TÁJÉKOZTATÓ második negyedévében Budapesten gyorsult, míg a községekben lassult a lakásárak éves dinamikája

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ 2018 második negyedévében Budapesten gyorsult, míg a községekben lassult a lakásárak éves dinamikája Budapest, október második negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 17,8 százalékról 20,2 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vizsgált időszakban a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb és az országos átlaghoz közeli 16,3 százalékos éves nominális drágulás volt mérhető. A községekben az országos átlagtól érdemben elmaradó, mindössze 11,8 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a második negyedévben nominális értelemben, amivel tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken tapasztalt lakásár-szint közti különbség második negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,5 százalékkal nőttek a lakásárak, míg éves nominális növekedési ütem 16,2 százalékot ért el, szemben az előző időszakban tapasztalt 16,8 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme 12,7 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. Valamennyi településtípus esetében lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző időszakhoz képest. Budapesten 2018 második negyedévében nominális alapon átlagosan 5,6 százalékkal drágultak a lakások, ami 1 százalékpontos mérséklődést jelent az előző negyedév dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem ugyanakkor érdemben gyorsult, a fővárosban mért 20,2 százalékos emelkedés 4 százalékponttal múlja felül az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. A vidéki városokban a második negyedévben 3,8 százalékkal drágultak a lakásárak az előző időszakhoz képest, ami elmarad a fővárosi negyedéves dinamikától, de meghaladja az országos növekedési ütemet. A községekben mind az előző negyedévhez képest, mind az országos átlagnál jelentősen visszafogottabb, összesen 30 bázispontos nominális lakásáremelkedés volt megfigyelhető. Ezzel az éves növekedési ütem mértéke is csak 11,8 százalékot ért el, ami lassulást jelent az előző negyedévekben tapasztalt dinamikához képest. Az idei év második negyedévében tapasztalt, az előző időszaknál mérsékeltebb negyedéves lakásár dinamika az ország valamennyi régiójában megfigyelhető volt. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb mértékű emelkedés a közép-dunántúli városok esetén volt tapasztalható (5,9 százalék). Ezt követték a dél-alföldi (5,6 százalék), az észak-magyarországi (4,5 százalék), a dél-dunántúli (3,9 százalék), az észak-alföldi (3,6 százalék) és a nyugatdunántúli (2,3 százalék) városok. Éves alapon is a közép-dunántúli városok mutatták a legerősebb dinamikát a második negyedévben (21,4 százalék), amelyet a dél-alföldi városok követtek (18,4 százalék); a növekedési ütem mindkét régióban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 3,5 százalékkal nőtt 2018 második negyedévében, ami 3,1 százalékponttal alacsonyabb az előző időszak növekedési üteménél. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex 1,8 százalékkal emelkedett a második negyedévben, ami szintén mérsékeltebb negyedéves dinamikát jelent. A hazai lakásárak éves növekedési üteme nominálisan 16,2 százalékot, míg reálértelemben 12,7 százalékot tett ki 2018 második negyedévében.

2 1. táblázat: A nominális MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált nominális MNB Budapest Városok Észak- Községek Dél- Dél- Észak- Nyugatlakásárindex Magyarorszáország Magyar- Alföld Alföld Előző negyedév = ,3 102,7 104,2 105,0 105,6 104,2 103,2 105,8 102,2 103,2 106, IV. 101,1 104,0,9,1 98,2 102,0 101,2 101,2 101,1 102,4 98,3 106,6 106,6 106,5 106,7 109,0 105,2 106,9 107,1 106,4 105,2 106, II. 103,5 105,6 103,8 105,6 103,9 103,6 104,5 105,9 97,5 102,3,3 Előző év azonos időszaka = ,6 113,9 114,9 118,0 116,2 113,0,1 116,3 115,9 113,6 114, IV. 114,6 115,6 113,3 114,6 113,2 113,3 109,5 114,7 112,9 114,0 116,9 116,8 117,8 116,3 115,3 117,4 115,8 115,8 117,5 117,3 115,5 116, II. 116,2,2 116,3 118,4 117,5 115,9 116,7 121,4 107,2 113,8 111,8 2. táblázat: A reál MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált reál MNB lakásárindex Budapest Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. Dél- Alföld Dél- Észak- Alföld Észak- Magyarország Magyarország Nyugat- Községek Előző negyedév = ,1 102,5 104,0 104,9 105,4 104,0 103,1 105,6 102,1 103,1 105, IV.,4 103,3,3 99,5 97,5 101,4,5,6,4 101,7 97,7 106,0 106,0 105,9 106,0 108,3 104,6 106,3 106,5 105,8 104,6 106, II. 101,8 103,9 102,1 103,9 102,3 101,9 102,9 104,2 96,0,7 98,7 Előző év azonos időszaka = ,8 111,1 112,1 115,0 113,3,2 107,4 113,4 113,1,8 111, IV. 112,2 113,2 111,0 112,2,9,9 107,2 112,3,6 111,7 114,4 114,6 115,5 114,1 113,0 115,2 113,5 113,6 115,2 115,0 113,3 114, II. 112,7 116,6 112,8 114,9 114,0 112,4 113,2 117,8 104,0,4 108,4 2/7

3 1. I. 1. I. MELLÉKLET ÁBRAKÉSZLET: 1. ábra: A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) Budapest Községek Városok 2. ábra: A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- 3/7

4 1. I. 1. I. 3. ábra: A reál MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) Budapest Községek Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4. ábra: A városokra vonatkozó reál MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4/7

5 19. I I I I I I I I I I. 0. I. 1. I. 5. ábra: Az aggregált nominális és reál MNB-lakásárindex (1 I. negyedév = ) Aggregált nominális MNB lakásárindex Aggegált reál MNB lakásárindex Megjegyzés: Az aggregált reál MNB lakásárindex fogyasztói árindexszel deflálva. 5/7

6 Módszertani megjegyzések az MNB-lakásárindexekhez: Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készültek. Az adatokat a 2015-ös vonatkozási évig a NAV, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosította az MNB részére. Az illeték adatbázis ki lett egészítve a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű adataival. Az MNB-lakásárindexek ún. hedonikus regressziós módszertan alkalmazásával készültek, az index értékei pedig negyedévpárokra bontott részmintákon készült becslések eredményeképp álltak elő. Az indexek becslése során kétlépcsős szélsőértékszűrésre került sor. Az első lépcső célja a hibás adatpontok azonosítása volt, majd utóbbiak elhagyásával a második lépcsőben egy statisztikai célú szűrés következett, mely a szélső és befolyásos értékek azonosítását és kiszűrését célozta. A Budapestre, Budapesten kívüli városokra, valamint a községekre vonatkozó részindexek külön modellspecifikáció alapján kerültek megbecslésre. A városokra vonatkozó lakásárindex először régiónként a negyedéves árváltozások alapján került összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Az egész országra vonatkozó aggregált MNB-lakásárindex először a budapesti, a városokra és a községekre vonatkozó indexek negyedéves árváltozásai alapján kerültek összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Mivel a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, így a KSH és az MNB által közzétett egész országra vonatkozó lakásárindex értékekben eltérés lehet. Részletes módszertani leírásért lásd. Banai Ádám Vágó Nikolett Winkler Sándor (2017): Az MNB lakásárindex módszertana, MNB-tanulmányok /7

7 MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG MNB-lakásárindex idősorok: Link a statisztikára Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) sajto@mnb.hu 7/7