak hozzá a GDP 1,7%-os csökkenéséhez, a maradék 0,1 százalékpontot a termékadók és támogatások egyenlegének változása magyarázza. A GDP felhasználását tekintve a háztartások fogyasztási kiadása az előző évben tapasztalt enyhe bővülést követően 1,7%-kal csökkent ben a fogyasztásban legnagyobb súllyal szereplő tételek (élelmiszer, közlekedés és lakhatás) kiadásai csökkentek, ezek közül legnagyobb mértékben a közlekedés és szállítás területén. Néhány kisebb súlyú termékcsoport esetében pl. szabadidő, kultúra, vendéglátás enyhe növekedés figyelhető meg. A kormányzat által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 2,5%-kal csökkentek, a közösségi fogyasztás alig változott (+0,1%). Ezen folyamatok eredőjeként a végső fogyasztás 1,5%-kal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás amelynek jelentős részét a beruházások teszik ki az előző évinél kisebb ütemben, 3,7%-kal csökkent. A legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar beruházásai 4,9%-kal emelkedtek, a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágé 2,4, az ingatlanügyleteké 5,1%-kal viszont csökkentek 2012-ben. Éves szinten az energiaiparban 38,6%-kal csökkentek a beruházások, ahol 2011-ben nagyobb hálózatépítési és felújítási munkákat végeztek. Szintén jelentős visszaesés történt a pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásaiban (37,3%). A kissúlyú ágak közül a folyamatos hálózatfejlesztések és a digitális vételre való átállás eredményezték az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág 10,9%-os bővülését. A beruházások volumene mérséklődött a kereskedelem, gépjárműjavítás (2,5), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat (1,9%) nemzetgazdasági ágban. 2. ábra A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal) % százalékpont Kiviteli (+), ill. behozatali többlet Bruttó felhalmozás Végső fogyasztás GDP változása (%) 3

4 Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása 3,5%-kal esett vissza. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának egyenlege 2012-ben folyó áron újabb kiemelkedő, 2061 milliárd forintos aktívummal zárt, továbbra is romló cserearány mellett. Az export volumene éves szinten 1,7%- kal nőtt, ezen belül a termékforgalom kivitele 2,1%-kal emelkedett, a szolgáltatásoké 0,3%-kal csökkent. A teljes külkereskedelem importja 0,1%-kal csökkent, amelyen belül a termékek behozatala 0,3%-kal nőtt, a szolgáltatásoké 2,0%-kal csökkent. Keresleti oldalról a végső fogyasztás 1,1 százalékponttal, a bruttó felhalmozás pedig 2,2 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést. A belföldi felhasználás így összességében 3,3 százalékpontos csökkenést okozott a GDP volumenváltozásában. A kiviteli többlet +1,6 százalékpontos hozzájárulása mérsékelte 1,7 százalékpontos visszaesésre a GDP változását. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2012-ben folyó áron milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 1,8%-kal alacsonyabb az előző évinél ben a GNI értéke a GDP 94,6%-át tette ki, ami közel azonos a es mutató értékével (94,7%) ben a külföldről kapott és a külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelem egyenlege 2086 milliárd forinttal csökkentette a GNI-t, ami az előző évhez képest 4,7%-kal növekedett. A tulajdonosi jövedelem tételei közül a külföldre fizetett kamat 130 milliárd forinttal nőtt, miközben ellentétes irányú oldala alig módosult 2012-ben. A tulajdonosi jövedelem másik komponense, az osztalék egyenlege 1084 milliárd forinttal csökkentette a GNI-t, mind a külföldről kapott, mind a külföldre fizetett osztalék csökkent (46,6 és 24,4%-kal) az előző évihez képest. A harmadik komponens, a visszaforgatott jövedelmek egyenlege 2012-ben 42 milliárd forinttal csökkentette a GNI-t, szemben az előző évi 10 milliárd forintos növekedéssel. A GDP és GNI átmeneti tételei közül a munkavállalói jövedelem egyenlege és az EU-nak fizetett adó és az EU-tól kapott támogatás egyenlege emelte a GNI-t, előbbi 234 milliárd, utóbbi 346 milliárd forinttal. 4

5 Táblázatok 5

6 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, Bruttó hazai termék volumenindexe Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron Év 1995=100,0 előző év =100,0 forint USD euró a) devizaárfolyamon vásárlóerőparitáson b) 1995 x 101, ,2 100, ,3 103, ,5 104, ,9 103, ,6 104, ,9 103, ,3 104, ,1 103, ,4 104, ,8 104, ,3 103, ,5 100, ,8 100, ,7 93, ,2 101, ,4 101, ,0 98, c) a) 1998-ig ECU, 1999-től euró. b) Vásárlóerő-egységben (PPS-ben) kifejezett értékek. c) Eurostat által becsült adat. 6

7 2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, Év Nemzetgazdaság (piaci beszerzési áron) ágazatok (alapáron) Ebből: ezen belül: mezőgazdaság ipar és építőipar szolgáltatások A B-F G-U termékadók egyenlege Bruttó hozzáadott érték folyó áron, millió forint Volumenindexek, előző év=100, ,2 101,5 105,1 103,0 100,3 x ,1 103,1 96,5 110,7 100,3 x ,1 104,0 104,7 106,9 102,3 x ,2 103,1 102,7 106,2 101,6 x ,2 104,1 90,4 106,9 104,0 x ,7 103,8 112,9 102,1 103,8 x ,5 104,6 85,2 106,6 105,3 x ,9 104,0 101,9 103,8 104,2 x ,8 104,7 149,9 104,4 101,7 x ,0 103,9 94,9 104,1 104,5 x ,9 103,9 93,9 103,8 104,7 x ,1 100,0 80,1 104,8 98,9 x ,9 100,7 151,6 95,5 99,9 x ,2 93,2 86,8 87,4 96,2 x ,1 101,3 79,4 107,0 100,0 x ,6 101,7 111,8 100,4 101,8 x ,3 98,2 81,1 98,0 99,5 x 7

8 3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, Kód Szektorok Folyó áron millió forint megoszlás, % Volumenindex, előző év=100, S.11 Vállalatok ,2 102,2 S.12 Pénzügyi ,3 95,5 S.13 Kormányzat (intézményei) ,1 101,3 S.14 Háztartások ,2 102,3 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,2 100,1 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 101,7 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 101,6 S.11 Vállalatok ,3 97,9 S.12 Pénzügyi ,1 96,7 S.13 Kormányzat (intézményei) ,0 100,9 S.14 Háztartások ,3 96,8 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,2 101,2 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 98,2 Termékadók és -támogatások egyenlege x x 2012 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 98,3 8

9 4. A kibocsátás ágazatonként, Ágazati kód, TEÁOR 08 Nemzetgazdasági ág folyó áron volumenindex, előző folyó áron millió forint megoszlás, % év=100,0 milllió forint megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 108, ,6 92,6 B+C+D+E Ipar ,1 105, ,5 97,6 B Bányászat, kőfejtés ,2 101, ,2 85,2 C Feldolgozóipar ,0 106, ,4 97,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,8 95, ,8 94,6 E Víz- és hulladékgazdálkodás ,1 101, ,0 93,8 F Építőipar ,1 94, ,8 93,4 G Kereskedelem, gépjármű ,9 99, ,1 100,6 javítás H Szállítás, raktározás ,6 100, ,4 95,0 I Szálláshely-szolgáltatás, ,8 99, ,8 98,1 vendéglátás J Információ, kommunikáció ,7 104, ,7 99,5 K Pénzügyi, biztosítási ,4 95, ,2 95,7 tevékenység L Ingatlanügyletek ,1 100, ,1 96,4 M Szakmai, tudományos, ,5 99, ,4 97,0 műszaki tevékenység N Adminisztratív szolgáltatás ,3 98, ,3 100,0 O+P+Q Közigazgatás, oktatás, ,9 99, ,0 101,2 egészségügyi szolgáltatás O Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8 99, ,8 102,7 P Oktatás ,4 99, ,3 100,3 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás ,8 100, ,9 99,4 R Művészet, szórakoztatás, ,0 101, ,9 90,8 szabadidő S Egyéb szolgáltatás ,2 104, ,1 94,6 T Háztartások tevékenysége ,0 103, ,0 102,3 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 A U KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron) ,0 102, ,0 97,6 Termékadók és -támogatások egyenlege x x x x KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron) x 102, x 97,7 9

10 5. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, Ágazati kód, TEÁOR 08 Nemzetgazdasági ág folyó áron volumenindex, előző folyó áron millió forint megoszlás, % év=100,0 milllió forint megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,6 111, ,7 81,1 B+C+D+E Ipar ,2 100, ,8 98,7 B Bányászat, kőfejtés ,2 107, ,3 75,7 C Feldolgozóipar ,2 100, ,7 99,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőz ellátás, légkondicionálás ,5 95, ,7 96,7 E Víz- és hulladékgazdálkodás ,2 97, ,2 90,8 F Építőipar ,0 102, ,8 93,7 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 102, ,0 97,9 H Szállítás, raktározás ,3 99, ,2 98,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 103, ,4 101,3 J Információ, kommunikáció ,1 105, ,2 103,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 95, ,4 96,4 L Ingatlanügyletek ,8 102, ,9 98,1 M Szakmai, tudományos, műszaki ,1 103, ,2 99,8 tevékenység N Adminisztratív szolgáltatás ,4 101, ,3 100,0 O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi ,1 101, ,3 101,6 szolgáltatás O Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,6 100, ,4 101,1 P Oktatás ,5 102, ,6 102,6 Q Humán egészségügyi, szociális ,0 102, ,3 101,6 ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,2 101, ,1 94,2 S Egyéb szolgáltatás ,7 103, ,7 96,0 T Háztartások tevékenysége ,0 103, ,0 102,3 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 101, ,0 98,2 Termékadók és -támogatások egyenlege x x x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 101, x 98,3 10

11 6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, Év Belföldi felhasználás végső fogyasztás háztartások tényleges fogyasztása Ebből: ezen belül: bruttó közösségi fogyasztás felhalmozás bruttó állóeszköz-felhalmozás ezen belül: készletváltozás Export Import Külkereskedelmi egyenleg Folyó áron, millió Ft Volumenindexek, előző év=100, ,2 97,3 97,4 96,7 106,0 104,4 x 111,1 109,0 x ,6 101,4 101,6 100,1 110,7 107,0 x 121,0 122,2 x ,4 103,3 103,9 99,7 119,7 112,8 x 116,5 122,9 x ,0 105,3 105,7 102,4 100,8 107,4 x 111,1 112,3 x ,5 102,4 102,7 100,4 106,6 106,0 x 119,7 118,0 x ,9 104,2 104,7 101,5 95,3 101,9 x 108,0 105,4 x ,6 107,5 107,8 105,3 103,9 107,4 x 103,8 106,7 x ,9 107,4 108,0 104,0 101,1 101,5 x 106,2 109,3 x ,7 101,7 102,0 99,7 115,0 107,2 x 115,0 114,3 x ,4 102,3 102,6 100,4 98,4 104,5 x 111,3 106,9 x ,6 102,2 101,9 104,1 99,7 97,3 x 119,1 115,1 x ,6 98,6 99,0 95,8 98,5 103,8 x 115,0 112,8 x ,7 99,8 99,8 99,8 103,7 102,9 x 105,7 105,5 x ,5 95,5 94,4 102,6 70,4 88,9 x 89,8 85,2 x ,2 97,5 96,4 104,7 111,5 91,5 x 111,3 110,9 x ,5 100,3 100,3 99,9 96,4 94,1 x 108,4 106,4 x ,5 98,5 98,3 100,1 88,8 96,3 x 101,7 99,9 x 11

12 7. A bruttó hazai termék felhasználása, Megnevezés folyó áron volumenindex, előző folyó áron millió forint megoszlás, % év=100,0 milllió forint megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 Háztartások fogyasztási kiadásai (1) ,7 100, ,1 98,3 Kormányzat fogyasztási kiadásai (2) ,0 100, ,4 98,8 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai (3) ,6 102, ,7 103,4 Végső fogyasztási kiadás (4=1+2+3) ,3 100, ,2 98,5 Természetbeni társadalmi juttatás (5) ,4 100, ,1 98,2 ebből: kormányzattól (6) ,8 100, ,5 97,5 háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (7=3) ,6 102, ,7 103,4 Háztartások tényleges fogyasztása (8=1+6+7) ,1 100, ,3 98,3 Közösségi fogyasztás (9=2 6) ,2 99, ,9 100,1 Végső fogyasztás (10=4) ,3 100, ,2 98,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) ,9 94, ,4 96,3 Készletváltozás (12) ,3 x ,0 x Bruttó felhalmozás (13=11+12) ,2 96, ,5 88,8 Belföldi felhasználás (14=4+13) ,5 99, ,7 96,5 Export (15) ,6 108, ,7 101,7 Import (16) ,2 106, ,3 99,9 Külkereskedelmi egyenleg (17=15 16) ,5 x ,3 x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (18=14+17) ,0 101, ,0 98,3 12

13 8. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Év Bruttó hazai termék külföldről kapott Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem külföldnek fizetendő egyenleg külföldről kapott külföldnek fizetendő egyenleg folyó áron, millió Ft külföldről járó ebből: visszaforgatott jövedelem külföldnek fizetendő egyenleg EU-nak fizetett adó EU-tól kapott támogatás Bruttó nemzeti jövedelem GNI növekedési üteme, volumenindex, előző év =100, x , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 13

14 Külföld Nemzetgazdaság Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Pénzügyi Nem pénzügyi Képzett szektor ESAkód 9. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2011 (millió forint) Gazdasági m veletek és egyenlegez tételek S.2 S.1 S.14+S.15 S.13 S.12 S.11 S.1N S.1N S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.1 S.2 ESAkód Képzett szektor Nem pénzügyi Pénzügyi Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Kormányzat Kormányzat Nemzetgazdaság Külföld Felhasználás I.1. Termelési számla / V.I. Termékek és szolgáltatások külföld számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja P P.71 Termékek importja P P.72 Szolgáltatások importja P P.6 Termékek és szolgáltatások exportja P P.61 Termékek exportja P P.62 Szolgáltatások exportja P.62 P.1 Kibocsátás P P.11 Piaci kibocsátás P P.12 Saját végs felhasználási célú kibocsátás P P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P P.2 Folyó termel felhasználás P.2 D.21 D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege D.21 D B.1g Hozzáadott érték, bruttó (bruttó hazai termék, GDP) B.1g K.1 Állóeszköz-felhasználás K B.1n Hozzáadott érték, nettó (nettó hazai termék, NDP) B.1n B.11 Külkereskedelmi egyenleg B.11 Felhasználás I.2. Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó (nettó hazai termék, NDP) B.1n B.11 Külkereskedelmi egyenleg B D.1 Munkavállalói jövedelem D D.11 Bérek és keresetek D D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D D.2 D.3 Termelési és importadók és -támogatások egyenlege D.2 D D.21 Termékadók D D.29 Egyéb termelési adók D D.31 Terméktámogatások D D.39 Egyéb termelési támogatások D B.2n M ködési eredmény, nettó B.2n B.3n Vegyes jövedelem, nettó B.3n Felhasználás II.1. Jövedelmek els dleges elosztása számla B.2n M ködési eredmény, nettó B.2n B.3n Vegyes jövedelem, nettó B.3n D.1 Munkavállalói jövedelem D D.11 Bérek és keresetek D D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D D.2 D.3 Termelési és importadók és -támogatások egyenlege D.2 D D.21 D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege D.21 D D.29 D.39 Egyéb termelési adók és -támogatások egyenlege D.29 D D.4 Tulajdonosi jövedelem D B.5n Els dleges jövedelmek egyenlege, nettó (nettó nemzeti jövedelem, NNI) B.5n 14

15 Külföld Nemzetgazdaság Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Pénzügyi Nem pénzügyi Képzett szektor ESAkód 9. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2011 (millió forint) Gazdasági m veletek és egyenlegez tételek S.2 S.1 S.14+S.15 S.13 S.12 S.11 S.1N S.1N S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.1 S.2 Felhasználás II.2. Jövedelmek másodlagos elosztása számla ESAkód Képzett szektor Nem pénzügyi Pénzügyi Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Kormányzat Kormányzat Nemzetgazdaság Külföld B.5n Els dleges jövedelmek egyenlege, nettó (nettó nemzeti jövedelem, NNI) B.5n D.5 Folyó jövedelem-, vagyonadók stb. D D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások D D.611 Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások D D.612 Imputált társadalombiztosítási hozzájárulások D D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások D D.7 Egyéb folyó jövedelemátutalások D B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n Felhasználás II.3. Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n D.63 Természetbeni társadalmi juttatások D B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.7n Felhasználás II.4. Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n P.4 Végs fogyasztás P P.3 Végs fogyasztási kiadások P D.8 A nyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekció D B.8n Megtakarítások, nettó B.8n B.12 Folyó küls egyenleg B.12 Eszközök változása III.1. T keszámla Kötelezettségek és a nettó vagyon változása B.8n Megtakarítások, nettó B.8n B.12 Folyó küls egyenleg B P.51 Állóeszköz-felhalmozás, bruttó P P.52 Készletváltozás P K.1 Állóeszköz-felhasználás K K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök K.2 D.9 Kapott t ketranszfer (+) D D.9 Adott t ketranszfer ( ) D B.9 Nettó hitelnyújtás (+) vagy nettó hitelfelvétel ( ) B

16 Külföld Nemzetgazdaság Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Pénzügyi Nem pénzügyi Képzett szektor ESAkód 10. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2012 (millió forint) Gazdasági m veletek és egyenlegez tételek S.2 S.1 S.14+S.15 S.13 S.12 S.11 S.1N S.1N S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.1 S.2 ESAkód Képzett szektor Nem pénzügyi Pénzügyi Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Kormányzat Kormányzat Nemzetgazdaság Külföld Felhasználás I.1. Termelési számla / V.I. Termékek és szolgáltatások külföld számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja P P.71 Termékek importja P P.72 Szolgáltatások importja P P.6 Termékek és szolgáltatások exportja P P.61 Termékek exportja P P.62 Szolgáltatások exportja P.62 P.1 Kibocsátás P P.11 Piaci kibocsátás P P.12 Saját végs felhasználási célú kibocsátás P P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P P.2 Folyó termel felhasználás P.2 D.21 D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege D.21 D B.1g Hozzáadott érték, bruttó (bruttó hazai termék, GDP) B.1g K.1 Állóeszköz-felhasználás K B.1n Hozzáadott érték, nettó (nettó hazai termék, NDP) B.1n B.11 Külkereskedelmi egyenleg B.11 Felhasználás I.2. Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó (nettó hazai termék, NDP) B.1n B.11 Külkereskedelmi egyenleg B D.1 Munkavállalói jövedelem D D.11 Bérek és keresetek D D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D D.2 D.3 Termelési és importadók és -támogatások egyenlege D.2 D D.21 Termékadók D D.29 Egyéb termelési adók D D.31 Terméktámogatások D D.39 Egyéb termelési támogatások D B.2n M ködési eredmény, nettó B.2n B.3n Vegyes jövedelem, nettó B.3n Felhasználás II.1. Jövedelmek els dleges elosztása számla B.2n M ködési eredmény, nettó B.2n B.3n Vegyes jövedelem, nettó B.3n D.1 Munkavállalói jövedelem D D.11 Bérek és keresetek D D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D D.2 D.3 Termelési és importadók és -támogatások egyenlege D.2 D D.21 D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege D.21 D D.29 D.39 Egyéb termelési adók és -támogatások egyenlege D.29 D D.4 Tulajdonosi jövedelem D B.5n Els dleges jövedelmek egyenlege, nettó (nettó nemzeti jövedelem, NNI) B.5n 16

17 Külföld Nemzetgazdaság Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Pénzügyi Nem pénzügyi Képzett szektor ESAkód 10. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2012 (millió forint) Gazdasági m veletek és egyenlegez tételek S.2 S.1 S.14+S.15 S.13 S.12 S.11 S.1N S.1N S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.1 S.2 Felhasználás II.2. Jövedelmek másodlagos elosztása számla ESAkód Képzett szektor Nem pénzügyi Pénzügyi Háztartások és háztartásoka t segít nonprofit intézmények Kormányzat Kormányzat Nemzetgazdaság Külföld B.5n Els dleges jövedelmek egyenlege, nettó (nettó nemzeti jövedelem, NNI) B.5n D.5 Folyó jövedelem-, vagyonadók stb. D D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások D D.611 Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások D D.612 Imputált társadalombiztosítási hozzájárulások D D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások D D.7 Egyéb folyó jövedelemátutalások D B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n Felhasználás II.3. Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n D.63 Természetbeni társadalmi juttatások D B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.7n Felhasználás II.4. Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó B.6n P.4 Végs fogyasztás P P.3 Végs fogyasztási kiadások P D.8 A nyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekció D B.8n Megtakarítások, nettó B.8n B.12 Folyó küls egyenleg B.12 Eszközök változása III.1. T keszámla Kötelezettségek és a nettó vagyon változása B.8n Megtakarítások, nettó B.8n B.12 Folyó küls egyenleg B P.51 Állóeszköz-felhalmozás, bruttó P P.52 Készletváltozás P K.1 Állóeszköz-felhasználás K K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök K.2 D.9 Kapott t ketranszfer (+) D D.9 Adott t ketranszfer ( ) D B.9 Nettó hitelnyújtás (+) vagy nettó hitelfelvétel ( ) B

18 Módszertani megjegyzések A 2012-re vonatkozó előzetes nemzeti számlák összeállításakor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen állnak rendelkezésre teljes körűen, ezért valamennyi adat még változhat a későbbiekben. A teljes körű információk alapján készülő évi nemzeti számlák jövő év szeptemberében jelennek meg. A korábbi évekre vonatkozó adatok a KSH-honlap STADATtábláiban a kiadvány megjelenésével egy időben, míg a tájékoztatási adatbázisban október hó elején lesznek elérhetők. 1. A évi előzetes számítások során módszertani változást nem vezettünk be, az adatok változását a évi forrásfelhasználás-táblák eredményeinek felhasználása, a kapott újabb adatok átvezetése, illetve korábbi adathibák javítása okozta. Az adatok javításának hatását az alábbi tábla mutatja: A változások hatása a GDP-re Év szeptemberben publikált szeptemberben publikált Különbség szeptemberben publikált szeptemberben publikált folyó áron, milliárd forint % volumenindex, előző év=100, , ,5 0,0 0,0 93,2 93, , ,0-94,3-0,4 101,3 101, , ,4-251,0-0,9 101,6 101,6 A évi forrásfelhasználás-táblák összeállítása során újabb korrekciókat kellett végrehajtani a külkereskedelmi forgalom nemzeti számlákban elszámolt adatain a magyarországi áfa-regisztrációkkal kapcsolatban. Ezek a vállalkozások fizikailag nem jelennek meg az ország területén, sem szervezettel, sem foglalkoztatottakkal nem rendelkeznek, de van magyar áfa-számuk és ők is benyújtják a NAV-hoz az áfa-bevallásukat. Míg ezek az adatok a külkereskedelmi statisztikára vonatkozó nemzetközi előírások szerint a magyar külkereskedelem részeként kezelendők, a nemzeti számlák és a fizetési mérleg szempontjából nem részei Magyarország gazdaságának, ezért a külkereskedelmi termékstatisztikára vonatkozó előírásoktól eltérő módon kell azokat elszámolni. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezen külkereskedelmi tranzakcióik árrését a magyar gazdaság teljesítményének értékelésekor figyelmen kívül kell hagyni. Így a külkereskedelmi adatokon egyrészt általános korrekciót hajtunk végre. Az export esetében ezen magyar adószámmal rendelkező kereskedők árait csökkentjük a nemzeti számlákban, mivel a külkereskedelmi statisztikában rögzített árak magasabbak, mint a hazai partnerek által a hazai piacon alkalmazott árak (a nemzeti számlákban ezen az áron kell rögzíteni a tranzakciót.) A külkereskedelmi statisztikában az ilyen ügyleteknél rögzített importárak általában alacsonyabbak, mint a hazai piacon egyéb esetekben megfigyelt importárak, ezért ezen, magyar adószámmal rendelkező cégek importárait növeljük. Ezt a korrekciót 2008 óta végezzük el óta az általános korrekció mellett a legnagyobb forgalmú áfa-regisztrációk esetében egyedileg vizsgáljuk az adatokat és egyedileg történik a korrekciók végrehajtása. A évi forrásfelhasználás táblák összeállítása újabb egyedi korrekciók elvégzését tette szükségessé. Az áfa-regisztrációk miatti korrekció módosításának hatása folyó áron, milliárd Ft Termékek exportja -565,3-212,9 Termékek importja -407,9-134,7 Termékforgalom-egyenleg -157,4-78,2 18

19 2. A Nemzeti Bank és a KSH adatfelülvizsgálati- és publikációs politikájának megfelelően felülvizsgálta a tulajdonosi jövedelem és munkavállalói jövedelem korábban, re publikált adatait. A harmonizáltsági elvnek megfelelően a nemzeti számlákban is módosítottuk ezeket az adatokat. A változások hatása a GNI-ra folyó áron, millió forint Munkavállalói jövedelem D1-3,8-42,5 Termelési és importadók és -támogatások egyenlege D2-D3 0 0 Tulajdonosi jövedelem D4 9,8-28,4 Összesen 6,0-70,9 19

20 További információk, adatok (linkek): Táblák Jelmagyarázat:.. = Az adat nem ismeretes. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Dr. Pozsonyi Pál főosztályvezető További információ: Telefon: (+36-1) , Agnes.Babarczy@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)