SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

Átírás

1 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 28. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben további 633 milliárd Ft-tal, 1,8%-kal nőtt, így szeptember végén elérte a milliárd Ft-ot. A hitelek mérlegben szereplő nettó állománya 1,7%-kal, 300 milliárd Ft-tal emelkedett. Ezen belül a belföldi nem pénzügyi vállalatok nettó hitelállománya 4,0%-kal, a háztartásoké pedig 1,7%-kal nőtt. A nemteljesítő 3 hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban 8,8%-ról 7,9%-ra, a háztartási szektorban 12,9%-ról 12,4%-ra csökkent. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a félév végi 4,5%-ról 4,1%-ra tovább mérséklődött. I-III. negyedévben a hitelintézetek összesen 541 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató III. negyedévben ismét kismértékben nőtt, 21,5% volt szeptember végén. A belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya a teljes szektor mérlegfőösszegéhez viszonyítva III. negyedév végén 54,9% volt. A hitelintézeti szektorban jan. 1-én 14 hitelintézet tért át a magyar számvitelről a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS-ek) alkalmazására. Ezen intézmények 2017-től már az IFRS-ek szerint jelentik az adataikat, így az alábbi éves változások az áttérések számviteli hatását is tartalmazzák. A III. negyedév végi mérlegfőösszeg 7,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszak végi mérlegfőösszeget, a nettó hitelállomány pedig éves szinten 10,7%-kal nőtt. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 633 milliárd Ft-tal, 1,8%-kal nőtt, így a III. negyedév végén elérte a milliárd Ft-ot. A teljes hitelállomány mérleg szerinti értéke 1,7%-kal, milliárd Ft-ra emelkedett. Ezen belül mind a belföldi nem pénzügyi vállalatok, mind a háztartások nettó hitelállománya nőtt, előbbi 4,0%-kal, utóbbi 1,7%-kal. A kereskedési célú hitelek 4 nélkül a bruttó hitelállomány milliárd Ft volt szeptember végén (1. táblázat), ami 1,4%-kal haladja meg a félév végi állományt. A nemteljesítő hitelek aránya (1. táblázat) ezen belül tovább mérséklődött, 7,6%-ról 7,1%-ra. Ez az arány szektor szinten magyar számvitel szerint egy évvel korábban 12,8%, év végén pedig 10,8% volt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei között a nemteljesítő hitelek aránya 8,8%-ról 7,9%-ra mérséklődött (ez az arány szektor szinten magyar számvitel szerint III. negyedév végén még 14,0% volt). A háztartások nemteljesítő hiteleinek aránya szintén tovább csökkent, 12,4% volt a III. negyedév végén. (Egy évvel korábban, 2016 III. negyedév végén még 19,6% volt a ráta.) 1 A hitelintézetek hitel-, illetve betétállományának alakulását további részletezésben az előző hónap végén megjelent, a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló sajtóközlemény tovább részletezve tartalmazza: 2 A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3 A nemteljesítő kitettségek közé sorolandók a 90 napon túl késedelmes kitettségeken túl azon kitettségek is, amelyeknél feltételezhető, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kötelezettségeit szerződés szerint teljesíteni. 4 A kereskedési célú hitelek az összes hitel mindössze 0,1%-át teszik ki. 1

2 1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelei Állomány (bruttó értéken, Mrd Ft) Nemteljesítési arány (%) * * Hitelállomány összesen ebből: nemteljesítő ,8 10,8 10,0 7,6 7,1 Nem pénzügyi vállalatok ebből: nemteljesítő ,0 12,9 12,8 8,8 7,9 Háztartások ebből: nemteljesítő ,6 16,6 14,9 12,9 12,4 **01.01-től a nemteljesítő hiteleket bemutató táblázat a kereskedési célú hiteleket nem tartalmazza. A teljes bruttó késedelmes hitelállománya az előző év azonos időszak végéhez képest 34,4%-kal, milliárd Ft-ra csökkent, miközben III. negyedévben 4,3%-kal nőtt. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány jelentősen, 7,2%-kal mérséklődött a III. negyedévben. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes - kereskedési célú hitelek nélküli bruttó hitelállományon belül a I. félév végi 4,5%-ról III. negyedév végére 4,1%-ra csökkent. Az előző év III. negyedév végén még 8,1% volt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. A belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya (2. táblázat) további 3,4%-kal bővült a III. negyedévben, az előző év azonos időszak végéhez viszonyítva az éves növekedés 7,1% volt. A vállalati hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya 10,2%-kal nőtt a III. negyedévben a 90 napon belül késedelmes állomány növekedése miatt, de még így is éves szinten 27,2%-kal csökkent. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány a III. negyedévben további 7,1%-kal mérséklődött, éves szinten 40,9%-kal esett vissza. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 3,6%-kal, devizahiteleinek állománya pedig 3,2%-kal emelkedett. A késedelmes forint- és devizahitelek állománya az előző negyedévvel ellentétben - emelkedett a III. negyedévében, előbbi 7,5%-kal, utóbbi 15,3%-kal. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes állomány mind a forint-, mind a devizahiteken belül tovább csökkent, előbbi 8,2%-kal, utóbbi 5,3%-kal. A vállalati hiteleken belül a devizahitelek aránya érdemben nem változott, 43,6% volt. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban III. negyedévben 4,2%-ról 3,8%-ra tovább mérséklődött. Ezen belül a forint és devizahitel állomány minősége is tovább javult. 2. táblázat: A nem pénzügyi vállalati bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) * 09/ / / Vállalati hitelállomány (2.+3.) ,1 7,2 3,4 1.1 ebből: késedelmes állomány ,2-12,0 10, ebből: 90 napon túli állomány ,9-24,1-7,1 90 napon túli arány (%) 6,9 5,4 5,4 4,2 3,8 2. Forinthitelek ,4 5,3 3,6 2.1 ebből: késedelmes állomány ,8-7,7 7, ebből: 90 napon túli állomány ,0-18,8-8,2 90 napon túli arány (%) 6,7 5,4 5,4 4,7 4,1 3. Devizahitelek ,4 9,8 3,2 3.1 ebből: késedelmes állomány ,1-18,6 15, ebből: 90 napon túli állomány ,4-31,2-5,3 90 napon túli arány (%) 7,2 5,5 5,4 3,7 3,4 4. Devizahitelek aránya (%) 41,5 42,6 42,5 43,7 43,6 *IFRS-re áttért hitelintézetek esetében IFRS szerinti adattal.

3 A késedelmes háztartási hitelállomány 0,2%-kal, milliárd Ft-ra mérséklődött a III. negyedévben (3. táblázat). A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány a III. negyedévben 6,7%-kal, éves szinten az előző év azonos időpontjához képest pedig 46,2%-kal 5, 490 milliárd Ft-ra csökkent. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya a teljes háztartási hitelállományban a félév végi 9,2%-ról 8,5%-ra mérséklődött. A forint hiteleken belüli arány 9,1%-ról 8,4%-ra csökkent. A forintosított lakossági deviza jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt egy évben, III. negyedév végén 17,3% volt, míg az előző év azonos időszak végén még 25,7% volt ez az arány. A háztartási hitelállományon belül a devizahitelek aránya továbbra is rendkívül alacsony, 0,7%, mely állomány 40 milliárd Ft-ot tett ki szeptember végén. 3. táblázat: A háztartási bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) * 09/ / / Háztartási hitelállomány ,3 3,0 1, ebből: késedelmes állomány ,3-10,3-0,2 ebből: 90 napon túli állomány ,2-19,2-6,7 90 napon túli arány (%) 15,8 12,7 10,9 9,2 8,5 Háztartások lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelei ,0-2,1 1,4 ebből: 90 napon túli állomány ,0-26,7-5,8 90 napon túli arány (%) 16,9 13,6 11,2 9,0 8,4 Forintosított lakossági deviza jelzáloghitelek ,6-17,5-7,5 ebből: 90 napon túli állomány ,2-27,2-11,0 90 napon túli arány (%) 25,7 22,5 19,6 18,0 17,3 *IFRS-re áttért hitelintézetek esetében IFRS szerinti adattal. Az átstrukturált hitelállomány III. negyedévben további 2,7%-kal csökkent, így 823 milliárd Ft-ot tett ki a III. negyedév végén. Az előző év azonos időszakának végéhez viszonyítva 58,2%-os volt az éves visszaesés, amelybe a portfolió tisztításokon túl a szabályozási változás is jelentős szerepet játszott. 6 A bruttó hitelállományban az átstrukturált hitelek aránya a félév végi 4,5%-ról tovább mérséklődött, 4,4%-ot tett ki szeptember végén. Az átstrukturált hitelállományon belül az újra késedelmes hitelek állománya a III. negyedévben 1,2%-kal nőtt, de az előző év azonos időpontjához képest még így is 55,2%-os a visszaesés a késedelmes átstrukturált hitelállományon belül. Az átstrukturált hitelek 54,5%-át háztartási hitelek, 34,4%-át nem pénzügyi vállalati hitelek tették ki a III. negyedév végén. Egy évvel korábban az átstrukturált hitelek 73,4%-a kapcsolódott a háztartásokhoz. 5 A csökkenés a csoporton belüli és kívüli követeléskezelő szervezetek (pénzügyi vállalkozások) irányába történő eladások hatását is tartalmazza. 6 Az átstrukturált fogalom január 1-től megváltozott. A előtti szigorúbb rendelkezés szerint ebben a kategóriában kellett nyilvántartani az átstrukturált kitettségeket a követelés lejártáig (gyűjtőszámlahiteleket és kapcsolódó devizahiteleket/forintosított hiteleket is). A január 1-től hatályos 39/2016 (X.11.) MNB rendelet 6 szerint azonban a hitelintézeteknek lehetőségük van bizonyos feltételek teljesülése esetén az átstrukturált minősítés megszüntetésére. A 39/2016 (X.11.) MNB rendelet elérhető a következő linken: 3f 3

4 4. táblázat: Hitelintézetek átstrukturált hitelállománya Állomány (Mrd Ft) Változás (%) Arány az összes átstrukturált %-ában 09./ / 06. Hitelállomány (bruttó) ,7 1,4 1. Átstrukturált hitelek ,2-2,7 100,0 100,0 100,0 ebből: késedelmes ,2 1,2 41,2 42,5 44,2 90 napon belül ,4 17,5 14,4 14,7 17,7 90 napon túl ,8-7,5 26,8 27,8 26,5 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ,1-1,8 18,9 34,1 34,4 1.2 Háztartások ,9-2,6 73,4 54,5 54,5 *01.01-től az átstrukturált hiteleket bemutató táblázat a kereskedési célú hiteleket nem tartalmazza. I-III. negyedévben a hitelintézetek összesen 541 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el, amely a évi részben IFRS szerinti (továbbiakban: összehasonlító 7 ) eredmény I-III. negyedévre vetített időarányos részénél mintegy 25%-kal magasabb. A 96 hitelintézetből 55 hitelintézet 551 milliárd Ft nyereséget, a többi hitelintézet pedig 10 milliárd Ft veszteséget könyvelt el I-III. negyedévben. Ezen belül a hitelintézeti fióktelepeknek 34 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. A I-III. negyedévi kamateredmény 1%-kal, míg a jutalékeredmény 7%-kal volt több az előző év azonos időszaki időarányos (összehasonlító) értéknél. Egyes jelentős eredménytételek eltérő besorolása, valamint a két számviteli rendszer eltérő értékelési és realizálási elvei miatt a további eredménytételek nem összehasonlíthatók az előző év azonos időszaki adataival. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 140 milliárd Ft-tal növelte az idei I-III. negyedévben a hitelintézetek eredményét, azaz szektorszinten nettó visszaírás történt. 5. táblázat Hitelintézetek eredménytételei (Mrd Ft) (tény) Összehasonlító (becsült) (tény) Változás I-III. n.é.- I-III.n.é. Összehasonlító 1. Kamateredmény Nem kamateredmény ebből: jutalékeredmény ebből: egyéb nem kamateredmény Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény ( ) * A I-III. negyedévi becsült adatok számítása: a magyar számvitel (HAS) szerinti I-III. negyedéves eredmény és a teljes éves eredmény arányával arányosításra került a évi IFRS és magyar számvitel szerinti együttes eredmény. A görgetett módszerrel számolt éves átlagos 8 eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végéhez képest kismértékben növekedett, 1,6%-ról 1,8%-ra, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 15,2%-ról 16,3%-ra emelkedett. 6. táblázat: A hitelintézetek jövedelmezőségi mutatói (%) III I. n.év I. félév n.év ROA -0,7% -0,3% 0,4% -1,5% 0,1% 1,6% 1,5% 1,6% 1,8% Adózás előtti ROE -8,3% -3,0% 3,9% -16,1% 1,1% 15,5% 14,3% 15,2% 16,3% 7 Részben IFRS szerinti. 8 A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 13. pontjában található. 4

5 A hitelintézetek tőkeellátottsága érdemben nem változott az idei III. negyedévben. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató III. negyedév végén 21,5% volt. A negyedév során a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 1,6%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük ennél nagyobb mértékben, 1,9%-kal bővült. A szavatoló tőke elemei között az elsődleges alapvető tőke aránya továbbra is magas, 90% feletti. 7. táblázat: A hitelintézetek tőkemegfelelése Szavatoló tőke (mrd Ft) Ebből: elsődleges alapvető tőke (CET 1) Elsődleges alapvető tőke aránya (%) 90,1% 90,7% 91,5% 91,2% 90,6% 4. Teljes kockázati kitettségérték (mrd Ft) Pillér I Teljes tőkemegfelelési mutató (%) (1./4.) 20,4 21,1 21,3 21,4 21,5 6. Pillér I. CET1 tőkemegfelelési mutató (CET1) (%) 18,4 19,2 19,5 19,6 19,5 A belföldi irányítású hitelintézetek konszolidált szemléletű 9 mérlegfőösszegének aránya a teljes mérlegfőösszeghez viszonyítva III. negyedévben ismét nőtt, szeptember végén közel 55% volt. 8. táblázat: A hitelintézetek tulajdonosi szerkezetének alakulása irányítás alapján Belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) Külföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) ,2 44,7 47,5 54,7 55,5 54,7 54,1 54,4 54,9 57,8 55,3 52,5 45,3 44,5 45,3 45,9 45,6 45,1 MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG Részletes táblázatok: Táblázatok Módszertani anyagok: Módszertani megjegyzések Elérhetőség: MNB Kommunikációs osztály sajto@mnb.hu Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 16. pontjában található. 5