SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

Átírás

1 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III I III I III I III I III I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 215. I. negyedév Budapest, 215. május A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,9 át tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,2 át érte el 215 első negyedévének végén. Az adósságot az első negyedévben a nettó adósságfelvétel 897 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 44 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 át érte el Az államháztartás nettó finanszírozási képessége (nettó pénzügyi megtakarítása) a GDP ában az adott negyedév adata az utolsó négy negyedév adata A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,9 a (-61 milliárd forint) volt. 215 első negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP -,8 át tette ki (-61 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 215 első negyedévének végén a GDP 77,2 a volt (24976 milliárd forint). Az adósság növekedéséhez az első negyedévben a nettó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult

2 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III I III I III I III I III I. hozzá, aminek hatását a forint erősödése 44 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (23315 milliárd forint) a GDP 72,1 át tette ki 215 első negyedévének végén Az államháztartás "maastrichti " adóssága és nettó tartozása+ a GDP ában nettó tartozás bruttó adósság +Az államháztartás "maastrichti" adóssága egyenlő az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, az egyéb tartozásokat (AF.8) nem tartalmazó adósságával. A nettó tartozás a nettó pénzügyi vagyon (az összes pénzügyi eszköz és az összes kötelezettség különbsége piaci értéken) ellentétes előjelű adata. A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. 215 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 134 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentős mértékben nőtt a jegybanknál elhelyezett betétállomány, aminek forrását döntően a megnövekedett rövid lejáratú értékpapír- és hitelállomány adta. A betétnövekedés hatását részben ellensúlyozta a pénzügyi derivatívák csökkenése. Kötelezettség oldalon jelentős kincstárjegy-kibocsátás történt, amit elsősorban a hitelintézetek és a háztartások vásároltak. Ugyancsak megnövekedett a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekből fakadó rövid lejáratú hitelállomány is. A rövidlejáratú adósságelemek állománynövekedésével szemben a hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállomány tranzakcióból eredő változása minimális volt. A jelentős belföldi államkötvénykibocsátás és a nagymértékű külföldi devizakötvény visszavásárlás együttesen kismértékben csökkentették a hosszú lejáratú kötelezettségeket, míg a hosszú lejáratú hitelfelvétel enyhén növelte azt. A központi kormányzat egyéb kötelezettségei jelentős mértékben csökkentek, ehhez elsősorban a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítói és adótartozások valamint az EU-val szembeni kötelezettségek mérséklődése járult hozzá. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 59 milliárd forint volt az első negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, és kisebb mértékben csökkentek egyéb pénzügyi eszközeik. Kötelezettség oldalon egyéb tartozásaik mutattak számottevő növekedést, elsősorban a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások vonatkozásában. 2

3 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III I III I III I III I III I. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 14 milliárd forint volt. Eszközeik közül kismértékben nőttek kincstári betéteik, míg a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik csökkentek. Kötelezettségeik terén a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítói tartozások mutattak érdemi csökkenést. 15 A háztartások nettó finanszírozási képessége (nettó pénzügyi megtakarítása) a GDP ában az adott negyedév adata az utolsó négy negyedév adata A 215 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 215 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 a (2425,3 milliárd forint) volt. 215 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (131,4 milliárd forint) a negyedéves GDP 13,7 át tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves nettó finanszírozási képességét az érintett ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány csökkenése és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozták meg első negyedévében a háztartások eszközeit tekintve a likvid, rövid lejáratú pénzügyi instrumentumokba történő felhalmozás tovább folytatódott. Meghatározó mértékben emelkedett a készpénz, a folyószámla betétek és az éven belüli lejáratú állampapírok állománya. A korábbi negyedévekben tapasztalt nagyarányú befektetésijegyvásárlás mérséklődött. Jelentős mértékű volt továbbá a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb munkabérkövetelések tranzakcióból eredő emelkedése. Csökkenés mutatkozott a lekötött betétek, a tőzsdén jegyzett vállalatokban történő részesedésvásárlás és az adójellegű, valamint az Európai Unióval szembeni támogatáskövetelések esetében. Az eszköz oldali pénzügyi derivatívák kiemelkedő mértékű negatív tranzakciója döntően a jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításának hatását, a jogszabályban meghatározott árfolyam és az MNB hivatalos árfolyama között elszámolt különbségét mutatja. A kötelezettségek közül a hiteltartozások 1 Az elszámolás és az OBA-kártalanítás részleteiről a jelen sajtóközlemény Módszertani megjegyzések része nyújt tájékoztatást. 3

4 devizanem szerinti átrendeződése szintén a forintosítás hatását tükrözi. Az egyéb kötelezettségek csökkenését az adótartozások adókövetelésekkel párhuzamos csökkenése, illetve a családtámogatások előrehozott kifizetései magyarázzák. *** Az előzetes pénzügyi számlák részletes adatai az MNB honlapján a Statisztika/Statisztikai adatok, információk/adatok, idősorok/xii. A nemzetgazdaság pénzügyi számlái/az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái útvonalon érhetők el. A nemzetgazdaság szektorait teljes körűen bemutató, 215 első negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák 215. június 3-án kerülnek publikálásra. Táblázatok Az államháztartás és a háztartás szektor főbb adatai I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év A nettó finanszírozási képesség negyedéves adatai, milliárd forint Államháztartás (S.13) Háztartások (S.14) A nettó finanszírozási képesség négy negyedéves adatai (az adott negyedévvel záruló egy év adata), milliárd forint Államháztartás (S.13) Háztartások (S.14) Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a negyedév végén, milliárd forint Államháztartás (S.13) Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságának negyedéves változása, milliárd forint adósság változása ebből: tranzakció átértékelődés egyéb volumenváltozás I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év A negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP ában Államháztartás (S.13) -3, -1,7-1,3-3,3-2,9-2,1-2,9-2, -3,4-3,4 -,5-2,8 -,8 Háztartások (S.14) 4,7 4,8 4,4 6,8 5,3 5, 3,1 6,6 7,1 5,7 4,4 6,7 13,7 A négy negyedéves nettó finanszírozási képesség a négy negyedéves GDP ában Államháztartás (S.13) -4,8-3,9-3,2-2,3-2,3-2,4-2,8-2,5-2,6-2,9-2,3-2,5-1,9 Háztartások (S.14) 5,1 5,3 5,6 5,2 5,3 5,4 5, 5, 5,5 5,6 5,9 5,9 7,5 Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP ában a negyedév végén Államháztartás (S.13) 79,5 78,2 77,8 78,5 81,3 79,9 78,4 77,3 82,3 82,7 8, 76,9 77,2 *** 4

5 Módszertani megjegyzések 1. Hitelintézeti végelszámolások és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártérítése 215 első negyedévében 4 hitelintézet végelszámolása miatt az ügyfelek hitelintézettel szembeni követelései és kötelezettségei egyéb volumenváltozással szűntek meg a statisztikákban a korábbi negyedévek eseteihez hasonlóan. A háztartások esetében a betétek megszűnése az első negyedévben 94, a hiteltartozások kivezetése 27 milliárd forint egyéb volumenváltozást okozott a pénzügyi számlákban. Az OBÁ-tól kapott kártérítés összege tőketranszferként került elszámolásra a nemzeti számlákban, ami növelte a háztartások nettó finanszírozási képességét. A megszűnő hitelintézetek hitelköveteléseinek fele leírásra került a pénzügyi számlákban, a fennmaradó rész a háztartások nem pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló hiteltartozásaként jelenik meg a jövőbeni értékesítésig vagy megszűnésig. Tehát a háztartásoknak 14 milliárd forint hiteltartozása képződött egyéb volumenváltozással a nem pénzügyi vállalati szektorba átsorolt hitelintézetekkel szemben. 2. A deviza-jelzáloghitelek árfolyamrögzítésének, forintosításának és elszámolásának hatása a statisztikára A lakossági jelzálog fedezetű devizahitelek a tényleges forintra váltásukig a devizahitelek között az MNB hivatalos árfolyamán átszámított forintértéken szerepelnek a jegybanki statisztikákban. Az árfolyamrögzítés hatása a tényleges forintra váltásig pénzügyi intézményekkel szembeni pénzügyi derivatívaként jelenik meg a háztartások pénzügyi követelései között. A derivatíva értéke megegyezik az érintett hitelállomány piaci devizaárfolyamon és a rögzített devizaárfolyamon kimutatott forint értékeinek különbségével. A forintosításban érintett devizahitelek forintra váltása tranzakcióként került elszámolásra a pénzügyiszámlastatisztikában, összhangban a monetáris statisztikával. A háztartások hitelállományának forintosításból származó csökkenése megegyezik a piaci devizaárfolyamon és rögzített devizaárfolyamon kimutatott hitelállományok különbségével. Ugyanekkora összeggel csökkent a forintosítás során a háztartások hitelintézetekkel szembeni derivatívakövetelése, ezáltal a forintosításnak nem volt hatása a háztartások nettó finanszírozási képességére. Az első negyedévben a háztartások hitelállományának az elszámolásból származó csökkenése tranzakcióként került elszámolásra a pénzügyi számlákban. A hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszközei tranzakcióból eredően növekedtek az elszámolás miatt. Ezek a tranzakciók növelték a háztartások nettó finanszírozási képességét, ennek mértéke azonban nem különíthető el a pénzügyi számlák adataiból. 3. Az államháztartás 215. I. negyedévi adataihoz kapcsolódó bizonytalanságok Az előzetes pénzügyi számlák adatainak összeállításához még nem álltak rendelkezésre teljes körűen a központi költségvetési szervek és helyi önkormányzatok mérlegjelentései, ezért az államháztartás egyes követelései és kötelezettségei meghatározásában ezek az adatok egyelőre nem kerültek közvetlenül felhasználásra, hanem szakértői becslések alapjául szolgáltak. A becslésekben érintett instrumentumok az adott kölcsönök, a kereskedelmi hitelek és előlegek, illetve az egyéb követelések és egyéb kötelezettségek. Ezek az adatok (és ezáltal a szektor nettó finanszírozási képessége) a későbbi adatközlésekben változhatnak. 5

6 4. A háztartások 215. első negyedévi adataihoz kapcsolódó bizonytalanságok A 215 első negyedévére vonatkozó előzetes adatok összeállítása során becsléseket alkalmaztunk egyes követelések (döntően munkabér-követelések), illetve az államháztartással szemben fennálló kötelezettségek meghatározására. A háztartások külföldi pénzügyi eszközeinek megfigyelése nem teljes körű, ezért a háztartási szektor külföldi pénzügyi megtakarításaira vonatkozó adatok bizonytalanságokat tartalmaznak a pénzügyi számlákban. A jövőbeni publikációk során a becsült értékek változhatnak, illetve a későbbiekben beérkező tényadatok válthatják fel azokat. Hivatkozások: Adatok Módszertani kézikönyv Módszertani megjegyzések Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) info@mnb.hu MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG 6