A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, június 10.

2 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási osztályvezető: Berta Györgyné Készítette: Baunok László Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Veszprém, Radnóti tér 2. Telefon: 88/ , Telefax: 88/ KSH az interneten: 2

3 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN* Magyarország folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben milliárd forint volt. Tovább erősödött a közép-magyarországi régió, GDP-hez való hozzájárulása elérte a 46,1%-ot, ami a évihez viszonyítva közel 1,8 százalékpont növekedést eredményezett. A másik két országrész hozzájárulása közel azonos képet mutatott. Kelet-Magyarországon a GDP 27,0%-át, a Dunántúlon 26,9%-át hozták létre. Mindkét terület súlya egyaránt 0,9 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Közép-Dunántúl az országos GDP 10,3%-át adta, amivel a 2. helyre jött fel a régiók rangsorában. A régiós GDP-hez Közép-Dunántúl három megyéje közül Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb (39,3%). Ugyanakkor évről évre a legdinamikusabban Komárom-Esztergom fejlődik ben régión belüli részaránya 34,5%-ot ért el, szemben Veszprém megyével, ahol továbbra is a legalacsonyabb a hozzájárulás mértéke (26,2%). Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2005-ben országosan 2 millió 186 ezer forint volt, 136 ezer forinttal több, mint előző évben. A területi fejlettség rangsorában továbbra is első helyen áll a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország (3 568 ezer forinttal), amit Nyugat-Dunántúl (2 169 ezer forinttal), és harmadik helyen Közép-Dunántúl (2 055 ezer forinttal) követ. Az országos átlag felett csak a központi régió teljesített. Közte és a legelmaradottabb észak-alföldi régió fajlagos mutatója között 2,56-szoros volt a különbség. A főváros és a megyék adatait az országos átlaghoz viszonyítva tapasztalhatjuk, hogy azt Budapest mellett csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye haladta meg. Fejér megye 4,4, Veszprém megye 25,3 százalékponttal alatta maradt. A Közép-Dunántúl három megyéje együttesen 6,0 százalékponttal kisebb teljesítményt mutatott az országos átlagnál. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában százalék 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70, Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl * Forrás: Magyarország nemzeti számlái

4 A közép-dunántúli régió megyéi közül Fejér megye között az egy főre jutó GDP alapján végig a 2-4. helyen állt az országos listán ban már csak az ötödik, majd 2005-ben ismét a 4. helyre került a megyék rangsorában. Komárom-Esztergom megye az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődésnek köszönhetően, az évi 10. helyről 2001-ben az országos 5. helyre került. Két év múlva Fejér megyét is megelőzve két helyet javítva pozícióján, már a 3. helyen állt, 2005-ben pedig már csak a főváros mutatott nála jobb teljesítményt. Veszprém megye 1994-ben még a 11., majd az ezt követő években rendre a 9. helyen tartózkodott a megyei listán. Kiugró év volt 2000., amikor az addigi legjobb teljesítményével a 6. helyre zárkózott fel. Ezután évről évre a 8., majd az utolsó két évet ismét a 9. helyen zárva, visszakerült a középmezőnybe. A közép-dunántúli régió megyéinek mindegyikében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. A főbb gazdasági ágak közül az ipar régiós hozzájárulása 0,6 százalékponttal nőtt, a szolgáltató ágazatoké ugyanekkora mértékben csökkent az előző évhez képest. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal teljesített többet, míg az építőipar ugyanennyivel kevesebbet. Az országos átlagot meghaladó kiugró GDP részarány nemcsak az iparra volt jellemző. Veszprém megyének a térség természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalma, ennélfogva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP részaránya is jóval magasabb (2,7%), mint országosan (1,6%) vagy a másik két megyében (1,0%). A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2005 Megye, régió Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) Fejér 5,7 40,4 4,8 49,1 100,0 Komárom- Esztergom 3,6 55,1 4,1 37,2 100,0 Veszprém 5,1 28,7 5,8 60,4 100,0 Közép-Dunántúl 4,8 42,4 4,8 48,0 100,0 ORSZÁGOSAN 4,3 25,3 4,9 65,5 100, ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson PPS volt, ami az EU tagországok átlagos fejlettségi szintjének 65,1%-a. Közép-Magyarország ben 1%-kal, 2005-ben már 6,3%-kal meghaladta az EU 27-ek átlagát. A legfejlettebb nyugatdunántúli régió az uniós átlag 64,6%-án állt, míg az Észak-Alföld csupán 41,4%-án. Közép- Dunántúl megfelelő mutatója 61,2% volt, ezen belül Komárom-Esztergom az uniós átlag 74,4%-át, Fejér 62,3%-át és Veszprém 48,6%-át érte el. 4

5 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2005 (ezer forint) : Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) megyénként, 2005 (ezer forint) 5