SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Átírás

1 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, szeptember 7. A hitelintézetek mérlegfőösszege II. negyedévben további 3,7%-kal nőtt, így az I. félév végén elérte a milliárd Ft-ot. A hitelállomány mérleg szerinti (nettó) értéke 5,5%-kal növekedett, június végén milliárd Ft-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitelállománya is bővült, előbbi 6,2%-kal, utóbbi 3,4%-kal. A nemteljesítő 3 hitelek aránya a II. negyedévben tovább mérséklődött, 5,7%-ról 5,1%-ra, mivel a bruttó hitelállomány 5,2%-os további bővülése mellett a nemteljesítő hitelállomány 4,8%-kal visszaesett. Ezen belül a nemteljesítő hitelek aránya a háztartási szektorban 9,2%-ról 8,4%-ra javult, a nem pénzügyi vállalati szektorban 6,2% maradt. Az átstrukturált hitelek aránya 3,5%-ról 3,2%-ra csökkent. A hitelintézetek I. félévben 323 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató a II. negyedévben 22,2%-ról 21,3%-ra mérséklődött. A hitelintézeti szektorban 2017-től 14 hitelintézet, 2018-tól pedig további 25 hitelintézet tért át a magyar számvitelről az EU által befogadott nemzetközi beszámolási standardok (továbbiakban: IFRS-ek) alkalmazására, így a szektor összes eszközállományának már 86%-át az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetek adják. Az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetek január 1-től áttértek az új IFRS 9 standard alkalmazására. A I. negyedévi pénzügyi adatokból kalkulált változás adatok már tartalmazták ezen számviteli változás egyszeri hatását, így az átállás a II. negyedévi változásokat nem érinti. Az előző év azonos időszaki adatával való összehasonlítások azonban magukban foglalják a számviteli változás hatását is. A hitelintézetek mérlegfőösszege a II. negyedévben 3,7%-kal tovább nőtt, így az I. félév végén elérte a milliárd Ft-ot. Az eszközökön belül a legnagyobb hányadot (50,4%-ot) képviselő hitelállomány könyv szerinti értéke 5,5%-kal növekedett II. negyedévben, június végén milliárd Ft-ot tett ki. Az értékpapírok állománya szintén tovább növekedett, 0,8%-kal volt magasabb a március végi értéknél. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a mérlegfőösszeg 9,5%-kal, a nettó hitelállomány 8,9%-kal, az értékpapírok állománya 8,6%-kal emelkedett. Bár a jegybanki és bankközi betétek állománya a II. negyedévben kismértékben emelkedett, ennek ellenére a félév végi állomány 14,1%-kal elmaradt az előző év azonos időszak végi adattól. Az értékpapírok részaránya az összes eszközön belül 27% volt az I. félév végén, csakúgy, mint az előző év I. félév végén. A források összetételében jelentős változás nem történt, az ügyfélbetétek változatlanul a források 56%-át teszik ki. Az ügyfélbetétek állománya további 2,9%-kal nőtt. Ezen belül a vállalati betétek állománya a II. negyedévben 6,0%-kal, míg a háztartásoké 4,0%-kal emelkedett. A teljes ügyfélbetétállomány egy év alatt 13,8%-kal bővült. 1 A hitelintézetek hitel-, illetve betétállományának alakulását további részletezésben az előző hónapban megjelent, a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló sajtóközlemény tartalmazza: 2 A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített egyedi, nem konszolidált banki adatokat tartalmazzák. A számviteli átállás miatt a I. negyedévi adatokat több esetben módosították, így az I. negyedév végi adatok a II. negyedévi adatok publikálásakor frissítésre kerültek. 3 A nemteljesítő kitettségek közé sorolandók a 90 napon túl késedelmes kitettségeken túl azon kitettségek is, amelyeknél feltételezhető, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kötelezettségeit szerződés szerint teljesíteni. 1

2 A nemteljesítő hitelek aránya (1. táblázat) a II. negyedévben tovább mérséklődött, 5,7%-ról 5,1%-ra, mivel a bruttó hitelállomány 5,2%-os további bővülésével szemben a nemteljesítő hitelállomány 4,8%-kal visszaesett. 4 A főbb szektorokat kiemelve a belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya további 6,1%-kal bővült a II. negyedévben, ezen belül a nemteljesítő vállalati hitelek aránya érdemben nem változott, 6,2% maradt (ez az arány egy évvel korábban még 8,9% volt). A belföldi háztartások nemteljesítő hiteleinek aránya 9,2%-ról 8,4%-ra csökkent június végére, mivel a teljes bruttó háztartási hitelállomány 2,9%-os növekedésével szemben a nemteljesítő háztartási hitelállomány - a korábbi trenddel egyezően - további 6,2%-kal csökkent év azonos időszakában még 12,9% volt a nemteljesítési arány. 1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelállományai Állomány (bruttó, mrd Ft) Arány (%) Hitelállomány összesen ebből: nemteljesítő ,7 6,5 5,7 5,1 ebből: 90 napon túli ,6 3,7 3,1 2,8 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ebből: nemteljesítő ,9 7,1 6,2 6,2 ebből: 90 napon túli ,3 3,2 3,1 2,9 1.2 Háztartások ebből: nemteljesítő ,9 10,9 9,2 8,4 ebből: 90 napon túli ,2 7,6 6,2 5,5 A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes bruttó hitelállományon belül a I. negyedév végi 3,1%- ról 2,8%-ra csökkent. A főbb szektorokat tekintve a vállalati hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya 3,3%-kal emelkedett és 458 milliárd Ft-ot tett ki félév végén (2. táblázat). A 90 napon belül késedelmes állomány kismértékben növekedett, de a 90 napon túl késedelmes vállalati hitelállomány szinte változatlan maradt (205 milliárd Ft). Mivel a teljes bruttó vállalati hitelállomány jelentős mértékben (6,1%-kal) nőtt, így a nem pénzügyi vállalati szektorban a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya II. negyedévben 3,1%-ról 2,9%-ra tovább mérséklődött. Egy évvel korábban az arány 4,3%-ot tett ki és azóta folyamatosan csökken. Mivel a vállalati devizahitelek állománya a II. negyedévben közel 10%-kal növekedett (éves szinten 17,2%-kal), míg a vállalati forinthitelek állománya ennél jóval kisebb mértékben, 3,3%-kal (éves szinten 12,8%-kal), így a vállalati hiteleken belül a devizahitelek aránya a március végi 43,1%-ról június végére 44,6%-ra nőtt. A devizahitelállomány növekedéséhez hozzájárult a forint árfolyam euróhoz viszonyított II. negyedévi 5,1%-os gyengülése is. A 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek aránya a forint-, és a devizahiteleken belül egyaránt csökkent, előbbi 3,4%-ról 3,2%-ra, utóbbi 2,8%-ról 2,5%-ra. 4 A csökkenés a csoporton belüli és kívüli követeléskezelő szervezetek (pénzügyi vállalkozások) irányába történő eladások hatását is tartalmazza. 2

3 2. táblázat: A belföldi nem pénzügyi vállalati bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) Vállalati hitelállomány (2.+3.) ,7 8,3 6,1 1.1 ebből: késedelmes állomány ,8 7,6 3, ebből: 90 napon túli állomány ,7-2,4-0,6 90 napon túli arány (%) 4,3 3,2 3,1 2,9 2. Forinthitelek ,8 6,7 3,3 2.1 ebből: késedelmes állomány ,7 8,8 1, ebből: 90 napon túli állomány ,8-1,1-1,1 90 napon túli arány (%) 4,7 3,5 3,4 3,2 3. Devizahitelek ,2 10,3 9,8 3.1 ebből: késedelmes állomány ,6 5,6 6, ebből: 90 napon túli állomány ,4-4,3 0,3 90 napon túli arány (%) 3,8 2,9 2,8 2,5 4. Devizahitelek aránya (%) 43,7% 43,8% 43,1% 44,6% Miközben a teljes belföldi bruttó háztartási hitelállomány, 2,9%-kal milliárd Ft-ra nőtt (3. táblázat), a késedelmes háztartási hitelállomány érdemben nem változott a II. negyedévben, 805 milliárd Ft-ot tett ki félév végén. Éves szinten azonban 21,5%-kal csökkent a késedelemben lévő háztartási hitelek állománya. A 90 napon túl hátralékos háztartási hitelállomány a II. negyedévben 8,4%-kal esett vissza, éves szinten pedig 38,3%-kal. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya így a teljes háztartási hitelállományban az I. negyedév végi 6,2%-ról 5,5%-ra tovább mérséklődött. A háztartások lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelei a II. negyedévben 3,6%-kal bővültek, de a félév végi állomány (3 979 milliárd Ft) így is csupán 0,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Ezen belül a 90 napon túl hátralékos jelzáloghitelek aránya 5,8%-ról 5,2%-ra mérséklődött. A forintosított lakossági deviza jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a II. negyedévben szintén tovább csökkent, az I. negyedév végi 12,2%-ról 11,8%-ra, míg egy évvel korábban 18,0% volt. A háztartási hitelállományon belül a devizahitelek aránya továbbra is 1% alatti, mindössze 40 milliárd Ft-ot tett ki az I. félév végén. 3. táblázat: A belföldi háztartási bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) Háztartási hitelek összesen ,5 2,3 2, ebből: késedelmes állomány ,5-11,7 0,2 ebből: 90 napon túli állomány ,3-25,3-8,4 90 napon túli arány (%) 9,2 7,6 6,2 5,5 Háztartások lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelei ,6 0,0 3,6 ebből: 90 napon túli állomány ,8-30,0-7,2 90 napon túli arány (%) 9,1 7,4 5,8 5,2 Forintosított lakossági deviza jelzáloghitelek ,5-14,5-4,7 ebből: 90 napon túli állomány ,7-38,9-7,3 90 napon túli arány (%) 18,0 16,5 12,2 11,8

4 A teljes hitelállományon belül az átstrukturált hitelek aránya az I. negyedév végi 3,5%-ról még tovább mérséklődött a II. negyedévben, félév végén 3,2% volt. Mindez annak volt köszönhető, hogy a portfolióminőség javulás hatására az átstrukturált hitelállomány II. negyedévben további 6,3%-kal, 633 milliárd Ft-ra csökkent. Az egy évvel korábbi időponthoz viszonyított éves változás -26,0% volt. Az újra késedelembe eső átstrukturált háztartási hitelek aránya a tavaly év végi 51,7%-ról 48,5%-ra csökkent, mivel az újra késedelembe eső állomány nagyobb mértékben (20,4%) esett vissza, mint a teljes átstrukturált háztartási hitelállomány, amely 15,0%-kal, 351 milliárd Ft-ra csökkent év eleje óta. Az átstrukturált hitelek 55,5%-át a háztartási hitelek tették ki június végén, míg 34,1%-át a nem pénzügyi vállalati átstrukturált hitelek, ezek az arányok érdemben nem változtak az előző év azonos időszakához viszonyítva. 4. táblázat: Hitelintézetek átstrukturált hitelállománya Állomány (Mrd Ft) Változás (%) Arány az összes átstrukturált %-ában / / Hitelállomány (bruttó) ,0 6, Átstrukturált hitelek ,0-14,8 100,0 100,0 100,0 ebből: késedelmes ,8-21,2 43,1 43,0 39,8 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ,9-11,3 34,0 32,7 34,1 ebből: késedelmes ,7-9,3 30,8 33,0 33,8 1.2 Háztartások ,0-15,0 54,8 55,7 55,5 ebből: késedelmes ,6-20,4 54,8 51,7 48, I. félévben a hitelintézetek összesen 323 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el, amely 17,8%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Ebből 171 milliárd Ft-ot az első, 152 milliárd Ft-ot pedig a második negyedévben értek el. A 60 hitelintézetből 48 hitelintézet 326 milliárd Ft nyereséget, a maradék 12 hitelintézet pedig 3 milliárd Ft veszteséget könyvelt el I. félévben. Az I. félévi kamateredmény (375 milliárd Ft) 4,2%- kal maradt el a I. félévi kamateredménytől. Ezzel szemben a jutalékeredmény 3,9%-kal meghaladta a tavalyi első félévi jutalékeredményt. A működési költségek I. félévhez képest 17,5%-kal 518 milliárd Ft-ra emelkedtek. A növekedésben szerepet játszott az is, hogy az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetek 2018-tól egységesen a működési költségek között jelentik a pénzügyi szervezetek különadóját és a tranzakciós illetéket is. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 34 milliárd Ft-tal növelte a hitelintézetek eredményét I. félévben, azaz szektorszinten az idei első félévben is nettó visszaírás történt. 5. táblázat Hitelintézetek eredménytételei (milliárd Ft) 2017 I. félév év 2018 I. félév Változás I.f.é I.f.é (Mrd Ft) Változás I.f.é I.f.é (%) 1. Kamateredmény ,2% 2. Nem kamateredmény ,1% 2.1 ebből: jutalékeredmény ,9% 2.2 ebből: egyéb nem kamateredmény ,1% 3. Működési költségek ,5% 4. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ,8% 5. Rendkívüli eredmény ,0% 6. Adózás előtti eredmény ( ) ,8% 7. Adófizetési kötelezettség*** ,6% 8. Adózás utáni eredmény ,4% 4

5 Az adózás utáni eredményből görgetett módszerrel számolt éves átlagos 5 eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedévhez képest kismértékben romlott, 1,5% volt félév végén, ezzel párhuzamosan az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) szintén csekély mértékben, 15,0%-ról 13,8%-ra csökkent. Adózás utáni 6. táblázat: A hitelintézetek jövedelmezőségi mutatói (%) I. negyedév II. negyedév ROA -0,9% -0,5% 0,1% -1,7% -0,1% 1,3% 1,8% 1,7% 1,5% ROE -9,9% -5,8% 1,0% -17,9% -1,0% 12,7% 15,9% 15,0% 13,8% A szektorszintű szavatoló tőke a II. negyedévben érdemben nem változott, miközben a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) a második negyedév során további 4,2%-kal emelkedett, így a tőkeellátottság szintje kismértékben csökkent. A teljes tőkemegfelelési mutató az I. negyedév végi 22,2%-ról 21,3%-ra mérséklődött. A szavatoló tőke elemei között az elsődleges alapvető tőke aránya továbbra is magas, 90% feletti. 7. táblázat: A hitelintézetek tőkemegfelelése Szavatoló tőke (mrd Ft) Ebből: elsődleges alapvető tőke (CET 1) Elsődleges alapvető tőke aránya (%) 91,2% 90,9% 90,9% 90,5% 4. Teljes kockázati kitettségérték (mrd Ft) Pillér I Teljes tőkemegfelelési mutató (%) (1./4.) 21,5 23,2 22,2 21,3 6. Pillér I. CET1 tőkemegfelelési mutató (CET1) (%) 19,7 21,1 20,2 19,3 MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG Részletes táblázatok: Táblázatok Módszertani anyagok: Módszertani megjegyzések Elérhetőség: MNB Kommunikációs osztály sajto@mnb.hu Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 13. pontjában található. 5