SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Átírás

1 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, június 15. A hitelintézetek mérlegfőösszege a végi adatokhoz képest I. negyedévben 1,9%-kal tovább nőtt, így az I. negyedév végén elérte a milliárd Ft-ot. A hitelállomány mérleg szerinti (nettó) értéke 1,2%-kal növekedett, március végén milliárd Ft-ot tett ki. A nemteljesítő 3 hitelek aránya az I. negyedévben tovább mérséklődött, 6,5%-ról 5,8%-ra, mivel a bruttó hitelállomány 1,0%-os további bővülése mellett a nemteljesítő hitelállomány 11,2%-kal (139 milliárd Ft-tal) visszaesett. A nemteljesítő hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban 7,1%-ról 6,4%-ra, a háztartási szektorban pedig 10,9%-ról 9,2%-ra javult. Az átstrukturált hitelek aránya 3,9%-ról 3,5%-ra csökkent I. negyedévben a hitelintézetek 172 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató I. negyedév végén 22,5%, míg egy évvel korábban 21,1% volt. A belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya a teljes szektor mérlegfőösszegéhez viszonyítva érdemben nem változott, 55,5% volt az I. negyedév végén. A hitelintézeti szektorban 2017-től 14 hitelintézet, 2018-tól pedig további 25 hitelintézet tért át a magyar számvitelről az EU által befogadott nemzetközi beszámolási standardok (továbbiakban: IFRS-ek) alkalmazására, így a szektor összes eszközállományának már 86 %-át az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetek adják. 21 hitelintézet továbbra is a magyar számvitelt alkalmazza. Az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetek január 1-től áttértek az új IFRS 9 standard alkalmazására, mely jelentős változást indukál a pénzügyi instrumentumok besorolási és értékelési szabályrendszerében, valamint új, a várható veszteségen alapuló értékvesztési modellt vezet be. A I. negyedévi pénzügyi adatok ebből következően a számviteli változás hatását is tartalmazzák. Az idősorban e hatás elkülönítésére néhány esetben ahol ez rendelkezésre áll - az év végi adatok mellett a jan. 1-i nyitó adatokat is szerepeltetjük. Ahol a szabályozási hatás jelentős, ott ezt a sajtóközleményben is külön jelezzük. A hitelintézetek mérlegfőösszege a végi adatokhoz képest I. negyedévben 1,9%-kal tovább nőtt, így az I. negyedév végén elérte a milliárd Ft-ot. Az eszközökön belül a legnagyobb hányadot (49,5%- ot) képviselő hitelállomány könyv szerinti értéke 1,2%-kal növekedett I. negyedévben, március végén milliárd Ft-ot tett ki. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a mérlegfőösszeg 7,2%-kal, a nettó hitelállomány pedig 7,5%-kal emelkedett. A jegybanki és bankközi betétek állománya az idei I. negyedévben további 11,2%-kal, 3 ezer milliárd Ft alá csökkent (2 991 milliárd Ft), miközben az értékpapírok állománya 2,1%-kal, 10 ezer milliárd Ft fölé emelkedett ( milliárd Ft). Így az értékpapírok részaránya az összes eszközön belül 27%-ról 28%-ra nőtt. 1 A hitelintézetek hitel-, illetve betétállományának alakulását további részletezésben az előző hónapban megjelent, a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló sajtóközlemény tartalmazza: 2 A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített előzetes egyedi, nem konszolidált banki adatokat tartalmazzák. A számviteli átállás miatt ezek az adatok nagyobb mértékben kerülhetnek a későbbiek során módosításra. 3 A nemteljesítő kitettségek közé sorolandók a 90 napon túl késedelmes kitettségeken túl azon kitettségek is, amelyeknél feltételezhető, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kötelezettségeit szerződés szerint teljesíteni. 1

2 A források összetételében jelentős változás nem volt, az ügyfélbetétek állománya egy év alatt 11,6%-kal, az első negyedévben 1,9%-kal nőtt, és a források 56 %-át teszi ki. Az IFRS átállás nemcsak a mérlegtételek könyv szerinti értékét, hanem a bruttó értéket is módosította, csakúgy, mint év elején az akkor áttérő 14 hitelintézet esetében. Az IFRS-re átállók forintosított háztartási hitelállományára csökkentő hatást gyakorolt az idei év elején is, hogy az IFRS-ek alapján a forintosított hitel új hitelként mutatandó ki (kezdeti értékvesztés nélkül). A bruttó hitelállományok alapján számított hitelkockázati arányszámok I. negyedévi alábbi változásai tartalmazzák ezt a hatást is. A nemteljesítő hitelek aránya (1. táblázat) az I. negyedévben tovább mérséklődött, 6,5%-ról 5,8%-ra, mivel a bruttó hitelállomány 1,0%-os további bővülése mellett a nemteljesítő hitelállomány 11,2%-kal (139 milliárd Fttal) esett vissza. 4 A főbb szektorokat tekintve a belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya további 2,2%-kal bővült az I. negyedévben, miközben a nemteljesítő vállalati hitelállomány 8,1%-kal csökkent, így a nem pénzügyi vállalatok hitelei között a nemteljesítő hitelek aránya az év végi 7,1%-ról 6,4%-ra mérséklődött (ez az arány egy évvel korábban még 10% feletti, 10,3% volt). A háztartások nemteljesítő hiteleinek aránya 10,9%-ról 10% alá, 9,2%-ra csökkent március végére, mivel a bruttó háztartási hitelállomány 0,7%-os csökkenésénél a nemteljesítő háztartási hitelállomány nagyobb mértékben, 16,0%-kal csökkent. év azonos időszakában még 15% körül volt a nemteljesítési arány. 1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelállományai Állomány (bruttó, mrd Ft) Nemteljesítési arány (%) 1. Hitelállomány összesen ebből: nemteljesítő ,0 6,5 5,8 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ebből: nemteljesítő ,3 7,1 6,4 1.2 Háztartások ebből: nemteljesítő ,9 10,9 9,2 A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes bruttó hitelállományon belül a év végi 3,7%-ról 3,2%-ra csökkent. A főbb szektorokat tekintve a vállalati hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya 5,4%-kal emelkedett 450 milliárd Ft-ra. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes vállalati hitelállomány csupán kismértékben, 1,2%-kal növekedett. Mivel a teljes bruttó vállalati hitelállomány ennél nagyobb mértékben (2,2%) nőtt, így a nem pénzügyi vállalati szektorban a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya I. negyedévben 3,3%-ról 3,2%-ra tovább mérséklődött. Egy évvel korábban az arány még 5,0%-ot tett ki. Mivel a forinthitelek állománya jobban növekedett (3,3%-kal) a vállalati devizahiteleknél (0,7%-kal), így a vállalati hiteleken belül a devizahitelek aránya 43,7%-ról 43,1%-ra csökkent. A 90 napon túl késedelmes állomány mind a forint-, mind a devizahiteleken belül nőtt, előbbi 1,4%-kal, utóbbi 0,9%-kal. 4 A csökkenés a csoporton belüli és kívüli követeléskezelő szervezetek (pénzügyi vállalkozások) irányába történő eladások hatását is tartalmazza. 2

3 2. táblázat: A nem pénzügyi vállalati bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) Vállalati hitelállomány (2.+3.) ,3 2,2 1.1 ebből: késedelmes állomány ,9 5, ebből: 90 napon túli állomány ,3 1,2 90 napon túli arány (%) 5,0 3,3 3,2 2. Forinthitelek ,5 3,3 2.1 ebből: késedelmes állomány ,1 7, ebből: 90 napon túli állomány ,5 1,4 90 napon túli arány (%) 5,2 3,5 3,4 3. Devizahitelek ,4 0,7 3.1 ebből: késedelmes állomány ,6 1, ebből: 90 napon túli állomány ,4 0,9 90 napon túli arány (%) 4,7 2,9 2,9 4. Devizahitelek aránya (%) 42,7% 43,7% 43,1% Miközben a teljes bruttó háztartási hitelállomány kismértékben, 0,7%-kal apadt milliárd Ft-ra (3. táblázat), a késedelmes háztartási hitelállomány jelentősen, 12,2%-kal tovább mérséklődött 803 milliárd Ft-ra az I. negyedév végére. Éves szinten 28,0%-kal csökkent a késedelemben lévő háztartási hitelek állománya. Ebből a 90 napon túl hátralékos háztartási hitelállomány az I. negyedévben közel egyötödével, 18,7%-kal, éves szinten pedig 40,6%-kal, 354 milliárd Ft-ra csökkent. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya így a teljes háztartási hitelállományban az előző év végi 7,6%-ról 6,2%-ra mérséklődött. A forintosított lakossági deviza jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya ismét csökkent, a év végi 16,5%-ról 12,2%- ra, míg egy évvel korábban 19,2% volt. A háztartási hitelállományon belül a devizahitelek aránya továbbra is 1 % alatti, mindössze 38 milliárd Ft-ot tett ki az I. negyedév végén. 3. táblázat: A háztartási bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) Háztartási hitelek összesen ,3-0,7 ebből: késedelmes állomány ,0-12,2 ebből: 90 napon túli állomány ,6-18,7 90 napon túli arány (%) 10,6 7,6 6,2 1.1 Háztartások lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelei ,7-3,6 ebből: 90 napon túli állomány ,9-24,8 90 napon túli arány (%) 10,6 7,4 5, Forintosított lakossági deviza jelzáloghitelek ,8-10,3 ebből: 90 napon túli állomány ,4-34,0 90 napon túli arány (%) 19,2 16,5 12,2 3

4 A teljes hitelállományon belül az átstrukturált hitelek aránya az év végi 3,9%-ról még tovább mérséklődött az I. negyedévben, március végén 3,5%-ot tett ki. Mindez annak volt köszönhető, hogy a portfolióminőség javulás hatására az átstrukturált hitelállomány I. negyedévben további 9,0%-kal, 677 milliárd Ft-ra csökkent. Az egy évvel korábbi időponthoz viszonyított éves változás -26,9% volt. Az újra késedelembe eső átstrukturált háztartási hitelek aránya jelentősen, 55,7%-ról 49,7%-ra csökkent az elmúlt egy évben, mivel az újra késedelembe eső átstrukturált háztartási hitelek állománya nagyobb mértékben (34,4%) esett vissza, mint a teljes átstrukturált háztartási hitelállomány, amely 26,7%-kal csökkent egy év alatt. Az átstrukturált hitelek 54,9%-át a háztartási hitelek, 32,7%-át pedig a nem pénzügyi vállalati hitelek tették ki március végén, ezek az arányok érdemben nem változtak az előző év végéhez képest. 4. táblázat: Hitelintézetek átstrukturált hitelállománya Állomány (Mrd Ft) Változás (%) Arány az összes átstrukturált %-ában / / 12. Hitelállomány (bruttó) ,1 1,0 1. Átstrukturált hitelek ,9-9,0 100,0 100,0 100,0 ebből: késedelmes ,9-10,0 42,6 43,0 42,6 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ,3-8,9 34,3 32,7 32,7 ebből: késedelmes ,2 1,3 27,0 33,0 36,7 1.2 Háztartások ,7-10,2 54,7 55,7 54,9 ebből: késedelmes ,4-13,7 55,7 51,8 49, I. negyedévben a hitelintézetek összesen 172 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el, amely 9,8%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszaki adatnál. Az 59 hitelintézetből 41 hitelintézet 174 milliárd Ft nyereséget, a maradék 18 hitelintézet pedig 2 milliárd Ft veszteséget könyvelt el I. negyedévben. Az I. negyedévi kamateredmény (194 milliárd Ft) 1,5%-kal maradt el a I. negyedévi kamateredménytől. A jutalékeredmény is csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, 3,7%-kal volt alacsonyabb a tavaly első negyedévi jutalékeredménynél. A működési költségek 13,7%-kal emelkedtek a I. negyedévhez képest. A növekedésben szerepet játszott az is, hogy az IFRS-ek alkalmazására átállt hitelintézetek 2018-tól egységesen a működési költségek között jelentik a pénzügyi szervezetek különadóját és a tranzakciós illetéket is. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 19 milliárd Ft-tal növelte a hitelintézetek eredményét I. negyedévében, azaz szektorszinten az idei első negyedévben is nettó visszaírás történt. 5. táblázat Hitelintézetek eredménytételei (Mrd Ft) 2017 I.n.é. év 2018 I.n.é. Változás I.n.é.- I.n.é (Mrd Ft) Változás I.n.é./ I.n.é (%) 1. Kamateredmény ,5% 2. Nem kamateredmény és rendkívüli eredmény ,3% 2.1 ebből: jutalékeredmény ,7% 3. Működési költségek ,7% 4. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ,9% 5. Adózás előtti eredmény ( ) ,8% 6. Adófizetési kötelezettség ,4% 7. Adózott eredmény ,5% 4

5 Az adózás utáni eredményből görgetett módszerrel számolt éves átlagos 5 eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedévhez képest érdemben nem változott, 1,7% volt, ezzel párhuzamosan az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig csekély mértékben, 15,0%-ra csökkent az I. negyedév végén. 6. táblázat: A hitelintézetek jövedelmezőségi mutatói (%) I. negyedév Adózás utáni ROA -0,9% -0,5% 0,1% -1,7% -0,1% 1,3% 1,8% 1,7% ROE -9,9% -5,8% 1,0% -17,9% -1,0% 12,7% 15,9% 15,0% A számviteli változás (a magyar számvitelről az IFRS-ekre, illetve az IAS 39 alkalmazásáról az IFRS 9 standard alkalmazására való átállás) egyszeri hatása szektorszinten együttesen a saját tőkét mindössze 1,9 %-kal, 77 Mrd forinttal csökkentette. A csökkenés szavatoló tőkére gyakorolt hatását az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti kiigazítás lehetőségével élve 6 3 bank összesen 13 milliárd Ft összegben kompenzálta. Néhány bank élt az I. negyedévi nyereségének beszámítási lehetőségével is, ezért a szektorszintű szavatoló tőke az év végi hoz képest 0,5%-kal nőtt. A hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) az első negyedév során ezt meghaladó mértékben, 3,4%-kal emelkedett, így a tőkeellátottság szintje kismértékben csökkent, az év végi adatokhoz képest 23,2%-ról 22,5%-ra mérséklődött. A szavatoló tőke elemei között az elsődleges alapvető tőke aránya továbbra is magas, 91%. 7. táblázat: A hitelintézetek tőkemegfelelése Előzetes 1. Szavatoló tőke (mrd Ft) Ebből: elsődleges alapvető tőke (CET 1) Elsődleges alapvető tőke aránya (%) 91,3% 89,8% 90,9% 91,0% 4. Teljes kockázati kitettségérték (mrd Ft) Pillér I Teljes tőkemegfelelési mutató (%) (1./4.) 21,1 20,6 23,2 22,5 6. Pillér I. CET1 tőkemegfelelési mutató (CET1) (%) 19,3 18,5 21,1 20,5 A belföldi irányítású hitelintézetek konszolidált szemléletű 7 mérlegfőösszegének aránya a teljes mérlegfőösszeghez viszonyítva az I. negyedévben érdemben nem változott, 55,5% volt az I. negyedév végén. 8. táblázat: A hitelintézetek tulajdonosi szerkezetének alakulása irányítás alapján Belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) 54,1 54,4 54,9 55,4 55,5 Külföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) 45,9 45,6 45,1 44,6 44,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 5 A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 13. pontjában található. 6 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2395 RENDELETE (CRR 473a) biztosítja az átmeneti kiigazítás lehetőségét 7 A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 16. pontjában található. 5

6 MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG Részletes táblázatok: Táblázatok Módszertani anyagok: Módszertani megjegyzések Elérhetőség: MNB Kommunikációs osztály Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1)