Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Átírás

1 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály I. évfolyam 77. szám szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában A tartalomból 1 A szolgáltató szektor teljesítménye 2 A gazdasági szervezetek jellemzõi 5 Az alkalmazásban állók száma, keresete ÖSSZEFOGLALÓ A szolgáltatási ágak gazdaságában betöltött szerepét jelzi, hogy az elõállított bruttó hazai termék négyötödét ezen ágazatcsoport adja. A tercier szektor fõvárosi részesedése jóval nagyobb az országos átlagnál. A jövedelemtermelésben az ágazatok közül a legtöbb vállalkozást tömörítõ ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés dominálnak. A szolgáltatási szektor a vállalkozások alapján még nagyobb súlyt képvisel, a regisztrált vállalkozások közel kilenctizede folytat ilyen jellegû tevékenységet. Közöttük az átlagosnál több a mikrovállalkozás, de a külföldi érdekeltségû vállalkozások kilenctizede is ebbe a szervezeti körbe tartozik. A kislétszámú vállalkozások magas aránya ellenére a szolgáltatatási szektor munkaerõpiaci szerepe meghatározó: a nemzetgazdaság egészében alkalmazásban állók négyötödét foglalkoztatja. A szolgáltató szektor teljesítménye Vezetõ gazdasági szerepébõl adódóan a bruttó hazai termék (GDP) elõállításában meghatározó teljesítménye. A fõvárosban, ben piaci beszerzési áron 7920 milliárd forint értékû bruttó hazai termék képzõdött, az országos érték 35,9-a. gazdasági súlya az ezredfordulót követõen tovább emelkedett, ez tükrözõdik a bruttó hazai termékhez való növekvõ hozzájárulásában, valamint az egy lakosra jutó GDP alapján és az ország más területei között meglévõ különbség fokozódásában. Bruttó hazai termék (GDP) en Bruttó hazai termék az országos százalékában Egy fõre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában 34,6 199, ,4 200, ,6 209, ,3 202, ,4 204, ,9 213,4 A szolgáltatások színvonalának javulása és az azokhoz való hozzáférés lehetõségének bõvülése a piacgazdaság kialakulásával és fejlõdésével járó folyamat, ebbõl adódóan a bruttó hozzáadott értékhez a szolgáltatási ágazatok évrõl évre növekvõ mértékben járultak hozzá. en jóval nagyobb a bruttó hozzáadott érték elõállításában a szolgáltatási ágak szerepe, mint az ország többi részében ben 5390 milliárd forint, a fõváros bruttó hozzáadott értékének 79,5-a származott a tercier szektorból, 14 százalékponttal nagyobb hányada, mint az országban átlagosan. -ben a részesedése 1,6 százalékponttal kisebb, 77,9 volt. A tercier szektor legnagyobb hozzáadott értéket elõállító ága en az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, ami 2005-ben a bruttó hozzáadott érték 24-át eredményezte. Ezt követte a kereskedelem, javítás 12-kal, majd a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág. óta a fõvárosban a hozzáadott érték elõállításában nõtt a pénzügyi közvetítés, a közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás részesedése, a legnagyobb mértékben a pénzügyi közvetítés területén. A többi szolgáltatási ág kisebb részben járult hozzá bruttó hozzáadott értékéhez, mint -ben. 100,0 A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont ágak szerint 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 22,1 37,4 34,5 20,5 77,9 79,5 62, Termelõ ágak 65,5 Szolgáltató ágak Ország en 2005-ben az egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kivételével valamennyi szolgáltatási ág szerepe nagyobb volt a hozzáadott érték elõállításában, mint országosan. Az egyes szolgáltató ágak hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez, 2005 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Ország százalék

2 2 BUDAPESTI MOZAIK 6. Statisztikai tükör 2007/ részesedése a bruttó hozzáadott értékbõl a szolgáltatási ágazatokban 43,1 40,1 A szolgáltatási ágakban regisztrált vállalkozásoknál a vizsgált idõszakban fokozatosan nõtt a társas vállalkozások, ezen belül is a tõkeerõsebb jogi személyiségû társas vállalkozások aránya. végén a fõvárosban 173 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 22-kal többet, mint azonos idõpontjában. A vizsgált idõszak elején még az egyéni vállalkozások aránya volt magasabb, végére a társas vállalkozások összes vállalkozáson belüli súlya a kezdeti 49-ról 57-ra növekedett. Ez a fordulat elsõsorban a jogi személyiségû vállalkozások számának ugrásszerû, 40-os növekedésének köszönhetõ. A társas vállalkozási formák közül a szolgáltási ágakban egyértelmûen a korlátolt felelõsségû társaságok és a betéti társaságok domináltak: végén együttesen az összes vállalkozás közel kilenctizedét adták. A nagyobb tõkeszükségletû korlátolt felelõsségû társaságok összes társas vállalkozáson belüli aránya hat év alatt 42-ról 49-ra növekedett, míg a betéti társaságoké 43-ról 40-ra csökkent, és vissza- Kereskedelem, javítás 37,0 34,8 Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 41,5 47,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 62,4 64,0 Pénzügyi közvetítés 2005-ben a tercier szektor bruttó hozzáadott értékének mintegy 44-át en állították 50,6 49,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,6 40,8 30,0 27,3 Oktatás 33,0 29,5 Közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás Egészségügyi, szociális ellátás 44,3 45,1 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás elõ, közel akkora hányadát, mint -ben. A szolgáltatási ágak közül a pénzügyi közvetítés koncentrálódott leginkább a fõvárosban, az ágazat által megtermelt érték 64-a képzõdött en. Ebbõl a szempontból a második az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, mely teljesítményének 50 körüli része kötõdött a fõvároshoz, ezt követi a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 47, illetve 45-kal. A szállítás, raktározás, posta, távközlés, a pénzügyi közvetítés, a közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás koncentrációja fokozódott és 2005 között, a legnagyobb mértékben a szállítás, raktározás, posta, távközlésé (5,9 százalékponttal). A többi szolgáltatási ágban mérséklõdött dominanciája, legnagyobb mértékben az egészségügyi, szociális ellátás terén (3,5 százalékponttal). A gazdasági szervezetek jellemzõi A fõvárosban a gazdasági élet mozgatórugóinak egyértelmûen a szolgáltatási szektor gazdasági szervezetei tekinthetõk. óta az utolsó év kivételével számuk folyamatosan növekedett: végén 325 ezret tartottak nyilván, mintegy 17 ezerrel többet, mint hat évvel korábban. Az összes fõvárosi székhellyel regisztrált gazdasági szervezeten belüli részarányuk is növekedett: az idõszak elején a szervezetek 85,4-a, hat évvel késõbb már 87,8-a tartozott a szolgáltatási szektorba. A szolgáltató tevékenységet folytató szervezetek budapesti koncentrációja csökkent: az ország összes szolgáltató szervezetének 31-át képezték a fõvárosban bejegyzettek, 1,5 százalékponttal kisebb hányadát, mint -ben. Szervezetek száma, 1000 A regisztrált gazdasági szervezetek száma és részaránya a szolgáltatási ágakban az év végén Szervezetek száma Részaránya, Részarányuk a nemzetgazdaság egészébõl, A regisztrált gazdasági szervezetek száma és összetétele a szolgáltatási ágakban Gazdálkodási forma A regisztrált gazdasági szervezetek összetétele a szolgáltatási ágakban lényegében megegyezett a nemzetgazdaság egészében tapasztalttal: a összes szervezet 94-át a vállalkozások tették ki, és ez az arány a vizsgált idõszakban lényegében nem változott. A nonprofit szervezetek súlya óta valamelyest erõsödött, a költségvetési és társadalombiztosítási szervezeteké, illetve az MRP-szervezeteké mérséklõdött. A fõvárosban az országoshoz hasonlóan a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások jelenléte két gazdasági ágban, a kereskedelem, javításban és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban volt a legjelentõsebb: végén az elõbbiben a vizsgált vállalkozások mintegy kéttizede, az utóbbiban 55-a összpontosult. Közülük az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szerepe erõsödött: az összes szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozáson belüli súlya -hez képest 7,1 százalékponttal növekedett, ezzel párhuzamosan a kereskedelem, javítás ágban 6,4 százalékpontos részaránycsökkenés következett be. száma megoszlás, száma megoszlás, Vállalkozás , ,8 Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet , ,5 Nonprofit szervezet , ,7 MRP-szervezet 46 0,0 20 0, , ,0

3 Statisztikai tükör 2007/77 BUDAPESTI MOZAIK 6. 3 esett részvénytársaságok, közkereseti társaságok és szövetkezetek részesedése is. A szolgáltatási ágakban regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági áganként Gazdasági ág () Kereskedelem, javítás 26,1 19,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4,7 3,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,7 4,2 Pénzügyi közvetítés 1,9 2,5 szolgáltatás 48,2 55,3 Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás 0,0 0,0 Oktatás 2,2 3,0 Egészségügyi, szociális ellátás 2,2 2,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 8,7 9,3 Egyéb tevékenységek 0,2 0,0 100,0 100,0 Az egyes gazdasági ágakon belül végén a kereskedelem, javítás esetében kiemelkedõen magas, 60 a korlátolt felelõsségû társaságok összes társas vállalkozáson belüli aránya, de a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágak esetében is meghaladja az 50-ot. A pénzügyi közvetítés ágban szintén a magasabb tõkeigényû vállalkozások súlya dominál, és ez az egyedüli szolgáltatási ág, ahol a részvénytársaságok súlya jelentõs, 15-os. Az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágakban ezzel ellentétben a betéti társaság a meghatározó vállalkozási forma, arányuk -ban 63, illetve 75 között szóródott. A regisztrált társas vállalkozások megoszlása összevont gazdasági és létszám-kategória szerint Létszámkategória, Termelõ ágak Szolgáltatási ágak fõs végén a fõváros regisztrált társas vállalkozásainak több mint 94-a a 0 9 fõt foglalkoztató vállalkozások csoportjába tartozott. A szolgáltatási ágazatokban ezen mikrovállalkozások részaránya magasabb (96) volt, mint a termelõ tevékenységet folytató vállalkozások esetében (89). A regisztrált társas vállalkozások összetétele a szolgáltatási ágakban vállalkozási forma szerint 48,5 42,0 42,7 39,7 11,8 15,3 Korlátolt felelõsségû társaság Betéti társaság Többi vállalkozási forma Termelõ ágak Szolgáltatási ágak ,9 95,0 93,7 89,0 95,5 94, ,4 3,2 3,8 5,8 2,6 3, ,6 1,2 1,6 3,4 1,3 1, ,6 0,5 0,7 1,4 0,5 0, ,5 0,1 0,2 1,8 0,1 0,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A fõfoglalkozású regisztrált egyéni vállalkozások aránya a szállítás, raktározás, posta, távközlés és a pénzügyi közvetítés ágakban a legmagasabb (63), de 60 körüli a részesedésük a kereskedelem, javítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágakban is. Az átlagosnál többen dolgoznak mellékfoglalkozású vállalkozóként az oktatás, egészségügy, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb tevékenységek gazdasági ágakban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az egyéb tevékenységek ágban regisztált egyéni vállalkozások esetében kiemelkedõen magas, 30 feletti a nyugdíjasok aránya, de jelenlétük átlagon felüli mértékû az egészségügyi, szociális ellátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, és a kereskedelem, javítás ágakban is. () A regisztrált egyéni vállalkozások összetétele a munkavégzés jellege szerint az év végén 36,6 44,2 19,1 A regisztrált vállalkozások összetétele a szolgáltatási ágakban gazdálkodási forma szerint 29,2 21,9 26,9 27,5 43,3 51,1 Jogi személyiségû társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Egyéni vállalkozás A szolgáltatási ágak mindegyikérõl egyaránt elmondható, hogy vállalkozás-szerkezetükben a kis méretû, 0 9 fõt foglalkoztató méretkategóriába tartozó mikrovállalkozások dominálnak, és 90 feletti részarányuk a vizsgált idõszak alatt szinte nem változott. Amellett, hogy a regisztrált egyéni vállalkozások száma és súlya is csökkent a szolgáltatási ágakon belül, a munkavégzés jellege szerinti összetételük is változásnak indult a vizsgált idõszakban. és között a fõfoglalkozású egyéni vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya 41-ról 37-ra csökkent, amivel párhuzamosan a vállalkozást mellékfoglalkozásként ûzõk és a nyugdíj mellett vállalkozók súlya sorrendben 2,6, illetve 1,5 százalékponttal növekedett. 40,8 41,6 17,6 Fõfoglalkozású Mellékfoglalkozású Nyugdíjas A szolgáltatási ágazatokban a 2005 végén mintegy külföldi érdekeltségû vállalkozást tartottak nyilván, a fõváros összes ilyen jellegû vállalkozásának közel kilenctizedét. A külföldi érdekeltségû vállalkozások száma a vizsgált idõszakban folyamatosan növekedett: számuk december 31-én 8,3-kal haladta meg az

4 4 BUDAPESTI MOZAIK 6. Statisztikai tükör 2007/77 öt évvel azelõtti szintet. A tulajdonviszonyok alapján 2005 végén a szolgáltatási ágazatok külföldi érdekeltségû vállalkozásainak 73-át a kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások adták, számuk öt év alatt jelentõsen, 17-kal növekedett, ezzel párhuzamosan a többségében külföldi vállalkozások száma 6-kal, a többségében belföldieké 14-kal csökkent. Külföldi érdekeltségû vállalkozások a szolgáltatási ágakban, 2005 Tulajdonosi összetétel Száma Megoszlása, Hazai többségû ,6 85,9 Kizárólag külföldi ,7 117,0 Külföldi többségû ,7 94, ,0 108,3 A külföldi befektetõk a szolgáltató ágazatok közül leginkább a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban vannak jelen. A vizsgált idõszak egészére elmondható, hogy e két ágban mûködött az összes szolgáltatással foglalkozó külföldi érdekeltségû vállalkozás közel kilenctizede, változások csak a két ágazat közötti arányeltolódásokból adódtak: óta a kereskedelem, javítás részaránya 56-ról 45-ra csökkent, ezzel párhuzamosan az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásé 32-ról 43-ra bõvült. A külföldi érdekeltségû vállalkozások megoszlása a fõvárosban az év végén, magas, közel 80 volt a teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozások aránya, de átlagon felüli a részesedésük a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban is. A vegyes tulajdonosi struktúrával rendelkezõ vállalkozások súlya az egészségügyi, szociális ellátás, oktatás, egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágakban jelentõs, meghaladja a 40-ot. Az alkalmazásban állók száma, keresete. I IV. negyedévben az alkalmazásban állók 80-a a szolgáltatási szférában dolgozott, arányuk 2001 hasonló idõszakához képest 2,2 százalékponttal nõtt. A legalább 5 fõt foglalkoztató budapesti székhelyû vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél 759 ezren voltak alkalmazásban, közel ugyanannyian, mint az elõzõ évben. Az elmúlt öt év alatt számuk a fõvárosban 2,9- kal, országosan pedig 9,3-kal növekedett. Öt alkalmazásban állóból négy a szolgáltatásban dolgozott, míg országosan ez az arány nem egészen kétharmados volt. Az alkalmazásban állók száma a szolgáltatásban, I IV. negyedév foglalkozású A. évi százalékában a 2001 százalékában 94,0 108,7 102,9 A szolgáltatásban dolgozók 36,4-a fizikai foglalkozású volt, arányuk a vizsgált idõszakban az évenkénti létszámváltozás eredményeként a szellemi foglalkoztatottakéval szemben csökkent I IV. negyedévhez viszonyítva. Az elmúlt öt évben a két állománycsoport létszámváltozását ellentétes tendencia jellemezte. A fizikaiak számának 6-os csökkenése mellett, a szellemiek számának 8,7-os növekedése eredményezte a szolgáltatásban alkalmazásban állók számának 2,9-os emelkedését. Országos viszonylatban mindkét állománycsoportban többen dolgoztak, mint öt évvel ezelõtt (a fizikaiaknál 6,2-kal, a szellemieknél 11,7-kal). A legtöbben 142 ezer fõ a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban dolgoztak. A kereskedelem, javítás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás, továbbá az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás részesedése egyenként meghaladta a 15-ot. Gazdasági ágankénti megoszlásuk az országostól eltérõ: a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés ágak kivételével az alkalmazásban állók aránya az országosnál kisebb, az eltérés az oktatás, a kereskedelem, javítás és az egészségügyi, szociális ellátás ágakban a legnagyobb. A vizsgált idõszakban két terület a közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés kivételével valamennyi ágban nõtt az alkalmazásban állók száma. A legnagyobb arányú (31,7-os) volt a létszámnövekedés az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén, 10-ot meghaladó emelkedés a kereskedelem, javítás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a pénzügyi közvetítéshez tartozó szervezeteknél ,9 55,8 3,4 3,5 3,4 3,8 42,8 31,7 5,3 5,4 Az alkalmazásban állók számának jellemzõi a szolgáltatási ágakban,. I-IV. negyedév Alkalmazásban álló Megoszlás, Gazdasági ág fõ a ában Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés szolgáltatás Többi ág Az egyes ágazatokban mûködõ külföldi érdekeltségû vállalkozások eltérõ tulajdonosi struktúrával rendelkeztek végén a kereskedelem, javítás ágban kiemelkedõen ország Kereskedelem, javítás ,7 15,9 19,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 4,3 4,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,4 18,7 12,2 Pénzügyi közvetítés ,1 6,6 3,4 szolgáltatás ,7 16,7 12,2 Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás ,1 16,6 17,3 Oktatás ,3 7,8 14,1 Egészségügyi, szociális ellátás ,3 8,8 12,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,6 4,6 4, ,9 100,0 100,0

5 Statisztikai tükör 2007/77 BUDAPESTI MOZAIK 6. 5 A budapesti szolgáltató ágakban. I IV. negyedévben a havi bruttó átlagkereset forint volt, ami forinttal több az országosnál, valamint 26 ezer forinttal meghaladta a termelõ ágakban elértet és között a fõvárosban a szolgáltatási ágakban a bruttó átlagkeresetek 66,8- kal emelkedtek, a növekedés az országoshoz hasonlóan állománycsoportonként eltérõ volt. A fizikai dolgozók 51,6-os, a szellemiek 66,1-os keresetnövekedést értek el, így havi bruttó átlagkeresetük. I IV. negyedévben Ft, illetve Ft volt. Havi bruttó átlagkeresetek a szolgáltatási ágakban, I IV. negyedév foglalkozású (Ft) a 2001 százalékában 151,6 166,0 166, hez hasonlóan. I IV. negyedévben valamennyi szolgáltatási ágban a fõvárosban meghaladták a havi bruttó átlagkeresetek az országos értéket. Továbbra is a kereskedelem, javítás területén dolgozók keresnek az országos átlagnál lényegesen többet. A szolgáltatási ágak tekintetében a pénzügyi közvetítésben a legmagasabb, Ft a havi bruttó átlagkereset. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás gazdasági ágakban dolgozók keresete az átlagosnál mérsékeltebben nõtt, az egyes területek kereseti színvonala közötti különbség pedig fokozódott. Míg 2001-ben a legjobban fizetõ gazdasági ágban foglalkoztatottak átlagkeresete 160-kal haladta meg a legkisebb összeget fizetõ területen dolgozókét, addig -ban a különbség 256-os volt Havi nettó átlagkeresetek a szolgáltatási ágakban, I IV. negyedév A nettó átlagkeresetek emelkedése évek között 2,7 százalékponttal múlta felül a bruttó keresetnövekedést. Az elmúlt öt év alatt a szolgáltatási szektorban a havi nettó átlagkereset 69,5-kal évi átlagban 11,1-kal növekedett, és. I IV. negyedévben átlagosan Ft volt. A nettó átlagkeresetek reálértéke a fogyasztói árak 26,7-os emelkedését figyelembe véve az öt év alatt 33,8-kal növekedett. A havi bruttó átlagkeresetek jellemzõi a szolgáltatási ágakban,. I IV. negyedév Gazdasági ág Forint A budapesti átlag -ában A ában Az országos -ában Kereskedelem, javítás ,4 157,0 134,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 138,4 120,8 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 168,9 113,0 Pénzügyi közvetítés ,5 190,0 109,7 szolgáltatás ,0 137,8 119,2 Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás ,9 173,8 122,3 Oktatás ,3 191,9 110,0 Egészségügyi, szociális ellátás ,0 188,2 112,9 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,6 166,8 125, ,0 166,8 124,0 Információk, elérhetõségek: Módszertan judit.vida@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!