Kiskereskedelmi üzlethálózat, december 31.

Átírás

1 2009/69 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 69. szám június 12. Kiskereskedelmi üzlethálózat, A tartalomból 1 Az üzlethálózat a 1 Az üzlethálózat szerkezete 2 Az üzletek alapterülete 3 Gazdasági szervezetek 6 Területi jellemzõk 2008-ban tovább szûkült a hazai kiskereskedelmi üzletállomány, egy év alatt 4300-zal mérséklõdött az üzletek száma. A korábbi évek hasonlóan az üzlethálózatot az intenzív cserélõdés jellemezte, de az elõzõ években tapasztalt folyamatos alapterület-bõvülés helyett 2008 végére az országos eladótér nagyságában 229 ezer m 2 -es csökkenés mutatkozott. Az üzlethálózat a 2008 végén az országban üzlet mûködött, 3-kal kevesebb, mint 2007 végén, számuk 5-kal alatta maradt a négy évvel korábbi állapotnak. Az évekig tartó lassuló növekedési és a 2006-tól mutatkozó erõsödõ csökkenési ütem következtében az üzlethálózat nagysága még a 2001 végén mért szintet sem érte el. Az új és megszûnt kiskereskedelmi üzletek számának évenkénti alakulása Év Új üzlet, Megszûnt Cserélõdés, Üzletek számának a az elõzõ év viszonyítva db 1. tábla ,6 22,9 15, , ,9 24,2 15, , ,0 23,1 14, , ,6 22,8 13, , ,8 23,8 14, , ,0 24,5 14, , ,5 25,6 14, , ,6 24,8 13, , ,5 27,8 14, ,7 Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatot intenzív cserélõdés jellemzi ban új üzlet kezdte meg mûködését, 1900-zal több, mint az elõzõ évben, de ezzel párhuzamosan zárt be, 3000-rel több, mint egy évvel korábban. Az üzlethálózat szerkezete 2008-ban az újonnan megnyitott üzletek 29-át az élelmiszerüzletek, kétharmadát az iparcikk fõtevékenységû üzletek, a fennmaradó 5-át a gépjármûüzletek, töltõállomások tették ki. Az év közben megszûnt üzletek 32-a volt élelmiszer-, 64-a iparcikküzlet, a fennmaradó hányadot pedig a gépjármûüzletek, töltõállomások adták. Az üzlethálózatban végbemenõ intenzív cserélõdéssel 2008 folyamán az élelmiszer- és iparcikküzletek a és a gépjármûüzletek, töltõállomások 11-a cserélõdött ki. A cserélõdés az üzemanyagtöltõ állomásoknál volt a legkisebb (10-os), míg az iparcikküzleteken belül a használtcikk-üzleteknél volt a legnagyobb, ahol az üzletek egynegyede cserélõdött ki. Az új és a megszûnt üzletek száma 2008-ban 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0 É V T B K I H G Ü új megszűnt egyenleg É = Élelmiszerüzlet V = Vegyesiparcikk-üzlet T = Textil-, ruházati és lábbeliüzlet B = Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet K = Könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzlet I = Illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete H = Használtcikk-üzlet G = Gépjármű- és járműalkatrész-üzlet Ü = Üzemanyagtöltő állomás 1. ábra 2008 végén az üzletállomány 27-át az élelmiszer-, 65-át az iparcikküzletek tették ki, míg a gépjármûüzletek és töltõállomások részesedése 7 volt.

2 2 Kiskereskedelmi üzlethálózat, Statisztikai tükör 2009/69 Az élelmiszer fõtevékenységû üzlethálózaton belül eltérõ a vegyesüzletek és a szakosodott egységek számának alakulása. Míg az élelmiszer vegyesüzletek állománya évrõl évre csökkent, addig a szakosodott élelmiszereké viszonylag stabil maradt, illetve lassú növekedést mutatott. Az országos üzlethálózatban bekövetkezett közel fele az élelmiszer fõtevékenységû üzletek hálózatában következett be, így 2008 végére állományuk 2200-zal ra szûkült végén az élelmiszer vegyesüzletek a teljes élelmiszerüzlet-állományból 61-kal részesedtek, arányuk 2007 végé 3 százalékponttal csökkent, ezzel párhuzamosan az élelmiszer-szaküzletek részaránya a teljes élelmiszerüzlet-állományból egy év alatt ugyanennyivel emelkedett Az élelmiszer vegyes- és -szaküzletek számának évenkénti a 2. ábra A hazai iparcikk fõtevékenységû üzletek száma a vizsgált idõszakban tovább mérséklõdött, állományuk egy év alatt 2100-zal csökkent. Az iparcikk fõtevékenységû üzleteken belül az év folyamán közel 1000-rel esett a textil-, ruházati és lábbeliüzletek és 800-zal a könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzletek állománya. Ha nem is számottevõen, de bõvült a humán gyógyászati termékek üzleteinek hálózata végén a iparcikk fõtevékenységû üzlet hálózatából legnagyobb arányban (41-kal) a könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzletek, valamint (26-kal) a textil-, ruházati és lábbeliüzletek részesedtek. Az iparcikküzletek számának évenkénti a 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 Élelmiszer vegyesüzletek Élelmiszer-szaküzletek Vegyesiparcikk-üzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzlet Illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete Használtcikk-üzlet 3. ábra A gépjármûüzletek, jármûalkatrész-üzletek és töltõállomások hálózata 2008 végén egységbõl állt. Az év folyamán 1-kal gyarapodott a gépjármûüzlet-állomány, míg az üzemanyagtöltõ állomások száma 6-kal elmaradt az elõzõ évitõl. 2. tábla A kiskereskedelmi üzlethálózat szerkezete Üzlettípus Az üzletek alapterülete A kiskereskedelmi üzlethálózatban a 2006 ben végbemenõ állománymérséklõdés az országos eladótér bõvülésével és az átlagos alapterület növekedésével párhuzamosan ment végbe ban azonban az üzlethálózat alapterülete m 2 -rel csökkent, miközben az eladótér átlagos nagysága országos szinten elérte a 113 m 2 -t, mely 2 m 2 -rel volt nagyobb, mint 2007 végén. A az új és a megszûnt üzletek alapterületének alakulására vezethetõ vissza ban a megszûnt üzlet összesített alapterülete meghaladta a 2,9 millió m 2 -t, a ezer új üzlet alapterülete pedig a 2,7 millió m 2 -t. Ugyan emiatt országos szinten csökkent az alapterület nagysága, de mivel az új üzletek átlagos alapterülete 10 m 2 -rel nagyobb volt a megszûntekénél, ez végsõ soron az országos átlagos alapterület növekedését eredményezte. A kiskereskedelmi üzlethálózat eladóterének alakulása, december 31. a db Élelmiszerüzletek ,7 Hipermarket ,5 Egyéb élelmiszer vegyesüzlet ,5 Élelmiszer-szaküzlet ,4 Iparcikküzletek ,0 Vegyesiparcikk-üzlet ,4 Textil-, ruházati és lábbeliüzlet ,5 Bútor-, műszakicikk-, vasáruüzlet ,4 Könyv-, újság-, egyébiparcikk-üzlet ,8 Illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete ,4 Használtcikk-üzlet ,5 Összesen ,8 Gépjármű-, járműalkatrész-üzlet ,0 Üzemanyagtöltő állomás ,4 Összesen ,4 Mindösszesen ,7 db 3. tábla Megnevezés Alapterület, ezer m 2 összesen az előző időponthoz Átlagos alapterület, m 2 átlagosan az előző időponthoz

3 Statisztikai tükör 2009/69 Kiskereskedelmi üzlethálózat, végén az országos eladótér egynegyedén az élelmiszerüzletek, 58- án az iparcikküzletek, 17-án pedig a gépjármûüzletek és töltõállomások hálózata mûködött. Az élelmiszer fõtevékenységû egységek alapterületének alakulását alapvetõen befolyásolta az adott üzlet jellege. Az élelmiszer vegyesüzletek hálózatán belül jelentõs szerepet játszottak hipermarketek, bár az utóbbi években az újonnan átadott hipermarketek között jelentõs számban akadtak kisebb alapterületûek is, a 2008-ban nyitott hipermarketek az élelmiszer vegyesüzletek alapterületét így is m 2 -rel emelték meg. Ezzel párhuzamosan 2008-ban a többi vegyesüzlet alapterülete m 2 -rel szûkült. Így 2008 végén az élelmiszer vegyesüzletek összesített alapterületének 23-át a hipermarketek adták, 3 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az élelmiszer-szaküzletek száma az utóbbi két évben dinamikusan nõtt. Bár 2008-ban alapterületük nagysága 19 ezer m 2 -rel csökkent, az év végén az élelmiszer fõtevékenységû egységek alapterületébõl 16-kal részesedtek. Az élelmiszer fõtevékenységû üzletek számának és alapterületének megoszlása, december tábla Megnevezés Hipermarket 0,2 0,2 0,3 0,3 Egyéb élelmiszer vegyesüzlet 69,4 69,1 63,4 60,3 Élelmiszer-szaküzlet 30,4 30,7 36,3 39,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Alapterület Hipermarket 14,6 16,2 17,3 19,6 Egyéb élelmiszer vegyesüzlet 72,5 71,0 67,3 64,7 Élelmiszer-szaküzlet 12,8 12,8 15,4 15,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az iparcikküzletek összesített alapterületének nagysága 2008-ban m 2 -rel nõtt. Az alapterület e kategórián belül a legnagyobb mértékben az illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete ( m 2 -rel), valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletek ( m 2 -rel) hálózatában bõvült, míg a vegyesiparcikk-üzletek alapterülete m 2 -rel csökkent. A gépjármûüzletek és töltõállomások csoportjának alapterülete ban m 2 -rel csökkent. Miközben a gépjármû- és jármûalkatrész-üzletek számának növekedése ugyan az összesített alapterület m 2 -rel való bõvülését eredményezte, az üzemanyagtöltõ állomások (üzlet nélküli) alapterületének nagysága m 2 -rel szûkült. A kiskereskedelmi üzlethálózatban a különbözõ típusú üzletek egyre nagyobb alapterületen végzik tevékenységüket. Ezen belül is az élelmiszer vegyesüzletek, a bútor-, a mûszakicikk- és a vasáruüzletek, valamint a vegyesiparcikk-üzletek között találhatók olyan nagyobb alapterületû egységek, melyek az adott üzlettípus átlagos alapterületének alakulására jelentõs hatást gyakorolnak. Az élemiszerüzletek csoportjában az átlagos alapterület nagyságát a hipermarketek mozdítják el végén az élelmiszer vegyesüzletek átlagos alapterülete 141 m 2 volt, a hipermarketek nélkül ez mindössze 109 m 2. Az iparcikk fõtevékenységû üzletek közül magasan az átlag feletti (230 m 2 -es) () alapterülettel rendelkeztek a bútor-, mûszakicikk- és vasáruüzletek. Ezt követték a vegyesiparcikk-üzletek, melyek átlagos alapterülete 2008-ban mintegy 7-kal nõtt, és az év végén közel kétszerese volt az összes iparcikk fõtevékenységû üzlet átlagának. A gépjármûüzletek és üzemanyagtöltõ állomások csoportján belül a gépjármû- és jármûalkatrész-üzletek átlagos alapterülete emelkedett, míg az üzemanyagtöltõ állomásoké 4-kal elmaradt a 2007 végi szinttõl. A kiskereskedelmi üzletek összes és átlagos alapterülete üzlettípus szerint, Üzlettípus Összes alapterület ezer m 2 a 5. tábla Átlagos alapterület Gazdasági szervezetek 2008-ban a gazdasági szervezetek körében zajló intenzív mozgás mellett tovább csökkent a kiskereskedelmi üzleteket mûködtetõ vállalkozások száma. Ez idõszak alatt gazdasági szervezet nyitotta meg és zárta be üzleteit. Ez utóbbiak közül 1900 vállalkozás véglegesen megszüntette tevékenységét. Így 2008 végén a kiskereskedelmi üzlethálózatot vállalkozás mûködtette, 2700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A hazai kiskereskedelmi üzlethálózatot mûködtetõ vállalkozások a nemzetgazdaság szinte minden ágában képviseltetik magukat. Az üzlethálózatot üzemeltetõ vállalkozások közül a kiskereskedelembe tartozók száma évek óta csökkenõ tendenciát mutat ban a kiskereskedelmi és a jármû-, üzemanyag-kereskedelmi fõtevékenységû vállalkozások száma összesen 1700-zal, ra csökkent. E vállalkozások adták m 2 a Élelmiszerüzlet Hipermarket Egyéb élelmiszer vegyesüzlet Élelmiszer-szaküzlet Iparcikküzlet Vegyesiparcikk-üzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk-, vasáruüzlet Könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzlet Illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete Használtcikk-üzlet Összesen Gépjármű- és járműalkatrész-üzlet Üzemanyagtöltő állomás Összesen Mindösszesen

4 4 Kiskereskedelmi üzlethálózat, Statisztikai tükör 2009/69 az összes vállalkozás közel kétharmadát, és ugyanilyen arányban részesedtek a kiskereskedelmi üzletállományból is. Az ettõl eltérõ fõtevékenységû vállalkozások közül jelentõs számban mûködtettek üzletet az ipar és építõipar, a nagykereskedelem, az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás ágazatokba sorolt vállalkozások. A kiskereskedelmi üzletek száma az üzemeltetõ vállalkozás fõtevékenysége szerint, Vállalkozás főtevékenysége Kiskereskedelem, jármű- és üzemanyagkereskedelem Más főtevékenység 4. ábra 2008-ban az országos üzletállomány 4300-zal történõ csökkenésével szinte azonos mértékben mérséklõdött az egyéni vállalkozások üzleteinek száma is, míg a társas vállalkozások üzleteinek száma lényegében nem változott. Az idõszak végén az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 36,9-át az egyéni, 62,8-át a társas vállalkozások, 0,3-át pedig az egyéb szervezetek mûködtették végén úgy, mint egy évvel korábban az egyéni vállalkozások átlagosan 1,26 üzletet mûködtettek, míg egy társas vállalkozásra 1,68 üzlet jutott (ben ez az adat 1,69 volt) ábra Az egyéni és társas vállalkozások által mûködtetett üzletek számának évenkénti alakulása Élelmiszerüzletek Iparcikküzletek Gépjárműüzletek és töltőállomások A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetételében eltolódás mutatkozott az évek során. Az egyéni vállalkozások kiskereskedelemben való szerepvállalása folyamatosan csökkent, melynek következtében az országos üzletállomány egyre nagyobb hányada összpontosult a társas vállalkozásoknál. Ez a tendencia 2008-ban is megfigyelhetõ volt. Ez idõszak alatt az egyéni vállalkozások száma 3300-zal csökkent, ebbõl 1200 vállalkozás végleg megszûnt. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások köre közel hétszázzal bõvült, és a véglegesen megszûnt vállalkozások száma csak fele volt a véglegesen megszûnt egyénieknek végén a kiskereskedelmi üzleteket egyéni, társas vállalkozás és 300 egyéb nonprofit szervezet mûködtette ábra Az egyéni és társas vállalkozások számának évenkénti alakulása egyéni vállalkozások száma társas vállalkozások száma 0 egyéni vállalkozások üzleteinek száma társas vállalkozások üzleteinek száma Az egyéni vállalkozásoknak az élelmiszer-kiskereskedelemben való részvétele összességében ugyan évrõl évre csökkent, de ezen belül eltérõen alakult az általuk mûködtetett élelmiszer vegyes- és -szaküzletek száma. Az élelmiszerszaküzlet-állomány nagysága viszonylag állandónak tekinthetõ, míg a nagyobb alapterületû egységeket is magukba foglaló vegyes élelmiszer-üzletek és -áruházak körében részesedésük fokozatosan mérséklõdött. Hálózatuk 2008-ban 1700-zal ra csökkent, így év végén az országos élelmiszerüzlet-állományból való részesedésük 46-ról 45-ra esett vissza ban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett iparcikküzlet-hálózat 2600-zal szûkült, ezzel részesedésük az országos iparcikküzlet-hálózatból egy év alatt 37-rõl 36-ra mérséklõdött. Legnagyobb mértékben az egyébiparcikk- és a ruházati üzletek száma csökkent (900-zal, illetve 700- zal). Az iparcikküzlet-hálózat mûködtetésében azonban még így is jelentõs súlyt képviseltek. Legnagyobb arányban a virág- és a hobbiállateledelkereskedelemben vették részt, õk mûködtették az országban az e csoportba tartozó üzletek 65-át, de számottevõen (48-kal) részesedtek az ország használtcikküzlet-hálózatából is. Az egyéni vállalkozások legkisebb 6-os részesedése a hazai üzemanyagtöltõ állomások üzemeltetésében mutatkozott végén az egyéni és társas vállalkozások üzlethálózatának szerkezete eltérõ képet mutatott. Az egyéni vállalkozások üzlethálózatának egyharmadát az élelmiszerüzletek alkották, a társas vállalkozások esetében viszont csak közel egynegyedét. Az iparcikküzletek közül számottevõen a bútor-, mûszakicikk- és vasáruüzletek részesedése (9, illetve 15) tért el. A gépjármûüzletek és töltõállomások részaránya a társas vállalkozások üzletállományában több mint kétszerese volt az egyéniekének.

5 Statisztikai tükör 2009/69 Kiskereskedelmi üzlethálózat, 5 Az egyéni és társas vállalkozások üzlethálózatának szerkezete, 6. tábla egyéni társas egyéni társas Élelmiszerüzletek Hipermarket Egyéb élelmiszer vegyesüzlet Élelmiszer-szaküzlet Iparcikküzletek Vegyesiparcikk-üzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Könyv-, újság- és egyébiparcikk-üzlet Illatszer, humán és állatgyógyászati termékek üzlete Használtcikk-üzlet Összesen Gépjármű- és járműalkatrészüzlet Üzemanyagtöltő állomás Összesen Mindösszesen A hazai kiskereskedelmi üzlethálózatot még mindig az elaprózódottság jellemzi, bár évek óta a vállalkozások közül leggyakrabban az együzletes vállalkozások zárnak be végén országos szinten együzletes vállalkozás mûködött, az összes gazdasági szervezet több mint kétharmada. A 2 5 üzletesek száma az összes vállalkozás 31-át, míg az ennél több üzletesek a fennmaradó 2-ot tették ki. Ezen belül azonban az egyéni és társas vállalkozások aránya jelentõs eltérést mutatott Üzlettípus Üzletek száma, db megoszlása, A kiskereskedelmi üzletek száma üzletszám-kategóriák szerint, ábra 2008-ban a társas vállalkozások tovább bõvítették saját hálózatukat, vagy léptek be nagyobb hálózattal, ezáltal az év folyamán az együzletes társas vállalkozások száma 5800-zal csökkent. Míg 2007 végén a társas vállalkozások 73-ának volt egy üzlete, addig 2008-ra ez az arány 52-ra mérséklõdött. Õk üzemeltették a kiskereskedelmi üzlethálózat 23-át. A 2 5 üzletes társas vállalkozások száma egy év alatt 5800-zal emelkedett végén a társas vállalkozások 35-ának volt 2-5 üzlete, ezzel szemben ben még csak egynegyedének. E vállalkozások mûködtették az országos üzletállomány 26-át. Az ennél több üzletet mûködtetõ vállalkozások közül a 6 10 üzletesek köre bõvült a legnagyobb mértékben, számuk egy év alatt 500-zal nõtt. Bár e vállalkozások az összes gazdasági szervezet mindössze 1,2-át adják, õk mûködtetik az országos üzletállomány 4-át ban a 10-nél több üzletet üzemeltetõ társas vállalkozások száma mintegy 200-zal, üzleteik száma pedig 1000-rel gyarapodott. A társas vállalkozások és üzleteik száma, december 31. kategória Vállalkozások száma Üzletek száma 7. tábla Az egy vállalkozásra jutó üzletszám ,00 1, ,49 1, ,20 5, ,13 10, ,59 60,52 Összesen ,69 1,68 Ezzel párhuzamosan 2008 végén az egyéni vállalkozások 73-ának volt egy üzlete, 27-ának 2 5 üzlete, a fennmaradó 1 pedig 6 10 egységgel rendelkezett ban a kiskereskedelmi üzleteket mûködtetõ társas vállalkozások köre is on ment keresztül. Egy év alatt 6-kal bõvült a korlátolt felelõsségû vállalkozások száma, üzleteik száma azonban ennél alacsonyabb ütemben, csak 3-kal nõtt, míg a betéti társaságok és üzleteik száma egyaránt 5-kal csökkent végén a társas vállalkozásokon belül 3400 volt külföldi és többségében külföldi tulajdonú vállalkozás, 200-zal kevesebb, mint ben. Õk üzemeltették az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 6, ezen belül is az élelmiszer-hálózat 3, az iparcikküzlet-állomány 7 és a gépjármûüzletek, töltõállomások 8-át. Igen magas volt a külföldi és többségében külföldi tulajdonú vállalkozások üzleteinek aránya az iparcikküzleteken belül az országos illatszer- (21) és ruházati kiskereskedelemben (14). E vállalkozásokat a magyarországi kiskereskedelemben is a nagy hálózatok mûködtetése jellemezte. Míg 2008 végén országos szinten egy vállalkozásra 1,49 üzlet jutott, addig egy külföldi, többségében külföldi tulajdonban lévõ vállalkozás átlagosan 2,80 üzletet üzemeltetett. egyéni vállalkozások üzleteinek száma társas vállalkozások üzleteinek száma

6 6 Kiskereskedelmi üzlethálózat, Statisztikai tükör 2009/69 A társas vállalkozások és az általuk mûködtetett üzletek számának alakulása a vállalkozás jogi formája szerint, Jogi forma Vállalkozások száma 8. tábla Területi jellemzõk Az üzlethálózat szerkezete Hasonlóan a korábbi évek, az ország élelmiszer- és iparcikküzleteinek, valamint a gépjármûüzletek, töltõállomások hálózatának legnagyobb hányada 2008 végén is a közép-magyarországi régióban összpontosult. Itt koncentrálódott az élelmiszerüzletek 27-a, melyet Észak-Alföld követett 16-kal. Az országos élelmiszerüzlet-állományból legkisebb arányban (10 10-kal) a közép- és a nyugat-dunántúli régió részesedett. Az országos iparcikk fõtevékenységû üzletállományból a közép-magyarországi régió 32-ot képviselt, utána 15-kal Észak-Alföld következett, míg a legalacsonyabb részesedésû (10 10) a dunántúliakon kívül az északmagyarországi régió volt. A gépjármûüzletek, töltõállomások 29-a összpontosult Közép-Magyarországon és a Dél- és Észak-Alföldön. A többi régió ebbõl az üzlettípusból egyenként átlagosan kal részesedett. Az üzlethálózat régiónkénti szerkezetét vizsgálva 2008 végén a régiók üzletállományából az élelmiszerüzletek részesedése Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb (ezen belül a fõvárosban mindössze 23), Észak- Magyarországon pedig a legmagasabb (33). A többi régióban az élelmiszerüzletek aránya között alakult. A régiók kiskereskedelmi üzleteinek száma, száma Üzletek Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Szövetkezet Közkereseti társaság Betéti társaság Egyéb Összesen Élelmiszerüzlet 9. tábla Közép-Magyarország ebből Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen (db) Ellátottság alakulása Az elmúlt években az üzlethálózat bõvülése elsõsorban a fõvárosra és a városokra irányult, 2008-ban azonban a fõváros üzletállománya közel ezerrel csökkent. A mérséklõdés ellenére az év végén továbbra is itt koncentrálódott a kiskereskedelmi üzlethálózat 20-a, míg a Budapesten kívüli városokban mûködött az üzletállomány 61-a. Az országos üzlethálózatból 19-kal részesedõ kis lélekszámú községekben évek óta folyamatos üzletszámcsökkenés tapasztalható ban állományuk további ezerrel csökkent, így az idõszak végén az ország településeinek több mint 3-án már nem üzemelt kiskereskedelmi egység. A kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása, a település jogállása szerint, Település jogállása db 10. tábla 2008 végén Magyarországon tízezer lakosra átlagosan 157 kiskereskedelmi üzlet jutott. Annak következtében, hogy éves szinten az üzletállomány minden régióban nagyobb arányban csökkent, mint maga a népesség, a mutató már egy régióban sem érte el a 2007 végi állapotot. Mint a megelõzõ években, így 2008 végén is az ellátottság az országos átlagtól területenként jelentõsen eltérõ képet mutatott. Tízezer lakosra a fõvárosban jutott magasan a legtöbb üzlet, közel 18-kal meghaladva az országos átlagot. A régiók közül legtöbb üzlettel a lakosságszámhoz viszonyítva Dél-Dunántúl rendelkezett, míg az Észak-Magyarországon élõ lakosokra jutott a legkevesebb. A tízezer lakosra jutó üzletek száma, megoszlás, Lakosság Budapest Megyei jogú város Város Község Összesen megoszlása 2008 végén, db/fő 11. tábla Tízezer lakosra jutó üzletszám Iparcikküzlet Gépjárműüzlet, töltőállomás Összesen Lakosság országos átlagtól való eltérés Közép-Magyarország ,5-3,6 +7,1 ebből Budapest ,0-5,6 +27,6 Közép-Dunántúl ,5-5,7-12,9 Nyugat-Dunántúl ,4-7,8 +7,0 Dél-Dunántúl ,2-5,1 +9,8 Dunántúl ,1-6,2 +0,7 Észak-Magyarország ,9-1,9-18,6 Észak-Alföld ,1-3,3-2,3 Dél-Alföld ,4-4,8 +2,9 Alföld és Észak ,9-3,4-5,5 Összesen ,4-4,3

7 Statisztikai tükör 2009/69 Kiskereskedelmi üzlethálózat, végén az üzlethálózat szerkezetét a település népességnagyságkategóriája szerint vizsgálva megállapítható volt, hogy az egyes kategóriákban bár minden esetben az élelmiszer-, illetve az iparcikküzleteken belül a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-szaküzletek képviselték a két legnagyobb részarányt, részesedésük nagysága kategóriánként jelentõs különbségeket mutatott. A 2000 fõ alatti települések üzletállományának több mint felét ami az országos átlag (27) közel kétszerese az élelmiszerüzletek adták, míg 30-át az iparcikküzletek közül a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-szaküzletek tették ki. Itt volt a legalacsonyabb a gépjármûüzletek és töltõállomások (4) aránya. A 2000 fõ feletti településeknél kategóriánként fokozatosan csökken az élelmiszerüzlet-hálózat, a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-szaküzletek részaránya, így a lakos feletti településeken már az országos átlag alá csökkent, 22, illetve 25-ra. Ezzel párhuzamosan ez utóbbiban a legmagasabb (22) a textil-, ruházati és lábbeliüzletek részaránya. A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus és a település népességnagyság-kategóriája szerint, Kategória Iparcikküzlet 12. tábla Összesen Az üzletek cserélõdése 2008-ban a legtöbb üzletet az összes új üzlet 28-át a közép-magyarországi régióban nyitották meg, de ebben a régióban történt arányaiban a legtöbb üzlet bezárása is ban a legnagyobb mozgás Észak-Magyarországon mutatkozott, ahol az országos átlagnál 3,7 százalékponttal volt magasabb az üzletek cserélõdése. 13. tábla Új és megszûnt üzletek száma, 2008 Új Megszűnt ezer, db Cserélődés, Élelmiszerüzlet Gépjárműüzlet, töltőállomás Öszszesen az év végén Közép-Magyarország 6,5 7,5 13, ebből Budapest 3,9 4,9 12, Közép-Dunántúl 2,4 3,0 14, Nyugat-Dunántúl 2,7 3,5 15, Dél-Dunántúl 2,3 2,8 14, Dunántúl 7,4 9,3 14, Észak-Magyarország 3,1 3,4 18, Észak-Alföld 3,5 4,0 14, Dél-Alföld 3,0 3,6 13, Alföld és Észak 9,6 11,0 15, Összesen 23,5 27,8 14, A végbemenõ folyamatok 2008 végére az üzletállomány minden régióra kiterjedõ szûkülését okozták. Az országos üzlethálózatban kimutatott éves csökkenés 24-a a közép-magyarországi régióban történt, ezt követte Nyugat-Dunántúl 18-kal, míg a hálózatszûkülésbõl az észak-magyarországi régió részaránya volt a legalacsonyabb (5). Bár a közép-magyarországi régió dinamikus bõvülése a fõváros telítettsége miatt már 2006 végére megállt, de azt követõen is tartotta 30-os részesedését az országos kiskereskedelmi üzlethálózatból végén hasonlóan a korábbi évek a többi régió aránya között alakult. Ezen belül Dél- és Észak-Alföld 14 15, a többi régió pedig kal részesedett az országos üzletállományból. A kiskereskedelmi üzlethálózat a régiónként 14. tábla Változás az előző év végé viszonyítva Közép-Magyarország ebből Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Az üzletek alapterülete Bár 2008-ban minden régióban nyitottak nagy alapterületû hipermarketet vagy szakáruházat, amely összességében m 2 -rel növelte meg az országos alapterületállományt, az országos alapterületnagyság mégis m 2 -rel csökkent. Az alapterület nagyságának szûkülését alapvetõen a fõvárosban és a Dunántúlon végbemenõ folyamatok idézték elõ. Budapest eladóterének nagysága egy év alatt m 2 -rel csökkent, mely az országos mérséklõdésnek közel kétharmadát tette ki, a Dunántúl három régiójában az alapterület nagysága pedig összesen m 2 -rel csökkent, ez az országos mérséklõdés 40-ának felelt meg. Ezzel szemben az Alföld és Észak régióiban az összesített alapterület m 2 -rel bõvült. Mindezek ellenére 2008 végén továbbra is Közép-Magyarországon összpontosult az országos eladótér 30-a (a fõvárosban 18-a), míg a dunántúli régiók összesen 31-kal, Alföld és Észak régiói pedig 39-kal részesedtek ban Közép-Magyarország kivételével minden régióban emelkedett az üzletek átlagos alapterülete. A közép-magyarországi régióban mûködõ üzletek átlagos alapterületének csökkenését kizárólag a fõvárosi egységek átlagos alapterületének 1 m 2 -rel való mérséklõdése idézte elõ. A többi régió közül legnagyobb mértékben, 4 m 2 -rel a Dél-Alföldön és 3 m 2 -rel a Nyugat-Dunántúlon mûködõ üzletek átlagos alapterülete nõtt. Így 2008 végén a kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterülete a dél-alföldi régióban volt a legnagyobb, 7-kal meghaladva az országos 113 m 2 -es átlagot, ezt követte a nyugat-dunántúli régió, ahol az országos átlagnál 5-kal nagyobb alapterületû üzletek mûködtek. A legkisebb átlagos alapterülettel rendelkezõ üzletek a fõvárosban és Észak-Alföldön üzemeltek, 7 7-kal elmaradva az országos átlagtól.

8 8 Kiskereskedelmi üzlethálózat, Statisztikai tükör 2009/69 A kiskereskedelmi üzletek alapterületének alakulása régiónként 15. tábla Változás az előző év végé viszonyítva Összes alapterület Közép-Magyarország ebből Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Gazdasági szervezetek A megfigyelt idõszakban minden régióban csökkent az egyéni vállalkozások által mûködtetett üzletek száma, az éves szintû régiónkénti üzletszámcsökkenésbõl arányuk jelentõs eltérést mutatott. A Közép-Magyarországon bekövetkezett állományszûkülés 90-a (ebbõl a fõvárosé 57-a) az egyéni vállalkozások üzleteinek megszûnésére vezethetõ vissza, a nyugat- és dél-dunántúli régióban ez az arány kisebb (76 85) volt, a többi régióban nagyobb. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek régiók szerinti részesedése, a régiónkénti teljes üzlethálózatból, százalékpont Üzletek aránya (ezer m 2) 16. tábla az egyéni vállalkozók üzlethálózatából Közép-Magyarország 23,4-1,4 19,1-0,2 ebből Budapest 16,7-1,2 9,0-0,2 Közép-Dunántúl 41,8-2,2 11,4-0,2 Nyugat-Dunántúl 38,1-1,7 10,7-0,2 Dél-Dunántúl 41,0-1,3 11,3 +0,1 Dunántúl 40,3-1,8 33,4-0,3 Észak-Magyarország 43,6-2,1 12,8 +0,1 Észak-Alföld 45,4-1,7 18,3 +0,2 Dél-Alföld 45,0-1,7 16,5 +0,1 Alföld és Észak 44,8-1,8 47,5 +0,5 Összesen 36,9-1,7 100, végén az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek aránya a közép-magyarországi régió (19) után Észak-Alföldön volt a legmagasabb (18). A fõvárosban különösen csekély volt ez arány, mindössze 9. Bár országos szinten a vállalkozások száma jelentõsen csökkent, a részben, vagy egészében külföldi tulajdonban lévõ üzletek állománya számottevõen nem változott végén hálózatuk 49-a továbbra a közép-magyarországi régióban mûködött, míg a fennmaradó 4900 üzleten Dunántúl, továbbá Alföld és Észak nagyrégió osztoztak, közel fele-fele arányban. 17. tábla A részben, vagy egészében külföldi tulajdonban lévõ üzletek száma és megoszlása, Összes üzlet megoszlása, száma, db További információk: Módszertan: stadat-táblák: Térkép: Elérhetõségek: zsuzsanna.gyulavari@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: Külföldi tulajdonúak, százalékpont megoszlása aránya a régió üzletszámából Közép-Magyarország ebből Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!