TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, május negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen mérsékeltebb lakásár dinamikát jelent az előző negyedéves 5,7 százalékos emelkedéshez képest. Reálértelemben a lakásárak az aggregált MNB lakásárindex szerint nem változtak érdemben 2016 negyedik negyedéve során. A lakásárak éves dinamikája nominális alapon az év végi lassulás ellenére kismértékben gyorsult is, és 15,4 százalékot tett ki, míg reálértelemben 13,5 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint. A negyedik negyedévben a fővárosban és a vidéki városokban a lakásárak növekedése szintén lassult, Budapesten az előző negyedévben megfigyelt 4,5 százalékról 1,6 százalékra, míg a többi városban 3,8 százalékról 2,2 százalékra. A községekben emellett átlagosan csökkentek a lakásárak a negyedik negyedévben. A lakásárak éves növekedési üteme még mindig a fővárosban volt a legmagasabb, meghaladta a 22 százalékot, míg az egyéb városokban átlagosan 13,8 százalékot, a községekben pedig 9,3 százalékot tett ki. Magyarország régióit külön tekintve a negyedik negyedévben mindenhol a városi lakásárak emelkedését lehetett tapasztalni negyedik negyedéve során valamelyest lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, amely lassulás mind a kis, mind pedig a nagyobb településeken megfigyelhető volt. Budapesten 1,6 százalékkal nőttek a lakásárak nominális alapon, ami csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb értéket jelent a harmadik negyedéves növekedéshez képest. A vidéki városokban 2,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak átlagosan a negyedik negyedévben, ami szintén lassulást jelent az előző időszakhoz képest. A községekben a harmadik negyedéves nagyobb mértékű, csaknem 11 százalékos lakásár növekedés után év végére kissé, mintegy két százalékkal visszaestek az árak nominálisan. A nominális lakásárak éves dinamikája Budapesten lassult év végén, és 22,5 százalékot tett ki, de még így is kiugróan magas az ország többi településéhez képest. A vidéki városokban egy év alatt 13,8 százalékkal, míg a községekben egy év alatt 9,3 százalékkal nőttek a lakásárak negyedik negyedévében Magyarország minden régiójában a városi lakásárak emelkedését lehetett tapasztalni, az egyes régiók közti szórás ráadásul alacsony is volt. A vidéki lakások ára nominális értelemben 1,3-3,8 százalék között változott a különböző régiókban. A legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal Dél-Alföldön, míg a legkisebb mértékben és Dél-on emelkedtek a városokban a lakások árai nominálisan. A vidéki városok lakásárainak éves dinamikájában már nagyobb heterogenitás tapasztalható. Éves alapon Magyarországon nőttek a városi lakásárak a legnagyobb mértékben, csaknem 18 százalékkal 2016 végén, míg Észak-Magyarországon ugyanekkor csupán mintegy 10 százalékos éves dinamika volt megfigyelhető. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon egy százalékkal nőtt 2016 utolsó negyedévében, ami lassulást jelent az előző időszakhoz képest. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex már nem emelkedett tovább az utolsó negyedévben. A hazai lakásárak éves növekedési üteme enyhén emelkedve 15,4 százalékot tett ki 2016 végén nominális, míg 13,5 százalékot reálértelemben.

2 1. táblázat: A nominális MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált nominális MNB Budapest Városok Észak- Községek Dél- Dél- Észak- Nyugatlakásárindex Magyarorszáország Magyar- Alföld Alföld Előző negyedév = II IV Előző év azonos időszaka = II IV táblázat: A reál MNB lakásárindexek negyedéves és éves változása Aggregált reál MNB lakásárindex Budapest Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. Dél- Alföld Dél- Észak- Alföld Észak- Magyarország Magyarország Nyugat- Községek Előző negyedév = II IV Előző év azonos időszaka = II IV /6

3 2001. I I. ÁBRAKÉSZLET: 1. ábra: A nominális MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Budapest Községek Városok 2. ábra: A városokra vonatkozó nominális MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- 3/6

4 2001. I I. 3. ábra: A reál MNB-lakásárindex településtípusonként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Budapest Községek Városok Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4. ábra: A városokra vonatkozó reál MNB-lakásárindex régiónként megbontva (2010 átlaga = ) 1 1 Dél- Észak-Magyarország Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Megjegyzés: Fogyasztói árindexszel deflálva. 4/6

5 19. I I I I I I I I I I I I. 5. ábra: Az aggregált nominális és reál MNB-lakásárindex (2001 I. negyedév = ) Aggregált nominális MNB lakásárindex Aggegált reál MNB lakásárindex Megjegyzés: Az aggregált reál MNB lakásárindex fogyasztói árindexszel deflálva. 5/6

6 Módszertani megjegyzések az MNB-lakásárindexekhez: Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készültek. Az adatokat a 2015-ös vonatkozási évig a NAV, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosította az MNB részére. Az illeték adatbázis ki lett egészítve a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű adataival. Az MNB-lakásárindexek ún. hedonikus regressziós módszertan alkalmazásával készültek, az index értékei pedig negyedévpárokra bontott részmintákon készült becslések eredményeképp álltak elő. Az indexek becslése során kétlépcsős szélsőértékszűrésre került sor. Az első lépcső célja a hibás adatpontok azonosítása volt, majd utóbbiak elhagyásával a második lépcsőben egy statisztikai célú szűrés következett, mely a szélső és befolyásos értékek azonosítását és kiszűrését célozta. A Budapestre, Budapesten kívüli városokra, valamint a községekre vonatkozó részindexek külön modellspecifikáció alapján kerültek megbecslésre. A városokra vonatkozó lakásárindex először régiónként a negyedéves árváltozások alapján került összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Az egész országra vonatkozó aggregált MNB-lakásárindex először a budapesti, a városokra és a községekre vonatkozó indexek negyedéves árváltozásai alapján kerültek összesúlyozásra, majd a negyedéves árváltozások összeláncolásával készült az index. Mivel a felhasznált számítási módszertanok nem egyeznek meg teljes mértékben, így a KSH és az MNB által közzétett egész országra vonatkozó lakásárindex értékekben eltérés lehet. Részletes módszertani leírásért lásd. Banai Ádám Vágó Nikolett Winkler Sándor (2017): Az MNB lakásárindex módszertana, MNB-tanulmányok MAGYAR NEMZETI BANK PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMZÉSE IGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG MNB-lakásárindex idősorok: Idősorok Elérhetőség: Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1) sajto@mnb.hu 6/6